Petőfi Népe, 1969. április (24. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-18 / 87. szám

4. oldal 1969. április 18. péntek Hozzászól a minisztérium Beszélgetés a ruházati cikkek forgalmáról, minőségéről Lapunkban nemrég több cikk keretében foglalkoz­tunk a ruházati áruk mi­nőségével. Ezúttal Lauthán Ferencet, a Belkereskedel­mi Minisztérium Ruházati Főosztályának vezetőjét szólaltattuk meg, válaszait az alábbiakban közöljük. — Számos hivatalos közlést olvastunk már arról, hogy a ru­házati forgalom évről- évre csupán lassan nö­vekszik. Mi ennek az oka? — Szerintünk a ruházati forgalom az elmúlt évek során alig valamivel las­sabban növekedett, mint a lakosság jövedelme. Ha 1965-öt 100 százaléknak vesszük, 1968-ban 117,1 szá­zalék volt a növekedés. Bár még korántsem állít­hatjuk, hogy a piac telí­tett, azt elmondhatjuk, hogy az elmúlt években a vásárlóerő jelentős része — egyre inkább, — a tartós fogyasztási cikkeknél je­lentkezett. Ugyanakkor a múlttal szemben lényege­sen megnövekedett a kor­szerű, szintetikus áruk ré­szesedése és volumene is Mindennek következtében a méteráru-forgalom rész­ben valóban stagnál, rész­ben — gondolok a pamut méterárura — visszaesik. Egyébként a konfekció for­galomnövekedése — a mé­teráruk terhére — világje­lenség, összefüggg a ké­nyelmesebb, változatosabb öltözködéssel. A ruházati forgalom erő­teljesebb növelését a jobb áruösszetétellel, a kereslet­kínálat egyensúlyának meg­teremtésével, a rugalma­sabb és bátrabb vállalati árpolitikával lehet elősegí­teni. Fokozatosan szükséges a fontosabb tömegcikkek központi árcsökkentése is. — Sok a panasz a kü­lönböző árucikkek mi­nőségére. Ugyanakkor, szinte általánosítható tapasztalatként elmond­ható, hogy a vásárlók nagy része nem ismeri a garanciális feltétele­ket. Számos kifogás hangzik el például a női harisnyákkal, férfi zoknikkal, fehérneműk­kel kapcsolatban, s jócskán akad panasz a számozáseltérés és színhibák, fonalaknál a kinyúlás stb. miatt. — Információnk szerint az elmúlt évekkel egybe­vetve általában nem követ­kezett be minőségromlás a példaként említett árucik­keknél. Ha ezek nem is kifogástalanok, az észrevé­telek, illetve reklamációk száma és aránya nem nö­vekszik. Ezzel korántsem állítom, hogy a jelenlegi minőségi színvonallal elé­gedettek lehetünk. Különö­sen a fehérnemű, kötöttáru ás felsőkonfekció termékek egy része elavult, korsze­rűtlen eszközökkel készül, így gyakori a minőség­egyenlőtlenség. A javulás ellenére is problémákat je­lent az ipar számára az egyenlőtlen nyersanyag minőség, kellékhiány, stb. Időnként ez is minőségrom­lást idéz elő. A ruházati kiskereskede- mi vállalatok egyik fontos feladata tehát a minőség­átvétel rendszerének javí­tásával, a minőségi előírá­sok betartásával, a minő­sítés szúrópróbaszerű el­lenőrzésével, szükség esetén erőteljesebb pénzügyi szankciókkal védeni a fo­gyasztók érdekeit, a jobb minőséget. Tapasztalatom szerint tavaly a vállalatok közötti verseny egyik fon­tos eredménye volt, hogy a minőség egyenletessé vált. Mindezek ellenére iS' mételten hangsúlyozni sze­retném, hogy az előrehala­dás útja a korszerűbb ter­mékek körének bővítése, az egyenletes minőség szigorú megkövetelése. A női harisnyák, fér­fi zoknik, fehérneműk stb. általános minősége, véleményünk szerint, meg­felel az előírt követel­ményeknek. E cikkek zö­me modem, korszerű üze­mekben készül, minőségük — összehasonlító vizsgála­tok alapján — a nemzet­közi követelményeknek megfelelő. Más kérdés a minőség és az ár ösz- szefüggése; az említett cikkek ára általában ná­lunk magasabb, mint a környező országokban. Ami a vásárlók jogait illeti: a fogyasztói kifogás elbírálásának módjait bel­kereskedelmi miniszteri rendelet szabályozza. A vá­sárló a szemmel észrevehe­tő, érzékszervi vizsgálattal megállapítható, úgyneve­zett nyílt hiba esetén a vá­sárlástól számított nyolc napon, rejtett hiba esetén hat hónapon belül jogo­sult az áru minősége ellen kifogást emelni. A kárta­lanítás \ történhet: vételár visszatérítéssel; cserével; árengedmény nyújtással; javítással. A vásárlók ki­fogását a boltvezetőnek kell elbírálnia. Ha ránézéssel nem állapítható meg a ki­fogás jogossága, vagy alap­talansága, a bolt a kifogá­solt árut műszeres vizsgá­latra a KERMI-hez küldi el. E kérdés kapcsán annyit még feltétlenül meg kívánok jegyezni; a minisztérium részéről minden eszközzel elősegítjük, hogy a boltok a vásárlók jogos panaszait orvosolják. — Gyakori téma a hi­ánycikk. Hiányos a vá­laszték például rövid­árukból. Méghozzá nemcsak egy-egy falu­ban, városban, de szin­te egyöntetűen az egész országban. — Amikor a gyenge vá­lasztékról és sok hiány­cikkről hallunk, megítélé­sünk szerint átmeneti ál­lapotról van szó. összefügg a március elejétől megnö­vekedett forgalommal és valószínű, hogy a problé­mák a vásárlási főidény végéig megmaradnak. Az általános helyzeten belül évek óta visszatérő prob­léma a különböző rövid­áruk hiánya és ki nem elé­gítő választéka. Ez egy­részt . a rendkívül széles áruprofillal, illetve az évek óta behatárolt kapacitások­kal függ össze. Másrészt azzal, amit magunk is észleltünk, hogy egyik-má­sik vállalat a választékigé­nyes, kis értékű és nagy munkaigényű árukkal nem szívesen foglalkozik. A kis értékű ruházati cikkek termelési, kereskedelmi ér­dekeltsége sok tényezővel függ össze. Tovább kell te­hát vizsgálni az árrendszer, a bolti tevékenység, a készlethatások stb. kérdé­seit. — Napjainkban is idő­szerű téma az ipar és a kereskedelem kap­csolatának alakulása, különös tekintettel a gazdaságirányítás re­formjára. Mi történt e téren? Az új termékforgalmazá­si rendszer a ruházati iparban és kereskedelem­ben — az átmeneti kap­csolati hibák ellenére is — bevált. A kiskereskedelem tavalyi beszerzésének 20 százalékát a nagykereske­delem szolgálatainak igény- bevétele nélkül, közvetle­nül az ipartól eszközölte. A minisztérium egészséges­nek és fejlesztendőnek tart­ja az ipar és a kiskereske­delem között létrejövő közvetlen kapcsolatokat. Ez megrövidíti az áruk útját, gyorsítja a piaci mozgáso­kat, továbbá — megfelelő együttműködés esetén — friss és hasznos informá­ciókat szolgáltat a ter­melő üzemeknek is. Kívánatosnak tartjuk ál­talában is az olyan áru- kapcsolatok kialakulását, ahol mód nyílik az ipari termelés és a fogyasztási igény közvetlenebbé téte­lére. Ilyeneknek tekintjük például, ha egyes iparvál­lalatok mintaboltokat hoz­nak létre, vagy ha a nagy­kereskedelmi vállalatok közvetlen árusítással fog­lalkozó üzleteket létesíte­nek, valamint, ha a kis- és nagykereskedelmi válla­latok együttesen üzemel­tetnek közös boltokat. Mindezek végső soron arra hivatottak, hogy a fogyasz­tók véleményét és igényeit a lehető leggyorsabban juttassák el a termelő egy­ségekhez. H. Gy. Eredményes bemutató ' 'i menti Terméktartósító Ter­A múlt héten hét homokhátsági termelőszövetkezet j zí>vetkezetközi Válla­élelmiszeripari termékeiből tartottak árubemutatót"*t, 5 mezőgazdasági üzem Kecskeméten. Nagy sikere volt a kezdeményezésnek társulása. és számos javaslat hangzott el arra vonatkozóan, hogy Róna Antal igazgató a jövőben miként lehetne rendszeresebbé tenni a tér- örömmel újságolta: melők és a kereskedelem képviselőinek találkozását. — Magunk is meglepőd- A bemutató után kerekasztal-beszélgetésre hívtuk tünk, hogy milyen nagy az össze néhány részt vevő üzem vezetőjét és tájékoztatást .érdeklődés tartósított áru- kértünk tapasztalataikról. Sink iránt Nagy megrende­S léseket kaptunk, ami ön- magaban is bizonyítja, hogy Kovács Lajos, a kis- — Tavaly 2 millió 750 mennyire szükség van az kunfélegyházi Vörös Októ- ezer forint bevételünk volt jjyen bemutatókra. A bér Termelőszövetkezet el- az élelmiszeripari termé- megyei nőké így kezdte: delta Röntgenágyú Ezt a különös ágyút ki­zárólag békés célokra hasz­nálják. Keskeny, intenzív röngtensugár-nyalábot bocsát ki, amellyel csőveze­tékek hegesztési varratai éppúgy vizsgálhatók, mint az atomreaktorok vasbeton védőfalai. A világon egye­dülálló készüléket leningrá- di mérnökök szerkesztették. Az IRA—I típusú hordoz­ható röntgenkészülék szél­sőséges hőmérsékleti viszo­nyok között +60 Celsius-fo- kos melegben, vagy —50 Celsius-fokos hidegben is zavartalanul dolgozik. kekből Az idén ennek két- HÚSZÉRT Vállalat például szeresére számítunk. Olyan *z°™ali szállításra kert nagy az érdeklődés, hogy olank sárgabarack- es már a bemutatón lekötöt- kortekompótot 25 ““ tűk az egész évi előirány- rint értékben. Ezenkívül zatunkat. megallapodast kötöttünk 30- Milyen áruknak volt egyéb tartósított gyü­a legnagyobb sikerük? SífSSSf’ — Az ecetes torma, cék- Zöldért Vállalat 100 vagon la, s a káposztasaláta iránt arut kert. A érdeklődnek legjobban. Az megyei Vendéglátó \ a .a- idén először paradicsom 1S jelentkezett partner- ivólevet és baracklekvárt is ne^_’ 15 vagon gyümölcs - készítünk. Tormából nem velőt rendelt, győzzük a termelést. Ta- Balázs István, a kun- valy 10 holdon termesztet- szállási Alkotmány Terme­tük, az idén már 50-en lőszövetkezet elnöke hozzá­akarjuk, jövőre pedig 100 tette: holdon. Ennél többre nem — Mi sem hittük volna, telik erőnkből, mert tér- hogy a már előzőleg meg- mesztése eléggé munkaigé- kötött 36 millió forintos nyes. Magunk készítettünk üzlet mellett újabb 3 millió egy dugványozó gépet, hogy 600 ezer forint értékű pa- könnyebb legyen a telepi- lackozott pálinkára történik tése. megállapodás a Csongrád Az ecetes tormát mű- —Bács megyei FÜSZÉRT- anyagpoharakban hozzuk tel. Elsősorban a féldecis forgalomba, ezeket eddig palackokat keresi a közön­vásároltuk, de rövidesen ség. Sajnos, nem győzzük magunk kezdjük gyártani a megrendeléseket, mert a és így feleannyiba kerül mi lehetőségeink is korlá- majd, mint eddig. Költsé- tozottak. Elképzeléseink sze­geink csökkenésének ará- rint kétdecis díszes üve- íyában olcsóbb lesz a tor- gekben is palackozunk na is. majd. A formákat magunk A tiszakécskei Tisza tervezzük. Kanászingben a zenészek Siófokon, a Balaton Há­ziipari Szövetkezetben a külföldön is igen népszerű fonott kerti bútorok^ élő- szobafalak mellett gyer­mekruhák és népi szőtte­sek is készülnek. A híres buzsáki szőttesekhez most új alapszövetet kísérletez­tek ki, amely fehérebb és színtartóbb az eddiginél. Rövidesen a hímzett kará- di kanászing is forgalomba kerül, amelyből az első megrendelők — az Illés- együttes tagjai — mindjárt két rendet vásároltak. (So­mogyi Néplap.) A beszélgetés során sok minden szóbakerült, szá­mos új kezdeményezés, elképzelés, születőben levő tervek. A Homokhátság termelőszövetkezetei az elmúlt \ esztendőben 11 millió forint értékű élelmiszeripari ter­méket állítottak elő, az idén több mint 70 millió fo­rint értékű áru készítését tervezik. Ez a két szám jól bizonyítja, hogy milyen gyors a fejlődés. A mezőgazdasági üzemek vezetői észrevételeket tet­tek a termelőszövetkezeti élelmiszeripart érintő pénz- és hitelgazdálkodás néhány indokolatlan kötöttségéről, űrről egyébként már számos fórumon szó esett és bízunk abban, hogy a közeljövőben e tekintetben is. lesznek változások. Annál is inkább, mert mint a ■ kecskeméti bemutató is bizonyította, hogy a termelő-! szövetkezetek élelmiszeripari tevékenységére igen nagy , szüksége van az országnak. K. S. A VERSENY LEGJOBBJAI Értékelték a szocialista brigádok eredményeit a mélykúti Alkotmány Ter­melőszövetkezetben. A kö­zös gazdaságban hat mun­kacsapat vett részt a szo­cialista brigádmozgalom­ban. A négy legjobbat pénzjutalommal és elisme­rő oklevéllel tüntette ki a gazdaság vezetősége Korszerű dű vadirtás A megyei tanács vb me­zőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának, valamint a MAVOSZ megyei vá­lasztmányának illetékesei arról tájékoztattak, hogy a mai nappal a megye egész területén megkezdték a va­dásztársaságok az injektált tojásokkal a dúvadak mér­gezését. A vadásztársaságok szakemberei több ezer to­jást helyeznek el párosá­val a műfészkekbe, első­sorban ott, ahol nagyobb számban vannak szárnyas ragadozók. A halálfejes jelzéssel el­látott, mérgezett tojások kihelyezésére első ízben kerül sor a megyében. A va­dásztársaságok arra hívják fel a figyelmet, hogy szigo­rúan tartsák be a rendel­kezéseket. A figyelmeztető táblák által megjelöl*- terü­leteken ne érintsék a mű­fészkeket, s gyermekeik fi­gyelmét is hívják fel erre. Helyes lenne, ha az isko­lákban ismertetnék a va­dászok akcióját. A mérgezett tojások ki­helyezése május végéig tart. Telefonbetyár A kecskeméti szerelő laká­sán szombat este cseng a te­lefon. — Tessék, itt Nagy beszél.-t Itt pedig Kovács. Jaj de jó, kedves elvtársam, hogy otthon van. Rendkívül szo­rult helyzetben vagyunk az egész házban. N. körút és Z. út sarkán lakunk, se a föld­szinten, se az emeleten nem ég a villany. Nem értünk hoz­zá, senki sem tudja megcsi­nálni ... Pedig, gondolom, nem lehet nagyobb baj. An­nál a fekete doboznál — tet­szik tudni, ahol a biztosí­ték van — lehet a hiba. Ott szikrázott valami •.. Nagyon kérjük, szívesked­jék most kifáradni hozzánk. Nem leszünk hálátlanok, meg­látja ... Segítsen rajtunk. Alig vártuk az estét, klassz tévé-műsor, meg minden, s a villany pont ilyenkor dög- iik be .. . Nagyon kérjük. Engem a Z. út X. számon talál, II. emelet Y alatt. . . Várom . . , Idáig félbe se lehetett sza­kítani a hívót. A meglepett szerelő most jut szóhoz. — De kedves uram, én vál­lalatnál dolgozom, nem ma­szek szerelő vagyok. Csak a telefonkönyvben nem tűnik ez ki. Tessék más valakivel próbálkozni... Ekkor már a feleség is oda­figyelt. Kedves, segítőkész asszony. Hallva a részletes magyarázatot, addig kapaci­tálja férjét, hogy az nagy sóhajok közepette öltözik át vasárnapi neglizsébőL ­munkára. Fogja a legszüksé­gesebb szerszámokat, s a leg­közelebbi busszal siet a meg­adott címre. Meglepetéssel tapasztalja, hogy a házban mindenütt, a II. emeleten is ég a vil­lany. De ha már kijött, be­csönget „Kovács”-ékhoz — Y ajtónál. Egy kislány nyit ajtót. Ahogy meglátja a kellé­kekkel felszerelt idegent, szé­lesen mosolyog. — Ugye, telefonon „hívták” ide magát?- I... igen ... Egy Nagy nevű... így tudja meg a szerelő, amit már mások is tudnak, hogy egy pimasz telefonbe­tyár immár többszörösen kö­vette el ezt a svihákságot. Valahonnét — mindig más helyről — mindig ebben a ház­ba, ebbe a lakásba „hív” ki illetékeseket. Egyszer azért sürgetett „kétségbeesetten”, mert „verekednek, s a gyerek életveszélyben forog”. Máskor meg azért „jelentett” titok­zatos izgatottsággal mert tu­domására jutott, hogy „a ház­mester szökött katonát búj­tat — a pincében.” — Sem az előbbi, sem az utóbbi nem volt igaz. Sem házmester, sem pince nincs a házban. Bizonyára több van a ti­tokzatos telefonbetyár rová­sán áz elmondottaknál. Igaz, hogy jelenleg nincs még ná­lunk televíziós telefon, de az ilyen betyárok előbb-titóbb fennakadnak a „vonal túlsó végén”. —th —n

Next

/
Oldalképek
Tartalom