Petőfi Népe, 1969. április (24. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-24 / 92. szám
A nyár REKLÁM Ügy mondják, „ismeretlen okokból” botrány tört ki a minap az egyik Calcuttái varietében. A felhe- vült fér fi nézők az előadás son részt vevő hölgyekre támadtak, üldözőbe vették őket, és akit sikerült elérniük azt — zaklatták. Többen főleg a gyors lábú fiatal leányok egy közeli tó vizébe menekültek, hogy elkerüljék a legrosszabbakat. A varieté — érdekes — tovább üzemel, forgalma alaposan föllendült. Az újabb nézők — csoda, hogy a derék indiai rendőrök nem vizsgálták — az ismeretlen okokat a műsorban keresik. Tény azonban, hogy ezek az újabb nézők nehezen jutnak jegyhez, mert a megértő törzsközönség ezek után sem pártolt el a kedvenc szórakozóhelyétől. Hacsak a varieté nem lesz hűtlen hozzájuk, mivel a truppot máris elárasztották külföldi szerződésekkel. A reklámszakemberek pedig, idősebbek, ifjabbak egyaránt törhetik a fejüket: Vajon miért? E lőző számunkban egyik alkalmi ismerősünk kérdezte: „Mi lehet a karrier titka ...?” Gyakorlati példával szolgálunk. A karrierről — természetesen nem a szó rossz értelmében — beszélhetünk szocialista viszonyok között is. Hiszen az ember törekvése nagyobb teljesítményre, magasabb pozíciókba, ahol képességeit jobban kifejtheti: természetes törekvés. Van rá példa bőségesen. hogy fiataloknak is sikerülhet a választott pályán gyors léptekkel előrehaladni. Többnyire akkor, ha tehetségük és hivatásérzetük is predesztinálja őket erre. Ismerkedjünk meg Vágó Andrással, a Bács- Kiskun megyei Építőipari Vállalat építésvezető technikusával. Vágó András huszonnégy éves. ö irányítja a Baromfifeldolgozó Országos Vállalat kecskeméti gyárának kétszázmillió forintos költséggel folyó, kiemelt, rekonstrukciós építkezéseit. — Természetesnek tartod, hogy ilyen fiatalon ekkora érték felügyeletét, Ily«« hatalmas felelősséggel járó munkát bíztak rád? — A vezetőim ítélték meg a dolgot, ők így látják. Azt, hogy huszonhárom évesen tavaly meglcaptam ezt a munkát, nem tartom természetesnek, de na- gyan örülök a bizalomnak. Technikus évfolyamtársaim közül tudomásom szerint senki nem kapott ilyen felelősségteljes megbízatást. Igaz, többségük nem az építőipar kivitelezési ágazatában, hanem a tervezésben helyezkedett eL — Nekik viszont valószínűleg alacsonyabb is a fizetésük. — A tervezésben magasabb bérekkel kezdtek, míg én először ezerkétszáz forintot kaptam. Volt olyan is aki 1700 forinttal kezdett. Ügy gondoltam, hogy nekem ezt kell végigcsinálnom. Valahogy mindig jobban örültem az önálló, felelősségteljes munkának. Most persze már minden bizonnyal az én fizetésem a magasabb, háromezer forint körül kapok havonta. — Ez a beosztással jár. Mégis, milyen érzésekkel fogadtad az előléptetést? — Alaposan gondolkodóba ejtett, amikor közölték velem, hogy rám gondoltak ... Egy hónap haladékot kértem arra, hogy válaszoljak, nem „kaptam az alkalmon”. Ismerkedtem, újra meg újra a munkahellyel, a tervekkel, az emberekkel, noha legtöbbjükkel már évek óta együtt dolgoztam. Amikor a központban a főmérnök megígérte, hogy minden problémám megoldásában a segítségemre lesz — elvállaltam. Csak hónapokkal később engedett a feszültség, utána tudtam örülni igazán. — Mi a véleményed a törtetésről. a mindenáron magasabbra szemléletről? — Ügy nem lehet sokra vinni. Az ember elsősorban mindig a munkát nézze, és ne a beosztást. Ha valaki hivatásának érzi a megkezdett pályát, akkor van türelme várni az előléptetésre. És — amint az én példám is bizonyítja — nem is kell mindig olyan sokáig várni rá. Ismétlem: nem az a lényeg, hogy hol dolgozik az ember, hanem az, hogy érezze szükség van munkájára. — Szerinted milyen egyéni tulajdonságok kellenek ahhoz, hogy egyenesen és gyorsan íveljen felfelé a „pálya"? — Szorgalom, kitartás, szerénység. És persze, nem utolsósorban jó adag szerencse is. De nagyon fontos, hogy az ember mindig készen álljon, hogy a szerencsén kívül az összes szubjektív tényezőt biztosítsa... — A munka mellett mivel szoktál foglalkozni? Van-e valamilyen hobbyd? — Szívesen járok moziba, színházba, szeretek kosárlabdázni. Hobbym: a természetjárás, az erdők becserkészése. Nagyon szeretek néha egyedül lenni. — B P „ , összeállította: PETŐFI NÉPE MELLÉKLETE Halász Ferenc VÉLEMÉNYÜNK kotta létesítméA tengerek kincsei Az utóbbi időben egyes államok különleges emberlakta berendezéseket bocsátottak a tengerek mélyébe, ahol meghatározott tudományos programot bonyolítottak le. Mint ismeretes, a tengervízben hihetetlenül nagy mennyiségű oldott ásványi anyag található. tehát nagy jövő áll. A mangán kitermelését valószínűleg a réz és az arany, bányászása követi. „ Látnak" a vakok Szép erdők Keresztesi Béla nemrég megjelent könyvének a címe — Magyar erdők — sok mindent felidéz: komor rengetegeket, bódító illatú akácosokat, öreg tölgyeket, füves tisztásokat, madárdalt, őzeket és szarvasokat, csendet, ki- kapcsolódást. De ismer- Jük-e igazán erdeinket? Aligha. Pedig az erdő adja a kőszén után legnagyobb mennyiségben felhasznált nyersanyagot, a fát Az erdő védi a termőtalajt a víz romboló hatásától, a fák állják útját a mozgó homoknak, s nem utolsósorban a modem kor rohanó tempójától megfáradt embernek szépségélményt, pihenést nyújt. Utóbbiak már a jóléti erdőgazdálkodás, az erdőesztétika fogalomkörébe tartoznak. Keresztesi Béla könyvének is ez a fő témája. A szerző megyénkből származott el, az akkoriban még alig erdősült Kiskunfélegyházán nevelkedett. Könyve is talán azért íródott, hogy felkeltse a vágyat: telepítsünk erdőt, tegyük környezetünket szebbé, kellemesebbé. A mü megismertet az erdők sokrétű hasznával, majd színes leírásokkal bemutatja hazánk erdős tájait. Gondos útikalauz: egy-egy nevezetes öreg fánál hosszabban elidőz, majd a táj összképét villantja fel. Találó versidézetekkel hangulatot teremt, s ha a szó kevés lenne, gyönyörködhetünk a gazdag képanyagban. Szöveg és kép együttesen varázsolnak elénk egy erdős Magyarországot. Olyan tájat, amilyen már létezik, de olyat is, amilyennek lenni kellene. Mert akad teendő — és nem is kevés. Sok az unalmas, egyhangú táj, hiányzik a változatosság, s a kiránduló sok helyütt hiába keresi a természetes környezetbe harmonikusan beleilleszkedő, emberi kéz alnyeket. Hogyan lehet ezen segíteni? Választ kaphatunk, ha a könyvet alaposan tanul, mányozzuk. S míg a lapokat forgatjuk, szinte észrevétlenül támad bennünk a vágy: ki a szabadba, minél többet. Az öröm akkor igazán öröm, ha megoszthatjuk másokkal. Keresztesi Béla munkája ezt tűzi ki célul. A hozzáértő erdészember egyetemi tanár, az Erdészeti Tudományos Intézet igazgatója avatja be az olvasót egy érdekes és vonzó tudományág titkaiba, teszi közkinccsé hivatása szépségét. Dr, Szodfridt István Űj távlatokat nyitottak a tengerfenék hasznosításában a legújabb felfedezések. Egyes elemek, bonyolult elektrokémiai folyamatok eredményeként kiválnak a tengervízből, és a tengerfenék egyes pontjain gumókat képeznek. A gumók legnagyobb meny- nyiségben mangánércet és egyéb olyan fémet tartalmaznak, amelyek a modern technika számára létfontosságú nyersanyagok. A számítások szerint kitermelésük amihez megtervezték a szívóberendezéseket, akkor is gazdaságos, ha négyzetméterenként csupán 5 dkg található belőlük a tengerfenéken, A tengeri vegyészet előtt A Son Francisco-i MedU col Center kísérleti termi« ben meztelen felsőtesté vak páciens ül egy fogorvosi székben, és diktálta, hogy mit észlelt a tv előtt fel, s alá járó vonalzó mozgásból: „lefelé meg% megint le, most fel, le, fel, fel.. A kísérlett módszer amely technikai részleteiben még kidolgozásra vár, lehetővé teszi a vakoknak, hogy a hátbőrükkel lássanak. Nem köznapi értelemben vett látásról van szó, de a látást pótló eljárások közül ez mutatkozik a legjobbnak. A páciens hátára parányi tv-kamerát szerelnek, amely a képet elektromos impulzusokká változtatja. A szék támlájára erősített elektronikus készülék egy berendezésre vezeti az lm- pulzosokat, s ezek adnak világosan megkülönböztethető doboló jeleket a hátbőrön. Az Inger pontosan követi a tárgy vagy a készülék mozgását. „Leg”-ek Az európai közösséged statisztikai hivatala legutóbbi kiadványában közölte az alábbi adatokat: A legnagyobb kalóriafogyasztó Dánia, lakosonként napi 3330-al, a legnagyobb fehérjefogyasztó Franciaország napi 100 gramm, a legnagyobb zsírfogyasztá Dánia napi 158 gramm. Cukorfogyasztásban Anglia vezet havi 4 kg-al. halban Norvégia évi 40,4 legal, borban pedig Francia- ország évi 119 literrel. Az amerikai tojásfogyasztás evenként és fejenként eléri a 18,1 kg-ot (ha a kis tojást 17—20, a közepest 20— 25, a nagy tojást 25 grammnak számítják.) Húsfogyasztásban Amerika vezet évi 88,1 kg-al, míg Európában a franciáké az elsőbbség 82 kg-al. A tejfogyasztás fejadagja Norvégiában a legmagasabb: évi 187 liter. Felfújható mentőcsúzda Repülőgépek kényszerleszállásakor rendkívül fontos, hogy az utasok minél hamarabb elhagyják az utasteret. A modern utasszállító gépek ajtajai olyan magasan vannak a földtől, hogy a kiugrás rendszerint balesettel végződik. Amerikai szakemberek olyan gumiból készült csúszdát szerkesztettek, amely összegöngyölt állapotban a repülőgépajtó küszöbének belső részéhez erősíthető. Baj esetén az ajtó megnyitásakor a csúszda szétnyílik, önműködően megtelik levegővel és megfeszül. Mindez tíz másodpercen belül megy végbe.
