Petőfi Népe, 1969. április (24. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-26 / 94. szám

sertéstenyésztési ágazatot. Az eredmények további ja­vulásának a feltételeit te­remtették meg Óalmáson, ahol 25 millió forintos rá­fordítással évi 10 ezer hí­zót kibocsátó modern ser­téstelepet építettek. A gaz­daság idei műszaki konfe­renciáján — ilyenkor szám­ba veszik a vezetők - és a munkások nyereségfokozó ötleteit — felvetődött az elképzelés, hogy 1971-ben immár 15 ezer hízó éven­kénti leszállítását lehetővé tevő telepet létesítenek. Építkeznek Tompán, Má- tételkén és Mosztongán is. Ezek a beruházások a te­henészet jövedelmezőségé­nek fokozását célozzák. A borjakat korszerű, itatásos eljárással nevelik. Jövedelmezőnek bizonyult a tyúktartás is. Tavaly 230 fölött alakult az átlagos to­jáshozam. Azok az épüle­tek, amelyekben a hús­csirkéket tenyésztik, jól szellőznek, a meleget olaj­fűtés adja, s megvalósítot­tak az úgynevezett láncos önetetés módszerét. Az idén elérik, hogy 49 nap alatt egy kiló fölé emelked­jen a húscsirkék átlagsú­lya. ' A nagy vállalkozás: csökkentett munkaidő Bács-Kiskun megyében az állami gazdaságok kö­zül elsőnek Bácsalmáson honosítják meg a több sza­bad időt adó munkaformát. A csökkentett munkaidő rendszerére az idén január elsejével tértek át. Mint mindenütt, itt is lom vállalásai szintén hoz­zásegítettek a csökkentett munkaidő bevezetéséhez. A növénytermesztésben a gépesítés és a kemizálás vívmányai teremtették meg a több szabad idő lehetősé­gét. Az idényjelleg ezzel vi­szont nem szűnt meg. A Ennek alapján különösen a négy téli hónapban pihen­hetnek sokat a dolgozók. Hasonló szisztémát alkal­maznak egyébként az ugyancsak idényjellegnek kitett ipari üzemek is. A rendszer bevezetéséit a lehetőségek alapos számba­Állami Gazdaság három alapvető szempontot tartottak szem előtt; ne essen vissza a dolgozók ke­resete; tartsák a mezőgaz­dasági termelés fejlődési ütemét; s csökkenjenek az önköltségek. A feladatot bonyolítja, hogy kampány­szerűen jelentkeznek a me­zőgazdasági tennivalók. Ismeretes, hogy az állat- tenyésztők már kora haj­nalban talpon vannak, s késő estig elhúzódik a mun­kájuk. A bácsalmási gaz­daságban a múltbeli 10 órás tevékenységet 8 órára rövi­dítették. Ezt különféle tech­nológiai fejlesztésekkel ér­ték el. Mindenekelőtt meg­szüntették azt a fajta ál­lattartást, ami a szétszórt tanyákra, kézierőre alapo­zódott. A. telepeket össze­vonták, s olyan technoló­giák bevezetésére tették al­kalmassá, amelyek fokoz­zák a munka termelékeny­ségét. Ily módon lehetővé vált, hogy hatékonyabban szervezzék meg a teendők elvégzését. Mindeddig k’i nem aknázott tartalékokat is feltártak. A dolgozókat pontos menetrend szerint szállítják a telepekre, il­letve haza. S mint kiderült, a szocialista brigádmozga­dilemmát úgy oldották meg, hogy a rövidített fog­lalkoztatási idő rendszere szerint évente rendelkezés­re álló munkanapokat a feladatok sürgősségének megfelelően dolgozzák le. vétele előzte meg. Értékes perceket nyerhetnek még a rakodások és általában a majorokban folyó belső munkák további ésszerűsí­tésével és gépesítésével. Soros motorokat javítanak A magas fokon gépesített szedik az alkatrészeket növénytermesztés és állat- tenyésztés berendezéseit a központi gépműhelyük il­letve a sorosmotor-javító- és a tejszervizrészlegiik tartja karban, újítja fel. a szükség szerint. A két utób­bi bérmunkát is végez. Ál­landó partnereik közé tar­tozik több Bács-Kiskun és Tolna megyei állami, és ; közös gazdaság. A mátétel- ki sorosmotor-javítómű- helyben összesen harmic- hárman dolgoznak. Évente több mint 500 különféle te­hergépkocsi- és erőgépmo­tort újítanak fel. Munkáju­kat különösen keresetté te­szi. hogy minden motort egyedileg javítanak a ta­pasztalt szakmunkások — korszerű célgépek, műsze­rek segítségével. A munka­folyamat körülbelül így fest: a hibás motort szét­megszámozzák, és szerelő­kocsira rakják — egyes da­például az önitatőkat, a fe­jőgépeket, s szükség esetén a kereskedelemben nem kapható egyedi gépeket ké­szítenek, vagy állítanak össze. A tejszerviz szerző­déses kapcsolatban áll töb» társgazdasággal és termelő- szövetkezettel. Utánpótlás — helyben Mind a csökkentett mun­kaidő rendszeresítéséhez, mind pedig a gazdálkodás színvonalának további eme­léséhez a szakmunkásgár­da bővítésére van szükség. Az egyik forrás helyben van. Szakmunkás-utánpót­lásként rendszeresen számí­tanak azokra a végző nö­vendékekre, akik ipari és mezőgazdasági képzést kap­nak a bácsalmási középis­kolában. Megragadják a különféle továbbképző tan­folyamok alkalmait is. Je­lenleg 246 szakmunkásuk dolgozik. Számukra egye­bek között traktoros, mező- gazdasági gépészképző, va­lamint mezőgazdasági gép­jármű elektromossági tan­folyamokat tartanak éven­te. Mintegy hatvanan pedig a műszaki fejlesztés téma­köréből szervezett vitaülé­seken vesznek részt. A nö­vénytermesztők és állatte­nyésztők a téli holtidényben ismerkednek az újabb tu­dományos eredményekkel és technológiákkal — mint­egy 150 órás keretben. ..Hallgatókat” küldenek az ország különböző részeiben megtartott tanfolyamokra, „önkiszolgálásra” rendezkedtek be nemcsak a növény- termesztés és a szállítás gépeinek a javításában, karban­tartásában, illetve felújításában, hanem az állattenyész­tés berendezéseinek tmk-munkáját is maguk végzik. Ezt a célt szolgálja a mátételki tejszervizük. ami a so­rosmotor-javítóműhelyükhöz hasonlóan más gazdasá­goktól is elfogad megbízásokat. A szerviz teljesítménye tavaly elérte a kétmillió forintnyi értéket. Tevékenysé­güket dicséri, hogy reklamáció nem érkezik. Mint isme­retes, az állattenyésztés gépesítése és korszerű technoló­giájának kialakítása igen bonyolult, sok egyéni kezde­ményezést, megoldást igényel. A Bácsalmási Állami Gazdaság tervei között a tejszerviz kapacitásának a bő­vítése is szerepel. iatának egészségügyi biz­tonságosságát. Napközi és klub Munkában a fúrógép a sorosmotor-javítóműhelyben. A vevőkörük kiszélesedett a fixáras javítási rendszer életbelépésével. A korábban észlelt idegenkedés ugyanis szinte kizárólagosan az utókalkulált elszámolási gyakor­latból adódott. Az átfutási idő csökkentése érdekében növelték a cserekészletüket: felújított motorokat sze­reztek be. „A gazdaság központját J uliskaházán a volt isko­laépületben, illetve kasznár- lakásban alakították ki.. ■ A munkásszállás berende­zése padlóra hinteti szal­mából állt. Ezen aludt a fő- könybelö és a többi vezető. Gyors ütemben kezdődött az újjáépítés időszaka. Bon­tott deszkából készültek a kecskelábú íróasztalok és fekhelyek, valamint padok. Rövidesen megérkezett a központ első szállítmánya: 50 darab szalmazsák, fej- párna, lepedő és pokróc." (Részlet a gazdaság törté­netéből. Kézirat.) A szemtanúk szerint így nézett ki az első szociális létesítmény „Juliskahá- zán.” Azóta fokozatosan felnőttek a feladatokhoz a majorok Tompán, Moszton­gán, Mátételkén és Óalmá­son. Az új központokat közművesítették. bevezették a villanyt, vizet, s állandó telefonösszeköttetésben áll­nak a gazdaság vezetőivel. A Bácsalmási Állami Gaz­daság pillanatnyilag négy szociális épületet tart fenn. Fürdőhelyiségeket, öltözőt, pihenőszobát, melegedőt, il­letve társalgót magában foglaló létesítmény áll Tompán, Juliska-majorban, Mátételkén és Óalmáson. A nagyobb kerületekben — Mosztongán és Mátételkén — hetente két alkalommal rendel az orvos. Ugyanitt barátságos klubszobák áll­nak rendelkezésre. A ki- kapcsolódást szolgálják az üzemi könyvtárak, s a kü­lönféle játékok. A mátétel­ki kerületben napközi ott­hon is van, ahol munkaidő alatt a gazdaságban dolgo­zó szülők gyerekeiről gon­doskodnak. összesen négy üzemi konyha működik — a napi háromszori étkezés mindössze 13 forint 30 fil­lérbe kerül. Részesedés — differenciáltan A Bácsalmási Állami Gaz­daság pontosan ezerkét- százhuszonkét dolgozónak ad kenyeret. Tavaly már 10 millió 600 ezer forintnyi nyereséget produkáltak. Üdültetésre. ösztöndíjfize­tésre. sport, kulturális és egyéb célokra visszatartot­tak a felosztható részesedé­si alapból mintegy 390 ezer forintot. 2 millió i26 ezret pedig felosztottak vállalt felelősség és a nyereség summájához történt hozzá­járulás arányában. Példaszerű, ahogy a ré­szesedési összegekkel ösz­tönöznek. Nem csupán a kategóriák között differen­ciálnak, hanem az egyes csoportokon belül is. Ennek megfelelően a besorolás sze­rint a III. kategóriába tar­tozó. kiváló munkát végző Halász Istvánt, Somogyi Jó­zsefet és Piukovics Mihályt anyagilag is jobban megbe­csülték; kiemelt. 5 ezer fo­rintot megközelítő, vagy ennél is nagyobb részese­dést kaptak. sorosmotor-javítóműhelyben a tökéletes mur' elősegítik a nagy pontosságú, precíz eszközök. A megrendelők elégedettek a minősséggel, rabokat felújítanak, illető­leg kicserélnek — a motor­ba lehetőleg a már össze­csiszolódott alkatrészek ke­rülnek vissza. Kapacitásuk iúlius és augusztus kivéte­lével minden hónapban le­kötött. A tej szerviz nem egé- s m két éve működik. Ezt a segédüzemágat — az ál­landó munkaalkalmak meg- I remtésén túl — az állat- irtási körülmények szün­telen korszerűsítése céljá­ból hozták létre. Kijavítják ahol a növénytermesztéssel, növényvédelemmel, állatte­nyésztéssel foglalkozó dol­gozóik, illetve a raktárosok és magtárosok gyarapítják elméleti és gyakorlati is­mereteiket. Jövőre újabb csoportok gazdagíthatják a tudásukat. A március else­jével kezdődő növényvé­delmi szakmunkásképzés foglalkozásaira ugyanis 130 dolgozót „delegál” a Bács­almási Állami Gazdaság. Ily módon is tökéletesítik a növényvédőszerek haszná: Elsősorban legfontosabb termelőeszközüket, a földet ,,adóztatják meg” — a lehető legkisebb önköltséggel olyan hozamokat mutattak fel eddig is, amiről az „ős­lakó” földművesek hajdan álmodni sem mertek. Jellemző, hogy a tavalyi 132 millió forintnyi bevéte­lükből a növénytermesztési ágazatok 75 millióval vet­ték ki a részüket, az állattenyésztés pedig 49 millió forinttal „járult hozzá” a jövedelemhez. De legalább ennyire jellemző az utóbbi esztendők intenzív gazdál­kodására, hogy 8 év alatt nem kevesebb, mint 56 millió forinttal emelték a teljes termelési értéküket. A korszerű mezőgazdasági technológiákra, munka- szervezési megoldásokra figyelő, a gépesítés és a ke­mizálás újabb eredményeit kamatoztató gazdálkodás tehát meghozta gyümölcsét. Elmondható, hogy a Bácsalmási Állami Gazdaság szem előtt tartotta az MSZMP célkitűzéseit, és bátor kezdeményezéssel jelentős előrehaladást ért el a példa­szerű mezőgazdasági nagyüzemek szervezésében és to­vábbfejlesztésében. Halász Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom