Petőfi Népe, 1969. április (24. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-12 / 82. szám

4. oldal Hatékonyság, 01^2£!í korszerűség és szakértelem Hazánkban a kártevők, a kórokozók és a gyomnövé­nyek által okozott kár a mezőgazdaság nagyüzemi szektorában évente eléri a nyolcmilliárd forintot. A je­lenleg alkalmazható gyom- irtószerekkel és a növény- védelmi gépekkel — ugyan­csak becslés alapján — öt- milliárd forint értékű ter­ményt tudunk megmenteni. Évről évre bővül, erősödik a védelmi arzenál, de az arány csak nehezen javul, a veszélyeztetett értékeknek legfeljebb negyven százalé­kát sikerül megmenteni. A veszteség tehát rendkívül nagy. A képzett szakemberek — sajnos[ döbbenetes kevés van belőlük — azt mond­ják, nem elkerülhetetlen ez «* évenként elszenvedett óriási kár. A jelenlegi ható­anyag és eszközellátottság­gal körülbelül a felére le­hetne csökkenteni, minden különösebb új beruházás, költség nélkül. Csak éppen akkor, oda, és úgy kellene kijuttatni a növényvédő szereket, amikor, ahová, és ahogy kell. Nemrégiben egy me­gyénkben rendezett szakmai tanácskozáson dr. Sándor Ferenc a MÉM illetékes osztályának vezetője rend­kívül aggasztónak nevezte a növényvédelem hatékony­ságának évek óta alacsony mutatóját. Az előrelépés el­sőrendű feladataként jelölte meg a szakemberképzés meggyorsítását. Bács-Kiskun megyében az elmúlt esztendőben felhasz­nált vegyszerek értéke meg­haladta a 110 millió forin­tot, növényvédő gépeink szá­ma másfél ezerre tehető. Ez­zel szemben mezőgazdasági nagyüzemeinkben mindösz- sze 15 felső- és középfokú végzettségű szakember kép­viseli a gyakorlati irányító gárdát, a munkát végrehaj­tó szak-, és betanított mun­kások közül pedig egy gép­re átlagosan 0,7 fő jut. Ren­delet rögzíti, hogy 1970 márciusától kezdve csak igazoltan szakképzet dolgo­zó kezelhet növényvédő sze- I reket és gépi berendezése­ket. Előrelátható, hogy, egyes üzemekben komoly ; problémákat okoz majd a megfelelő, szakképzet mun­kaerő biztosítása. A szűkre- szabott határidőt, nemcsak az alacsony hatékonyság, hanem az utóbbi években szaporodó halálos mérgezé­sek tették szükségessé. Tóth Jánostól, a Bács- Kiskun megyei Növényvédő Állomás igazgatójátói kér­tünk választ, hogy milyen intézkedéseket terveznek? — 1970. március 1-ig min­den gépre legalább egy szakmunkást kell biztosíta­ni, Ezt megyei szinten meg­oldhatónak tartjuk. Viszont jelenleg 500 növényvédő szakmunkás hiányzik. Mi­vel arra is számítunk, hogy évközben bizonyos elván­dorlás várható az őszi és téli tanfolyamokon 700 dol­gozót akarnak kiképezni. A nagyobb probléma a szakmérnök- és szaktechni­kushiány. Az ország felső­fokú tanintézeteinek e spe­ciális tagozatain rendkívül korlátozott a létszám. Éven­te körülbelül 40-en kapnak ilyen diplomát, ezzel ellen­tétben, csak Bács-Kiskun megyében legalább 100 nö­vényvédelmi irányító szak­ember kellene. Mivel a rendelet 1970. március elsején életbelép, a termelők rákényszerülnek az esetleg még kallódó szakemberek felkutatására. A létszám még így sem lesz elegendő, ezért olyan elkép­zelések vannak, hogy 2—3 üzem alkalmaz majd egy szakmérnököt, illetve szak- technikust. Várható-e a hatékonyság lényeges javulása, a nö­vényvédelemre fordított ha­talmas költségek jobb meg­térülése? — Két-három éven belül számíthatunk komoly ered­ményekre. A védekezés ha­tékonysága megyénkben jobb az átlagosnál, a költ­ségek 4—5-szörösen megté­rülnek. Ez azonban még mindig nem kielégítő. A MÉM által kidolgozott új védelmi rendszer az előre­jelzésen alapul. Ezzel kap­csolatban nálunk a Kiskun- halasi Állami Gazdaságban is végeztek kísérleteket. Az egyik szőlőterületen a ha­gyományos módon védekez­tek, a másikon kizárólag az előrejelzés alapján. A gaz­dasági eredmény mindkét táblán azonos volt, viszont holdanként 250 forintnyi költségmegtakarítás mutat­kozott az előrejelzés alap­ján kezelt tábla javára. A hatékonyság javítására tehát a legjobb módszer a jelenlegi ösztönszérű véde­kezés helyett ha a program- szerű védelmet választjuk. Mivel az előrejelző hálózat már megfelelőnek mondha­tó, az utóbbi rendszer köz­ponti lehetőségei adottak, valószínűleg az üzemek is mielőbb bekapcsolódnak e hálózatba. Volt egy felmé­résünk, amely azt bizonyí­totta. hogy jelenleg még a legjobban felszerelt gazda­ságok sem programszerűen védekeznek. Gyakorlatilag állandó fedettség alatt tart­ják növényeiket a tökéletes biztonság jelszavával. Ez egyszerűen pocsékolás. 12. Így tehát az öreg Búrt kénytelen volt kiengedni a karmai közül, legalábbis egy napra. Amikor utasí­totta az ajtó előtt álló őrt, hogy egyelőre kísérjen visz- sza a cellámba, olyan ar­cot vágott, mint a macska, amely már fogja az ege­ret, de aztán parancsot kap az oroszlántól, hogy csak másnap fogyaszthatja el a cincikét. A cellában most valame­lyest jobban éreztem ma­gam, mint éjszaka. A po­loskáknak csak híre-hamva volt, a falon szétnyomott példányok képében. Ebből — mert éles eszem még ebben a nehéz helyzetben sem hagyott el — azonnal levontam a következtetést, hogy a poloska és Búrt különbözik egymástól. A poloska éjjel dolgozik és nappal alszik. Búrt viszont éjjel alszik és nappal dol­gozik. Persze, az is előfor­dulhat, hogy nincs kedve éjszaka aludni. De nem tu­dom elképzelni, hogy akad­Másutt viszont, főleg ter­melőszövetkezetekben, néha az optimális időpontokban sem tudják biztosítani a vé­delmet. Mindenképpen nagy feladat hárul tehát a szer­vezésre. Megyénkben pél­dául az almásokat általában 8—12-szer permetezik, en­nek körülbelül fele szük­ségtelen munka. Ha azt vesszük, hogy egyetlen per­metezés körülbelül nyolc­millió forintba kerül, jól érzékelhető az előrejelzés jelentősége. Sajnos, Bács-Kiskun me­gyében éppen az üzemi irá­nyító és végrehajtó gárda szakképzetlensége folytán országos szinten legrosszabb az egészségvédelmi helyzet, nálunk legtöbb a mérgezési baleset, a méhészperek te­kintetében pedig a máso­dik helyen állunk. — Vannak olyan vélemé­nyek is, hogy a korszerű, már forgalomban levő, vagy várható növényvédő szerek maguk hatnak, nincs szük­ségük különösebb, felső szintű szakértelemre. — A növényvédelemben nincsenek csodaszerek, a ha­tékonyságot a védekezés időpontja határozza meg. Ez pedig üzemenként más és más, ezen nem segíthet az előrejelzés sem. A nagy ér­tékű, korszerű növényvédő szerek legtöbbje az erős mérgek csoportjába tarto­zik, ezekkel viszont csak szakember dolgozhat meg­felelően. Ha egy beteg em­ber dolgozni kényszerül, teljesítménye nem közelíti meg egészséges társáét. Így van ez a növényvilágban is. Az eszközök és a gyógysze­rek már adva vannak, a be­teg növények gyógyítása, méginkább a fertőzések megelőzése a mezőgazdaság „orvosainak” nevezett nö­vényvédő szakemberek fe­ladata. Kiképzésükkel, szakterületükön való alkal­mazásukkal milliárdokat menthetünk meg. hat a földön olyan elvete­mült és elkókadt nősze­mély, akinek kedve lenne egy ilyen alakkal ébren maradni. Kicsit elszunnyadtam, és ez nem volt rossz. Azt ál­modtam, hogy otthon va­gyok, Magyarországon és dolgozom. Szerszámokat csinálok, és a nyakamra jár a diszpécser. Hol ígér­get, hol fenyegetőzik, hol pedig sír, hogy dolgozzak gyorsabban. Azt magyaráz­za nekem, hogy rajtam az egész gyár szeme, sőt, egy élő miniszter is telefonált: mondják meg Kásának, ha nem ver rá, elúsznak az exporttervvel, és oda a negyedévi prémium. Egy külkereskedő — aki szemé­lyesen jött ki a gyárba, hogy biztasson egy kicsit — izgalmában nem is magya­rul, hanem angolul agitált, hogy ne aludjak. Az a szegény börtönőr, akit ily módon a magyar néphadseregben tiltott, de azért elég gyakran alkal­mazott és az ősi katonai 1909. április 12. szombat Költözködés előtt a fogtechnikai laboratóriumban ! Középiskolások I tanulmányi versenye A középiskolások orosz nyelvi tanulmányi versenyé­nek döntője pénteken dél­előtt kezdődött meg az MSZBT székházában. Lu- gossy Jenő, művelődésügyi miniszterhelyettes köszön­tötte — a területi, megyei és fővárosi erőpróbák után — a döntőbe került 40 tanulót. Közülük húszán orosz nyelvi tagozatú iskolába járnak. Egyébként évről-évre körül­belül 120 000 részvevője van a Művelődésügyi Miniszté­rium, a KISZ KB és az MSZBT által rendezett ta­nulmányi versenynek az ál­talános iskolások, a szakkö­zépiskolások és a gimnazis­ták részére. Az idén külö­nösen örvendetes a vidéki tanulók részvételi arányá­nak, tudásának gyarapodása. A verseny legjobbjai a nyári szünidőben a Szovjet­unióba utaznak, ugyanak­kor ha az egyetemi felvételi vizsgákon az orosz nyelv is a felvételi tárgyak között szerepel, nekik ebből nem kell vizsgázniuk. Az ered­ményt a tanév végén hirde­tik ki. Az ünnepekre való fel­készülés a fogtechnikai vál­lalatnál is éreztette a ha­tását. Az átlagosnál több megrendelés érkezett, nőtt a forgalom, akárcsak az üz­letekben, vagy a közleke­désben. Az utóbbi hetek­ben sok száz igényt elégí­tettek ki a vállalat 21. szá­mú telepén, illetve kecske­méti laboratóriumában. A nagy precizitást igénylő fel­adatok, a mindig egyéni kí­vánalmaknak való megfe­lelés újabban ugyanis a névváltozásban is kifeje­zésre jutott. összesen harminchármán dolgoznak itt A fogtechni­kusok előtt a leggyakrab­ban használt eszközök, a karcsú fúrógépek magasod­nak. A „munkapadokat” a gázvezetékek csíkjai fele­zik. A cső minden techni­kushoz elágazik mivel a gázlánggal hevített késnem gével mintázzák — koránt­sem utolsó mozzanatként — a műfogak formáit. A kívülállónak az első hallásra talán furcsának tűnik, hogy ebben a labo­ratóriumban is pontosan kimutatják a létrehozott termelési értéket. Az idén eddig több mint 2 ezer új fogsort, illetve csaknem 10 ezer pótlást készítettek. A megrendelések növekedésé­ben nagy szerepet játszik, hogy rendszeressé vált a termelőszövetkezeti tagok fogászati ellátása. Néhány közös gazdaságban megho­nosították a helyszíni fo­gászati rendeléseket, s több vállalat foglalkoztat fogász szakorvosokat. A Bács-Kis­kun megyei Építési és Sze­relőipari Vállalatnál pél­dául a hetekben kezdődött az üzemi szakrendelés. A fogtechnikai laborató­rium jelenleg egy lebontás­ra ítélt épületben dolgozik a kecskeméti városközpont­ban. Az elképzelések sze­rint április végén költöznek át az irodagépjavító válla­lat kirendeltségének helyi­ségeibe. hagyományok keretében ránk maradt kifejezésekkel illettem, szerencsére nem tudott magyarul, de azért igen meglepődött. Én is. Kiderült, hogy nem egy magyar külkereskedő, ha­nem egy amerikai börtönőr noszogatott angolul! És nem is álmomban, hanem a valóságban. — Van időm! — feleltem felriadva. — Holnapig sen­kivel sem vagyok hajlan­dó tárgyalni. Erre nekem a maguk törvényei jogot ad­tak. És ha én e jog alap­ján kénytelen vagyok tel­jesen ártatlanul itt csü­csülni, akkor kijelentem, hogy hagyjanak békén. — Kérem — szólt az őr lágyan —, megmondom a látogatóinak, hogy nem óhajt velük tárgyalni. És már csukta is be a cellaajtót. Odaugrottam, és hármat rúgtam a vasajtó­ba. Az őr visszajött, hogy mit akarok. — A látogatóimmal aka­rok beszélni — jelentettem ki. — Ügy tudom, ehhez is jogom van... Sejtettem, hogy a láto­gató csak Ruth lehet. Iga­zán nagyszerű lány, ha a bajban sem hagy el. Az őr rosszallóan csóválta a fe­jét, s elkísért a beszélgető helyiségbe. Morgott valamit, de már nem figyeltem rá. Azt mond, amit akar. A kék szemet kissé kisírt- nak találtam, de azért derű­sen ragyogott. Oda akartam ugrani Ruthhoz, hogy meg­csókoljam, de a drótháló megakadályozott ebben. Nem kellemes dolog az ilyen dróthálós beszélgetés. Akár­mennyire szereti is az em­ber azt, aki a drótháló .má­sik oldalára kerül, kelle­metlenül érzi magát. . És Ruth nem is volt egye­dül: két férfit hozott magá­val. De egyelőre nem mu­tatta be, sőt, figyelemre sem méltatta őket. — Hello, drágám, hogy töltötted az éjszakát? — Pocsékul — fejeltem. — Pláne, hogy ezt az éjsza­kát egyszer már sokkal kel­lemesebb körülmények kö­zött megkezdtem, de abba kellett hagyni... És te ? — Én egész éjjel le sem hunytam a szemem. Sírtam, és rád gondoltam. — Igazán szép tőled, Ruth, hogy ennyire a szíveden vi­seled a sorsom. De azért kár volt sírni miattam. Egyszer minden jóra fordul. — Nem miattad sírtam, darling — mondta a lány. — Magamat sirattam. Hogy én milyen szerencsétlen lány vagyok. Miért szeret­tem bele egy gengszterbe? Ezt nem lenne szabad. Et­től egy tisztességes lánynak óvakodni kellene ... A gengszter szót olyan ra­jongással ejtette ki, hogy va­lósággal sajnáltam ártatlan­ságomat. — Én nem vagyok gengsz­ter — feleltem — És fáj, hogy egyáltalán feltételez­ted rólam. A Ruth kíséretében levő egyik férfi akkor már elér­kezettnek látta az időt, hogy bekapcsolódjék a beszélge­tésbe. — A hölgy nekem azt mondta, nem tudja magáról elképzelni, hogy gengszter, és éppen ezért kérte a se­gítségemet. Én utánanéztem a dolognak, és úgy láttam, hogy maga megér nekünk egy misét. No, ezzel aztán kint va­gyok az összes vizekből! Ruth a nyakamra hozott egy papot, aki majd misét mond a lelki üdvömért. Ne­kem viszont sokkal föídibb segítségre lenne szükségem, mert húszegynéhány éves koromban semmi kedvem sincs helyszíni vizsgálatokat folytatni a túlvilágon. (Folytatása következik.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom