Petőfi Népe, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-10 / 157. szám

19«9» fáTta* 1#, asfitSrtSk S. «Ida! Közigazgatási változások általános közigazgatási reform keretén belül az Elnöki Tanács 1969. július l*to! elrendelte egyes köz- ségek egyesítését, összevo­nását és közös tanácsok alá való rendelését. Az érintett községek a válto­zásoknak megfelelő cso­portosításban a követke­zők: EGYESÍTÉS BARANYA MEGYE: L Gödre (Gödrekeresztür, Gödreszentmárton egyesíté­séből). BÉKÉS MEGYE: 2. Mezőkovácsháza (Me- ző kovácshaza, Református- kovácsháza egyesítéséből). FEJEK MEGYE: 3. Sárbogárd (Sárbogárd, Sárszentmiklős egyesítésé­ből). GYŐR—SOPRON MEGYE: 4. Gy őrúj barát (Kisbarát, Nagybarát egyesítéséből). •SZABOLCS-SZATMAR MEGYE: 5. Vásárosnamény (Vásá- rosnamény. Gergelyiugor- nya, Vitka egyesítéséből). VAS MEGYE: 6. Uraiújfalu (Szenti ván- fa, Uraiújfalu egyesítésé­ből, amelyek eddig Répce­lakkal voltak közös taná­csi igazgatásban). ZALA MEGYE 7. Zalakomár' (Kískomá- rom, Komárváros egyesíté­séből). ÖSSZEVONÁS VAS megye: 8. Szombathely (Szombathely, Zanat összevonása). ZALA MEGYE: 9. Zalaegerszeg (Zalaeger­szeg, Bazita, Ebergény, Ságod, Andráshida, Szenterzsébethegy összevonása). KÖZÖS TANÁCSOK alakítása (A közös tanács székhelyét ritkított írással jelöljük.) Miről ír a külföldiga/lé ClA-hamisítvány „Az a bid ja ni kísérlet BARANYA 10. M a j s , MEGYE: Udvar, 11. Két* újfalu. Bürüs, Gyöngyös- mellék. Várad, 12. Tekla- falu, Endröc. BORSOD-ABAUJ-ZEMPLEN MEGYE; 13. Edelény, Abod, Ba- lajt, Oamak, Ládbesenyö, Szendröláb, 14. Lak Hegy- még, irota. Szakácsi, Tömör, 13. Alacsony, Szuhakálló, 16. Szalonna, Martonyi, Meszes, 17. Szendrő, Gal- vács, Szuhogy, 18. H e j ő ke­res z t ú r , Hejőszalonta, Sza­kaid, 19. Sa jószöged. Mu­hi, Nagy csecs, Sajpörös, 20. Tis zap alkonya, Oszlár, 21. Tisza tarján, Hejo- kürt, 22. Négyes, Tiszavalk, 23. Tárd, Cserépváralja, 24. Arnót, Sajópálfalva, 25. Bocs, Berzék. 26. Parasz- n y a , Radostyán, Varbó, 27. Sajókapolna, Kondó, Sa- jólászlófalva, 28. Sajóké- r e s z t ú r , Sajóecseg 29. Bodrogolaszi, Sárazsa- dány, 30. C i g á n d , Tisza- csermely, 31. Harcsa, Ka­ros, 32. Tiszakarád, Györgytarló 33. Zemplén- agárd, Dámőc, Révleányvár, 34. Bo drogszegi, Szegi- löng, 35. Szerencs, Ond, 36. Ttszaladány, Tisza- tardos 37. tJjcsanálos, Sóstófalva. FEJÉR MEGYE: 38. s z a b a d b a 11 y á n, Ür- bida. GYŐR—SOPRON MEGYE: 39. Kisbajé«, Nagybajé*, Vének, 40. Ménfőcsanak, Gyirmót 41. Pázmándfa- 1 u Nyalka, 42. Táp, Táp- szentmiklós, Győrasszonyfa, 43. Hédervár, Lipót. KOMAROM megye: 44. Gyermely, S zom or. NÓGRAD MEGYE: 4ä. C s i t á r , lliny, 46. Két- bodony, Kisecset Szente, 17. Kétség, Bánk, Tolmács, 48. Zabar, Szilaspogony. PEST MEGYE: 49. Sóskút. Pusztazámor, 50. Galgamácsa, Váceg- res Váckisújfalu, 51. V a 1 k ó , Vácszentlászló, 52. Gomba, Bénye, Káva, 53. Vasad, Csévharaszt, 54. Ráckeve, Szigetbecse, 55. Rád Penc. SOMOGY MEGYE: 56. B a b ó c s a , Rinyaújnép, Somogyaracs, 57. Barcs, So- mogytarnóca, 58. D a r á n y , Dravagárdony. Drávatamási, Kastélyosdombó, 59. K om­ló s d , Drávaszentes, Péterhi- da, 60. L a d , Patosfa, 61. Por- r o g , Porrogszentkirály Por- rogszentpál, Somogybükkösd, 62. Somogyvár, Pamuk, Somogyvámos, 63. Szőlős- g y ö r ö k , Gyugy. Szőlőskis lak, 64. Atta.a Kapospula. 