Petőfi Népe, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-06 / 154. szám
Beszélgetés a Katona József Színház vezetőivel Mérlegen a múlt és a jövő évad A beszélgetés színhelye: Baja. Az 1968—69-es évad utolsó feladatával, a szokásos nyári vendégjátékkal birkózik itt a Kecskeméti Katona József Színház együttese. Fáradtan Jcissé a végigjátszott 10 hónap után, küszködve a nem éppen ideális körülményekkel (Baja színháza, a József Attttila Művelődési Ház rekonstrukcióra vár), s még az időjárás miatt is bosszankodva, amely alig-alig hagyja kihasználni az idén a Sugo- vica-menti város nagyszerű strandlehetöségeit, de látva a bajaink értő színházszeretetét, segítő szándékát, mégis lelkesedéssel. A Petőfi Népe kérdéseire Radó Vilmos igazgató és Turián György rendező válaszolt a kettejük közös irodájául szolgáló szobában. Szinte mindegyik válaszba bekapcsolódtak mindketten, amint a Katona József Színház szervezeti, gazdasági irányítása és művészeti vezetése is példásan összefonódik. — Hogyan kaphatnánk gyors áttekintést a máit szezonról? maradandóbb darabjai közé tartozik a magyar köny- nyű múzsának, ugyanezt mondhatjuk el a klasszikus operettek műfajában Millöcker G-asparone-járól. Előadjuk a magyar szupersikert, a Csárdáskirálynőt, az elmúlt pesti operettszezon kellemes meglepetését, Török Rezső—Horváth Jenő Péntek Rézi című musicaljét, egy később kiválasztandó új magyar zenés vígjátékot és még egy operettet: vagy a Cigányszerelem lesz, vagy az Egy éj Velencében, tehát mindenképpen márka a maga nemében. — A szereposztás megtörtént már? — Több darabnál már igen, de minthogy soha nem lehet tudni, mi jön közbe, erről majd csak a bemutatók előtt. Viszont máris közzé tehetjük a társulat „szereposztásának” változásait van bőven. Nyolc új tag szerződött hozzánk, tehát a színészgárda csaknem egynegyede kicserélődik. Moór Mariannt már elszólították feladatai a Nemzeti Színházhoz Csorba István Kaposvárra, Károlyi Mária Győrbe, Komlós József Budapestre, Juhász Tibor Miskolcra, Perlaky István Veszprémbe távozik. Szögi Arany pedig elbúcsúzik a színpadtól. A többiek maradnak, és csatlakozik kollektívánkhoz három most végzett főiskolás, Jobba Gabi, Kört- vélyesi Zsolt, Korbuly Péter, mindhármukat igen sokoldalú tehetségnek tartják, filmről, képernyőről ismerheti már őket a közönség. Üj színészeink még: Péva Ibolya, szubrett és naiva volt Miskolcon, Berta Erzsi primadonnaszerepeket játszott Győrben, Kéry Edit az utóbbi időben az Irodalmi Színpadon lépett fel, Rózsa Sándor Szolnok népszerű bonvivánja és Szentesi Zoltán a Fővárosi Operettszínházból távozó komikus. Any- nyit így előzetesen új tagjainkról, hogy átlagos életkoruk jóval alatta van a 30 évnek. A sokoldalú, alapos tájékoztatás után fokozott kíváncsisággal és reményekkel várjuk az új színházi idényt. Sz. J. RÓNAY GYÖRGY! Nyári album JÜNIUS Még egyszer ez a koranyár, még egyszer ez a sárga rózsaözön a kertben, a peónia-mámor. Június. Hömpölyög a szélben a virágpor, s havazva hull a nyárfák szösz virága. ALKONY ESŐ UTÁN Zápor volt délután. Csillámlik az esővert nyárfalomb és a süppedt sírokon a moha. Most csupa-csupa gyöngy a temetőkert, s az égen szivárványlik a holtak mosolya. ELVADULT KERT Seníki sem ültetett, nem vetett az idén itt; látod, a kert mégis dúsan tenyészik: sarjat hoz a gyökér, szárba szökik a mag. Folytatják azt, amit az ember abbahagy. SÉTAÜT Hányszor sétáltam erre, hány nyári s őszi napnak alkonyát néztem innét? Számolnám, s számtalan. A tó, a fák, ez út: mind ugyanaz maradt Csak. valahogy rövidebb lett, ami még hátravan. ESTI ÁLLOMÁS Alkonyul; lassan a júniusi vasárnap. Csillog a sín, a szemafor zöldet mutat. Fáradtan szorongatják fonnyadó csokrukat, akik az esti gyorsra várnak. — Talán néhány számmal. Ha vége a bajai vendégszereplésnek megkönnyebbülten elmondhatjuk: 435 előadást tartottunk meg. 260-at Kecskeméten, 25-öt Baján, 170-et tájon, az utóbbiak túlnyomó többségét a megyén belül. Tizenhárom bemutató, hét prózai és hat zenés darab. Előadásainkat mintegy 200 ezren látták, 500 bérletesünk volt Kecskeméten, 200 Baján, a községi bérletszervezés Klskunmajsán, Soltvadkerten és Vas- kúton sikerült legjobban. Valamennyi szám emelkedő a sok évi átlaghoz képest, összehasonlítási alapunk még nincs ugyan, de alighanem megőriztük a leglátogatottabb vidéki színház címet, és jóval túlteljesítettük 2 millió forintos bevételi költelezettségünket. Mondani sem kell, hogy mennyire őrülünk ennek, főként azért, mert a magunk portáján cáfolata vagyunk a színház alkonyáról huhogó világméretű szóbeszédnek. — Melyik bemutatókat tekintik a legnagyobb művészi eredménynek? — Föltétlenül a Diplomásokat kell elsőként említeni, úgy is mint a Bács megyei írónő, Raffai Sarolta drámaírói tehetségének már második, ékes bizonyságát, a darabot és a főszereplőket jutalmazó számos nívódíj és az országos kritika elismerő fogadtatása is mellette szól. Egyetértett a szakmai közvélemény és a közönség nagy része a Liliom előadásának magas művészi színvonalában is. Az Euridiké és Végh Antal Holnap — vasárnap című drámájával kapcsolatban már korántsem ilyen teljes a vélemények összhangja, mi mégis büszkén tekintünk vissza mindkettőre, ha némi önkritikával is. — S amit sikertelenségnek tartanak? — Arról inkább a korrekciós szándék beszéljen, ami talán jövő évi műsortervünk puszta címjegyzékéből is kiolvasható; Egyértelmű választ különben sem lehet a kérdésre adni, mert a Végh Antal darabot a hideg fogadtatás ellenére is pozitív eredményeink közé so- roljúk, viszont a Cirkuszhercegnő vagy az Isten véled* édes Piroskám látogatottságára igazán nem lehet panaszunk, mégis helyesnek tartjuk azt az intézkedést, amely úgynevezett giccsadít vetett ki rájuk. Mit tegyünk? Játszuk ezeket a darabokat is, minthogy valóságos közönségigényt elégítenék ki, és igyekszünk belőlük kiirtani a giccset — amennyire lehet. — Nézzük ezek után az új műsortervet. A premierszám és a műfaji arányok változatlanok. Hét prózai mű* kezdjük a magyarokkal. Egy ősbemutató: Czakó Zsigmondtól a László király. Történelmi tragédia, egy méltatlanul elfelejtett, igen nagy tehetségű Petőfi-kor társ soha elő nem adott műve. Nyelvének felfrissítését a napokban fejezte be Buda Ferenc költő: meglepő szépségek bukkantak elő a több, mint 150 esztendős szövegből. Aztán még két új magyar dráma. A merész valóságfeltáró riportjairól, novelláiról ismert Galgóczi Erzsébet nekünk küldte meg a Főügyész felesége című első színpadi művét. Neves író és publicista* de új színházi szerző Csák Gyula is. Most végzi az utolsó simításokat szatirikus vígjátékán, a Nagy kísérleten. Lehet, hogy olyan termékeny vihart kavar a színház világában, mint annak idején ri- portkönyve a Mélytengeri áramlás az irodalomban? A felszabadulás 25. évfordulójára Karinthy Ferenc könyvalakban is, filmen is híressé vált művének szín- revitelével, a Budapesti tavasszal emlékezünk. — És a világirodalom? — Négy év megszakítás után végre újra Shakespeare- bemutató Kecskeméten: a legnagyobb drámaíró legtömörebb, legdinamikusabb tragédiája, a Macbeth; Műsorra tűztünk egy huszadik századi klasszikus, Brecht, Magyarországon már próbált sikernek számító művét a Kaukázusi krétakört. Végül pedig Tennesse Williams: Az ifjúság édes madara: divatos szerző, irodalom és költészet a javábóL — A zenés darabok? — Ezen a kereten belül is változatosságra törekedjünk. Szigligeti Ede megzenésített Liliomfija a legA SZOCIALISTA országokban élő magyar írók munkásságáról, műveik publikálásáról folyamatosan kapjuk az értesüléseket. Gyakoriak az írólátogatások, is, mindkét viszonylatban. Nem mondhatjuk el ugyanezt Kárpát-Urajnáról, az itt élő magyar írókkal és magyar nyelvű kiadóval szemben még vannak adósságaink. Ez a merev állapot az idei Ünnepi Könyvhét alkalmával kezdett ugyan feloldódni, hiszen az Ung- várott dolgozó Kárpát Könyvkiadó külön könyvsátorral képviseltette magát, ahol a Kárpát-Ukrajnában élő magyar írók és költők műveihez hozzájuthattak az érdeklődők Budapesten. Ungvári tartózkodásom alatt felkerestem a volt megyeháza öreg épületében székelő Kárpát Könyvkiadó vezetőit, hogy információt kérjek tőlük egyrészt a kiadóvállalat szervezeti működéséről, más vonatkozásban pedig a magyarlakta területek íróinak publikálási lehetőségeiről. Szergej Ivanov igazgató és Omilian Dohanics fő- szerkesztő távollétében Konsztantyin Bibikov főszerkesztő-helyettes, a magyar osztály vezetője és Kovács Vilmos, a magyar osztály vezető szerkesztője fogadott és ismertette velem a Kárpát Könyvkiadó működését. Konsztantyin Bibikov elvtárs, aki kitűnően beszél magyarul, elmondotta, hogy a Kárpát Könyvkiadó húsz éves múltra tekint vissza. Évente mintegy 100 kiadvány jelenik meg a kiadóvállalat godozásában, 900— 1000 ív terjedelemben. Ebből körülbelül 25 könyv (a több kötetes művek is egy könyvnek ún. „megneve- zés”-nek számítanak) magyar nyelvű. A magyar nyelven megjelenő művek ívszáma mintegy a felét teszi ki az összvolumennek. Ennek ismét a felét a magyarországi kiadókkal közösen — kooperációban — megjelentetett művek adják. A kiadó öt osztályra tagozódik, mégpedig az ukránorosz irodalmi osztályra, az u-o. tömegpolitikai osztályra, az u-o. ipari és mezőgazdasági osztályra, valamint a magyar osztályra. A magyar osztályon valamennyi előbb említett profil — az irodalmi, a tömegpolitikai, az ipari-mezőgazdasági s turisztikai — megtalálható, természetesen magyar nyelven. Mint már mondottuk, a magyar osztály vezetője K. Bibikov, vezető szerkesztője pedig Kovács Vilmos költő-író, az Ukrán Írószövetség Kárpátontúli Területi Tagozatának titkára. Két szerkesztő dolgozik az osztályon, Zékány Miklósné és Groszman Endre. Kate- rinyuk Marianna segédszerkesztőként foglalkozik a kiadóban, van azonkívül egy főkorrektor (aki a megjelent könyvek műszaki, helyesírási állapotáért felelős). A műszaki és tervosztály közös az ukrán-orosz nyelvű osztállyal. A kiadóvállalat magyar osztályának kettős a rendeltetése. Egyrészt az itteni magyar lakosságot ellátni saját kiadású magyar nyelvű irodalommal: másrészt pedig a kooperáció a magyar kiadókkal, ami egyfelől a klasszikus magyar és más szerzők magyar nyelven való megjelentetését célozza, másrészt pedig az itteni írók-költők közös kiadásban való publikálását szeretné elérni. A két ország közötti közös könyvkiadás 10 éves múltra tekint vissza. ÉS MI A HELYZET a magyar nyelvű tankönyvek kiadása terén? Tudni kell azt, hogy Kárpát-Ukrajná- ban 101 magyar iskola működik, ezek közül 17 tíz- osztályos középiskola. Ezeknek a tankönyveit nem a Kárpát Könyvkiadó adja ki, hanem a Kijevi Köztársasági Kiadó (Radjanszka Skola) magyar szekciója. Elmondották a magyar szerkesztőség vezetői, hogy a kiadó magyar osztálya évente 4—5 tömegpolitikai brosúrát jelentet meg, továbbá 2—3 mezőgazdasági és ipari szakkönyvet, valamint 2—3 itteni szerzőtől való szépirodalmi művet ad ki. A magyar kiadókkal való kooperációban kiadott könyvek száma 15—18-ra tehető. És a példányszámok? Tömegpolitikai brosúráknál és szakkönyveknél 1500—1800 a kiadott példányszám, verseskönyveknél 1800—2000, prózai műveknél pedig 2000—2500. A kiadói együttműködés tíz esztendeje alatt 3 millió 200 ezer példányban jelentek meg a közösen kiadott művek, amelyeknek legjava a gyermek- és ifjúsági irodalom területére esik. E téren igen változó a példányszám, mert például Tolsztoj Aranykulcsocs- ká-ja 180 ezer példányban fogyott el eddig, Dod-Mi- hajlik Ordasok között című regénye pedig 60 ezer példányban jelent meg és hamarosan újabb kiadása válik szükségessé. ÉRDEKES kísérletbe fogott a közelmúltban a Kárpát Kiadó és az Akadémiai Kiadó: közösen jelentették meg az ukrán-magyar és magyar-ukrán szótárt. A kísérlet bevált és a két kiadó között a kooperáció további kiszélesítésére van kilátás. Az itteni magyar nyelvű könyvellátás szempontjából igen hasznos a kiadók együttműködése, mivel minden közös kiadványból legalább 2000 példány a kárpát-ukrajnai belső könyvpiacon kerül eladásra. Mikor a legközelebbi jövőben közös kiadásra kerülő művek felől érdeklődtem, Kovács Vilmos elvtárs elmondta, hogy Majakovszkij életrajzát (6 ív) Kasszil Lev magyar fordításában adják ki, továbbá Az ukrán költészet antológiája van megjelentetés alatt 16 ív terjedelemben. Ez a könyv klasszikus és élő ukrán költőket mutat be a magyar közönségnek. Igen gyümölcsöző megállapodás született a magyar Kiadói Főigazgatóság és a Kultúra Könyvkereskedelmi Vállalat, valamint a Kárpát Könyvkiadó között: a kooperációban kiadásra kerülő ukrán könyveket a Kárpát Könyvkiadó elismert fordítói gárdája ülteti át magyar nyelvre és Magyarországon csupán a kontroli- szerkesztést végzik. Másik gyümölcsöző és csak nemrégiben megkötött megállapodás, hogy a Kárpát-Ukrajnában kiadott — ottani magyar írók műveit tartalmazó — könyveket az Állami Könyvterjesztő Vállalat is terjeszti. Most kerül kiadásra Szalai Borbála fiatal írónő Dongó Dani danája című ifjúsági könyve, ebből az ÁKV 20 ezer példányt rendelt. Kárpát-Ukrajnában irodalmi folyóirat és almanach ez idő szerint nincs, így az írók számára gyérebb a publikációs lehetőség magyar nyelven. Hogy ezen segítsen, a kiadóvállalat évente közreadja a Kárpáti Kalendáriumot 18—20 ezer példányban 15 ív terjedelemben. Ennek a kalendáriumnak az idén jelent meg először irodalmi melléklete 2 íven, amit jövőre már 5 ívre szeretnének fejleszteni. Szerkesztés alatt van és jövőre kerül kiadásra hét fiatal, most induló költő antológiája. A hét fiatal költő: Balogh Balázs újságíró, Benedek András, Zseliczki József és Bállá Gyula bölcsészhallgatók, Kecskés Béla falusi tanító, Ferenczi Tihamér kolhoztag és Fodor Géza üzemi munkás. Elmondották még a Kárpát Könyvkiadó vezetői, hogy az idén rendszeresítettek egy kiadványt Kaleidoszkóp címmel, amely negyedévenként 4—4 íven jelenik meg és a szovjet tudományos és szakirodalomból válogatott természeti érdekességek leírását közli magazinszerűen. ÉVENTE KIADNAK ezenkívül egy műsorgyűjteményt magyar nyelven a falusi kultúrházak (Kárpát- Ukrajnában klubnak nevezik) műkedvelő csoportjai részére. ^ Balogh József
