Petőfi Népe, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-10 / 105. szám

1989. május 19. szombat s. oldal termelésnek IV. Ünnep, örök emlékkel Éjfélben' telefonon beszél- Két és fél órát töltőt- ságteljes menetben megin­tem Kecskeméttel. A család tünk el a termekben, aho- dúl a sor, amelyhez újab­­jól van, közölte feleségem, vá csak úgy lehet belépni, bak és újabbak csalakoz­­a füvek között otthon ki- ha az ember cipőjére vá- nak, nemcsak Moszkvából nyílt a kikerics. Itt sem pa- szonpapucsot húz. Patika- ós a Szovjetunióból, hanem naszkodunk az időre, ta- tisztaság, fény és csillo- a világ minden tájáról, vasz járja már. A csoport gás mindenfelé. Láthatni Küldöttségünk nevében tagjai jó hangulatban van- itt középkori vitézek pán- Bodóczky László. Sávolt nak. a Saskői-házaspár ré- célzatát, fegyvereit, gyé- Béla és Polgár István he­gt álma teljesült: megvették maritokkal kirakott kardo- ivezték el a vörös szegfű­­a szamovárt Moszkvában, kát. Külföldi fejedelmek bői és rózsából készített ha- Tegnap nagy élményben hódoló ajándékait az orosz talmas koszorút a bejárat­­volt részünk: megnéztük — cárhoz. nál, majd lassú léptekkel, igaz, csak kívülről — a Lo- Ékszerek, templomi tár- lélegzetelállító csendben monoszov Egyetemet a Le- gyak. Itt tudtam meg, mi a vonultunk el az üvegkopor­­nin-hegy tetején. A gigán- filigrán: egy kiló aranyat so előtt, amelyben ott pi­­tikus épülettömböt, amely- egy kilométer hosszú fonal- hen Lenin, az Ember, aki nek legmagasabb tornya ra nyújtanak el és abból a legtöbbet tette a szocia- 240 méter, Rudnyev, Cser- sodorják az ékszert. Lát- lizmusért. nyisov, Abraszimav és Hra- tünk itt szent könyveket Ne használjunk nagy sza­zott...i.icmivu táblákkal, ét- ^ vakat: kilépve a mauzó­"ofcsak valódi 5 kópéi- * käst. felavatása előtt, a nagy moszkvai tűzvész . ^. ,Mv wLVí1 'alkalmával leesett állványáról és egy 11 tonnás darab SiSk és EfS üf^atlínS- belőle. Ma a Kremlben csodálhatják a látogatók. zott, próbáljuk meg. Ki lesz késieteket aranyból, ezüst- leumból a sziporkázó nap­­a merész vállalkozó? Deák h-', Az orlov-szerviz 3700 fénybe, úgy éreztük vala- Árpádné vállalta. Odamegy Darabból áll és 2700 kilót mennyien: kicsit jobb em­­a perselyhez, bedob egy 3 nyotn ggy 24 kilós mise- berek lettünk. Nagy ünnep­­kopejkást és abban a pil- palástót 130 ezer gyöngy kor, vérbe-húsba vágó ese­­lanatban — mint valami díszít u Katalin Potyom- ménykor érez ilyet az em­­szellem karjai! — ugrott kinna'k küldött arany tála bér. És ezt az érzést elvi­­•iéje két elektronikus vas- 2400 dekát mutat. Bronyi- szí életének hétköznapjai­­*»r és elállta az útját: nem kov mester fából készült és ba is. mehetsz, előbb fizess be- ma is járó zsebórája csi­­csületttel! ^ nos vagyont érne... Soha nem szűnő ------­Balogh József Következik: A viszontlátásra. Dr. Dimény Imre miniszter előadása az állami gazdaságok tanácskozásán Pénteken az új városháza tanácstermében megkezdő­dött az állami gazdaságok igazgatóinak kétnapos or­szágos tanácskozása? Dr. Dimény Imre mező­gazdasági és élelmezésügyi miniszter megnyitó előadá­sában rámutatott: a gazda­ságirányítás új rendszere — a tapasztalatok szerint — jó közgazdasági környeze­tet teremtett a mezőgazda­sági nagyüzemek számára. Növekedett a gazdaságok önállósága, joga és ezzel együtt felelőssége is. így a gazdasági döntések mindin­kább ott születnek meg, ahol az adott kérdésben a legtöbb szakismerettel ren­delkeznek. A vállalati gaz­dálkodás hatékonyabb ér­vényesülésének azonban ma még számos fékezője van. Bár a felvásárlási árak rendezése nyomán be­következett 17 százalékos áremelkedés az üzemek számára új lehetőségeket nyitott, a kedvezőbb árak és a tágabb piaci lehetősé­gek nem oldottak meg min­den problémát. A gondo­kat elsősorban szubjektív tényezők okozzák. így pél­dául a ragaszkodás a meg­szokott módszerekhez, féle­lem a kockázattól, vagy ép­pen a kellő közgazdasági tájékozottság hiánya. A miniszter kiemelte, hogy az állami gazdaságok megtalálták helyüket az új gazdaságirányítási rend­szerben.. Ezt bizonyítja, hogy tavalyi 1 milliárd 453 millió forintos vállalati nyereségük mintegy 300 millió forinttal volt na­gyobb az előző évinél. A nyereség kedvező alakulása annak is köszönhető, hogy csökkent a veszteséges gaz­daságok száma. Amíg 1967- b.en még 21, tavaly már csak 5 állami gazdaság zár­ta veszteséggel az eszten­dőt. A továbbiakban elmon­dotta, hogy a gazdaságok­ban nagyobb figyelmet kell fordítani a termékek fel­dolgozására, és értékesíté­sére. A fő feladat termé­szetesen továbbra is a me­zőgazdasági termelés bőví­tése, de közben nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy előnyös, ha a nagy­üzemek akár saját vállala­ton belül, vagy társulás, il­letve közös vállalkozás for­májában nagyobb gondot fordítanak a félkész, vagy készáruk előállítására. Ezután Klenczner And­rás, az Állami Gazdaságok Országos Központjának ve­zérigazgatója számolt be a nagyüzemek munkájáról és feladatairól. Elmondotta, hogy jelenleg 190 állami gazdaság működik az or­szágban, és hozzájuk tarto­zik a mezőgazdaságilag művelhető terület kereken 15 százaléka. Ez a terület adja a mezőgazdasági brut­tó termelési érték mintegy építését 1.931-ben határoz! el a párt. az első — 10 km-es — szárnyat négy év szeretet múlva adták át. Ma már _ .... 100 km-nvi vonala húzódik Szombat délelőtt értünk Moszkva alatt, de az épí- el moszkvai látogatásunk lésnek még nincs vége. legmagasztosabb pillanatá­éi ja bb és újabb állomások hoz: leróhattak kegyeletün­­épülnek. Mesebeli kincstár Kincstár nemcsak a me­sében van, hanem Moszk­vában is. Amit itt lát a-7 "mber. attól valóban eláll a lélegzete is. Egy kis cikk ben még érzékeltetni is ne­héz. két a Lenin-mauzóleumban a szovjet állam megalapí­tójának bebalzsamozott te­teme előtt. Moszkvában megszokott látvány már negyvenöt éve i Vörös téren kígyózó, sok j zer emberből álló sor. A barátság klubja 14 százalékát, de a gazda­ságoknak az árutermelésben betöltött szerepe ennél is nagyobb: az összes mező­­gazdasági árutermelés 20— 22 százalékát adják. A munka eredményességét igazolja, hogy az egy főre jutó termelési érték egy év alatt 8000 forinttal nőtt meg, és tavaly elérte a 96 000 forintot. Az igazgató ezután ele­mezte az új gazdaságirá­nyítási rendszerrel kapcso­latos tapasztalatokat. El­mondotta, hogy az eredmé­nyek egyelőre nem párosul­nak kellő gazdasági haté­konysággal.: nem megfelelő a nyereségszint, az eszkö­zök kihasználása, és a sza­kosításban való előrehala­dás. Hiányos a piacisme­ret, és nincs minden rend­ben a vállalkozói szemlé­let terén sem. Néhány gaz­daságban csak most kezde­nek felfigyelni arra. hogy a nyereséges gazdálkodás ellenére is, ingatag a pénz­ügyi helyzet. A változások nyomán terjed az a felis­merés, hogy nagy szükség van a vezetési szervezet kiegészítésére, a közgazda­­sági egységek megszervezé­sére, és megfelelő képzett­ségű szakemberek munká­ba állítására. A beszámolót vita követ­te. Pénteken délelőtt a Váci utcai Gorkij Könyvesbolt­ban sajtótájékoztatón je­lentették be. hogy a bolt — az MSZBT közreműkö­désével — megalakította a „Szovjet kultúra barátai­nak klubját”. Ez a köny­­^ vesbolt eddig U nagy for-Várják, hogy' megnyíljanak galmú fóruma, vásárló és a Lenin mauzóleum ércka- ] találkozóhelye volt az orosz púi és akkor lassú, méltó- nyelv ismerőinek és azok-II pártmegbízatás tekintélye nak, akik gyűjtői az orosz nyelvű irodalmi, zenei ki­adványoknak. A klubtag­ság feltétele mindössze any­­nyi, hogy ki-ki rendszeres vásárló legyen, ugyanak­kor a klubba belépés egy­ben azt is jelenti, hogy az érd klődök állandó vendé­gei lehetnek az MSZBT klubjának, a Gorkij fa sorban levő „Barátság há­za”-nak. — A KlSZ-alapszerve­­zetben dolgozó kilenc elv­társam munkájáról adtam számot. A tizedik jómagam vagyok, kérem, hogy az én tevékenységemet értékel­jék önök, elvtársak... — fejezte be a KlSZ-szerve­­zet, s az ott dolgozó kom­munisták munkájáról való beszámolóját a KISZ-titkár a Kecskeméti Konzervgyár egyik pártalapszervezeté­­nek közelmúltban tartott taggyűlésén. Nem volt véletlen tehát, hogy a pártmegbízatás tel­jesítésének személyenkénti értékelését eleven, érdekes vita követte. E péjda azért is figyelemre méltó, mert nem minden pártszervezet­ben történik hasonlóan a beszámoltatás. Erről szól­va bizonyára hasznos fel­vetni néhány gondolatot általában a pártmegbíza­tásokról. Párttitkárokkal, vezető­ségek tagjaival folytatott eszmecserék során nem egyszer hangzik el a köny­­nyen vitatható kijelentés: „Passzívak a párttagok”. S amikor a miértre keres­sük a választ, mindannyi­szor kiderül: vagy a meg­bízatások hiánya a passzi­vitás oka, vagy a párt­munka kiszabásának és számonkérésének módsze­rében gyökerezik a hiba. Hiszen elegendő csupán a legutóbbi vezetőségválasz­tások időszakára utalni, amikor valósággal felpezs­­dült a pártszervezeti élet! VALLJANAK azonban erről a frissebb tapasztala­tok is. Az MSZMP kecske­méti bizottságának illeté­kes munkatársa. Kovács Károly elvtárs például el­mondotta : a megyeszék­hely pártalapszervezeteiben a vezetőségek tagjain kí­vül a kommunisták mint­egy 50 százalékának van konkrét, huzamosabb idő­re szóló pártmegbízatása. Az alapszervezetben, a munkásőrségben, vagy ép­pen valamelyik tömegszer­vezetben. S főleg ez utób­biakban tevékenykedők kö­zül számosán mégsem ér­zik mindig e pártmunka ..kézzelfoghatóságát". Alig­hanem módszerbeli fogya­tékosság következménye ez. Bizonyára nem a tag­gyűlés előtt történt a meg­bízás. fgv az érintett kom­munista nem érzi a meg­tisztelő. fontos feladat sú­lyát. Utaljunk például a nem­régiben lezajlott szakszer­vezeti választásokra. Azok a pártszervezetek jártak el helyesen, amelyek a szak­­szervezeti tisztségekbe vá­lasztott párttagoknak a tag­gyűlés plénuma előtt külön is hangsúlyozták a tömeg­szervezetben végzett párt­munka jelentőségét. Ahol pedig Így történt a megbí­zás, ott általában nem fu­karkodott a taggyűlés az útravalóval, hasznos taná­csokkal sem. Aszerint, hogy az adott üzemben, válla­latnál milyen vonatkozás­ban kell erősíteni a szak­­szervezeti munkát — ér­dekvédelem. szocialista brigádmozgalom, termelési verseny stb. — jelölték meg a kommunista akti­visták legfontosabb felada­tait. A MEGBÍZATÁS kisza­básának ilyen módszere nyomban kiindulási pontja is a pártfeladat időnkénti számonkérésének. A néhány vonatkozásá­ban érintett, nem utolsó sorban a pártélet demok­ratizmusával is szorosan összefüggő, rendkívül sok­rétű témakörből hadd em­lítsünk még egy tanaszta­­latot. Szóljunk például a kecskeméti kommunisták­nak — a Kovács Károly elvtárs által említett — másik 50 százalékáról, aki­ket alanszervezetükben csak esetenként bíznak meg pártfeladattal. A minden pártszervezet­ben gyakran kínálkozó, al­kalmankénti megbízatások a legtöbbször • úgy történ­nek, hogy a párttitkár, vagy a vezetőség valame­lyik tagja szól: Elvtársam, ilyen és ilyen feladatot kel­lene elvégezni. Rád gon­doltunk ... S a kommunis­ták rendszerint szívesen veszik ezt, teljesítik a megbízatást. K R AZONBAN, hogy a legközelebbi taggyűlésen a vezetőség gyakran marad adós az ilven alkalmilag adott és elvégzett párt­munkáról való számadás­sal. az érintett párttag di­cséretével, elismerésével. Pedig a megbízás és a munka számonkérése, el­ismerése szoros egységet alkot. S ha ez a keltő a taggyűlés fórumán törté­nik. az nem csak növeli a nnrtmegbfzatás teVin+élvét kanom sertrenföleg bat a kommunisták- tettr°készsé­­gére. önbizalmára is. P. í. Íz új gazdaságirányítási rendszer kedvez a mezőgazdasági

Next

/
Oldalképek
Tartalom