65. Nagybajom, Jákó, 66. Oszlopán. Bodrog, 67. S o - mngysárd, Üjvárfalva, 68, Szenna, Kaposszerdahely, Patca, Szilvásszentmárton, zse- lickisfalud. 69. Szentba- 1 á z s , Csérénfa, Gálosfa, Haj­más, Kaposgyarmat, Sántos, 70. Marcalt. Boronka, Bize, Csömend, Horvátkút, Kelevíz, 71. Mesztegnyó, Gadány, Hosszúvíz, 72. Nemesvid, Somogysimonyi, 73. Sávoly, Főnyed, Szegerdő, Szőkedencs, 74. Kutas. Beleg, Kisbajom, Szabás, 75. Lábod, Nagy­korpád, Rinyabesenyő, 76. B a - latonszabadi, Siójut, 77. K a p o 1 y . Somogymeggyes, Zics, 78. Kisbárapáti, Bonnya, Fiad, 79. Kőrös­hegy, Bálványos, Kereki, Pusztaszemes, 80. K ö t c s e , Teleki, Nagycsepely, 81. Nagyberény. Som, 82. Tab, Bábonymegyer, Lulla, Sérsekszölős, Torvaj, Zala. SZABOLCS-SZATMAR ME­GYE: 83. Baktalórántháza, Nyírjákó, Nyirkécs, 84. C s e n- g e r , Szamosangyalos, Sza­ra osbecs Szamost«tárfalva, 85. Csengersima, Komlód- tótfalu, Nagygéc, 86. Csen- gerújfalu. Ura. 87. Ga- c s á 1 y , Császló 88. Nagy­hódos, Méhtelek, Garbolc, 89. Porcsalma, Pátyod, 90. R o z s á 1 y , Tisztaberek, Zaj- ta, 91. Botpalád, Kispa­lád 92. Kölese, Sonkád, Fülesd, 93. Jáukmajtis, Kisnamény, Darnó, 94. Opá­I y i, Nyirparasznya, 95. G y ő r- telek, Géberjén, Fülpösda- róc, 96. Tímár, Szabolcs 97. Barabás, Gelénes 98. Be- regsurány, Marokpapi, Beregdaróc 99. Csaroda, Tákos, Hete, Fejércse, 100. II k , Gemzse, 101. O 1 c s v a , Olcsvaapáti, 102. Tisza* s z a 1 k a , Tiszavid, 103. Vá­sárosnamény. Kisvár ­sány. TOLNA MEGYE: 104. Aparhant, Nagyvej- ke, 105. Győré, Izmény, 106. H ő g y é s z , Kalaznó 107. Kéty. Murga, 108. Kisvej- k e, Műcsfa, Závod, 109. Mő* c s é n y , Bátaapáti, Grábóc, 110. Nagydorog, Bikács, 11L Decs, Sárpilis, 112. Tol- n a , Fácánkert, Mőzs, 113. Ér­tény, Koppányszántó 114. Belecska, Keszőhidegkút, 115. G y ö n k , Diósberény, Szakádét. Szárazd, Varsád. VESZPRÉM MEGYE: 116. Kerta, Iszkáz, Rá­mond, Karakószörcsök, 117. Tüskevár, Apácatorna, Kisberzseny, 118. Alsópá- b o k , Felsőpáhok, 119. Két­tornyúlak, Nóráp 120. Marcaltő, Várkesző, 121. Nemesszalók, Marcal- gergelyi, Vinár. 122. Nemes- görzsöny, Nagyacsád, 123. Pápakovácsi, Döbrönte, Ganna. Kúp, 124. Pápate* s z é r ,* Bakonyság, Bakony- szentiván, 125. Balaton­od e r i c s , Nemesvita, 126. Lesencetomaj. Lesence- falu, 127. Sümeg, Sümegprá- ga, Zalagyömorő, 128. U k k, Megyer Rigács, Zalameggyes, 129. Alsóörs, Felsőőrs, Lo­vas, 130. Balatonudvari, Aszófő, örvényes, 131. Cso­pak, Palóznak, 132. Gyula- f irátót, Kádárta, 133. H e - rend Bánd, Hárskút, Már- kó, 13*4. Nagyvázsony, Barnag, Mencshely, Pula, Vö­röstó 135. Nemesvámos, Hidegkút, Tótvázsony, Vesz- prémfajsz, 136. ö s k ü , Sóly, 137. P éc s e 1 y . Dörgicse, Kis- dörgicse, Vászoly, 138. B a - konyszentkirály, Ba- konyoszlop, Csesznek, 139. Veszprémvarsány, Lá­zi, Sikátor. ZALA MEGYE: 140. Páka, Dömefölde, Ká­nyavár, Ortaháza, Pördefölde, 141. szentgyörgyvölgy, Magyarföld, Márokföld, Ne­mesnép. 142. Zalabaksa, Kerkabárabás, Pórszombat, Szilvágy, 143. Becsehely, Petrivente valkonya, 144. M u - raszemenye, Csörnyeföld, Kerkaszentkirály, Murarátka, Szentmargitfalva, 145. Pusz- tamagyaród, Bucsuta, Szentliszló, 146. Fűzvölgy, Homokkomárom, Hosszúvölgy, Őszre és télre készül a szövetkezeti kereskedelem Tegnap Kecskeméten, a műkerti Park étteremben a SZÖVÁRU Vállalat és a MÉSZÖV árubeszerzési osz­tályának rendezésében, di­vatbemutatóval illusztrált üzletkötő tárgyaláson már az őszre készültek a szövet­kezeti kereskedelem szak­emberei. A rendezvény, amelyen részt vett Brachna János, a MÉSZÖV elnöke is, Béla Ferenc főosztály vezető meg­nyitójával kezdődött, majd Táborosi Gyula osztályveze­tő tartott tájékoztatót a pi­aci helyzetről. Ezután dr. Gulyás Lajos, a SZÖVÁRU ruházati főosztályának ve­zetője ismertette a vállalat ajánlatát, és bemutatták az őszre, télre szánt mintakol­lekciójukat. A műszálas női szövetru­hákon és bélelt orkánokon kívül nagy feltűnést keltet. tek a scottsgard szövetből készült férfikabátok, az úgynevezett kocsikabátok és zekék. A scottsgard anyag vízhatlanságáról és szenny­taszító tulajdonságáról meg­győződhettek a jelenlevők: a kabátot leöntötték feke­tekávéval, amely teljesen nyomtalanul pergett le az anyagról. Világos drapp színben, műprémmel bélelt modelleket láttunk belőle, körülbelül a bélelt orkán­zekékkel és kabátokkal azo­nos áron. Nagy tetszést arattak a műszálas, és valódi szőrből készült női bundák. Tetsze- tősek voltak és árban is kedvezőek az élénkszínűre festett birkaszőrbundák, a festett és natúr hörcsög­bundák. A körlifix bundá­kat elütő prémgallérral és kézelővel díszítették. N. É. 147. G a 1 a m b o te, Zalaszent- jakab. 148. Gelse, Kilimán, 119. Magyarszerdahely, Bocska. 150. Miklósi a, Li- szó, 151. Alsónemesapá- t i , Nemesapáti, 152. Bagód- vitenyéd, Boncodfölde, Hagyárosbörönd, Felsöbagod, Zalaboldogfa, 153. Bak Sár- hlda, 154. BocfSlde, Botfa, Csatár, 155. Egervár, Gős- fa, Vasboldogasszony, 156. Gellénháza Iborfia, Lic- kóvadamos, 157. Nagylen­gyel, Gombosszeg, Ormánd- lak. Petrikeresztúr. 158. p ó - kaszepetk. Gyűrűs, Ke- mendollár, Vöckönd Zalaist- vánd, 159. Söjtör. Puszta- szentlászló, 160. Tófej, Bak- íüttös, Pusztaederics, 161. Vaspör, Ozmánbük Zala- háshágy, 162. Zalacséb, Kávás, Zalaszentgyörgy, 163. Zalalövö, Buci ;t fa, csődé, 164. Zalaszentiván Ali- bánfa, Petőhenye, Zalaszéntlö- rinc, 165. D 1 ó s k á 1, Eger- aracsa, zalaszentroárton, 166. K e b 1 d a , Kallósd, Kustány, 167. Z a 1 a b é r Batyk, Dötk, Pakod, Zalavég, 168. Z a la­cs á n y , Almásháza Ligetfal­va, Tilaj. — TERRA — * 11 THE GUARDIAN Victor Zorza, a Guardian kommunistaellenes beál­lítottságáról közismert mun­katársa, a lap szerdai számában szokatlan módon az amerikai központi hírszerző