Petőfi Népe, 1969. április (24. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-26 / 94. szám

A korszerű családi ház „Tisztaszoba99 és ahol az élet zajlik Nemrégiben egy faluba utaztam. A színpompás környezetből, az új házak sorából is kitűnt azonban egy. Meg kellett állni, meg kellett nézni közelről is a világos, remek alapzatú és küllemű házat. A háziasszony éppen vi­zet „húzott” a szivattyús kútból, amikor bementem. Ez nem típusház ám! — mondta nem kis dicsek­véssel a háziasszony. Egy építész tervezte. És most itt élnek a há­zasulandó fiukkal, a szép házzal, és sok-sok virág­gal ... Az ember azt hin­né, hogy most itt van ez a valósággá vált álombéli ház — a megváltozott élet rendje is. De sajnos, nem ... Nem egészen ... Mert először is a hétköz­napok és a legényfiú kü­lön élete a régi házból megmaradt konyhában zajlik. Volt ebben a kony­hában tűzhely mellett ke­mence, ágy. Az öreg tor­nác előtt macskák, csir­kék jöttek-mentek, boga­rásztak. Vagyis szinte úgy zsongott itt az élet, mint 20. vagy 50 esztendővel ez­előtt . Azután, ahogy az új épületbe vezető rangos tépcsőn haladtunk felfelé az előszobába értünk. In­nen nyílt a nem használt fürdőszoba és egy nagy kamra. Jobbra egy kis szobába léphettünk, ami lakni ugyan kicsi, de amo­lyan hangulatos kis helyi­ség. Azután következett a veranda, amelyben négy nagy fonott karszék, asz­talka és virágállvány állt, a teret teljesen betöltve. A tejüvegen csak besejdí- tette magát a kert. a fény... A kis szobából az utcafront egyik nagv szo­bájába jutottunk. Benne régi bútorok. Itt hálnak az „öregek” és innen lehet bejutni a másik utcai szo­bába, ahol már új ágvak, szekrények ácsorogtak. Tisztaság rend mindenütt. — Majd itt, ebben a szo­bában laknak a fiatalok... ha megnősül a fiam — magyarázta a háziasszony. Tehát keresztül járnak majd a szülők hálószo­báján. Vagyis, egyikük sem léphet úgy, hogy a másik ne kísérje figye­lemmel minden mozdula­tát, akarata ellenére is. Nem történhet egy hangos nevetés, vagy egy apró kis, jóleső sírás sem anélkül, hogy a másik fél ne fi­gyelne rá. Vagy kiköltöz­nek majd az öregek a ré­gi házból megmaradt kony­hába? Sok új háziban jártam azelőtt és azóta is. Sok család tervét, álmát láttam megvalósulva, vagy hall­gattam végig. De máig is töméntelen kérdés foglal­koztat ezekkel a szép új házakkal és a bennük zaj­ló élettel kapcsolatban. A használaton kívül ál­lók, szinte féltve őrzött „tiszta szobák” ezekben a szép új házakban is épp­úgy, minta régiekben. Ahová szinte félve, láb­ujjhegyen úgy merészked­nek be a lakói, hogy a drága szőnyeg, vagy a parkett meg ne kopjon. De hát akkor miért?. Lebontjuk, átalakítjuk, vagy újat építünk a régi ház helyett, mert már nem felel meg az igényeknek. Vagy mindez csak azért történne, mert a régi már nem divatos, nem rangos? De, ha így volna is, ez esetben a régi nem azért megy ki a divatból, mert régi, hanem éppen azért, mert nem felel meg a folyton-folyvást növekvő, mindig felfelé törő igé­nyeknek. A rossz alapraj­zi elrendezés, az egymásba nyíló szobák, az említett szép küllemű házban. Va­jon miért is nem találkoz­nak sokszor a nagy költ­séggel felépített új házak­ban az álmok, elképzelé­sek a praktikummal? Le­hetne sorolni, meghányni- vetni még sok-sok apró mozzanatot az új házak birtoklásában és érdemes is vissza-visszatémi ezek­re a kérdésekre. Sz. E. Életműködésünk ritmusa A vekkert nem lehet b... Vannak emberek, akik pontosan öt perccel az éb­resztő óra csengése előtt felébrednek. Hasonló je­lenség az állatoknál is is­mert: ha a méheknek min­dig egy bizonyos időben adunk táplálékot, később is ebben az időben gyűj­tenek maguknak élelmet. Egyes növények hajnal előtt, még sötétben, meg­határozott időpontban kez­dik meg a virágnyitást. Hiába takarjuk le őket, mintha csak ..időemléke­zetük” lenne, „tudják”, mikor kezd virradni. A fiziológiai órát leg­jobban az embernél is­merjük. Az alvás és az ébrenlét változása dön­tően nem az éjszaka és a nappal váltakozásával függ össze, hanem belső folya­matoknak az eredménye. Ezért jár megrázkódtatás­sal. ha valami oknál fog­va (utazás más időzónába. Nagymosás és amit tudni kell hozzá A vászonneműt ha azt akarjuk, hogy szép fehér legyen, mosás előtt leg­alább 6—12 órával lan­gyos, mosószeres vízbeáz­tassuk be. Bármelyik mo­sószer előtt használhatjuk a speciális Flóra áztatót. amelyből 10 liter langyos, vagy hideg vízhez 2,5—3 deka, meleg vízben felol­dott szer kell. A ruhát jól nyomkodjuk ki benne, a piszkosabb részeket, gal­lért. kézelőt kissé dör­zsöljük át Az áztató vízből kiöblí­tett. kicsavart ruhát már erősebb mosószeres oldat­ban moshatjuk tovább. A vászon- és pamutanyagok mosására egyaránt jó az Optima, a Radion, a Luna, vagy a speciális gépi mo­sópor. a Duna. továbbá az Álba és az Ultra-paszta, s az univerzális, folyékony Unimó mosószer. Az elő­írtnál több mosószert ne használjunk, mert az csak pocsékolás. Ha mosógéppel mosunk. lényegesen több szenny tá­vozik el a ruhából, ha az áztatásnál az egyszerű ki­nyomkodás helyett — az áztató vizet mosószeres hideg vízzel felhígítva — a ruhát a gépben 5—6 percig átforgatjuk. Ha nem forraliuk a ru­hát. a mosóvíz hőmérsék­lete legalább 90 fok le­gyen a gépben, mert en­nek mosóhatása kétszerese a 65—70 fokos vizének. Minden második adag ru­ha után néhány deka mo­sószerrel pótoljuk a ruhá­val eltávozó mosószert. A mosás ideje a ruha szennyeződésétől függően 2—6 perc. Hat. de legtöbb 8 percnél tovább azonban ne mossuk a ruhát, mert a már kioldott piszok így visszakerül rá Szintetikus mosószerek használata esetén nincs szükség fehérítésre, mert a mosószerek fehérítőt is tartalmaznak. A tökéletes tisztaság ér­dekében ajánlatos a ruhát mégegyszer átmosni, külö­nösen akkor, ha nem főz­zük ki. Másodjára már csak 1—2 percig forgassuk a gépben a ruhát. A ru­ha azonban csak akkor lesz tökéletesen tiszta, ha több lében is kiöblítjük. Az első öblítővíz mindig langyos, míg a többi hi­deg is lehet. A mosószer ugyanis csak így távozik maradéktalanul a ruhából. Az ágyruhát. asztalne­műt keményítsük ki. mert a keményített vászonnemű kevésbé gyúródik és szeny- nyeződik. mint a keményí- tetlen. HÉTFŐ: ZSIdségleves, sós­kamártás, sült virsli, főtt bur­gonya. KEDD: Zsemlegombóc-leves, tojáslepény gombával, fejes­SZEftDA: Gulyásleves, tú- rósderelye, őszibarackbefőtt. CSÜTÖRTÖK: Burgonyale­ves, marhapörkölt galuskával, fejessaláta, alma. PENT EK: Bableves kolbász izal, máglyarakás. SZOMBAT: Tarhpnyaleves, paprikás krumpli galuskával, VASAENAP: Karfiolleves (mirelit) rántott sertéskaraj petrezselymes burgonya, sala a, piskótatekercs. TOJÁSLEPÉNY GOMBÁ­VAL. Hozzávalók: 8 tojás, 6 deka vaj, 10 deka gomba, 2 deka apróra vágott vöröshagy­ma, zöldpetrezselyem, törött bors, só. A jól megtisztított és meg­mosott gombát vékony szele­tekre vágjuk, serpenyőben 2 deka vajat melegítünk és eb­ben megpirítjuk a felvágott hagymát. Hozzáadjuk a gom­bát, megsózzuk, apróra vágott zöldpetrezselyemmel és törött borssal ízesítjük, majd gyors tűzön, nyíl* láng felett, állan­dó forgatás mellett megpirít­juk. Ezzel a pirított gombával töltjük meg a külön elkészí­tett tojáslepényt úgy, hogy amikor a tojás sűrűsödni kezd a serpenyőben, a gombatölte­léket a közepére tesszük, majd sütővillával a serpenyő nyelét ütögetve meg-megráz- zuk a serpenyőt úgy, hogy a tojáslepény a serpenyő egyik oldalára kerüljön. Az alját szép pirosra sütjük és utána rögtön tálra borítjuk ki. A töltésnél arra vigyázzunk, hogy a tojáslepény mindenütt befedje a tölteléket. TÜRÖS DERELYE. Készítési módja azonos a lekváros de- relyével, eltérés, hogy tölté­séhez 25 deka túró, 8 deka cukor, kevés reszelt citrom­héj. fél dl tejföl, egy darab tojássárgája és fél zsemle ap­róra vágott belseje szükséges. A túrót átpaszírozzuk, majd a citromhéjjal, tojássárgájával, a cukorral és a zsemlekocká­val összekeverjük. Arra vi­gyázzunk, hogy híg ne le­gyen, ez esetben kevés zsem­lemorzsával keményítsük. MAGLYARAKAS. Hozzáva­lók: 10 darab zsemle, 1 és fél liter tej, 20 deka zsír, 1 deka fahéj, 4 tojás, kevés rum, 25 deka cukor, 1 kiló alma, vagy 30 deka íz, 7—8 tojás fehérje habnak. A tejbe beletesszük a 15 de­ka olvasztott zsírt, 10 deka cukrot, a rumot, a tojások sárgáját. Mindezt jól elkever­jük, a zsemléket apró koc­kákra vágjuk és a tejes masz- szába dobjuk. A tojások (4 darab) fehérjéből habot ve­rünk és ezt hozzákeverjük. Az almát megpároljuk. Az anyag felét beleöntjük a tep­sibe és az almának felét a tetejére szórjuk, ennek hiá­nyában a felhígított íznek fe­lét. Ráöntjük a tészta többi részét, elsimítjuk majd ismét töltelék következik, vagy az íz másik fele. Sütőbe tesszük és gyengén megsütjük. Legalább 5 tojásfehérjét fel­verünk habnak és apránként belekeverjük a megmaradt cukrot, citromhéjat, fahéjat. A felvert habbal a tésztát be­vonjuk és gyenge tűznél meg­szánt juk. F/r r • Főzési tudnivalók Ha a palacsinta sütés közben leragad, a serpe­nyőt dörzsöljük ki sóval és tiszta ronggyal. Utána öb­lítsük ki, majd szárítsuk meg a serpenyőt. A továb­bi sütésnél nem ragad le a tészta. • A galuska nem lesz ke­mény, ha á tészta készí­tésénél a tojást a szüksé­ges mennyiségű vízzel előbb felverjük, s úgy ke­verjük a liszthez. Mindig forrásban levő vízbe kell szaggatni a tésztát. * A céklát hámozatlanul, sütőben süssük meg. így megtartja vitamir tartal­mát és szép, rubinvörös színét. Könnyebben há­mozható, ha a sütőből ki­szedett forró céklára vi­zes ruhát borítunk és úgy kezdjük el a hámozást * Az öreg állatok húsa is megpuhul, ha jól kiver­jük és forró zsírban, hir­telen sütjük. Ezután a húst egy serpenyőben fa­gyos vaj morzsákkal meg­szórva fedő alatt állni hagyjuk. A gőz, amely ke­letkezik. porhanyóssá te­szi a húst műszakváltás) gyors az el­térés az alvás és ébrenlét megszokott azaz fizioló­giai óránkon „beállított” idejéhez képest. A szerve­zetben ez zökkenőt okoz és egyéni adottságtól függ, mennyi idő alatt áll ismét helyre az egyensúly. Az emberi szervezet szá­mára az éjszakák és nappa­lok váltakozása az a külső hatás, amely „be­állítja” a fiziológiai órát az alvásra. Ez azonban nemcsak az alvás és ébrenlét váltako­zására. hanem minden élettani folyamatra vonat­kozik. A szervekben, sőt a sej­tekben végbemenő ritmi­kus folyamatok egymással szigorúan össze vannak hangolva. A ritmust az élőlények anyagi rendsze­rének sajátságai, belső mozgástörvényei hozzák létre, tehát nem a külső környezet változásának az eredménye. Erre bizonyí­ték az, hogy mesterséges szövettenyészetekben is ki­mutatható. sőt az emb­riókban is. melyek a kül­világtól függetlenül, állan­dó hőmérsékleten és tar­tós sötétségben élnek. Mindez nem jelenti azt. hogy a ritmus semmi­lyen kapcsolatban sincs a külvilággal. A környezet hatásai két­ségtelenül befolyásolják a napszakos ritmust. Ilyen szempontból legnagyobb jelentőségű a fény és hő­mérséklet. de sok más té­nyező is társulhat hozzá­juk. például különféle klímatényezők, kémiai ha­tóanyagok, embernél az életmód hatása (több mű­szak). A tartós világosság vagy sötétség néhány órás vál­tozást hoz a periódus hosz- szában. A hőmérséklet ha­tása elsősorban a ritmus szakaszainak nagyságában, erő teli ességében nyilvánul meg. Egyébként a fény és hőmérséklet a napszakos ritmus folyamán szoros kölcsönhatásban érvénye­sül: éjszaka, azaz sötétben a hőmérséklet alacsony, míg nappal, azaz fényben, magasabb. Sok kísérletet végeztek a fény és a sötétség meg­fordított viszonyának a ta­nulmányozására. Növénye­ket éjjel megvilágítottak, nappal teljes sötétségbe helyeztek. Általában 8—10 nap múlva következett be az élettani folyamatok ak­tivitásának teljes meg­fordulása. Emberen is végezlek ilyen kísérleteket, bár napjaink­ban, a lökhaitásos repülő­gépek korszakában, termé­szetes körülmények között is gyakran játszódik le ilyen „kísérlet”. Ha a zó­naidő 12 órás eltolódású, az átálláshoz 11—16 nap szükséges. A ritmus belső mecha­nizmusát még nem ismer­jük pontosan, annyi azon­ban már bizonyos, hogy a magasabb fejlettségű élő­lényekben — és így az emberben is — a központi idegrendszer a belső elvá- lasztású mirigyek rend­szerén keresztül hangolja össze az életműködés rit­musát. Vázák — viráaok •: ' ? > % C ' • Í ) 1 í ! ' 1 ff »y Nemcsak a virágok, ha­nem a vázák is sokféle el­rendezési lehetőséget ad­nak a virágkedvelőknek a lakások díszítéséhez. A vázák, amelyek, ha éppen nincs virágszezon, hangula­tilag a lakás harmóniájába beillő formáikkal, színeik­kel önmagukban is szép díszei lehetnek a lakásnak sőt hiányoznának belőle. ízlés dolga, hogy ki mi­lyen vázát, modern vona­lú kerámiát, üveget, vagy egyszerű, úgynevezett nép­művészeti cserépvázát vásárol-e a lakásába. Azt azonban megjegyezhetjük, hogy a modern lakásbe­rendezés nem száműzi, sőt helyet ad az ízléses, zöld­mázas mezőtúri, vagy a vásárhelyi, a nádudvari, a magyarszombatfai, népmű­vészeti hagyományokon készült, már iparilag elő­állított cserép, majolika- vázáknak. tálaknak és egyéb használati tárgyak­nak is a lakásban. Képünkön egy érdekes vonalú fagyökérböl kép­zett P'>dlóvázadíszt muta­tunk ba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom