Petőfi Népe, 1969. április (24. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-18 / 87. szám
TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS Húsz éve egy úton ró Antal beszéde Az országgyűlés jelenlegi ülésszakán az első szónok Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese volt. Bejelentette, hogy mivel az ülésszakon Péter János külügyminiszter betegsége miatt nem tud részt venni, ezért helyette — a kormány nevében — ő indokolja meg a törvényjavaslatot. Tisztelt országgyűlés! Most. amikor az ország- gyűlés elé kerül a magyar— csehszlovák barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésről szóló törvényjavaslat. mindenekelőtt szeretnék emlékeztetni arra, hogy milyen történelmi jelentőségű lépés volt kereken 20 esztendővel ezelőtt a két ország közötti első barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés megkötése — mondotta Apró Antal Az 1919-ben aláirt szerződés kifejezte szocializmust építő népeink érdekeit és ez egyben megfelelt a szocialista országok közössége érdekének is. Két évtizeddel ezelőtt a szerződésben foglalt elvek és célok mindkét ország számára hasznosnak, időtállónak bizonyultak. Az elmúlt évek során országaink között széles körű árucsereforgalom alakult ki és fejlődik a műszakitudományos együttműködés is. Árucsereforgalmunk az elmúlt év végéig — 1950- hez viszonyítva — több mint ötszörösére növekedett, s meghaladja az évi 300 millió rubelt. Barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésünket kiegészíti a kormányaink által jóváhagyott kulturális egyezmény is. Kapcsolataink vázlatos áttekintése alapján — melyet bőven kiegészít mindannyiunk személyes tapasztalata — a közösen végzett eredményes munka jóleső tudatával állapíthatjuk meg, hogy a magyar— csehszlovák barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés jól szolgálta az elmúlt húsz év alatt szocializmust építő népeink érdekeit A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság társadalmi és gazdasági életében. valamint a nemzetközi helyzetben húsz év alatt végbement jelentős változások egyrészt lehetővé, másrészt pedig indokolttá tették új barátsági szerződés kidolgozását és aláírását. Olyan új szerződés kimunkálására és megkötésére került sor Budapesten, amely híven tükrözi a két ország szocialista építőmunkájában elért eredményeket, a politikai, gazdasági, tudományos, kulturális téren elért, sikereket, meghatározza jövő fejlődésünk irányát, * figyelembe veszi a nemzetközi helyzetben bekövetkezett változásokat, a szocializmus ügyéért érzett közös felelősségünket. Az új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés, amelyet most a tisztelt országgyűlésnek elfogadásra ajánlunk. 1963. június 14-én került aláírásra Budapesten. A benyújtott törvényjavaslatban a további együttműködésünkre vonatkozó elvek, célok és maca a törvényjavaslat indokolása is mutatja, hogy együttműködésünkét nem a napi politika szemszögéből néztük: hogy olyan törvényjavaslatot a 'ánlunk elfogadásra és beiktatásra, amelyet — szerződésként — a Csehszlovák Szocialista Köztársasággal való további együttműködésünket hosz- szű évekre szóló szocialista perspektíva szem előtt tartásával irtunk alá. Hangsúlyozni szeretném: az elmondott indoklás mellett azért is fontosnak tartjuk ezt a szerződést, mert — kétoldalú együttműködésünkön túlmenően, erősíti a többi szocialista országgal kialakított szövetségi rendszerünket is. Mindkét ország tagja a Varsói Szerződésnek, amely a szocialista világ védelmének erős bázisa. Mindkét ország tagja a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanáiramodtak tovább, megállás nélkül. Amíg a másodperceket Pietro Paravini, Carlo Lanorca és Giulio Deconnick, a Marrakechben állo- többiék értékes másozó negyedik ezred egykori három katonája veszítették. addig ők hármán e§yt‘e ugyanis a verseny után jobban száguldottak. Tíz, Tangerből azonnal levelet ötven. szálméteres előnyt j^i^ött a közvetlen szereztek. Mar átjutottak a rmicsnokuknak: határon. Odaát azonban pahirtelen csökkentik az iramot. Békésen karikáznak, egyáltalán nem érdekli őket, hogy az ellenfeleik már előttük száguldanak. A Casablanca és a Tan„... a verseny meglehetősen fárasztó volt a számunkra, mert előtte nem volt alkalmunk edzést tartani. Ennek ellenére, elégedett lehet velünk a hadnagy úr. sikerült elsőnek ger közötti küzdelem vég- érkeznünk Arbauba. Amikor eredménye nem került be átjutottunk a határon, egy a sport történetébe, ellen- katonazenekar történetesen ben három szökött légiós éppen a Marseillaise t ját- levelét elhelyezték az ala- szotta. Ünnepélyes pillanat kulat irattárába, hogyha volt. Azt hisszük, hogv el- esetleg valaha elfogják ső ízben szöktek meg légtő- őket. legyen ellenük a had- sok a Marseillaise dalia- bíróságnak terhelő, írás- maira .. beli bizonyítéka te. . (Folytatjuk.) csának, amelynek 20 éves ievékenységét, eredményeit nagyra értékeljük. Az aláírt új barátsági, együttműködési és kölcsö- nöa segítségnyújtási szerződés alapelvei világosan bizonyítják, hogy a Magyar füpköztársaság és a Cseh- sz'ovák Szocialista Köztársaság népeinek érdekei a jelen helyzetben és a jövőt illetően is azonosak. Egyetértés van közöttünk abban, hogy a szocialista rszágok védelmi szövetségét, a Varsói Szerződést mindkét ország olyan szervezetnek tartja, amely a tőkés országok agresszív jellegű katonai tömbjével, a NATO-val szemben egyesíti a tagállamok védelmi erőit, és a fegyveres fenyegetésekkel szemben biztosítja a szocializmus békés építését. Közösen írtuk alá azt a nagy jelentőségű okmányt, amely felhívással fordult valamennyi európai államhoz annak érdekében, hogy egyesítsék erőfeszítéseiket az európai béke és biztonság megszilárdítására. Az egész világon visszhangra találtak a felhívásban megfogalmazott szavak. Országgyűlésünk fórumán is szeretnénk hangsúlyozni — amit a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének az európai országokhoz intézett felhívása is ismételten megállapított —. hogy célunk az európai népek, országok békés együttműködése feltételeinek megteremtése, a feszültségi gócok felszámolása. Barátsági szerződésünk, a csehszlovákiai szocializmus ügyéért érzett felelősségünk kötelez bennünket őszinte és baráti véleménynyilvánításra, arra, hogy ismételten felhívjuk csehszlovák elvtársaink figyelmét a szocialistaellenes erők gátlástalan aktivizálódásában rejlő veszélyekre. Megfelelőnek tartjuk a Csehszlovák Kommunista Párt Elnökségének a legutóbbi eseményekkel foglalkozó nyilatkozatát, amely világosan szólt arról, hosy a jobboldali veszély a főveszély. Ugyanakkor meggyőződésünk. hogy az említett helyes határozatokat követően a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának. Csehszlovákia kormányának a megfelelő rendszabályokat kell foganatosítania minden jobboldali. szovjet- és szocializmusellenes erővel szemben, mert azok tevékenysége változatlanul akadályozza a szocialista konszolidációt Meggyőződésünk, hogy Csehszlovákia kommunistái. Csehszlovákia munkásosztálya, dolgozó népe megvédi a szocializmus ügyét Tisztelt országgyűlés! A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány nevében beterjesztem a magyar—csehszlovák barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésről szóló törvény- javaslatot, és kérem az országgyűlést hogy iktassa azt a Magyar Népköztársaság törvényei közé. Apró Antal nagy tapssal fogadott beszéde után a törvényjavaslat előadója Kelen Béla, az Esti Hírlap főszerkesztője, Budapest 13. számú választókerületének képviselője emelkedett szólásra. A törvényjavaslat előadója után az elnöklő Kállai Gyula, dr. Ortutay Gyula képviselőnek adta meg a szót Ortutay elvtárs megyénk 14. választókerületének képviselője felszólalásában hangsúlyozta: a törvényjavaslattal, az indoklással és a beterjesztéskor elhangzót takkal egyetértek, egyrészt a hazafias népfrontmozgalom nevében, másrészt volt tagjaként annak az 1949-es kormánynak, amely az első húszéves szerződést — a mostani törvényjavaslat elődjét benyújtotta. A felszólaló a továbbiakban röviden elemezte azt a helyzetet. amely a második világháború után Európa országainak többségét a fejlődés útján elindította, majd a magyar és a fcsehszlovák kapcsolatokról beszélt, kiemelve az újabb húsz évre szóló szerződés Jelentőségét. Ortutay Gyula után Nádas- di József, a KISZ Központi Bizottságának titkára szólalt fel, majd szünet következett. A szünet után Pass Istvánná elnökletével folytatódott a tanácskozás. Az országgyűlés áttért a következő napirendi pont, a ta tálmányok szabadalmi oltal máról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Kiss Árvád miniszter, az Országos Mű •5—ívj Fejlesztési Bizottság elnöke tartott expozét lozasa társadalmi mérető r Kiss Árpád expozéja — Karunk a tudományos-technikai forradalom korszaka, amelyben a tudomány gyors ütemben termelőerővé alakul át és megalapozza a termelés rohamos fejlődését — kezdte beszédét. Napjaink tudományos-technikai forradalma az egész világon alapvető változást hozott a kutatási-fejlesztési munka, a feltalálói tevékenység jellegében és a találmány o'- gyakorlati alkalmazásán a’- módszereiben. Az egyéni feltalálói munka helyébe világszerte egyre inkább tu - dományos kutatóintézete’- és vállalatok kutatócsoportjainak tervszerű, komplex kutató és kísérletező munkája lépett. A találmányok kidolgozása és megvalósítása társadalmi méretűvé vált. A tudományos-műszaki és ipari fejlődés mai fokán egyetlen országcem támaszkodhat kizárólag saját erejére. Az együttműködés ezért nem korlátozódhat egy ország területére, hanem a szó szoros értelmében az egész világra kiterjed. Hazánkban a társadalmi-gazdasági feüődés következtében — különösen a gazdaságirányítás új rendszerének bevezetése után — előtérbe kerültek a H-ei kapcsolatok. A találmányok ngvanis nyilvánvalóan növelik a termékek oi3ekíncssé-'ré*, előnyösen befolyásai j'k - termelési költségsziníet. E körülmények hatására a szabadalmi bejelea.eselt száma évről évre emelkedik és javult a bejelentett szabadalmak minősége is. Ugrásszerű emelkedést mutat a körülbelül 30 országból érkező bejelentések száma és a színvonal is. A találmányok bejelentése, elbírálása és hasznosítása történelmileg kialakult és részben nemzetközileg szabályozott Jogi keretek között történik. Meg kell állapítanunk, hogy a találmányokra vonatkozó jogszabályaink a korszerű követelményeknek nem felelnek meg. szabadalmi jogi előírásaink nagy része elavult, még a felszabadulás előtti időből származik. A hatályos jogi szabályozás alapja jelenleg is az 1895. évi 37. törvény, amelyet sokszor módosítottak és továbbfeilesztettek. A sokirányú módosítás következtében a szabadalmi jog egyre áttekinthetetlenebbé váll Több tervezet készült a szabadalmi jog átfogó refonnjára, de ed dig egyik sem vált törvény nyé. Időszerű tehát egy új, átfogó a megváltozott viszonyoknak megfelelő és a fejlődés irányába mutató jogszabály törvérfybeiktatá- sa. Ezután Kiss Árpád a törvényjavaslat előkészítése során felmerült különböző elvi kérdésekről beszélt, majd így folytatta. A törvényjavaslat a szabadalmazható találmány ismérveit a hatályos jogszabálynál egyértelműbben határozza meg. A szabadalom megádásának előfeltételei között fenntartja a haladás követelményét, amelyet az 1949. évi 8. sz. törvény- erejű rendeletet vezetett be jogunkba. Oj vonás, hogy a javaslat külön szabályokat tartalmaz a nö. vdnyfajták szabadalmazhatóságáról. A növényfajták és az azok előállítására vonatkozó eljárások, mint „biológiai találmányok” hatályos jogunk szerint te szabadalmazhatok. Részletesebb vizsgálat a1 apján arra a következtetésre jutottunk, hogv a növényfajták szabadalmazása 's állami minősítése eeva- ”/'ht szükséges. A szob"dal- rnl oltalom nem teszi feleslegessé a szabadalmazott növényfajták köztermesztó- "éoek hálós-'”! en<?edélverését. mert például a gvógv- -zerek forgalomba hozatala ’s esak hatásági engedély alapján történhet. Az új növényfajták szabadalmi oltalmának biztosítását az is indokolja, hogy a mezőgazdaság iparosodása folytán a szabadalmak szerepe a mezőgazdaságban is világszerte fokozódik. A növényfajták szabadalmi, illetve ahhoz hasonló tartalmú védelmére 1961-ben Párizsban nemzetközi egyezmény jött létre, amelyhez már számos fejlett mező- gazdasággal rendelkező ország csatlakozott. E megfontolások alapján a javaslat a növényfajták szabadalmi oltalmát külön szabályokkal biztosítja. A továbbiakban az úgynevezett szolgálati találmányról beszélt az előadó, s ezt mondotta: A törvényjavaslat szerint a szolgálati találmány' szabadalma minden esetben a munkáltatót illeti meg, még akkor is ha nem tart rá igényt. Előfordulhat ugyanis, hogy a szabadalmaztatás a vállalat számára előnytelen, mert ipari titokként sokkal kedvezőbb körülmények között tudja hasznosítani az új műszaki megoldást. Ezért lehetővé teszi vállalataink, szövetkezeteink és intézeteink számára, hogy csak akkor szabadalmaztassanak, ha az a vállalati érdekek szempontjából előnyösebb. Ilyen okból a feltalálók szolgálati találmányt munkáltatójuk kifejezett lemondó nyilatkozata nélkül nem jelenthetnek be. A törvényjavaslat szem előtt tartja tehát a vállalati érdekeket, ugyanakkor anyagi elismerést biztosít a szó1 erálati találmány feltalálójának a hasznosítás bármely formája esetén. ■ , , Végül a javaslatnak jellemző vonása még, how továbbfejleszti a szabadalmi ügyek jelenlegi fóruma rendszerét. A törvénviavas- lat a szabadalmakkal kapcsolatos ügveket az Országos Találmányt Hivatal hatáskörébe utalja. Tisztelt országgyűlés! A beterjesztett törvény* lavaslat a műszaki fejlesztést előrevivő, korszerű szabadalmi rendszert teremt. A törvénvjavaslat elfogadása és az ország ‘örvényei közó Iktatása űV>b lépést jelent szocialista jogrendszerü-'k teljes kiépítésének útján. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvényjavaslatot a bizottságok által javasolt s-öve” és indoklásbeii módosításokkal az ■ orsT!'srgvű1ésoek tisztelettől elfogadásra tavas1 om _ felezte be beszédét Kiss A rnád. A minisztert követően Szévv'ólnvi Zoltán, a tör- vénvjavas’at előadója emelkedett szénásra. Ezután ebédszünet következett. A szüret után az e’nöklő Kállai Gyula m°go*dfofta a törvénviava"1 at vt*Atát'. Elsőként dr. Varya PéTná 'Hajdú-Bthar mez ve1, majd dr. Altai Miklós, a Minisz, ‘ertanács e'nökh°1v'’tt'“ie szólalt fel. Nagv é-deklő- dé«sol kísért beszédét azzal fejezte be. hogv a törvényjavaslattal e«veté,-t, azt az orszégsvűté-nek el- <k>-adásra ajánlia. Dr. Guba Nándor fSa-no<rv mérvei, Krasznai Ká-n'vv* fc-~1nok --egyel. J-zütgsaic VíT*nos 'Pnropva m”'y-ai c-áitnk. t-n-rrá a tÖrV'5Ovls[vas1at vi- ‘étához, maid a vá’-szadás után vé”et ért a parlament —C’ése. Az országgyűlés ma délelőtt folytatja tanácskozását ,