hivatalt, a CIA-t leplezi le. Zorza saját kutatásai alapján feltárja, hogy Elefánt­csontpart nyugat-afrikai ország, és a Szovjetunió diplo­máciai kapcsolatai a CIA egy hamisítványa miatt sza­kadtak meg. Elefántcsontpart kormánya — bár hivatalosan nem indokolta meg a kapcsolatok megszakítását — nem csi­nált titkot abból, hogy döntését az APN szovjet hírügy­nökség egyik állítólagos anyaga, „Az abidjani kísérlet" című cikk okozta. E cikk ellenséges hangon nyilatko­zott Félix Houphouetboigny elefántcsontparti elnök po­litikájáról. Kiderült azonban, hogy az APN sohasem terjesztett ilyen cikket Zorza a Guardianban kimutatja, hogy a cikk, amelyet a bélyegző szerint Dakarban ad­tak postára, az APN ottani irodájának nyomtatványán, közönséges hamisítvány. Az APN dakari címe két évvel ezelőtt megváltozott, a hamisítvány borítékján azonban még mindig a régi cím olvasható. A hamisítvány a 98- as sorszámot viseli, holott az APN dakari irodája a kér­déses napon, 1969. május 22-én, még csak a 95-ös szá­mú sajtóközleménynél tartott. Zorza bizonyítottnak tart­ja, hogy a kiadványt a CIA egyik részlege, a „piszkos trükkök osztálya” hamisította, mert az összes lehetséges konkurrensek közül politikai, és egyéb okokból sem az angol, sem a francia kémszolgálat nem jöhetett számí­tásba az adott időpontban. Méregkeverők Szoyjetszkaja Rosszija A Szovjetszkaja Rosz- szija cikket közöl a ve­gyi- és ba&tériumfegsverrel kapcsolatos nyu­gat-németországi munkálatokról. Mint a szovjet lap megállapítja, jelenleg Nyugat-Németország az Egyesült Államok legfőbb cinkosaként felkészült arra, hogy újabb tömegpusztító eszközöket, szempillantás alatt ölő mér­geket, és halált hozó baktériumokat alkalmazzon hábo­rús célokra. A cikk megállapítja: „Nyugat-Németország hatalmas kutatóközponttá változott, amely az amerikai hadsereget, és a Vietnamban szolgáló amerikai csapa­tokat ellátja a vegyi-biológiai fegyverek új mintapéldá­nyaival”. A különféle nyugatnémet „intézetek", „fakultások”, „laboratóriumok” megtévesztő elnevezése mögött a „po­kol konyhái” rejtőznek, ahol újabb és újabb mérgeket kevernek, olyan halálthozó baktériumokat tenyésztenek, ki, amelyek immunisok bármilyen létező antibiotikum­mal szemben, és eddig ismeretlen betegségeket képesek előidézni. Halló, itt vagyunk a Holdon! 1969. július 20, vasárnap: ez a dátum valószínűleg bekerül majd az emberi­ség történetébe. Ha nem jön közbe akadály és minden a NASA tudósai által kidolgozott terv sze­rint történik, akkor ezen a napon száll le az Apollo— 11 holdkompja a Hold fel­színére. Kísérjük most végig a NASA információi alapján a történelmi jelentőségű esemény „előzetes króni­káját”. Július 16-án kilövik a Cape Kennedy-ről a Sa- turnus—5 rakétát, amely­nek csúcsán az Apollo—11 elhelyezkedik. Július 19. 3 óra 56 perckor begyújtják a szervizmodul motorját (ez az Apollo-űrhajó hen­ger alakú része, a pa­rancsnoki kabin mögött, amelyben a három űrhajós lakik). Ezzel a manőver­rel az Apollo—11 Hold kö­rüli pályára lép, 108 kilo­méterre a Holdtól. Az el­lenőrzések elvégzése után Armstrong, a hajó parancs­noka és Aldrin, a hold­komp pilótája beszállnak a holdmodulba. Miután meg­győződtek róla, hogy min­den tökéletesen működik, Armstrong és Aldrin elvá­lasztja a holdkompot az Apollo—11 többi részétől. Michael Collins, a har­madik űrhajós a Hold kö­rül keringő parancsnoki kabinban marad. Július 20. Két óra 14 oerckor Armstrong és Ald­rin 68 másodpercre bein­dítja a holdkomp motorját. A manőver folytán a hold­modul elliptikus pályára lép, amelynek maximális távolsága a Holdtól 108 kilométer, minimális távol­sága 15 kilométer. Köze­leg a döntő pillanat. -53 perccel az első begyújtás után a leszálló szakasz mo­torját ismét beindítják. Megkezdődik a hosszú, 610 másodperces . „fékezés”, amely' után a holdmodul lágyan leszáll a Hold fel­színére. A küldetés ezzel termé­szetesen nem ér véget. El­érkezett a legizgalmasabb pillanat „az emberiség kül­döttei” számára: kilépnek a Holdra. Miután a hátuk­ra erősítették a hordozha­tó egységet és űrruhájuk­ba kapcsolták az abból ki­induló csöveket, Armstrong űrhajós felkészül, hogy el­hagyja a járművet és le­szálljon a Hold felszínére. Armstrong legfeljebb há­rom óra hosszat tartózkodik majd a holdkompon kívül. Mindenekelőtt kívülről el­lenőrzi a jármű állapotát, majd talajmintákat kezd gyűjteni, amelyeket visz- szahoznak a Földre. A Hold első felderítőjé­nek feladata lesz az is, hogy elhelyezze a Hold fel­színén a két „Easep” ké­szüléket (Early Apollo Sci­entific, Experiment Packa­ge). A Földön 48 kilós műszer a Holdon csupán 8 kilo­gramm súlyú. Az első száz kvarckristály prizmából áll. Ezek arrra valók, hogy isszatükrözzék a Földről a Holdra irányított lézersu­garat, és így lehetővé te­gyék az égitest távolságá­nak legpontosabb megmé­rését. A második készülék szeizmográf, amely regiszt­rálja és a Földre továb­bítja a holdkéreg esetleges mozgásaira vonatkozó ada­tokat. Armstrong alig több mint egy negyedóra alatt helye­zi el a két készüléket, ter­mészetesen Aldrin segítsé­gével, aki egy órával Armstrong után lép ki a Holdra. Ezután televízió-anten­nát szerelnek fel a Hold felszínén. Ezzel sugározhat­ják majd a Földre az első Hold-expedíció képeit. Pá­ratlan „egyenes közvetítés” lesz, amelyet százmilliók figyelnek majd világszerte a tv-készülékek előtt. Miután visszatértek holdkompba és ismét lenőrizték valamennyi délzeti berendezést, a űrhajós felkészül a Hold elhagyására. A pihenőt is beszámítva (a felderítés fá­radalmai és izgalmai ke­mény próbára teszik a? űr­hajósokat) a két első hold­felfedező útja körülbelül 23 óra hosszat tart. Július 21. 1 óra 13 perc­kor a holdmodul felszálló fokozata Armstronggal és Aldrinnal a fedélzetén el­szakad a jármű alapjától, hogy ismét elérje az Apol­lo—11-et, amely Collinssal a fedélzetén Hold körüli pá­lyán keringve várakozik rájuk. A holdkomp alapja és a műszerek a Holdon maradnak, az ember első látogatásának emlékéül. (A Tempo című olasz !ap cikke.) a el­te­ket

Next

/
Oldalképek
Tartalom