Petőfi Népe, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-01 / 98. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek 1 A MAGYAR SÍOCfALISTA M'UMKÁSPÁRT BÁCS’-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA A történelem parancsa V ilág proletárjai, egyesüljetek! — Több mint százesztendős már a jelszó, s ma is felhangzik minden világrészen, a május 1-i seregszemléken. Mégis, megváltozott a világ, indokolt és idején való újra kérdezni: mit jelent ma ez a történelmi csatakiáltás a mi számunkra? A kérdést azzal kezdhetjük — hiszen akadnak, akik ezt tagadják — vannak-e egyáltalán még proletárok? Elnyomottak, kizsákmányoltak, kiszolgáltatottak vannak a világon tíz- és százmilliószámra: proletárok ők. Munkából, alkotásból szabadon, és békében élni akarók, uralkodó osztállyá szerveződő, és a még urak uralma alatt élő proletárok, akiket egyaránt háborúval fenyeget a tőkés világ-érdekszövetség, s azok, akiket szegénység, elmaradottság, apáitól örökölt történelmi körülmények börtöne választ még el, akadályoz a szabadságélésben — vannak százmilliószámra — proletárok ők is. A szó értelme, tartalma az idők folyamán változott, de lényege, funkciója — hogy'yok az emberiség többsége, ők építik munkájukkal, tudásukkal mindennap újra és újra az anyagi világot, ők teremtik a holnapot, amelyben mi és gyermekeink is élni fogunk, s hogy ezt még mindig nem tehetik biztonságban és szabadságban ezen a földgolyón — ez nem változott az utolsó negyedszázadban sem. A proletárok hadserege megváltozott összetételében és megnőtt létszámában. A modern élet megköveteli a szolgáltatások fejlesztését, mindenütt sokkal többen dolgoznak most a szolgáltató iparágakban, mint ezelőtt, s ezeket részben alkalmazottaknak minősíthetjük: de termelők ők is. Egyre kevesebb munkáskéz kell a modern mezőgazdaságban: munkások lesznek parasztokból is. Közvetlen termelőerővé vált a tudomány, s tudósok, szakemberek, akik döntő szerepet játszanak egy-egy ország, az egész világ fejlődésében, a békés és haditechnika fejlesztésében — nem tőkések, hanem bérből, fizetésből élők óriási többségükben. Proletárok? A szó régi értelmében nem. De ők is a dolgozók tömegéhez tartoznak, akár tudják és vállalják ezt, akár nem; odaköti őket a társadalmi termelésben elfoglalt helyük, érdekeik — és jövőjük is. A májusi seregszemlén — ha szó szerint vesszük a szót — a proletároknak és szövetségeseiknek minden eddiginél nagyobb seregére tekinthetünk szét a világban. Milyen ma a világproletariátus helyzete? 3 óbb, mint ezelőtt volt — ha anyagi életkörülményeit tekintjük. Amióta létezik a Szovjetunió, van szocialista világrendszer, a tőkések is mindent megtesznek, hogy „tompítsák az osztályharc élét.” Lehetetlen úgy bán- niok a dolgozó tömegekkel, akiknek választásuk van, akik egy másik társadalmi rendszert is látnak maguk előtt, mint régen, amikor mindenütt a tőke volt az úr. Persze nemcsak erről van szó. A társadalmi forradalmat a termelőerők fejlődése kényszeríti ki, amely nem tűri a régi termelési, hatalmi, emberek és országok közti viszonyokat. A tőkének szüksége van belső piacra, hogy a megnövekedett termelési kapacitás termékeit elhelyezhesse. Nagyobb bérrel, hitelakciókkal, reklámmal igyekszik erősíteni az elhelyezési lehetőséget, a piacot saját országában, és világszerte. Mégis, úgy él a világ, olyan visszavisszatérő feszültséghullámok közepette, olyan atomfenyegetés árnyékában, olyan egyenlőtlenségek között, amelyek világrészek, népek milliárd- jai közt feszülnek a harmadik világban és. a fejlett ipari országok között, hogy mindinkább nyilvánvaló: nem lehet sokáig a régi módon élnie. Es az új életviszonyok, az új együttélési formák keresése, a népek és egyének egymáshoz való viszonyának elrendezése kétségtelenül a nagy nemzetközi egységberendezö- dés, a termelés és elosztás társadalmasítása, a közös erőfeszítések, közös védelem, a nagyobb szabadság, a nagyobb demokrácia — a szocializmus, felé halad. S itt érkeztünk el oda, hogy milyen a mai proletariátus, a dolgozók megnövekedett hadseregének tudata a világról, önmagáról, élete, sorsa, békéje és harca perspektíváiról? E tekintetben a helyzet ellentmondásos, mindenképpen átmeneti, kialakulatlan. A proletariátus különböző osztagai közös vágyakat és célokat táplálnak, még sincs közöttük teljes egység. Magán, a szocialista világrendszeren belül is szembekerültek egymással országok, mint a legszomorúbb példa, Kína esete is mutatja. Olyan időszakban történik ez, amikor a tőkések a legmodernebb technika kifejlesztésének roppant költséges megoldására, a nagy szériákban való termelés elkerülhetetlen szükségessége, és a piac kitágítása érdekében nemzetek fölötti szervezeteket hoznak létre. A tőke nemzetközibb, mint bármikor ezelőtt. Ez érthető is: annak megóvására, ami van, annak konzerválására, ami volt, könnyebb szövetkezni, mint kivívni valami újat, még sosem voltat, még nem birtokoltat. E s talán éppen ezért, ebben az időszakban a világproletariátus egysége még alapvető kívánnivalókat mutat. Proletárok millióiban alakult ki a félrevezető tőkés propaganda hatására hamis XXIV. évf. 98. szám 1969. május 1, CSÜTÖRTÖK Ara: 1 forint Kettős ünnep a Szabóhegyen (4, oldal) 50 éve történt Vörös május (5. oldal) ...dal, tűz, harc, szerelem írók, költők májusról, tavaszról (6. oldal) Az első próbálkozás (7. oldal) Magazin (8. oldal) tudat a saját helyzetéről, elégedetlensége okairól, problémái megoldásának útjairól és lehetőségeiről. Egész világrészeken még csak most válnak a népek nemzetekké, most folyik a modern társadalmi osztályok kialakulása, másutt mesterségesen próbálják elködösiteni az osztályhatárokat és érdekeket: a világ egy átmeneti korszak tudatzavaraiban is szenved. Pedig egyre, határozottabban bontakozik ki az emberiség fejlődésének két fő vonala: á békét, emberi életet, a modern termelőerőkkel való virágzó együttélést a tömegek számára, minden nép számára biztosító szocialista törekvések fő vonala — és a mindig új tartalékokat harcbavetö, hatalmas — de alapellentmondásait megoldani nem, csak elodázni képes — imperializmus világuralmi törekvéseinek fő vonala. Ezek közt folyik a harc, akár akarjuk, akár nem! Ebben a harcban dől el az emberiség jövő sorsa. Erre a harcra kell felsorakozni a világ proletariátusának. E bben a korszakban, a mi veszélyekkel terhes, de az ember előtt végtelen távlatokat nyitó világunkban, ha másként is, mint egy évszázaddal ezelőtt, de változatlan a történelem parancsa: ViMg proletárjai, egyesüljetek,(