Petőfi Népe, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-03 / 151. szám

Tények, adatok a kiskőrösi járásból A kiskőrösi járásban je­lentős változások történ­tek az utóbbi években. 1960 óta 25 ezerről 20 ezerre csökkent a külterü­leten élők száma. Míg az iparban 1960-ban 2500 vott a foglalkoztatottak száma, jelenleg 4700. A mezőgazdasági keresők az akkori 26 800-zal szemben jelenleg 22 100-an vannak. Az OTP betétállomány nyolc év alatt kilencszere­sére növekedett. Az egy lakosra jutó kiskereske­delmi forgalom 3827 fo­rintról 7190 forintra emel­kedett Az ipari munká­sok átlagkeresete 492, a szövetkezetben dolgozóké 762 forinttal növekedett. A járás gyümölcs- és kertte­rülete 3400. szőlőterülete 7000 kataszteri holddal növekedett. Kölcsönös érdekek alapján A szövetkezetek együttműködése Május 20-án a megyei pártbizottsá­gon időszerű szövetkezetpolitikai kérdé­sekről tanácskoztak. Ezzel kapcsolatban Erdősi József elvtárs, a megyei párt- bizottság első titkára lapunkban is nyi­latkozott. Rámutatott többek között, hogy a szövetkezeti mozgalom tovább­fejlesztése során a politikai cél áz, hogy gyorsítsa a társadalom egészének fejlődését, továbbá javítsa a lakosság életkörülményeit, fokozatosan csök­kentse a falu és a város közötti szín- vonalbeli különbséget. Erdősi elvtárs hangsúlyozta, hogy a falusi lakosság éppen a szocialista ter­melési viszonyok létrejötte folytán, ré­szese, tulajdonosa a falun működő va­lamennyi szövetkezeti szektornak. Ugyanazon családokból vagy családta­gokból tevődik ki a mezőgazdasági, a kisipari, a fogyasztási és értékesítő-, s a hitelszövetkezetek tagsága. Cél­szerű lenne azonban az egyes szövet­kezeti szektorok eddig elkülönült tevé­kenységét felváltani egy fejlettebb, köl­csönös érdekek alapján létrejövő együtt­működési formának. Ha ez létrejönne, akkor a lakosság ' egészét érintő kom­munális, kulturális stb. igényeket gyor­sabb ütemben lehetne megvalósítani. A megyei pártbizottság első titkára utalt árra, hogy a szövetkezetpolitikai célkitűzések megvalósulásában igen fon­tos szerep hárul a tsz-ek területi szö­vetségeire, valamint a MESZÖV-re és a KISZÖV-re. Megkértük Fekete Lász­lót, a KISZÖV elnökét vázolja az ezzel kapcsolatos helyzetet és feladatokat. Építés, választékbővítés Megyénk területén 60 kisipari szövet­kezet működik — mondotta bevezetőjé­ben a KISZÖV elnöke —, s közülük ötvenkettőnek van kapcsolata termelő­szövetkezetekkel. illetve fogyasztási és áruértékesítő szövetkezetekkel. Együtt­működésük építőipari tevékenységre, áruértékesítésre, anyagértékesítésre, ányagtermeltetésre, szállítóeszközök, gé­pek kölcsönzésére, szellemi termékek, műszaki dokumentációk cseréjére, fel­vevő- és begyűjtőhelyek bolthálózatban való létesítésére, közös propaganda és termékbemutatók rendezésére és kultu­rális tevékenységre terjed ki. A fenti felsorolásból elsősorban az építőipari tevékenységet említhetjük, hiszen kisipari szövetkezeteink évek óta építkeznek a tsz-ek és ÁFESZ-ek ré­szére. A tsz-ekben 1965-ben 11,5, 1966- ban 14.5, 1967-ben 18.5, 1968-ban 21.6 millió forint értékben építettek a ktsz-ek magtárakat, elletőket, borjúnevelőket, istállókat, tojóházakat. Az idén várha­tóan 24 millió forint értékű megrende­lés kivitelezésén fáradoznak. Különösen jó a kapcsolata a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetekkel, a Solti Vegyes, a Szabadszállási Vegyes, a Szabadszállási Gépjavító, a Katymári Vegyes, a Csá- volyi Vegyes, a Bácsalmási Vegyes, a Jánoshalmi Bácska és a Kunszentmiklósi Vegyes Ktsz-nek. Szövetkezeteink az ÁFÉSZ-ek részére új áruházakat, üzleteket, vendéglátó egységeket építettek, illetve újítottak fel. Az utóbbi négy évben mintegy 52 millió forint értékű építőipari munkát végeztek részükre, s ebben az esztendő­ben is közel 15 milliós rendelésnek tesznek eleget. A fogyasztási és érté­kesítő szövetkezetekkel azonban egyéb irányú együttműködés is létrejött. Ktsz- eink a lakosság által keresett, hiány­cikk listán szereplő árukat gyártották, illetve választékot bővítő termékeket állítottak elő. Ezeket természetesen a földművesszövetkezeti áruházak, boltok hozták forgalomba. Szövetkezeteink ké­szítettek konyhabútorokat, hálószoba­bútorokat, konfekciós női-, férfi- és gyermekruházati cikkeket, cipőket, bőr­díszműárukat, füstcsöveket, diópánto­kat, horganyzott árukat, köteleket, me- legágyi kereteket stb. A Dunapataji Vegyes Ktsz például 2,5 millió forint értékű diópántot gyárt az idén. Tsz—klsz-kooperáció Az együttműködés sok apróbb példá­ját sorolhatom még. Évente mintegy 25 millió forint értékű anyag cserélődik a ktsz-ek és a tsz-ek között nemcsak anyagellátás, hanem kölcsönök formájá­ban is. Emellett különböző szolgáltatá­sokra, szállításokra kötnek megállapo­dásokat. Üjabban közös vállalkozások formájá­ban kezd kialakulni együttműködés. A Bajai Lakberendező Ktsz és a bács­almási tsz-ek kooperálnak lépcsős ülőke gyártásában. A Kecskeméti Ezermester Ktsz exportra gyártott vegyifülkéihez a lajosmizsei Kossuth Tsz végzi az alapváz hegesztését. A Kerekegyházi Vegyes Ktsz a termelőszövetkezet köz­reműködésével nyílászáró szerkezeteket készít. Több helyen a tsz-ek házilagos építőbrigádjait a ktsz-ek műszaki taná­csokkal, tervdokumentációk készítésével, valamint a kivitelezés ellenőrzésével segítik. A lakosság érdekében Természetesen mindez csak csírája annak a szélesebb körű összefogásnak, amely a jövőben ki kell, hogy alakul­jon a különböző szövetkezeti szektorok között Örvendetes az, hogy már ta­pasztalhatók törekvések és ezek a kez­deményezések életképesek. Erdősi elv­társ is hangsúlyozta nyilatkozatában, hogy megyénk gyors fejlődésének a ko­rábbi években is egyik legfőbb mozga­tója volt a helyi kezdeményezés és cse­lekvés. Jelenleg és a jövőben a gazda­sági mechanizmus méginkább igényli és lehetővé teszi az alkotó kezdemé­nyezés kibontakozását. Néhány gondolattal szeretnék a kis­ipari szövetkezetek vezetőségeinek és tagságának segítségére lenni. Helyes lenne közös anyag- és áruértékesítési társulásokat . létrehozni, a mezőgazda- sági holtidényben segíteni a tsz-tagok foglalkoztatottságát, szélesíteni a bedol­gozó rendszert, megegyezni az eszközök és gépek közös használatára, közös vál­lalkozásokat létesíteni nyílászáró szer­kezetek készítésére, növelni a tsz házi­lagos építőbrigádok műszaki segítését. Egyébként már példa is van újabb kezdeményezésekre. A magunk részéről támogatni, terjeszteni kívánjuk a jó ötleteket. Tervezzük, hogy a különböző szövetkezeti szektorok vezetőivel a ktsz-ek vezetőit tájértekezleteken hoz­zuk össze, hogy ezzel is előmozdítsuk az együttműködésüket a megye gyorsabb ütemű fejlesztésére, a lakosság jobb ellátására — fejezte be nyilatkozatát Fekete László elvtárs. N. O. Feltáratlan tartalékok Látogatás /regszemcsén Az Regszemcsén alakult Délkelet-dunántúli Mező- gazdasági Kísérleti Intézet ez év április végén nyerte el a Kiváló intézet kitüntetést. Megérdemli a meg­tisztelő címet, hiszen eredményei nemzetközileg el­ismertek és számos látogatót vonzanak, nemcsak ha­zánkból, hanem a világ minden tájáról. A napraforgó, a szója- és a takarmányborsó nemesítésében egye­dülálló eredményeket értek el az itt dolgozó kutatók. Ezért a megyéből is gyakran felkeresik a mezőgazda- sági nagyüzemek vezetői, szakemberei Regszemcsét. Az itt kidolgozott takarmánytermesztési rendszer ma már az egész országban, így megyénkben is el­terjedőben van. Több tej — olcsóbban Üjabban a mezőgazdasági nagyüzemek igényeinek megfelelően mind sürgetőbben jelentkezik a tömeg­takarmányok ésszerű termesztésének megoldása, s ezzel, elsősorban a szarvasmarha-állomány jobb nö- vényífehérje-ellátásának megvalósítása. Ezt tűzték ki egyik fő feladatnak az intézet kutatói is. Dr. Kur- nik Ernő igazgató szívesen adott erről információt. — A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése, az évről évre visszatérő takarmányhiány és az egyre nagyobb mértékben jelentkező fehérjeimportálási gondok tet­ték indokolttá a tömeg- és zöldtakarmány-termesz- tés újabb, az eddigieknél jobb megszervezését. A ná­lunk kidolgozott módszer, amely iregszemcsei takar­mánytermesztési rendszer néven került a szakiroda- lomba és így terjed az egész országban, lényege, hogy április végétől az őszi keményebb fagyok beálltáig nagy választékban etethetünk folyamatosan, fehérjé­ben gazdag, zsenge zöldtakarmányt. Természetesen a sikerhez szükséges a korszerű agrotechnika, a kellő talajerőpótlás és ahol lehet, az öntözés is. Csak így eredményes a módszer. Tapasztalataink szerint egy 600 kilogramm élősúlyú magyartarka tehén életfenn­tartó és napi 10—12 