Petőfi Népe, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-03 / 151. szám

IflfiA. július 3. csütörtök 7. oldd „Megszólal a nagy Harmónia” Kodály-napok Galántán I4 odály Zoltánt néhány esztendővel ezelőtt meghívták a galántaiak, lá­togasson el Mátyusföldre, ahol gyermekkora „hét leg­szebb esztendeiét” töltötte. Kodály mindig szeretettel emlegette egykori pajtása­it, „hajigáló, verekedő, fé­szekkiszedő, talpig derék fiúkat, a dalos, táncos, jó- doigú, illedelmes lányokat”, és azzal a közléssel örven­deztette a delegációt: eleget tesz alkalomadtán a szíves invitálásnak. A viszontlá­tás reménye két évvel ez­előtt mind:' ökre szertefosz­lott egy szomorú márciusi reggelen. Csehszlovákiában élő ma­gyar barátaink érzik, tud­ják: az eddiginél is több, jobb munkával kell pótol­ni kulturális életünkben a tanár úr személyes je­lenlétének, serkentő taná­csainak hiányát. Elhatároz­ták, hogy Kodály-napokat rendeznek. A galántai vá­rosi és járási nemzeti bi­zottságok, a Pozsonyi Nép­művelési Intézet és minde­nekelőtt a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturá­lis Egyesületének Központi Bizottsága helyi szervei (e napokban ünnepük az egye­sület fennállásának 20. év­fordulóját) vállalták az elő­készítés gondjait, fáradal­mait. majd lebonyolították a „Szép magyar beszéd” ve­télkedőt. A tanár úr bi­zonyára örömmel hallgatta volna „az éneklő ifjúságot”; a szombat délutáni hang­versenyt. Száz és száz csil­logó szemű magyar gyerek dalolt, örült. Volt is ün­neplés, taps bőven. Este kó­rusok, irodalmi színpadok és népi énekesek közremű­ködésével szervezték a mester életművét felidéző műsort. A szomszédos községek is részt kértek az ünnepségekből. Hét falu­ban gyönyörködtek a kó­rustalálkozóra érkezett együttesek koncertjében. E sorok írója Vág-Királyfán különleges esemény tanúja lehetett. Most rendeztek elő­ször hangversenyt a köz­ségben. Az új művelődési házban mintegy háromszá­zan gyűltek össze a Buda­pesti Vasas Kórus és a Szlovákiai Magyar Tanítók Énekkarának meghallgatá­sára. Másnap jó érzéssel hall­gattuk Vass Lajosnak, a kiváló zeneszerző-karnagy­nak a magyar zenei neve­lésről tartott előadását. Többször hivatkozott a „kecskeméti példára.” Legalább másfél ezren foglaltak helyet délután a szabadtéri színpadon, ami­kor a helyi tanács elnöke, Danác Michal köszöntötte az egybegyűlteket. A szlo­vák anyanyelvű tanácselnök szépen formált mondatok­ban fejtegette a kodályi életmű jelentőségét. A dísz- hangversenyen tisztelettel köszöntötték az édesanyjá­val megjelent Kodály Zol- tánnét, dr. Szabó Rezsőt, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnökét, Szőke Józsefet, a CSEMADOK vezető titká­rát, a Népművelési Intézet vezető munkatársait, Nagy­kőrös és Kecskemét város kulturális életének képvi­selőit. A koncertet a bratis- lavai rádió teljes egészében közvetítette. Mind a tizen­három énekkar tudása ja­vát nyújtotta. A rendezők a Kodály által megálmodott Harmóniáért fáradoztak, eredménnyel: _ ,. .nem so­kat ér, ha magunknak da­lolunk, szebb, ha ketten összedalolnak. Aztán mind többen ... míg megszólal a nagy Harmónia, amiben mind egyek lehetünk.” Heltai Nándor A Forrás é Örvendetes mennyire ] kedvező a Forrás első két száma után az olvasók vé­leménye. A szakembereké éppen úgy, mint az úgy­nevezett egyszerű olvasóké. Szeretnék itt Veres Péter, Ortutay Gyula, Major Má­té, Szabó Pál, Szabolcsi Miklós kedvező véleményé­re utalni: másokkal együtt ők is helyesnek, hasznos­nak tartják folyóiratunk megjelenését. De az iro­dalmárokon kívül pedagó­gusok, orvosok, diákok, gazdasági szakemberek is egyaránt érdeklődést mu­tatnak és munkás és pa­raszt olvasónk is akad. írtunk már róla, feles­leges talán ismételni, hogy a szerkesztés és a kiadás legfőbb gondja: hogyan le­hetne eljutni minél több olvasóhoz. Ügy érzem a Forrás szerkesztősége a leg­helyesebbet, a legcélrave­zetőbb utat választotta ak­kor, amikor már a kezdet kezdetén elhatározta: a szerkesztők és írók rend­szeresen találkoznak az irodalmat, művészetet ked­velő olvasókkal. így került sor már az első hónapok­ban a kecskeméti, félegy­házi, izsáki Forrás-estekre és arra az ankétsorozatra, amit a járás vezetőinek se­gítségével rendezhettünk a bajai járásban, és a járási székhelyen. Ezek a találkozók, an­kétok, viták nem csupán a folyóirat népszerűsítését segítik, hanem — ami ta­lán ennél is fontosabb — sok ötletet, javaslatot, se­gítséget adnak a .szerkesz­tés bonyolult munkájához. Az eddigi hozzászólá­sokból kibontákozó általá­nos képet nagyjából így le­hetne sűríteni: jó, hogy van a megyének egy orszá­gos terjesztésű folyóirata, olyan, amelyre minden itt élő ember büszke lehet. Jó, hogy a múlt értékeinek ki- bányászása mellett a szer­kesztőség egyre nagyobb gondot fordít az ellent­mondásokkal terhes, állan­dóan mozgásban levő mai magyar valóság művészi megjelenítésére. Helyes az a törekvés is, amely el akarja kerülni a provin­cializmust elsősorban az­zal, hogy kitekintést nyúj­tunk a nagyvilágra. Vi­szont több színvonalas szépprózát és sokkal több nívós kritikát várnak tő­lünk. Szívesen veszik, ha a Forrásban országosan is­mert nevekkel is találkoz­nak, bár elsősorban az itt élő írók műveit akarják ol­vasni. Ezeken a találkozó­kon alkalmunk van rész­letesen — gondjainkat sem titkolva — ismertetni szer­kesztői koncepciónkat, elképzeléseinket. Ilyen­kor néhány költő és prózaíró is jelen van, s fel» olvas műveiből. Ez köze­lebb hozza a Forrást az ol­vasókhoz. Törvényszerű, hogy aki egy íróval sze­mélyes kapcsolatba kerül, azután jobban odafigyel műveire. Az eddigi ankétok, író­olvasó találkozók azt is eredményezték, hogy töb­ben olvassák a Forrást. Mindenképpen szeretnénk hát folytatni ezt a munkát. A közeljövőben sor kerül majd egy kiskőrösi, kalo­csai és egy újabb bajai ta­lálkozásra. Kecskeméten szeptemberre tervezün k nagyszabású Forrás-mati­nét, a Katona József Szín­házban, rangos színészek közreműködésével. Úgy gondoljuk, hogy ezek a rendezvények to­vábbra is eleget tesznek a kettős feladatnak: népsze­rűsítik a folyóiratot és se­gítik a szerkesztői és olva­sói nézetek, igények, el­képzelések azonosítását. Varga Mihály Egyiptomiak — Ausztráliában, 3000 éve Az elmúlt héten zászló­díszbe öltözött a járási székhely. Hatalmas felira­tok, öles plakátok hirdet­ték a nagy eseményt. Mi is történt Galántán, a csehszlovákiai magyar énekkarok országos feszti­válján? „Kodály-napok” feliratú autóbuszokon ezer dalos érkezett a hagyományokat példásan őrző városkába. Áll még az állomásépület, ahol Kodályék laktak, de a hajdani három tantermes iskolát már nem találtam. Eltűntek a rozoga házsorok és helyükön toronyházak, aszfaltozott utcák, parkok hirdetik a népi rend te­remtő buzgalmát. Dr. Deme László profesz- szor, Kodály nyelvművelő tevékenységét méltatta, Humoros miniatűrök tyidárti rnpló TJLOSA KRITIKA Régi ismerősömmel, egy gebines italbolt vezetőjével kerültem össze a villamoson. — Képzelje, levál­tottak — panaszkodott — és hozzá még el­járás is indult elle­nem. — Igazán? És ho­gyan áll a becses bűnügye? — érdek­lődtem gyengéden. — Figyelmeztetem, kedves uram,. hogy a bírói ítéletet nem le­het bírálni. Tudja ezt? — Hogyne tudnám! — Akkor megmond­hatom: felmentettek. AZ ÓVATOS FÉRJ-T- Mit csinálsz, édes fiam? — kérdi a hazatérő feleség a kertben dolgozó férjtől. — Nem látod, szi­vecském? A kert­kaput csinálom szé­lesebbre. Gondolom nem árt, mert autót tanulsz vezetni. BIZTOS JEL — Hogy vagy, ked­ves barátom — kér­deztem volt osztály­társamat. — öregszem. — Hát ezt miből gondolod? — Eddig minden nő azt kérdezte tőlem: miért nem nősülök; az utóbbi időben már azt kérdezik: miért nem nősültem meg eddig. HARAGUDOTT-E AZ ASSZONY? Nem vagyok mu­latós ember, de azért néha megtör­ténik, hogy kimara­dok, A múltkoriban egy értekezlet után együtt mentem el kollégákkal — főnö­köm is köztük volt —, s hiába tiltakoz­tam, hogy így-úgy, nem szoktam kima­radni. a feleségem vár és nagyon szi­gorúan veszi az ef­féle botlásokat. Bi­zony éjjel 1 óra volt. amikor haza­vergődtem. Egyszer a felesé­gemmel együtt sé­táltunk az utcán, s összefutottunk a fő­nökömmel. — Na, ugye nem szólt a múltkor a feleséged, amiért olyan későn enged­tünk haza. —• Oh nem. nem szóltam — szerény­kedett a feleségem. Én azonban csend­ben megjegyeztem: — Nem szólt. Egy álló hétig egy szót se szólt. ANYAI BÄNAT Két asszony beszél­get a piacon. Búcsú- záskor még megkérdi az egyik: — Igaz. bogy a lá­nyodnak egy fiatal orvos udvarol? — Időnként igaz! — Hogyhogy? — Ha a lányom a házasságról kezd be­szélni, akkor nem ud­varol. F. R. Ausztráliába már rég­óta nemcsak az üzletembe­rek és a szerencsét próbá­lók jutnak el, hanem a tu­dománnyal foglalkozó ku­tatók is. Sok meglepő lele­tet, sziklafeliratot, megkö­vesedett csontvázakat, mú­miákat találnak ott, melyek nyilvávalóan nem a mos­tani bennszülöttek őseitől származnak. 1937-ben a Gascoyne folyó partja kö­zelében embereket ábrázo­ló, sziklába vésett képeket talált egy földrajztudós. Az arcok egyáltalán nem ha­sonlítottak az ausztráliai őslakókhoz. Homlokuk dom­ború, sasorruk van, ruhá­zatuk pedig a mostani, ke­leti népek ruhájára emlé­keztet. A Mo Key-tó mellett 10 méter mélységben régi, ásott kutakat fedeztek fel, amelyekben i. e. 900 évek­ből származó múmiákat ta­láltak. Kiderítették, hogy a múmifikáláshoz ugyanazt az eukaliptuszmagból ké­szült olajat használták, mint az ősi Egyiptomban. Euró­pában csak 1870. óta isme­rik. az eukaliptuszfát. Ausztrália földjében a ré­gészek a fáraók idejében vert pénzeket, és egyipto­mi szobrocskákat is talál­tak. Mindez azt bizonyít­ja, hogy Ausztráliát az ókorban már igen jól ismer­ték az egyiptomiak, és élénk kapcsolat volt Afrika és Ausztrália között. Megjelent a Fáklya legújabb r § jf™ g 0 Gdynia, a Hell-félsziget és ff F" O f f ^ mús városok is, mint Ko­§ 0-1—r JL ff Vff ff «9 szalin, Kolobrzeg, Szczecin, Swinoujscie, a kikötők és a nagy hajógyárak, csak a Nemrégiben vendégünk az írást, bizonyára már maradt, bár az utóbbi né- "/ári szezonban benépesü- volt poznani testvér- jártak a krakkói földön, hány évben itt is nagy a üdülő városkák, olya- lapunk, a Glos Wiel- Talán szívesen emlékeznek fejlődés. Jelentős beruhá- n°k> mint Miedzyzdroje, kopolski rovatvezetője, vissza a műemlékekben zásokat eszközöltek köz- Mielno, Ustronie, Morskie, Bogdán Dohnke, aki az gazdag Krakkóra a Wawel- pontilag a szállodák és utak a számos kis halászfalu, alábbi cikket írta szá- lel, A csodálatosan szép és építésében, valamint a he- melyekkel gyakran talál- munkra. gyors sodrású Dunajecre. A lyi tanácsok is. kozhatunk az 500 kilomé­V an olyan város Len- Lengyel-Tátra turista ős- A legtávolabbi üdülőhe- teres lengyel tengerparton, gyelországban, ahol vényeire és Zakopanéra, lyeken is felkészültek a nő- a turistáknak felejthetet- minden második járókelő Ezt a kisvárost a magyar vekvő ’ idegenforgalomra. A len élményt nyújtanak. Sok idegen nyelven beszél. Ez turisták is igen kedvelik, nagy erdőségekkel övezett magyar turista is _meg- a város a különböző égtá- Az IBUSZ-statisztikák sze- Mazuri tavaknál számos győződhetett már erről. Az jakról érkező turisták Mek- rint 1968-ban 91 ezer ma- camping, étterem, klub, ki- észak felé vezető utakon kája. De leggyakrabban a gyár turista járt Lengyel- kötő stb. létesült. A tu- eSyre gyakrabban talál- magyar nyelvet lehet hal- országban és 90 százalékuk risták itt a világ zajától tá- kozhatunk a H-jelzésű gép- lani. Az üzletekben és a Zakopánéban is megfor- vol, sátrakban élnek, min- kocsikkal, turistákat kiszolgáló legfon- dúlt. den nap kis üzlethajó ér- em szalasztják el a tosabb helyeken egyre több I engyelország déli ré- kezik, hogy élelmiszert, új- IN turisták, hogy meg magyar nyelvű informáci- szének nagy kon- Ságot, könyvet, benzint jut- ne látogassák Varsót, a ős táblát lehet találni. Ez kurrense az ország északi tasson a sátorozóknak. szimbólumok városát. Az a város, a Tátra lábánál részén elterülő Mazuri ta- Amikor a hajó eltávozik, egész város, melyet a hit- lék vő Zakopane. Zakopane vak, a tengerpart és a fő- visszatérnek a sátrakba és ieri fasiszták le akartak utánozhatatlan sajátossá- város, Varsó. A Tátra köz- a világban zajló esemé- Európa térképéről törölni, gainál fogva, egész évben kedveltségi nem csupán a nyékről csak a táskará- a fasizmus feletti győzelem a turisták kedvelt helye. A hagyományokban kérésén- diók segítségével szerezhet- egyik emléke lett. Amikor vendégek véleménye csak dő, hanem nagymértékben nek tudomást, ök ott ma- a szovjet hadsereg felsza- abban különbözik, hogy hozájárult ehhez a turista- radnak kettesben a termé- badította Varsót, csupán mikor szebb — télen, vagy szolgáltatások magas szín- szettel. romhalmaz létezett a régi nyáron. Zakopanét Len- vonala is, amely lehetővé A Mazuri tavakról város helyén. Majd a fel- gyelország téli fővárosá- teszi például a nagyszá- csak egy ugrás a szabadulást követően, a nak is nevezik. mű turista elhelyezését, tengerpart. A tengerparti romokból kiemelkedett egy Sokan, akik olvassák ezt Észak ilyen tekintetben le- városok: Gdansk, Sopot, új város, melynek lakossá­ga már (1 300 000 fő) meg­haladja a háború előtti la­kosság számát. Varsóban megtalálhatjuk a lengyel kultúra, legértékesebb, cso­dálatra méltó gondossággal restaurált és az alapokból újjáépített műemlékeit, s a városépítészet legkorsze­rűbb vívmányait is. A mai Varsó, új lakónegyedeivel, széles utcáival modern vá­ros benyomását kelti. Je­lenleg a főváros is készül a népi Lengyelország 25. szü­letésnapjának megüneplé- sére, melyre július 22-én kerül sor. A ma még kisszámú egyéni turistát, akik elmerészkednek Lengyelor­szág északi tájaira is, bizo­nyára nagyobb csoportok is követik. Jelenleg, ahogy ez a kecskeméti IBUSZ hir­detéseiből is kiderül, még Zakopane és környéke áll az érdeklődés középpont­jában. Bízunk abban, hogy a magyar turisták, akiket minden lengyel ember örömmel fogad, megtalál­ják a lehetőségét annak, hogy hazánk minden tá­ját megismerjék. Minden­kit, aki jön, szívesen vá­runk. Bogdan Dohnke száma A Fáklya június 29-i szá­ma külön mellékletben köz­li Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkáránál:: ,.A kommunis­ták egységének erősítéséért, az imperialistaellenes harc újabb fellendítéséért” és Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának „A testvérpártok egységének erősítése a nem­zetközt munkásosztály leg­alapvetőbb érdeke” címmel a kommunista és munkás­pártok júniusi nemzetközi értekezletén elhangzott fel­szólalását Az olvasó a tartalmas lapban megtalálja Princz György, a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok né­hány kérdéséről írt cikkét. „A repülés bölcsője” cím­mel bemutatja a lap a Köz­ponti Aerodinamikai Intéze­tet, ahol a repülőgépmodel- leket. repülőgépeket próbál­ják ki. Olvashatunk az Eger—Moszkva barátságvo­nat útjáról, a Balti-tengeren nyaralókról, az úttörő-űr- hajósokról és a szovjet női tornászválogatott egyik tag­járól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom