Petőfi Népe, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-17 / 137. szám
IMS, fáRfas 17. lsedé i, elds! Tobiszkóp Az akupunktúra elektronikus kutatató műszere A SZOVJETUNIÓBAN feltaláltak egy műszert, amely lehetővé teszi az orvosnak. hogy tévedésmentesen meghatározza az emberi test felületén azokat a titokzatos pontokat, ahová a „tűgyógyászati” kezelés során a tűket bevezetik. A montreali világkiállítás szovjet pavilonjában a vendégek az egyik üveg- szekrényben tetszetős külsejű, nikkelezett „ceruzát” láthattak. Közelebbről megvizsgálva kiderült róla, hogy egyáltalán nem írószer, noha az a rendeltetése, hogy „pontozzanak vele”. Ez a ceruzához hasonló műszer a tobiszkóp nevet kapta. Ha a tobiszkóp hegyét végighúzzák az ember vagy az állat bőrén, akikor a „ceruzába” szerelt kis jelzőlámpa hol felvillan, hol elalszik. Abban az esetben villan fel. ha a tobiszkóp hegye a testfelületen egy különös pontra, az úgynevezett „akupunktura-pont- ra” kerül. Az AKUPUNKTÚRA, vagy másnéven tűterápia az ősi gyógymódok egyike. Különösen a keleti (elsősorban a koreai, a kínai és a japán) orvostudományban terjedt el, de a tűterápia a Szovjetunióban is használatos. Az akupunktúra szakértői az emberi test felületén körülbelül 700 láthatatlan pontot számláltak össze. Valóban láthatalan pontokról van szó. mert ezeken a helyeken a bőr sem tapintásra, sem külső formáját illetően, de még mikroszkóp alatt megvizsgálva sem különbözik a szomszédos testfelülettől. Igaz, a tűgyógymód alkalmazóinalt vannak segédeszközeik : különlegesen megrajzolt vagy megmintázott ábrák az emberi testről, feltüntetve rajta az akupunktúra pontjait. Ám, ez a „tetoválás”, noha az orvosok ezreinek sok évszázados tapasztalataival rendelkezik, mindig vaktában, a páciensnek az érzékelése alapján folyt, s a bőr alá olykor elég mélyen — 10— 17 centiméternyire is — beszúrták a tűt. Bármilyen részletesek is voltak az utasítások és a tűgyógyászok által készített anatómiai atlaszok, a tévedésnek, valamely véredény vagy idegrost véletlen megsértésének a veszélye még a tapasztalt szakértőket is mindig óvatosságra intette, a kezdőket pedig visszarettentette Ez hátráltatta a hasznos módszer széles körű elterjedését, alkalmazása során pedig csökkentette a kezelés hatékonyságát. A MAI elektrotechnika mintegy felnyitotta az ősi akupunktúra szemét. A tobiszkóp nem téved: a fény felvillanása pontosan jelzi azt a helyet, ahol a szúrást végre kell hajtani. A műszer lehetővé teszi a' régi útmutatások ' helyességének ellenőrzését, a pontok szabványos elhelyezkedésének betegenként! helyesbítését, sőt az akupunktúra új pontjainak felfedezését is. A bőr akupunktura-pont- jainak elektromos vezető- képessége nagyobb, mint a környezetéé. Az élő szövetnek éppen ezen a tulajdonságán alapul a találmány. Noha a tűterápia az orvostudomány egyik leg- régibbb gyógymódjainak egyike, lényegében mind ez ideig nem tudják, hogy voltaképpen mik is azok az akupunktura-pontok. A szakértők többsége úgy véli, hogy sajátos bőr alatti képződmények, amelyek kapcsolatban állnak az idegvégződésekkel és ezért a szúrás hatása nemcsak a közeli szövetekre, hanem az egész szervezetre is kiterjed. A tobiszkóp arra késztette az orvosokat, hogy kétségbe vonják ennek a nézetnek a helyességét. Az akupunktura-pontokhoz hasonló helyeket észleltek a műszerrel a növényeknél is, amelyeknek, mint ismeretes, nincs idegrendszerük. AZ UTÓBBI években sok szó esik a „füldiagnoszti- káról”, az orvostudománynak erről az új irányzatáról, amelynek hívei a fülkagyló bőrén elhelyezkedő láthatatlan pontok alapján próbálják a betegséget felismerni. Az egészséges embereknél a fülkagylón nem találhatók ilyen pontok, ellenben betegség esetén ezek a láthatatlan pontok mintegy elborítják a fület, s információt szolgáltatnak egyes szervek állapotáról. Az első füldiagnosztikai sémákat francia orvosok dolgozták ki 1956-ban. Ezeket a sémákat csupán a tobiszkóppal sikerült pontossá tenni. Ma már a fülkagylón található körülbelül 50 különféle pont leírása ismeretes, s mindegyiknek megvan a saját neve: „vese-pont”, „májpont”, „szív-pont”, stb. Az orvosok úgy vélik, hogy a megfelelő pont megjelenésé a meghatározott szervet fenyegető veszélyt jelzi. Ha ez így van, akkor a tobiszkóp felbecsülhetetlen szolgálatokat fog tenni az orvostudománynak. Éppen á füldiagnosztika terén úttörő orvosok hazája, Franciaország volt az első, amely a Szovjetuniótól a Gejkin—Mihalevszkij- féle tobiszkóp licencét megvásárolta. A franciákat az olaszok is követték. A TOBISZKÓPOT a „Szojuzmed-Technyika” össz-szövetségi egyesülés 1967-től kezdve gyártja. A műszert belföldön és külföldön bárki megrendelheti. Bartók—Kodály- íuuTek Szardíniában Több éves az a kapcsolat, amely a debreceni Ko- ddly-kórus és a Szardínia szigetén levő Sassari város Luigi Canepa kórusa között alakult ki. Ennek során a közelmúltban Gulyás György, a debreceni kórus karnagya Sassariban tartózkodott és előadást tartott a magyar népzenéről, Kodály és Bartók munkásságáról. Sassariban a zenei konzervatórium tanári testületé felkérte a debre- cenei dirigenst, hogy a Luigi Canepa Kórussal Kodály- és Bartók-dalokat tanítson be. A Szlovák Tanácsköztársaság megalakulása A magyarországi proletariátusnak a proletárdiktatúra megvalósításáért, és megszilárdításáért folytatott hősies küzdelme óriási hatással volt a világ dolgozóinak elnyomóik elleni harcára, a világforradalmi folyamatra. Különösen lemérhető ez a szomszédos Csehszlovákiában. amelynek munkásosztályát és dolgozó tömegeit a magyar példa harcra buzdította. A cseh és szlovák munkások együttérzésüket és szolidaritásukat fejezték ki a magyar . proletariátus iránt, örömmel üdvözölték a Magyar Tanácsköztársaságot, amelyet jelentős lépésnek tekintettek „az egész világ proletariátusának felszabadítása útján”. A Magyar Tanácsköztársaság hatására egész Csehszlovákiában, különösen pedig a szlovák területeken megerősödött a népi forradalmi mozgalom. A cseh és szlovák dolgozó tömegek harckészsége különösen akkor erősödött meg, amikor a csehszlovák uralkodó osztályok ellen- forradalmi háborút indítottak a magyar proletár állam ellen. A burzsoázia kegyetlen terrorja ellenére is a munkások és a parasztok — ahol csak mód nyílott rá — a Magyar Tanácsköztársaság Védelmére keltek, segítették a magyar Vörös Hadsereget. A csehszlovák hadseregen belül is erősödött az intervencióval való szembenállás, amit az egymás után kirobbanó katonai lázadások bizonyítanak. A cseh országrészeken kívül ilyen felkelések voltak Ungváron, Losoncon, Komáromban, Érsekújváron, ahol elpusztították a katonai raktárakat, és más objektumokat. Másutt egész katonai egységek mentek át a magyar Vörös Hadsereghez. Dobsina környékén a Rima völgyében, Nyitrabá- nyán, a Csallóközben felfegyverzett partizánegységek szálltak szembe a csehszlovák hadsereg alakulataival, hogy tehermentesítsék a magyar munkásezredeket. 1919 május végén, amikor a Magyar Tanácsköztársaság ellentámadása megkezdődött, s a dicsőséges északi hadjáratban a magyar Vörös Hadsereg ki- űzta a betolakodókat, Szlovákiában több helyen fegyveres felkelés robbant ki. A csehszlovák burzsoá hadsereg elleni hátországi harcol* a Rozsnyó, Pelsőc,Tor- nafja környéki bányászok felkelésben csúcsosodtak ki. Ugyanakkor a Dobsina-Bánréve vasútvonalak veszélyeztetésével felfegyverzett munkások akadályozták a visszavonuló csehszlovák alakulatok hadműveleteit. A cseh, a szlovák, a magyar és az ukrán forradalmárok mind a fronton, mind a hátországban agitációs és partizántevékenységet fejtettek ki, ami elősegítette, hogy a szlovák proletariátus, és a dolgozó milliók a dicsőséges északi hadjárat során csatlakoztak a magyar Vörös Hadsereghez, hogy felszabadítsák magukat