liter tej termelésére elegendő takarmányát biztosítja abrak nélkül is a mi módsze­rünk. Ily módon számottevő terület szabadul fel, más jól jövedelmező ipari növény számára. Baranya és Tolna megyében 1965-ben és 1966-ban ezzel a rendszerrel termelték meg a közös tehénállo­mány 44 százalékának, vagyis csaknem 12 ezer te­hénnek a takarmányát. Tehenenként és évenként 21 százalékkal növekedett a tejtermelés a hagyományo­san takarmányozott állományéval szemben. Ez a tejtöbblet a két megyében 5,2 millió litert tett ki Egyidejűleg természetesen jelentősen csöklftnt a tej önköltsége is. Arra a kérdésre, hogy a megye homoktalajai meny­nyire alkalmasak az Iregszemcsei módszer bevezeté­sére, elmondták az intézet vezető kutatóit az üzem«*; helyi adottságait figyelembe véve megoldható a zöld futószalag alkalmazása. Megyei kísérletek Erre egyébként megyénkben vannak biztató kísér­letek már több üzemben. Bizonyítékok a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet növénytermesz­tési osztályának kutatói által elért eredmények, vala­mint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium megbízásából végzett kísérletek a csengődi homok­területen. Végigjártuk az intézet kísérleti parcelláit és el- ámultunk az eredményeken. A zöld futószalagban alkalmazott növénytársítások beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. A borsos napraforgó 200 mázsa körüli holdanként! zöldtömeget adott. A kutatók el­mondták, hogy tovább finomították a zöld futósza­lagban alkalmazott növénytársításokat. Két héttel előbbre tudják hozni az első zöldtömeg betakarítását és ősszel ugyancsak két héttel meg tudják hosszab­bítani a takarmányellátást. Számos előny Megkérdeztük, hogy mi az iregszemcsei takarmány­termesztési módszer legfőbb előnye. Dr, Kurnik Ernő egyszerre felsorolt egy egész csokorral. Íme: A tehénállomány takarmányellátása egész évben megoldott. A zöldtakarmányozás kora tavasz­tól késő őszig folyamatos, fehérjében dús, és kiegyen­súlyozott. A kellő időben, zsengén betakarított takar­mánykeverékek ízletesek, jól hasznosulnak, termesz­tésük egyszerű, minden munkájuk gépesíthető. Siló­zásra túlnyomó részben alkalmasak. A lucernatermés teljes egészében megtakarítható télire. Hatvan kilo­gramm takarmánykeverék az életfenntartó szükség­leten felül napi 10 liter tej termeléséhez elegendő emészthető fehérjét ad. Tehenenként és évenként évi 3 ezer liter tej érhető el abrak nélkül. A szokásos 2,5—3 mázsa emészthető nyersfehérjehozammal szem­ben 6—8 mázsa emészthető nyersfehérjét termelhe­tünk holdanként. Az eddigi gyakorlattal szemben 20—25 százalékkal kevesebb területen tudjuk megter­melni az egy számos állattal egyenértékű szarvas- marha egész évi takarmányszükségletét. Különböző táblázatokat tekintettünk meg, amelyek a takarmánykeverékek terméseredményeit tüntették fel. A termesztési adottságok figyelembevételével lehet alkalmazni a zöld futószalagot. Figyelembe véve, hogy megyénkben kevés a takar­mány — különösen a Homokhátságon —, érdemes ellátogatni Iregszemcsére a mezőgazdasági nagyüze­mek szakembereinek. Sok hasznos tapasztalatra te­hetnek szert, amelynek alkalmazása, bevezetése elő­segítené a megyei szarvasmarha-program végre­hajtását, K. S. Újdonság A Kecskeméti Gépjavító Vállalat számos új termék­kel jelent meg a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Ren­dezett megyei kiállítást is gyártmányaiból. A képen látható motoros szivattyúnak igen nagy jövője van. elsősorban a háztáji gazdaságokban, kiskertekben. Könnyen kezelhető, jól alkalmazható a növényvédelem­ben és az öntözésnél. Jelentősen hozzájárul a háztáji munka megkönnyítéséhez. 1970-ben kezdik gyártani. (Pásztor Zoltán felvétele.) Tízéves a HALDEX A HALDEX lengyel- magyar részvénytársaság tízéves fennállása óta ösz- szesen másfél millió ton­na energetikai szenet ter­melt ki. A katowicei és környéki meddőhányók hasznosítására alakított vegyes vállalatnak jelen­leg már öt üzeme műkö­dik. Ezek ebben az évben már 3,2 miliő tonna med­dőt dolgoznak fel, amiből előzetes számítások szerint 350 000 tonna szenet nyer­nek, A HALDEX a szocia­lista országot vállalatai közötti eredményes együtt­működés gyakorlati példá­ja. Kooperációjuk mind­két ország gazdaságának előnyös és hasznos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom