Petőfi Népe, 1969. április (24. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-12 / 82. szám

Párizsi Polcok a lakásban A tanulás pszichológiába divat Fiatal lányoknak rózsa­szín csipkeruha, háromso­ros (odorral, a derékra helyezett rózsaszín szatén­szalagot gyöngycsat dí­szíti. (Boum modell.) Sárga tergálzsorzsett, plisszírozott aljú kisesté- Iyi ruha, színes flittterek- ből összeállított boltocs­kákkal díszítve. (Sorbet modell.) K. M. A lakberendezés mai irányzata, mely szakított a masszív, furnérozott és politúrozott bútorok kizá­rólagos alkalmazásával, megkönnyíti a barkácsok helyzetét, különösen a kis­bútorok készítése tekinte­tében. A régebbi üveges könyvszekrényeket a nyi­tott könyvespolcok váltot­ták fel. melyek a külön­leges asztalos munkát igénylő csapolás nélkül is elkészíthetők. Legegyszerűbb változa­taik konzolos kivitelben készülhetnek. amikor gömb- vagy laposvasból hajlított háromszög alakú konzolokat erősítünk a falra.. s ezekre fektetjük a polcdeszkákat. A kon­zolvasak hegesztéssel, csa­varozással, vagy szegecse­léssel végteleníthetők,. mi­közben a felerősítésre szol­gáló csavarhelyeket is ki­képezzük rajtuk. Ezután már csak kerékpárlakkal kell befesteni. A polc­deszkák erős kötélből ké­szített függesztővei is fel- erősíthetők a falra. Divatosak és praktiku­sak a létráé könyvespol­cok. A létrákat 8—10 cm át­mérőjű gömbvasból lehet elkészíteni, az egyes fokok között egyenlő. 6—10 cm-es távolságokat hagy­va. A létra szélességét úgy kell megválasztanunk, hogy a szokásosnál széle­sebb könyvek is elférje­nek a majdani polcon, 22—25 cm-es méret kielé­gíti a kívánalmakat. A létrás polc kétféle, falra szerelhető vagy a padlón álló kivitelben készülhet. Az utóbbinál is ajánlatos csavarszemeket hegeszteni a létra fal felőli oldalára. Több létraállvány meg­felelő kombinációjával akár egész falfelületeket is be lehet borítani köny­vespolcokkal. A sűrűn el­helyezett létrafokok lehe­tővé teszik a polcdeszkák változatos elhelyezését, ami igen jő hatást kelt. Egv-egy kihagyott polc helyére megfelelő méretű szekrényke (ol. bárszek­rény. zeneszekrény) is be­illeszthető. HÉTFŐ: Csontleves, kelká- pnszíafőzelék, rántott párizsi, alma. KEDD: Tejfölös tojásos le­ves, rakott burgonya, fejes­saláta. SZERDA: Zöldségleves, — aranygaluska, alma. CSÜTÖRTÖK: Köményma-ősleves, vesepecsenye ango­losan, burgonyával, űszbarac kbefőtt. PÉNTEK: Burgonyaleves, töltött gomba, párolt rizzsel, káposztasaláta. SZOMBAT: Májgombőcleves, paradicsomos káposzta, sült virsli. VASA .NAP: Sóskaleves, — töltött csirke, burgonyapüré, saláta,, püspökkenyér. VESEPECSENYE ANGOLO­SAN. .Gömbölyű bélszínt hü­velykujjnyi szeletekre vá­gunk. Nem verjük ki. Olajjal megkenjük, sóval borssal megh ntjük. Akkor sütjük, am.kor már tálaljuk is, for­ró, bő zsírban fedő nélkül gyors tűzön. Pár percig sül­jön úgy, hogy mindkét olda­lán fehér, puha maradjon. Minden második szelet hús- karikára egy tükörtojást sü­tünk. Tálaláskor egy tojásos és egy üres szelet kerüljön a sorba. A zsírból leöntünk. A visszahagyott zsírban sós víz­ben főtt burgonyát forrón megforgatunk. Ezzel körltjük. GOMBÁS FELSALSZELET. 60 deka felsálszelethez 20 de­ka gombát hagymás zsíron megpárolunk. A íe'sálszeleíe- ket vékonyra kiverjük, meg­sózzuk, a párolt gombával megtöltjük, összesodortuk. A göngyölegeket kis cérnával (egyenként) összekötjük, zsír­ban, kevés vízzel pároljuk. Ha a hús már puha, zsírig lesütjük, egy kevés liszttel megh ntjük, kis vízzel felen­gedjük, kevés összevagdalt petrezselyemzöldet, törött bor­sot adunk hozzá. Tejföllel le­öntve, rizskörettel tálaljuk. PÜSPÖKKENYÉR. Nyolc to­jás sárgáját kikeverünk ha­bosra 15 deka cukorral. A tojások fehérjét kemény hab­bá verjük 10 deka cukorral, hozzáadjuk a kikevert sárgá­jához, majd belekeverünk 25 deka lisztet, 20 deka durvára vágott diót, és mazsolát. Két evőkanálnyi rumot és papír­ral bélelt formába öntjük. Lassú tűzön, közepes meleg sütőben sütjük. Ha k^űlt. éles késsel vé­kony szeletekre vágjuk. A polcok anyagául alig­ha találhatunk jobbat a kereskedésekben kapható, szépen kidolgozott felüle­tű vasalódeszkáknál. A modern, kis belma­gasságú lakásokban a padlótól a mennyezetig érő polcok is készít­hetők. Sokszor a szükség indo- kolkolja ezt a megoldást, hiszen a betonpanelokból készült szobafalakra csak nagy nehézségek árán erő­síthetők fel a létrás pol­cok. Ha az ilyen magas polcot nem a fal mellé ál­lítjuk. hanem a falra me­rőlegesen helyezzük el, na­gyobb szobában térelvá­lasztó elemként is szol­gálhat. Készítésénél min­denekelőtt pontosan meg kell mérni a szioba ma­gasságát, majd két vagy- több darab olyan 2 col átmérőjű fémcsövet (alu­mínium is megfelel) kell beszerezni, amelyek hosz- sza 2—3 centiméterrel ki­sebb a szoba magasságá­nál. A csövek egyik végé­be egy tetszőleges méretű csavaranyát kell behegesz- teni, így csavarorsó segít­ségével. annak becsavará­sa és meghúzása révén — felül és alul megfelelő alátéteket használva — a padlótól, a mennyezetig érő, stabilan álló oszlo­pok állnak rendelkezé­sünkre. A polcdeszkák mindkét végébe a cső kül­ső átmérőjének megfelelő méretű furatokat kell ké­szíteni (de ne feledjük el, hogy a polcokat az osz­lopcsavarok megfeszítése előtt kell „felfűzni” a csövekre!) Ha vízszinte­zéssel pontosan meghatá­roztuk az egyes polcok he­lyét (magasságát), a meg­jelölt helyeken fúrjuk át az oszlopcsöveket és dug­junk át a lyukakon a polc szélességének megfelelő hosszúságú kb. 3 mm át­mérőjű kemény vashuza­lokat. melvek alulról jól megtámasztják a deszká­kat. Végezetül egy nagyon egyszerű, modern laká­sokban rendkívül jól ható, padlón álló polc készítése. összeállításához csak ak­kor foghatunk hozzá, ha sikerül tűzálló téglát sze­reznünk (annak alakja ugyanis sokkal szabályo­sabb. mint a közönséges tégláé, s az élei, sarkai sem letöredezettek). A tég­la hosszával azonos szé­lességű faanyag birtoká­ban csinos könyvespolcot építhetünk, ha soronként két-két téglát használva oszlopokat rakunk, s azok­ba megfelelő magasság­ban beépítjük a polcdesz­kákat. A téglák színezésé­vel egészen különleges ha­tásokat érhetünk el. AZ EMBER szinte csecse­mő korától tanul. Tanu­lásról azonban mégis csak az iskola vonatkozásában beszélünk. Természetesen ez nem annyit jelent, hogy a gyermek hatéves korá­tól már csak az iskolában tanul. Hanem otthon is, sőt az otthoni tanulás szo­ros összefüggésben áll az az iskolai tanulással. Az iskola épít az ottho­ni tanulásra. Ezért — szü­lőknek szólva — nem is arról beszélünk, hogy a tanítás folyamatában mi­lyen lélektani eszközöketí, módszereket használ a ta­nító, a tanár. Senki sem várhatja el a szülőtől, hogy ugyanazon ismere­tek és eszközök (szemlél­tető eszközök stb.) birto­kában legyen, mint a pe­dagógus. Jó, ha tudja azonban: milyen lelki fo­lyamatok mennek végbe gyermekében a tanulás során. Ennek megértésé­hez gondoljunk vissza sa­ját gyermekkorunkra. Ami­kor új ismeretekről hal­lottunk, első és egyszeri hallásra még csak emlék­nyomok maradtak meg bennünk. Ezért nem tu­dunk mi magunk sem válaszolni — mint aho­gyan gyakran gyermekünk sem tud válaszolni — a szülői kérdésre: mit ta­nultál az iskolában? AMIKOR azonban már csak egy lépés választó el bennünket attól, hog emlékezzünk, hogy tö: vényt alkossunk árrá egynek a kettő kétszeres és ezt a törvényt már ál munkban is tudtuk. Ső azt is, ami ebből követ­kezik: az egész kis- é: nagy-egyszeregy, vagy ké­sőbb az algebrai képletek is, amelyek emlékezetünk­be vésett törvényekké vál­tak. Az érzékelés—észlelés­emlékezés folyamata vilá gos folyamat. E folyama egyes állomásainak rend szeres, tervszerű gyakor­lása során tanultunk meg tulajdonképpen gondol­kodni. A gyakorlás egyen­lő a megszerzett új isme­retek folyamatos ismétlé­sével. MOST érkeztünk el tu­lajdonképpen mondandónk céljához. Hogyan segítheti a szülő gyermeke tanulá­sát? A fent vázolt lelki folyamatok ismeretében természetesen nem azzal, hogy gyermeke helyett — most már pszichikai tu­datossággal — megtanulja a számára új, vagy már elfelejtett „leckét”. Hanem egyszerűen úgy, hogy meg­teremti a feltételt gyer­meke számára a tanyás­hoz. Tehát ahhoz, hogy az emléknyomokból emlék- képek váljanak, hogy ér­deklődése állandóan éber 'mór« pipázóknak előnyben iuoi.com a üigaicttcíVSl SZCIT1“ ben. A dohány élvezetének ezt a módját általában egész­ségesebbnek tartják, ponto­sabban szólva: kevésbé ká­rosnak. A pipafüst ugyanis nem tartalmazza a cigaret­tapapír elégésekor keletkező kátrány termékeket, melyek­nek rákkeltő hatását nem tartják kizártnak az orvosok. A pipázás afféle kis „szer­tartás”, amelynek megfelelő fortélyai vannak. Ezeket új­donsült pipázók csak legfel­jebb tapasztalatcsere útján sajátíthatják el, mivel szak- könyvet még nem írtak róla. Néhány jó tanács tehát eb­ben a rovatban ezúttal a fér­fiaknak, mégpedig a kezdő pipázóknak. A pipa vásárlásához csak annyit, hogy a füstszerszám minősége egyenes arányban van az árával. A dohányzás későbbi „örömeinek” meg­alapozása pedig az új pipa „kiszívásával” kezdőd k. Ez­zel egyrészt ki kell űzni a fa anyagában levő nedvessé­get és olajat, másrészt a pi­pa „fejében” vékony szénré­teget kell kialakítani. Ez vé­di meg később a pipát az iz­zó dohány káros hatásától. Az új pipát az első hat-hét alkalommal csak félig sza­bad megtömni, lassan kell szívni és lehetőleg zárt he­lyiségben. Ha a szénré'ieg ennyi idő alatt nem alakult ki, a pipafej belső részét vé­konyan kenjük be mézzel, ekkor már nem maradhat el a siker. Az új pipát a dohány leégése után hagyjuk kihűl­ni, s csak azután kaparjuk ki belőle a hamut. A mindenkori „szertartás” egyébként a pipa megtömé­sével kezdődik. Egyenletes dohányrétegekkel, könnyedén nyomkodva töltjük meg. A legfelső dohányréteget hagy­juk lazán, így könnyebben meggyullad. Széles, erős láng­gal gvűitsunk rá, hoey a do­hánytöltet egész felülete tü­zet fogjon. Ezután nyomkod­juk, tömörítsük még egy kis­sé a dohányt a pinában. A kiszívott pinából a do­hányzás befeieztével azonnal el kell távolítani a marad­ványt. Kemény tárgyhoz ne ütögessük a pi^át mert meg­sérülhet, legfel!ebb a tenyér­hez. De legtöbb a dohánvsa- lakot megfelelő szerszámmal kikaparni. Az azonnali kitisz­títás csökkenti a „szutyok” lerakódását. A pipa szutyok egyébként n«rv' más m‘n+ a ki^sanédó kát­rány. A Sj) sa kellemetlen következmé­nyekkel járhat. A kellemet­lenség veszélyét elkerülhet­jük, ha az állandóan hasz­nált pipát naponta szétcsavar­juk és textilbolyhos dróttal megtisztítjuk. Havonta leg­alább egyszer pedig a pipát alaposan ki kell tisztítani, a szopókát és a íüstjáratát is, denaturált szeszbe mártott tisztító dróttal. A plpaíej belső részéről óvatosan ka­parjuk le a védőszén felső rétegét is. A pipázás kulturált for­máira nagyon ügyeljünk. Ne „szörcsögtessük” mások fü- lehallatára. Tartsuk tisztán a pinát, de a tisztogatást lehe­tőleg „társaságon kívül” vé­gezzük. A kihűlt, kitisztított pipát süllyesszük a tokjába. Ez a pipázó ember felszere­léséhez éppúgy hozzátartozik, mint a háromtagú tömörítő-, szurkálö- és kaparószerszám, az ízléses dohánydoboz, vagy bőrtasak. B. J. többször hallottunk az új­ról, az emléknyomokból emlékképek váltak, ame­lyeket már könnyen fel­idézhettünk, olykor úgy, hogy a tanító mozdulatai­val kísértük beszédünket. Ez nem ment másként, csak úgy, hogy otthon és az iskolában először a fel­nőttek igyekeztek mindent megtenni az érdeklődés felkeltésére. Csakhamar eljutottunk azonban odáig, hogy egész sor ismeret iránt már magunk is ér­deklődni kezdtünk. Az érzékelés—észlelés— emlékezés hármas egysége szinte második énünkké vált. Érzékeltük például, hogy két alma több, mint egy. Észleltük, hogy két­szer annyi. Aztán már legyen. (Ne legyen a gyer­mek testileg, lelkileg fá­radt, cmikor tanul.) Nyu­godt környezet vegye kö­rül. (Emlékezetét á"an- dóan fejlessze például ilyen kérdésekkel is, em­lékszel, amikor itt, vagy ott jártunk mit is tapasz­taltunk, hogy is van az, amit abban a könyvben olvastunk. Emlékszel kis korodban, amikor... stb.) Végül pedig, de nem utol­sósorban — különösen a nehezebb felfogású gyer­mekeknél — a gyakorlás, ismétlés szándékával, szor­galmazásával segítsük, hogy ne csak napra, ha­nem tegnapra, tennap- előttre készen is tudja a „leckét”. Dr. Kolozsváry Gyula Víkendház tető, hasznos eltöltését már érdeme,1 megtervezni. Sok család álma mostaná ban egy parányi telek a Holt-Tisz- Megyeszerte egyre több üzem, válla- partján, vagy a megye más vidéké; lat tér át a 44 órás, illetve 5 napos levő üdülőtelepen. Mi is segíHink álmo munkahétre. Do’gozók ezreinek jelent domi és tervezne'n\ íme egy korszerű ez több szabad időt, amelynek pihen- kisméretű hétvégi ház terve:

Next

/
Oldalképek
Tartalom