Petőfi Népe, 1969. április (24. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-26 / 94. szám
iparszerben termelnek — a földeken A gazdaság húsz évvel ezelőtti egyik szervezője, Földesi János mondta el a következőket: — A jelenlegi gazdaságnak mintegy 6 és fél ezer holdja a felszabadulás előtt gróf Telekg Józsefné birtoka volt. Amikor közeledtek a felszabadító szovjet csapatok, a gazdatiszt kiadta az utasítást a száztizenhét itt élő cselédnek, hogy az állatokat hajtsák át a gróf tetétleni birtokára. A cselédek tnszcmt útközben — egy Mélykúton töltött éjszaka után —viszu szafordultak. A gazdatiszt közben elmenekült, s engem bíztak meg a birtok vezetésével. 1949 őszén létrejött a Má- tételki Nemzeti Vállalat, s ennek egyik üzemegységeként 6500 holdon a mai mezőgazdasági nagyüzem magja. A műszaki vezetők tisztét egy ideig a cselédek megválasztotta Földesi János töltötte be. így emlékezik: — A földek szántatlanok, vetőmag nincs. A Mátételki Nemzeti Vállalat központjából egyetlen pár lovat küldtek — igáskocsival. Így lett igavonó erőnk és egyben állatállományunk. Ősszel ötvenen jelentek meg a földeken. Kézzel szórták szét a műtrágyát, eltüntették a mementónak itt maradt árkokat, betemették az utakat, és kidönFöidesi János, a végbement fejlődés egyik szemtanúja ma már nyugdíjas éveit tölti. Két évtizeddel ezelőtt, az alakuláskor és bizony még jó néhány esztendőn át gyalogosan vagy kerékpáron siettek a földekre és onnan alkonyat- tájt haza az állami gazdaság munkásat Utána következett a tehergépkocsiknak, mint elterjedt személyszállító járműveknk a korszaka. Ma két autóbusz és egy mikrobusz szolgálja a munkába indulók, illetve a dolgukvégezetten hazatérők kényelmét. S a többi között az a tény sem az utolsó helyen szerepel a virágzó szocialista nagyüzem eredményeinek a sorában, hogy a fizikai munkások átlagkeresete az utób bi nyolc évben egyenletesen, a termelékenység fokozódásával arányosan emelkedett. A havi bérük átlagosan 1900 forint körül alakul. tötték azokat a fákat, amelyek akadályozták a táblák, parcellák egybeszabását. Az első aratógépek 1950. június 24-én arról ír a Bács megyei Népújság, hogy két kévekötő aratógép tak. A mátéházi kerületben például kereken félszáz növényféleséget termesztettek. A jelenlegi nagyüzemi majorok még nem alakultak ki. S hiába állt rendelkezésre ugyanez a bácskai lösz, a hálás, zömmel középkötött talaj — ha a talajerő-visszapótlás nagyon sovány, szegényes volt. lattenyésztés. A növénytermesztésben a kenyér- gabona és a kukorica dominál. Az állattenyésztés révén pedig tejet, húst és tojást adnak a piacnak. A növénytermesztés jövedelmezősége zömében a búzából és a napraforgóból származik. Az őszi búza vetésterülete az utóbbi években háromezer holdra nőtt, már bálázásos rendszerben takarították be a szalmát, s ezzel minden munkafolyamatot gépesítettek. A napraforgó vetésterülete terebélyesedett — négy év alatt 130 holdról 900-ra. A művelési technológiát a termesztett, gaz— szinte forradalmi változást idézett elő a sertéstenyésztés jövedelmezőségében. Lényegesen kedvezőbben alakult — 1964-hez képest például két kilóval csökkent — a kilónyi sertéshús súlygyarapodásához felhasznált abrak mennyiBácsalmási A kukoricaszemeket az SPC—6-os típusú, korszerű román gyártmányú szemenkénti vetőgéppel juttatják a talajba. A berendezés a vetéssel egyidőben elvégzi a vegyszerezés műveletét is. érkezett a Bácsalmási Állami Gazdaságba. 