Petőfi Népe, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-10 / 157. szám
4. oldal lOfifl. jdítns Tfl. «smart#* Megjegyzés Telepes I Hasznos göngyöleg Izsákon néha mentöved a postás, s a Göngyölegellátó Vállalat IV. számú telepére viszi azt a küldeményt, amit az V. számúra adtak fel. Valóban akad itt valami zavaró dolog. A községben a Gyümölcs- Zöldség- Göngyö- lcgeilátó és Gyártó Vállalatnak két telephelye is van. Egész precízen az V. és a IV. számú telepek — egymástól néhány száz méterre. Az utóbbi helyen tíz ládaszögező asszonyt és lányt valamint négy segédmunkást — lényegében egyetlen brigádot — foglalkoztatnak a szezonban. Mellettük viszont egy telepvezető, minőségi ellenőr, s egy kifutó is megél. Túlzott méretű „apparátus”. Az V. számú telephelyen tavaly fűrészüzemet létesítettek, tíz géppel. Eélszázan szabják az „alkatrészeket”, két műszakban. Naponta 8—9 köbméter ládaelemet készítenek, de ennek csak elenyészően kis részét — mindössze 10—15 százalékát — szállítják át a közeli szomszédba, a IV. számú telepre, ahol szögezik, összeállítják, s gúlába rakják a terméket. A többit Kecskemétre és Nagykőrösre fuvarozzák tehergépkocsival, valamint vagonokban. A szállítási költségek, amelyeket egy átgondoltabb beruházással elkerülhettek volna, elég tetemes ösz- szegre rúgnak. Kecskeméten például a II. számú telep Kiskőrösi úton levő 11 holdas területe is befogadta volna ezt a fűrészüzemet — lényegesen csökkentve a félkész göngyöleg utazási távolságát. Fájdalmas utóhatású szervezés. Mindez a önköltséget növeli. A ráfordítás így nagyobb a gazdaságos aránynál, s ez is hozzájárulhatott, hogy a vállalat hitelt kért a banktól az év elején. Arra hivatkozva, hogy a szükséges pénzt nem kapta meg, megrendeléseket utasított vissza. Nem vállalta a többi között mintegy 25 ezer rekesz elkészítését a Kecskéméi Konzervgyárnak. Ekkor félgőzzel dolgoztak a gépek. A göngyölegellátás az idén is országos gond. A konzervgyár, illetve a Szövetkezetek Bács-Kis- kun megyei Értékesítő Központja rendelkezik annyi ládával, rekesszel, amennyi a leszerződött áru felvásárlásához szükséges, sőt a MÉK húsz százaléknyi többlet fedezetéről is gondoskodott. A gazdaságok — s különösen a kedvezőtlen adottságú tsz-ek — önálló értékesítésének zavartalanságához azonban már kevés a göngyöleg. Az ellátó vállalat készletei nem elegendőek a várható szükséglet^ kielégítésére. Barackból, almából ugyanis rekordtermés ígérkezik. Nagyüzemi agrárpolitikánk meghozza gyümölcsét, termőre fordulnak az ültetvények. S lám, nincs elég láda. Göngyölegben szegény ország vagyunk, tclephe- Ivekben ellenben — a Jelek szerint — felbecsülhetetlenül gazdagok. Még tartalékokkal Is rendelkezünk. Halász Ferenc A víz nemcsak az élet fenntartásához nélkülözhetetlen, hanem gazdasági jelentősége is állandóan növekszik, amennyiben a termelés számára egyre fontosabb lesz. A társadalmi igény és a vízviszonyok azonban különböznek: a különbséget úgy igyekszünk kiegyenlíteni a magunk javára, hogy gazdálkodunk a vízzel. A vízgazdálkodás műszaki, tudományos, gazdasági és igazgatási tevékenységet foglal magába. A vízgazdálkodás távlati feladatait a kormány hagyja jóvá. Duna—Tisza köze Bács-Kiskun megye a Dunából és a Tiszából tudja a vízszükségletét fedezni, de korántsem egyformán. A Tisza vízigényes vidékei ugyanis teljesen kihasználják a folyó „vízkészletét”, míg a Dunán — hivatalos becslések szerint — mindössze 5 százalékos a kihasználtság. Ha csupán a mezőgazdaság szempontjából nézzük a vízgazdálkodási és hasznosítási tennivalókat, abból kell kiindulnunk, hogy az évi csapadékmennyiség megyénkben nem elegendő és megoszlása szeszélyes; emiatt a tenyészidőben gyakran vízhiány van. A hiányt öntözéssel pótoljuk, erre a felszíni és felszín alatti vízkészleteinket használjuk feL A felszíni vizekből történő öntözésre a Duna mentén jobbak a lehetőségek, ahol a folyótól távolabb eső területekre is elvezethető az öntözővíz vagy gravitációs, úton, vagy szivaty- tyús rendszerrel. A belvíz- csatornákból történő öntözés mellett I960 óta a csőkutas öntözés is számottevő. 1968 végéig az öntözésre berendezett terület nagysága azonban csak 61 ezer katasztrális hold. Öntözőrendszerek A megye két jelentősebb öntözőrendszere a kiskunsági és kalocsai öntözőrendszer. A Duna és a homokhátsági vízválasztó között fekvő területen Bajáig a Dunavölgyi, a Kiskunsági Főcsatorna és a Sárközi I— III. csatorna 50 ezer katasztrális hold vízellátását tudja biztosítani. A kalocsai öntözőrendszerrel 7 ezer hóidat lehet öntözni. Bajától délre a Ferenc tápcsatorna és a hozzá csatlakozó holtágak 3 ezer hold öntözésre elegendő vizet biztosítanak. Bácsbokod, Felsőszentiván, Csávoly, Madaras községek a Kígyós csatorna vizét használják öntözésre. A homokhátsági vízválasztótól keletre az öntözésnek korlátozottak a lehetőségei. A Homokhátság vízfolyásai, a Kővágcér, a Csukásér stb., csak időszakonként szállítanak jelentős memiyiségű vizet erre a területre. Öntözőmű a Homokhátságon nincs, az öntözéses vízhasznosítás jelentéktelen. A Tiszakécskétől délre eső területekre a Tisza szolgáltatja az öntözővizet, illetve táplálja a halastónak kialakított holtágat. A terület csatornahálózata ebben az évben épült ki. Ez az öntözőfürt 4400 hóid kiterjedésű és teljesen esőz- tető rendszerű. Tervek, elgondolások A III. ötéves terv hátra lévő részében 8800 kh-val növekszik az öntözött terület A tervidőszak jelentős beruházása lesz a Fűzvölgyi Főcsatorna, de elkezdődik már a kecskeméti, ti- szakécskei és a hartai öntözőfürtök építése is. Távlatban a kiskunsági, a kalocsai az igali öntöző- rendszerek területén, a Kígyós vízrendszerében nyílik (lehetőség a további fejlesztésre. Kisebb területek öntözése — a Duna vizéből, közvetlen vízkivétellel — a folyó egész hosszában megoldható. A Homokhátság vízzel való ellátása erősen korlátozott. A csőkutas öntözésre berendezett terület nagysága itt 15 200 kh. NaTápliszt fenyőtűi és falevélből Szovjet tudósok az utób- tézet poliszacharid labora- bi évek során jelentős ku- tóriumának egyik részletét tatómunkával járultak hoz- mutatja be, ahol a legkor- zá a cellulózikémia fejlő- szerűbb felszereléssel dol- déséhez. Rigában például goznak. új eljárást dolgoztak ki a furfurolnak fahulladékból való előállítására, ami tekintélyes hasznot hoz a népgazdaságnak. A furfu- rol ugyanis egyike a legsokoldalúbb kémiai anyagoknak, fenolműgyanták és a nylon előállításánál éppoly nélkülözhetetlen, mint a növényi olajok finomításánál, de vetőmagcsávázás- ra, gyomirtásra, tartósításra, aromajavításra is használják, amellett nélkülözhetetlen adaléka a motor- hajtóanyagoknak, ugyanis nagymértékben növeli a kopásállóságot. A rigai intézetben gazdaságos technológiát dolgoztak ki a fahulladéknak cukorrá való feldolgozására is, ezáltal olcsó állattáphoz segítették hozzá a mezőgazdaságot. Ugyancsak ott született meg a fenyőtűből és falevélből való táplisztelőállítás gondolata, ami az ipari méretű gyártás megindítása óta vitamindús adaléka a takarmányozásnak. A kép a rigai kutalóingyobb volumenű öntözést a Duna—Tisza közén csak a Duna—Tisza csatorna megépítése után lehet megvalósítani, erre azonban csak 1980 után kerülhet sor. A mezőgazdasági vízhasznosításnak a tógazdaságok kiterjesztésével is vannak lehetőségei. A tavak gyakran kapcsolódnak más hasznosítású művekhez, javítják azok kihasználását. A megyében 400 hektár nagyságú a tóterület, a mellékhasznosítású halasított tárolók területe 570 hektár. Rövidesen — még a III. ötéves tervben megkezdődik a hartai és a fülöp- szállási halastó építése. A későbbiekben a Kiskunsági Főcsatorna mentén épülnek halastavak, de erre a célra a szabadszállási és a fülöpszállási kishozamú legelők is számításba jönnek; az említett területeken 2000 kh összterületű tógazdaságot lehet kialakítani. A folyók holtágai, a tavak, a Homokhátság mélyedései, a szikes legelők — természetes víztárolók — mellett a mesterséges tárolók szolgálják a belvízvisszatartást és a víz mezőgazdasági hasznosítását. A távlati fejlesztési tervek víztárolási céllal veszik számításba a természetes mélyvonulatokat, a szikes legelőket, a mezőgazdaságilag csak kis részben hasznosított területeket, összesen mintegy 35 millió köbméter tároló térfogattal. Z. T, Erőgyűjtés l\fo, még két hét... egy ■L ' hét... három, kettő, egy nap és kezdődik a szabi! — Ki ne ismerné ezt a szinte gyerekes időszámlálást, amely évről évre főleg nyaranként hangzik el oly sokszor. S mennyi minden meghúzódik e számlál- gatás mögött! Először is a fáradtság, amelyet a szabadság köze- ledtén egyre inkább érzékelünk. Szinte úgy tűnik, hogy a maradék erőnket kell latba vetnünk a napi munka során. S ott vannak a háttérben a különböző tervek. Például: „Végre kialszom magamat!... Any- nyit olvasok, hogy az egész évi lemaradásomat pótolom! ... Két hétre még azt is elfelejtem, hogy valaha dolgoztam, mert az az igazi kikapcsolódás!” És hosz- szan lehetne sorolni a terveket, amelyeket ki-ki kínálkozó lehetőségei, kedvtelése, vérmérséklete stb. szerint programba állít magának. A ztán megkezdődik a ■S*- várva várt szabadság. Sokan szakszervezeti, vagy éppen vállalati üdülőbe utaznak, az ország valamely szép tájára. Mások a nagyszülőket örvendeztetik meg az egy-két hétre való hazalátogatással. Szép számmal vannak azonban, akik otthon töltik a szabadságot, olyan munkák — festés, nagytakarítás, házkörü- li javítgatások stb. — elvégzésére szánva a pihenő időt, amelyekre nem futotta a napi kenyérkereső foglalatosság mellett. Hiszen sok mindenre jő a fizetett szabadság. Végső soron az ilyen kiadósabb otthoni elintézni valók elvégzésére is. Jótékonyan hat ugyanis az ember közérzetére, ha nem szorítja — az időhiány miatti — gond. És milyen nagyszerű, hogy együtt lehet a család, figyelmünk reggeltől estig a gyerekeinkre összpontosulhat. Ez is. az is a megszokott „kerékvágásból” való kikapcsolódást, az erőgyűjtést szolgálja; a munkában megfáradt szervezet, idegrendszer felfrissülését. C miközben élvezi az ember a szabadság örömeit, ahogyan múlnak az üdüléssel töltött napok, egyre sűrűbben azon kapja magát, hogy gondolatban ismét fel-felvillan a munkahely, a munkatársak, akik ilyenkor az erőt gyűjtők feladatait is ellátják. Egyszercsak előtörnek az ilyen sóhajok: „Szegények, de sokat dolgozhatnak ... “ Vagy: „Nagyszerű volt a pihenés, de azért már jól fog esni a munka.” És csakugyan, akik már túlestek rajta, bizonyíthatják: mint a szabadság megkezdését, majdnem úgy várjuk a munkahelyre való visszatérést. Erre is készülődünk. Ötletekkel, elhatározásokkal. Tervezgetjük,. hogyan, miként látunk ismét a munkához, mit lehetne az eddigieknél okosabban, jobban csinálni. Afert a szabadság, a 1J± felfrissülés nem marad jótékony hatás nélkül. P. I. Szövetkezeti együttműködés a bácskai körzetben A különböző szövetkezeti formák közötti együttműködés eddigi tapasztalatairól beszélgettünk dr. Varga Antallal, a Bácskai Me- zőgazadsági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkárával. — Amióta a Petőfi Népében megjelent Erdősi József elvtársnak a megyei pártbizottság első titkárának erről szóló átfogó, útmutató jellegű nyilatkozata, többször tárgyaltunk a témáról. Megjegyzem, a területi szövetség megalakulása óta már több esetben foglalkozott az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek és a termelő- szövetkezetek közötti együttműködés lehetőségeivel. Történtek is kezdeményezések. A mi körzetünkben is sürgetik a zöldség-, gyümölcsellátás jobb megoldását. Ebben jelentős szerepet vállalt magára az érsekcsa- nádi Búzakalász Termelő- szövetkezet. Éves megállapodást kötött a Baja és vidéke valamint a bácsboko- di és bácsalmási fogyasztási szövetkezetekkel. Vállalta, hogy saját szállító eszkózeivel 14 üzletet lát el folyamatosan. zöldségfélékkel, és a melléküzemben készített savanyúsággal. A bácsbokodi termelőszövetkezetek és az ottani fogyasztási szövetkezet között együttműködés alakult ki a lakosság ellátásának javítása érdekében. A fogyasztási szövetkezet évente 5— 600 hízott sertést dolgoz fel, ezzel elősegíti a körzetéhez tartozó községek ellátását. Bajai elárusító helyükön töltelékáru kapható és pecsenyesütéssel is foglalkoznak. Hasonló igény jelentkezik Bácsalmáson, ahol a termelőszövetkezetek és a fogyasztási szövetkezet együtt tudnák üzemeltetni a húsfeldolgozót. Ehhez a szövetségtől kértek segítséget és más hasonló üzemet is megtekintettek tapasztalatcsere céljából. Az együttműködésnek I egyik megoldása lehet a szállításban történő kölcsönös segítségadás. A Baja és Vidéke Általános Fo- ' gyasztási és Értékesítő Szövetkezet fuvarozási gondjait a bajai Lenin Termelőszövetkezet könnyíti. Az együttműködésnek nagy szerepe van a szolgáltatásoknál. A termelőszövetkezetek javító és karbantartó műhelyei majdnem mindenütt segítik a községi fogyasztási szövetkezeteket. Van példánk egyéb kapcsolatra is. A dávodi Augusztus 20. Termelőszövetkezet megyei Értékesítő Központja közös anyagi hozzájárulással hagymatárolót épített, amelyet közösen használnak. A bácsalmási Petőfi Termelőszövetkezet és a MÉK a községben létesített közös zöldség- és gyümölcselárusító helyet. Tanácskozások kezdődtek a vaskúti Bácska Termelő- szövetkezet és a helyi fogyasztási szövetkezet között arról, miként lehet a pálinkafőzőét közösen üzemeltetni. Ezek még csak kezdeti lépések és korántsem aknáztuk ki a lehetőségeket. Reméljük, hogy a következő időszakban kialakulnak az együttműködést elősegítő jogi feltételek, közgazdasági szabályzók. A szövetkezetek közötti gazdasági kapcsolatok pedig elősegítik a lakosság igényeinek kielégítését, növelik a foglalkoztatottságot —hangozta! ta a területi szövetség titkára. K. S-
