Petőfi Népe, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-16 / 162. szám
«. «Nt»! 1969. Jűlltts 16, szerda Cinna eiámutí. Csöppnyi habozás után szilárd hangon mondá: ..Tüstént hagyjátok el városunk határát!" Aiijg telt bele egy kis idő és Álmodom talán7 Vissza, tel Nem engedlek! Le o lóról, hitvány gyaur, ho'l urunk színe elé akarsz járulni I a vezér pedig végigterült a porA köntös láttán Olaú A lány sarkon fordult, ban ... /ifi? íjíjíiMi Kérlek, ha meg nem bántalak, hadd vessek egy alázatos pillantást a kaftány másik Mólóra is, Allah nagy és Mohamed az ó prófétája! Bármit parancsolsz, ó Kecskemét követje, teljesítem Cinna elámutt. Csöppnyi habozás után szilárd hangon mondá: ..Tüstént hagyjátok el városunk határát!" Aiijg telt bele egy kis idő és Dolgozó diákok EZER ÉS EZER diák kerekedett fel, hogy a tanévet követő szünidőben megkóstolja a fizikai munkát és két hetet az ország valamelyik építőtáborában töltsön. Ezek a táborok már egyáltalán nem hasonlítanak a tíz évvel ezelőttiekre. Az én nemzedékem még gyertyával világított a honvédségtől kölcsön kapott sátrakban és az ebédet kecskelábú asztaloknál fogyasztottuk. ..Szabadtéri1' zuhanyozónk volt. és csákánnyal vertük a betonkemény földet, a Duna egykori medrét, hogy csatornát ássunk a Hanságban. Tud- 'tuk. hogy nem üdülni mentünk oda. s bizony volt közöttünk, aki egy-két nap után jelentkezett a parancsnoknál: n^m bírja tovább a hőséget, a kemény munkát. A többség, a kilencvenöt százalék kitartott: önként vállaltuk, nem szaladunk el a csákány nyelétől. TUDJAK a mostani fiatalok is, hogy nem üdülni utaznak az állami gazdaságokba, a földmunkákhoz; nem a pihenés kedvéért vállalták a két hetet. Tisztában vannak vele. hogy munkájuk nagy segítséget jelent a mezőgazdaságnak, a népgazdaságnak, s dicséretükre válik, hogy a nyarat nem csupán pihenéssel akarják eltölteni, hanem hasznosítani igyekeznek masukat. Érre természetesen nemcsak az építőtáborokban nyílik lehetőség. Egyre több és több diák vállal munkát a szünidőben. Azon túL hogy az egész évben tanuló fiatalemberek. lányok egy kicsit az izmaikat is meg akarják mozgatni, nem egészen Elhanyagolható szempont a fizetség. SZAZAKRA, sőt ezrekre tehető azoknak a diákoknak a száma is. akik a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben töltik a nyarat: segítenek a kertészetben, az aratásban, szénagyűjtésben, vagy amit éppen rájuk bíz a brigádvezető, az idősebb tsz-tagok. Helytelen volna azonban, ha a munka mellett nem gondolnának pihenésre. ha nem szakítanának időt maguknak arra is. hogy kiránduljanak, ismerkedjenek az országgal, vagy éppen külföldre látogassanak^ _____ A NYÁRI építőtáborok már régen jó hírű mozgalommá váltak. A szülők teljes biztonsággal és leik' nyugalommal engedik el a nagy gyerekeket, ezekbe a táborokba, ahol nem dolgoztatják őket agyonra. de ahol teljes kényelemben, jó ellátásban, orvosi felügyeletben részesülnek, s megerősödve térnek vissza majd az iskolapadokba. Aki dolgozni akar. megtalálja a munkát, s örvendetes, hogy egyre több diák találja ezt meg a nyári szünetben. G. S. Vizsgálják a strandok és kutak vizét az üzemi A KÖJÁL a nyári egészségvédelemért konyhákon Bizonyos szempontból a nyár fokozottan az egészségügyi ártalmak évszaka. Gyümölcs- és zöldségszezon, strandidény, légyinvázió : mindez óvatosságra int bennünket. A megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás vezetőitől az iránt érdeklődtünk, milyen vizsgálatok folynak az egészség károsodásának megelőzésére, illetve milyen szabályokat kell feltétlenül figyelembe vennünk az évnek ebben a szakában. A válaszok arra engednek következtetni, hogy a felelős poszton dolgozók árgus szemekkel figyelik az élet megannyi területét, valamennyiünk egészségének megóvása érdekében. így a közelmúltban vizsgálták felül a megye szik- víz- és üdítőital-töltő telepeit, s intézkedéseket tettek a szabálytalanságok megszüntetésére, sőt nem egy esetben a működési engedélyt is bevonták. A vásárlóközönség máris kedvező jelenségeket észlelhet például az üvegek tisztaságát illetően. A szabadfürdők és strandok általános vizsgálatán túl, ilyenkor sor kerül a víz szennyezettségének laA beszélő köntös Mikszáth Kálmán regénye nyomán rajzolta: Cs. Horváth Tibor boratóriumi ellenőrzésére is. Különös gonddal vizsgálják felül az aránylag „fiatal” fedettuszoda vizét, amely klórral tisztítva és fertőtlenítve visszakerül a medencébe, ezzel párhuzamosan azonban állandóan friss vizet is kap az uszoda. A tapasztalatok arra vallanak, hogy a kezdeti nehézségeket leküzdve ma már itt is, de az uszodák mindegyikében is kielégítő az egészségügyi helyzet. A megyében levő 15 KISZ-táborban az egészségügyi szerveknek jóformán alig akad tennivalójuk. A hajdani sátortáborokat, amelyekben szép számmal volt kifogásolni és tennivaló, napjainkra állandó jellegű épületek váltották fel, amelyekben mind az elhelyezés, az egészségügyi létesítmények, mind pedig az élelmezés tekintetében szinte nincs is kifogásolni való. A jelenlegi időszak feladata a tanyai iskolák kút- jainak „szemrevételezése” is. A KÖJÁL célkitűzése, hogy lehetőleg már a tanév kezdetére mindenütt jó ivóvíz álljon a tanulók rendelkezésére. Hasonló helyszíni ellenőrzéseket, illetve laboratóriumi vizsgálatokat végeznek a mezőgazdasági nagyüzemek kútjaival kapcsolatban is. Nagy gonddal vizsgálja az állomás a városokban a szemétkezelést és a tapasztalatok alapján, szükség esetén javaslattal él majd az illetékes végrehajtó bizottságokhoz. Az egyik legveszélyesebb nyári csemege, a fagylalt készítésének ellenőrzése — állandóan napirenden levő feladat. Az összes fagylaltkészítő üzemből vettek mintákat és laboratóriumokban ellenőrizték, a későbbiekben pedig szúrópróbaszerűen vizsgálják majd felül az előállító üzemek tevékenységét Rendszeres a nyári ellenőrzés a közétkeztetési konyhákon, a piacok élelmiszert árusító helyein és kellő figyelmet fordítanak a felvágottakat árusító boltok higiéniai felülvizsgálatára is. A felvilágosító munka — nem utolsó sorban a sajtóban megjelent közlemények — hatására örvendetesen javult a helyzet a növényvédőszerek szakszerű használata tekintetében. Ami a megye jelenlegi járványügyi helyzetét illeti, a huzamosabb ideig tartó hűvösebb időjárásnak köszönhetően a szokásosnál jóval kevesebb dizentériás megbetegedés, gyomorhurut fordult elő. A fertőző májgyulladásos esetek száma viszont a múlt hónap második felében több volt, mint az előző év hasonló szakaszában. Az elmondottakon túl a KÖJÁL ezúton is felhívja a figyelmet a nyáron fokozottan szükséges egészségügyi rendszabályok — a kézmosás, a gyümölcsök gondos megmosása, a legyek elleni védelem, az általános tisztaság — betartására. J. T. Jó kezdeményezés A dunaszentbenedeki Üj Hajnal Tsz mindent megtesz, — a szó igazi értelmében — a község közétkeztetésének megoldásáért. A tsz vezetősége felismerte azt a tényt, hogy dolgozói a nyári munkák idején nem érnek rá főzni, mégis fontos, hogy meleg ételt egyenek. Ezért a kalocsai fogyasztási és értékesítő szövetkezettel együttműködve, kibérelte a Presso-vendéglő konyháját, és főhivatású szakácsot szerződtetett. Az étkeztetés előfizetéses alapon történik. Szép újítás, hogy a termelőszövetkezeti járadékosok 5,50-ért önköltségi áron ebédelhetnek. Az első héten már sokan igénybe vették a kétszeresen „szövetkezeti’* konyha bőséges szolgáltatásait. Az Üj Hajnal Tsz-nek, és a földművesszövetkezetnek a közös vállalkozásból jelentős haszna nincs. Ebben az esetben az igazi haszon- élvező: a lakosság. A vállalkozóknak sok előfizetőt, az előfizetőknek pedig jó étvágyat kívánunk! Szabó Gábor Dunaszentbenedek A munkaidő-csökkentés a textilipar létérdeke ?olt Kedden ülést tartott a Textilipari Dolgozók Szak- szervezetének Elnöksége, amely több napirendi pont között főkérdésként vitatta meg a munkaidőcsökkentés tapasztalatait. Jelenleg mind a 37 textilipari vállalatnál különböző mértékben alkalmazzák a munkaidő-csökkentést. A vállalatok azért is törekedtek a heti munkaidő mérséklésére, mert figyelembe véve a munkaerőhiányt, és a versenyt más iparágakkal szemben, ez létérdekük is volt. Egyben a munkaidőcsökkentés segítette annak a célnak a megvalósítását, hogy javítsák a dolgozók 70 százalékát kitevő nők helyzetét, enyhítsék a három műszakos beosztással járó terheket. A munkaidő-csökkentés miatti kieső időt a vállalatok általában 50 százalékban munkaszervezési, 10 százalékban egyéb intézkedésekkel, 40 százalékban pedig a veszteségidő csökkentésével pótolják. A radar csalhatatlan Közlekedésrendészeti őrjárat Dunavecsén „Csíkos”. Így nevezik a gépjárművezetők a rendőrök fürge, kék-fehér URH- autóit. Ahol megjelennek, még a „legvagányabb” gépkocsivezető is betartja a re- I gúlát. Egy ilyen autóval in- __1; útnak, hogy meggyőződjünk róla: vajon beit ártják-e a közlekedés szabályait a Dunavecsén áthaladó járművek? A kocsiban ott lapul a szabálysértők csalhatatlan ellenfele — a radar. M iközben elindultunk, útitársam, Kovács János rendőralhadnagy, a járási rendőrkapitányság közlekedésrendészeti előadója megjegyzi: — Amióta 40 kilométer/ órára csökkentettük a megengedett legnagyobb sebességet, még csak koccanásos baleset sem fordult elő a járási székhelyen. Természetesen akadnak, akik a sebességkorlátozást nem veszik figyelembe. Ezekre „vadászunk’ most... Hirtelen kileng a mutató. A kanyarban személygépkocsi tűnik fel. A készülékre pillantok: 75 kilométert mutat! A radar kezelője megálljt jelez a szabálysértőnek, majd a gépkocsihoz lép. — Jonapot kívánok! Kérem a gépjárművezetői és személyi igazolványát!... Mivel túllépte a megengedett sebességet, szabálysértési feljelentést teszek ön ellen! Sándor János budapesti lakos,- a CH 38—85-ös Skoda vezetője nem is tiltakozik. — Mennyivel jött? — kérdem tőle. A radar felé int a kezével: — Jobban tudja ez ... — feleli lehangoltan. Közben újra kileng a mutató. Az AC 67—01-es Wárszawával Pólyák Miklós sem tartotta be a sebességkorlátozást. — Kérem, én csak ötven- nel jöttem! — mentegetőzik Ez viszont már elég a szabálysértéshez. Kissé gyérül a forgalom. Egy-két lovas kocsi, munkába igyekvő kerékpáros halad el, majd a hátunk mögött, Baja felől egy GAZ— j 69-es közeledik. Elhúz mel- : i lettünk, „pilótája’’ barátságosan kiint, aztán rálép a pedálra: sebessége 70 kilométer óránként. — A gépkocsivezető bizonyára nem sejti, hogy a készülék a távolodó jármű sebességét is méri — szól Kovács János, és gyorsításra biztatja a gépkocsivezetőnket. A „csíkos” a szabály- sértő nyomába iramodik. Készülékünk ezt a sebességet is méri: a mutató a 90- esen állapodik meg, de neki szabad ... Néhány perc múlva már Kovács alhadnagy birtokában a szabály- sértő betétlapja: Okvátovity István bátyai lakos a vétkes, ő egyébként az egyetlen Bács megyei... Aztán még Balogh József kunhegyesi lakos kénytelen megválni egy betétlapjától, és véget ér az érdekes ellenőrzés. Kovács János búcsúzóul ennyit mond: — Bízunk benne, hogy a gyakori ellenőrzések hatására végérvényesen megszilárdul a járási székhely közlekedési fegyelme. Cs. L.