30-án pedig arról számol be a lap, hogy aratnak az új gépek. Fél esztendővel később hírül adja, hogy illetékes szakemberek értékelték a megye állami gazdaságainak a teljesítményét. A dobogó legmagasabb fokát a bácsalmásiaknak ítélték oda. A győzelem értéke természetesen viszonylagos. A gazdálkodásnak ezt a nekilendülésekben, áldozatvállalásokban és az első tervkészítésekben szép korszakát kezdetleges termelőeszközök jellemezték. A gazdaságos- sági számításokat mellőzve valamennyi, itt honos növényi kultúrával foglalkozMi lesz, építők? A gazdaság helytörténeti időszámításában fordulat következett be, amikor kialakultak a mostani üzemegységek. 1957 — majd 1959., illetve 1961. január elsejével mérlegösszevomás- sal egyesült a katymári, a tompái és a mátételki állami gazdaság a bácsalmásival Jelenleg 12 180 holdnyi a területük. Ebből több mint 10 ezer hold a szántó. Négyszáz holdat tesz ki a gyümölcsös, a többi rét, legelő és erdő. Az alma, a kajszi, a szilva és cseresznyeültetvények — nagyüzemi művelésre alkalmas új telepítések. (Apropos, gyümölcsös. Nyaranta a kajsziszürc- tet, ami egybeesik a zsúfolt betakarítási csúccsal, diákok segítik társadalmi munkában. Az eddigi sátrak helyett az állami gazdaság körülbelül 4 millió forintos költséggel, kétszintes „szállót” emeltet a helyszínen, a mátételki kerületben. Igen ám, csakhogy a kivitelezők adósak még a java munkával, pedig rohamléptekkel közeledik áz átadási határidő. Az építőtábor turnusaiként kétszáz diáklány kérdezi sürgetve: mi lesz, építők? s tavaly 23 mázsás holdan- kénti átlagtermést könyvelhettek el. A hozamnövekedést egyebek közt a nagyobb műtrágyaadagok kiszórásával érik el. A műtrágya-felhasználásuk holdanként az idén meghaladja már a 9 mázsát. Közrejátszik az is, hogy bő hozamú fajtákkal — Libellu- ia, Bezosztája, Magdaléna — foglalkoznak. Tavaly dag olajtartalmú szovjet fajták igényeihez alkalmazták. A magvakat szemenként vető pneumatikus gépek juttatják a talajba. S ezzel egyidőben elvégzik a vegyszeres gyomirtást is. A tömegtakarmányok fontossági sorrendjében a lucerna áll az élen. A nyári zöldtakarmány-szükséglet- nek például több mint a felét fedezi ez a pillangós növény. A termésátlaga a 30 mázsa széna fölé emelkedett. A hozamok növekedése lehetővé tette, hogy csökkentsék a termőterület nagyságát. Az abraktakarmányt adó növények „királya” a kukorica, ami két és félezer holdon hoz csövet a bácsalmási gazdaságban. Meghonosították a bőven termő jugoszláv és magyar hibridfajtákat, s a betakarításnál teljesen száműzték a fárasztó fizikai munkát: a csőtörést és a rakodást. A gépi betakarítás eljárásának bevezetésével mázsánként mindössze 9 forintra csökkentették a ráfordított munkabér összegét. r Állattenyésztés korszerűen Az utóbbi vívmány — azzal együtt, hogy mesterségesen szárítják a tengerit sége, amit egyebek közt a takarmány minőségi- javulása, a kukorica gépi betakarítása és korszerű tárolása tesz lehetővé. Emellett 21-re emelkedett a ko- cánkénti szaporulat, számottevően csökkent a két ellés közti idő. A jövőben méginkább „felfuttatják” a A Bácsalmási Állami Gazdaság legújabb és egyben legfiatalabb kitüntetettje — Ördögh Ilona. A szocialista brigádvezetők legutóbbi, III. országos kongresszusa óta a KISZ-érdemérem büszke tulajdonosa. Száműzött munkák Bő termést hoztak tavaly A gazdaság két legfonto- a jugoszláv bibrid-kukori- sabb üzemága a szántóföldi cafajták. növénytermesztés és az ál-: Korszerű itatásos módszerrel nevelik a borjakat. Korábban kísérleti jelleggel végezték az úgynevezett „laktinos” borjünevelést. Az eljárás bevált, s ma már üzemi szinten alkalmazzák. A felvétel a tompái telepükön készült.
