Petőfi Népe, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-20 / 166. szám
1969. július 20, vasárnap B. oldal Zászlók a vár fokán Elfogyó falu Messze északnyugaton még világos az ég alja, amikor megszólalnak a bástyán a fanfárok. Nyílik s várkapu, s apródok vonulnak ki hosszú sorban, fáklyával a kezükben. Megállnak a felvonóhíd előtt. Lódobogás hangzik valahonnan a sötétből. Marcona csapat rúgtat elő, nagy ívben megkerülik a csendben várakozó népet, s lecövekelnek a lőportoronynál. — Apor uram! — kiáltok. Megismertem a gyenge fényben. A prémes csákó félszemére húzva, bajsza derűsen mocorog az orra alatt Dörren a hangja: — Nicsak! Mi keresni valójuk van véreimnek a messzi Kecskemét pógárai- nak itt a végeken? — Kendet vizitálni jöttünk nagyuram... összeborulunk, hátbave- regetjük egymást. S nevetünk, hogy milyen jól eltaláltuk a kor hangját. A fakult téglák, frissen lobogó zászlók, a vár fenséges sötét tömbje, s a csillagos ég olyan mint valami középkori díszlet. Holott nem díszlet, hanem valóság. S igazán nem kell romantikus léleknek lenni Kilátás a fellobogózott várfokról a városra. hozzá, hogy az ember itt, ___ a gyulai várban visszaál- Ahol lehetne nyáron is Hat eve alapította meg módja magát négy-öt év- játszani. a gyulai várszínházát Beszázaddal a múltba. Ehhez fogható azonban kés megye, es a varos ílApor uram Apaffy Mi- másutt sincs az országban, letékeseinék lelkes tamo- hály fejedelem hű embere, A gyulai vár egyedülálló gatásával Miszlay István, azaz Fekete Tibor, a Kecs- történelmi emlék. Az egyet- a Békéscsabai _ Jókai Szín- keméti Katona József Szín- len épen maradt középkori ház főrendezője. Ot kér- ház művésze láthatóan jól téglaeródítmény. A fel- deztük: hogyan tamadt az érzi itt magát: szabadulásig el volt zárva ötlet? — Varázslatos helyű: a látogatók elől. Ma mú- — Elég ide belépni, az Kár, hogy nekünk nincs zeum. És a nyári várjáté- ember színfalak között ér- ilven ... kok otthona. zi magát. Krakkóban és Varsóban, Versailles-ban, Salzburgban és Dubrovnik- ban éltem át ezt a különleges, semmilyen más színházi élményhez nem hasonlítható hangulatot Vétek lett volna kihasználatlanul hagyni a remek lehetőséget ... De van egy másik ok is. Ne engedjük át a nyarat a könnyű műfajnak. A nyári szünetben szinte korlátlanul uralják a terepet az alkalmi együttesek. Adjunk valami értékesebbet, ezt akartam elérni. Ügy tűnik, hogy a várjátékok inspirációt is jelentenek az íróknak. Így van-e? — Mi is reméljük. Irodalmunk meglehetősen szegény történelmi drámákban. Szeretnénk, ha várszínházunk bíztatást adna. Az első lépést Keresztúry, Dezső tette meg tavaly, amikor átdolgozta Madách Az ái-Zrínyi és szerelme, Zsuzsanna (Fülöp Zsig- Csák végnapjai című drá- mond és Petényi Ilona.) máját. Az idén Jékely Zoltán új vígjátékával nyitottunk, a Fejedelmi vendéggel. Jövőre pedig valószínűleg Hubay Miklós új művét adhatjuk elő. Az idén a Fejedelmi' vendég után Lope de Vega A furfangos menyasszony című víg játéka következik. Évente két bemutatót tartanak Gyulán, újabban pedig a játékok között egy nagyszabású hangversenyt is. Ä program — nem különben a vár lábánál elterülő óriási park és strand — egyre több vendéget vonz Gyulára, az ország legtávolabbo tájairól és külföldről is. A vár udvarán az 500 személyes nézőtér mindig megtelik. Az IBUSZ előre leköti az előadásokat. Kecskemétről is minden évben indul különvonat Este nyolc óra. A lovasok felvonulása a jel: indul- Gyulára. hat a közönség a várudvarra. M. E» < A házakat, a Dunára hajló görbe utcácskákat mintha a csönd lebegtetné. Ide jöjjön, akinek a nagyvárosi zaj megviselte az idegeit — hirdethetné az idegenforgalmi prospektus. ha lenne ilyesmi Ordason. Az első kép, ami a falu szélén Dunapataj felől jövet fogad: kifelé szaladó vanitatós pótkocsi, előttünk kézi hajtású kocsin nyomorék ember halad a faluközpont felé. Az egyik udvaron a magasban gólyafészek, legalább négy hosszúlábú madár tollászkodik rajta. Nemcsak a főutca, a mellékutcák is kihaltak; néhol egykét öreg feltűnik, a kapu előtti sámlin üldögélve, magányosaim esetleg párosával. Az 50-es évek elején a Lé- lekszám majdnem az ezret súrolta — emlékezik az akkori vb-titkár, Suhajda Péter, a helybeli Űttörő Tsz mostani elnöke. Jelenleg alig több mint 700-zan lakják Ordast A csökkenés főleg a 60-as évek elején „ugrott meg”, a tsz-átszer- vezést követően. Az igazsághoz tartozik, hogy Ordas sohasem vűlt szapora község, törpebirtokos parasztság lakta, az újkrumplinak és a spenótnak köszönhetően viszonylagos jólét honolt, a termést hajóval hordták Pestre eladni. Családok tucatjai költöztek el innen az utóbbi évtizedben. Pestre, Dunaújvárosra, Bajára. A fogyás azonban korántsem csak ebből adódik. Az anyakönyvi kimutatás szerint az évenkénti halálozás 9—12 között alakul. Ehhez hozzájön még az az egy-kettő, aki nem a községben, hanem valamelyik kórházban hal meg. Ács Zsigmondné védőnő nyilvántartása szerint az utóbbi hat év édve- születései: 63-ban 9, 64-ben 14 (átmenetileg két cigány- család élt a faluban), 65-ben 9, 66-ban 6, 67-ben 4, 68-ban 7, 69 első felében 2. Természetes szaporodás helyett természetes fogyás. (A szomszédos Géderlakon stagnálás van.) Tavaly öt házasságot kötöttek Ordason. Nem hivatalos információ szerint a művi abortuszok száma eléri a hatezer lakosú Dusnokét. Hat év óta az általános iskolának nincs felső tagozata. A néhány 5—8 osztályos tanuló Géderlakra jár át. Néhány év — és az alsó tagozat is megszűnik. A község 448 munkaképesnek nyilvánított lakójából 279 a kereső. (A tanulók száma 29. a háztartásbelieké 140.) A keresők kisebbik hányada — 119 személy — él a községben. A többiek egy része Kalocsára ingázik, a többiek — Bajáról. Budapestről — általában csak hetente járnak haza. Sok közöttük vízi, félig-meddig hajós életmódot folytat, mint a „FOKA” rövidítésű folyamkotró és kavicstermelő cég alkalmazottja. Két-három kivételtől eltekintve az összes 30 évnél fiatalabb — húsznál többen aligha lehetnek — az eljárók között van. Mi köti ezeket a faluhoz? A szombat—vasárnapi Duna-parti séta. a szűk kis klubhelyiség biliárdasztala, vagy az egyetlen italbolt? Legtöbbjük nem kíván itt megtelepedni. Ez kérlelhetetlen tendencia. amin az sem változtat, hogy az utóbbi tíz évben épült 8 új ház; mert ennél többet bontottak el. Az idős házaspárok legtöbbje magányosan él, s a természet rendje szerint egyikük előbb-utóbb egyedül marad ... Ilyenek — teljesen magányosan élő öregek — máris vannak vagy tizenöten. Ha pedig ők is kihalnak, nos ilyen is van: már hat ház áll üresen a faluban, bezárt ajtókkal. Hármat közülük nemrég adtak el, ezek beköltözésre várnak, a másik három pedig vevőre... Amíg a tsz dolgozó tagjainak száma 66, addig a nyugdíjasoké, járadékosoké 70—80 között van. A munkaképesek között a 40 éven aluliak száma mindössze 18, közülük 11 a nő. Az öregek támogatásra szorulnak; közgyűlési határozat szerint jár nekik kedvezményes fogathasználat, óránként 5 forintért, kedvezményes gabonavásárlás, s évenként 1—2 mázsa ingyenes szalmajuttatás. Több a tsz erejéből nem telik. A jófajta Duna menti földeken kimondottan szántóföldi növénytermesztés folyik, géppel művelhető és betakarítható. Gabona, kukorica, kender és olajlen, valamint 25 hold fűszerpaprika — ez évben utoljára. 1965-ig a hagyományos újkrumplit is termesztették, de évente ráfizettek mert soha nem szedték fel idejében. A kukorica és a lucerna százalékos, a tagok határozott igényére, hogy teljesithessék az évi előírt 150 munkanapot. Általában gondosan ügyelnek arra, hogy ezt ne lépjék túl. Az alkalmazottak, zömmel más községbeldek, több mint 20-an vanniafk, s ők találhatók a gépeken, meg az állattartó telepen —, az állandó munkában. A tavalyi egy napra jutó átlag- kereset. tagoknál és alkalmazattaiknál egyaránt 75 forint volt, de a gazdálkodás mögött olyan termelékenység sem áll, amely ezt a nem túl magas bért reálissá, megalapozottá tenné. A felhalmozás majdnem a zéróval egyenlő, a tavalyi biztonsági alapot felhasználták, s új tartalékolás nem történt. A tsz saját lehetőségeinek szintje alatt gazdálkodik, végsősoron kényelmes, de teljesen távlat- talan körülmények között. Valamennyire is belterjes termesztés a háztájiban folyik, újburgonya, fűszer- paprika, majoránna — de ettől a kisüzem még nem válik korszerűvé. Végülis nincs nyomor, legalább is nem szembeszö, kő; égbekiáltó bajokkal sem találkozni, csak valahol el- vékomyult az életlehetőségek termőrétege, és sorvadni kezd egy Duna menti falu... Perspektivátlanság van. leszűkült horizont. Az italbolt forgalma hónapról hónapra emelkedik, jelenleg már 86 ezernél tart. a boltvezető három éve van itt. akkor lehetett havi 60 ezernél... A boltvezető a község két autótulajdonosa közül az egyik. Itt isznak a traktorosok, az állatgondo- zók, az esti legeltetés előtt betér a juhász, aznap már a tizenkettedik nagyfröccs- nél tart. 86 ezer... Ha a községben élő összes keresőt számításba vesszük, noha mindegyikük mégsem iszik, akkor is több mint 700 forint jut egy főre és havonta. „Tíz-tizeröt év múlva egész csinos kis horgásztelep leszünk”. — mondotta valaki a falu jövőjébe piL lantva, anyaggyűjtésem során. S hozzátette: „Ha csata nem történik valami ...” Ez a „valami” olyan foglalkoztatási lehetőség megteremtését jelenti, amely nemcsak az innen eljáróknak, de még a köroyékbe-i beknek is kedvet csinál az itteni elhelyezkedéshez. A MÉH országos trösztje számításba vette egy roncsfeldolgozó telep létesítését. Ehhez a tsz területet adna, s alkalom nyílna akár 4— 500 személy állandó foglalkoztatására is. Kezdeti szakaszánál tart még a dolog, s nem tudni, lesz-e belőle valami, vagy sem. S ha nem lesz, és ha más helyi kezdeményezésre sem kerül sor, akkor Ordas sorsa csakugyan megpecsételődik. A Duna azént továbbra is megcsillan itt, épp úgy, mint eddig, túlsó partján — majdnem szembe a faluval — a rövidesen megépülő első magyar atomerőművel. Hatvani Dániel Apaffy Mihály fejedelem és tanácsosai. Jobbról balra: Iványi József, Tyll Attila, Horkay János, Szoboszlai Sándor és Fekete Tibor. .