az elnyomás alól, és megvalósíthassák saját forradalmi törekvéseiket. Érsekújvárnál, Lévánál, Besztercebánya, Zólyom, Losonc környékén harcoltak cseh és szlovák alakulatok, és partizánok a magyar csapatokkal vállvetve. Ugyanakkor a polgári lakosság mindenütt hathatósan támogatta az előrenyomuló magyarokat A Magyar Tanácsköztársaság internacionalizmusa nyilvánult meg abban, hogy a Vörös Hadsereg jelenléte lehetővé tette Szlovákia proletariátusa számára, hogy lerakja saját politikai hatalmának alapjait. Az előrenyomuló proletárhadsereg parancsnokai, a szervezett munkások helyi vezetőivel, a dolgozók képviselőivel együttműködve tanácsokat és direktóriumokat hoztak létre, megteremtették a termelőeszközök társadalmasításának feltételeit. A nagyobb városokban a dolgozók tömeggyűléseken követelték az orosz és magyar példa követését, a proletárdiktatúra kikiáltását. 1919. június 15-re a magyar Vörös Hadsereg áRáí elfoglalt területeken a hatalom ténylegesen a helyi tanácsok, illetve direktóriumok kezében volt, sőt a járási direktóriumok is létrejöttek, vagyis a politikai hatalom teljes megragadására reális lehetőség nyílt: 1919. június 16-án az eperjesi népgyűlésen került sor a proletárdiktatúra kikiáltására. Az elfogadott nyilatkozat kimondta: „A győzelmes és feltartóztathatatlanul előrehaladó világforradalom eddigi sikereit újabb nagy eredménnyel gazdagította. Az imperialistáktól megtisztított szlovák földön a mai napon megalakult az önálló Szlovák Tanácsköztársaság. Az újszülött Szlovák Tanácsköztársaság természetes szövetségeseinek tekinti győzelmes testvéreit, az oroszországi és magyarországi Tanácsköztársaságot.” Létrehozták a Szlovák Forradalmi Kormányzótanácsot is Antonin Ja- nousek vezetése alatt, ezzel az államapparátus legfontosabb forradalmi szervei fő vonalakban létrejöttek, létrejött a szocialista típusú állam, ami tulajdonképpen a proletárdiktatúra első kísérlete volt a Csehszlovák Köztársaság területén. E kísérlethez a magyar proletariátus fegyveres harca adott nagyon jelentős segítséget. A Magyar Vörös Hadsereg visszavonulása után-.a- Szlovák Tanácsköztársaságot a csehszlovák burzsoá hadsereg megsemmisítette ugyan, de jelentősége így is óriási. A Szlovák Tanácsköztársaság Szlovákia dolgozó népének egyik legfontosabb forradalmi korszaka volt, a csehszlovák és a magyar proletariátus közös osztályharcának értékes hagyományait őrzi. Bognár Lajos KÉPZŐMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS A BÉKÉRŐL A Hazafias Népfront Komárom megyei és tatabányai városi bizottságának rendezésében kiállítást nyitottak a tatabányai népházban. A tárlaton a megyei képzőművészek békét szimbolizáló alkotásait mutatják be. A 30 festmény, rézkarc között kiállították Kerti Károly, Munkácsy- díjas, Kóthay Ernő s Végvári János pályadíjas munkáit is, amelyeket a művészek a hármas évforduló tiszteletére hirdetett pályázatra készítettek. BEFEJEZŐDÖTT AZ ORSZÁGOS ÚTTÖRŐ NÉPI TÁNCFESZTI VÁL Vasárnap délelőtt a Szegedi Nemzeti Színházban tartott díszbemutatóval befejeződött az országos úttörő népi táncfesztivál. A háromnapos programon az idei kulturális szemlék tizenhét legjobb megyei csoportja vett részt. A dísz- bemutatón a zsűri által legjobbnak tartott kilenc csoport tagjai, a maroslel- lei, a fóti, a szatmárökör- itói, fülöpösi, a kalocsai, a székesfehérvári, a gyomai, a mohácsi, a szentgotthárdi és a bonyhádi pajtások léptek fel. ÚJABB SZOLNOK MEGYEI TELEPÜLÉSEK KAPNAK FÖLDGÁZT Az alföldi szénhidrogénmezők egyik kincsét, a földgázt, tervszerűen hasznosítják Szolnok megyében. Eddig több mint harminc- millió forintot költöttek kommunális és ipari gázellátásra, a lakások bekapcsolására. Szolnokon a lakások százain kívül föld- gáztüzelésre tért át a Papírgyár erőműve, s fokozatosan hasznosítja az olcsó energiát a Járműjavító és a város többi üzeme is. A most jóváhagyott kétéves gázhasznosítási programtervezet szerint Szolnok mellett Karcag, Törökszent- miklós, Kisújszállás és Kunmadaras is bekapcsolódik a szolgáltatásba. Kisújszálláson az épülő modern téglagyár alagútke- mencéit is földgázzal fűtik. A távlati tervben Mezőtúr, Jászberény és Tiszafüred is szerepel a bekapcsolandó települések listáján. PRÉMIUMELVONÁS A sál-vári baromfifeldolgozóban a termelési prémiumokat negyedévenként fizetik. A gyár vezetői az idén ezt új feladatokhoz kötötték. A prémiumot a hibátlanul végzett munkáért, a kezdeményezésekért, az előrelátó intézkedésekért fizetik a vezető állásúa- aknak. s a munkát havonta értékelik. A második negyedévi prémium áprilisra eső hányadát tizenöt vezető állásban levő dolgozótól vonták meg 15—100 százalékig terjedő mértékben, különböző mulasztásokért. BOLGÁR PIONÍROK A DRÁVA . MENTÉN A Baranyában tartózkodó háromszáz tagú bolgár pionírküldöttség egy csoportja vasárnap elzarándokolt az 1914-es Dráva menti nagy csaták színhelyére. A pajtások Bulgária fel- szabadulásának 25, évfordulója alkalmából végigjárták azt az útvonalat, amelyen negyedszázaddal ezelőtt az I. bolgár hadsereg 3. számú balkáni hadosztálya haladt, harcolva a hitleri csapatok ellen, hazánk felszabadításáért. A pionírok társaságában volt több veterán katona is, aki részt vett a drávai hadjáratban és most a szemtanú hitelességével elevenítette fel a pionírok előtt a hősi harcokat. VÍZIBUSZ A TISZÁN A Szegedi Tisza-szaka- szon megkezdte próbajáratát az új vízibusz, amelyet a- Szegedi Fürdő és Hőforrás Vállalat igényeinek megfelelően tervezett és készített el a Magyar Hajó- és Darugyár váci hajóépítő üzeme. A Szeged testvér- városáról, Odesszáról elnevezett 50 személyes modern vízijármű egyelőre a szegedi oldal és az újszegedi strand közötti forgalmat bonyolítja le, de felhasználják majd sétahajózásra is, főként az ünnepi hetek idején. HÉTEZER ELSŐ OSZTÁLY Hétfőn országszerte megkezdődött az általános és a középiskolákban az első osztályba lépő tanulók beírat ása. Az általános iskolákban szeptemberben előreláthatólag mintegy hétezer első osztály nyílik. A középiskolákban előzetes számítások alapján — 1700 és 1800 között lesz az új első évfolyamok száma. Ebből a gimnáziumokban a tervek szerint csaknem 900, a szakközépiskolákban pedig több mint 800 első osztály kezdi meg működését az 1969—70-es oktatási évben. DÉL-DUNAI HORGÁSZVERSENY Az 1969. évi dél-dunai horgászversenyt a Mohács alatti Czigány-zátonynál rendezte meg vasárnap a baranyai horgászegyesületek intézőbizottsága. A versenyen tizenöt csapat vett részt. A győztes dunaszek- csői csapat 809 halat fogott, míg a csapat egyik tagja — ifjú Bátai Ferenc tsz-agronómus — egymaga 375 halat zsákmányolt; mindkét eredmény országosan is jónak számít. így a baranyai vándorserleget az 1969—70-es évben a du- naszekcsőiek őrzik. EZÜSTKINCSEK Két hódmezővásárhelyi lakos a város határában kukoricakapálás közben ezüstkincsre bukkant. Az első érmék megtalálása után kutatni kezdtek a környéken és összesen 350 Rá - kóczi-korabeli ezüstpénzt gyűjtöttek össze. A mintegy 2,5 kilogramm súlyú ezüst- kincs nagy része I. Lipót 15 krajcárosa. Akad azonban közte tallér, féltallér, 1705-ben Körmöcbányán veretett ezüstforintos, sőt XIV. Lajos francia király arcképével díszített érme is. A kutatók szerint az ezüstpénzeket valószínűleg a Rákóczi-szabadságharc idején cserépedényben rejtette el tulajdonosa. FEJÉR MEGYE ÉS LUGANSZK BARÁTI KAPCSOLATAI A Szovjetunióból visz- szaérkezett az az öttagú Fejér megyei küldöttség, amely egy hetet töltött a testvérmegyében, Lu- ganszkban. Meglátogattak több üzemet és intézményt, találkoztak Oleg Kosevoj édesanyjával, Krasznodon- ban megkoszorúzták az ifjú gárda hőseinek emlékművét. A megbeszélések során megállapodtak abban, hogy Luganszk és Székes- fehérvár között is testvér- városi kapcsolatot teremtenek,
