Petőfi Népe, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-12 / 59. szám
1969. március 12. szerda 8. oldal Zárszámadások után M/t jeleznek a tapasztalatok Munkahelyek alkotmányai Befejeződtek a zárszámadások. A bácskai termelési körzetben az elmúlt évről 41 mezőgazdasági és egy halászati termelőszövetkezet készített mérleget. Ezeket január 22-e és február 24-e között hagyták jóvá a közgyűlések. A területi szövetség segítette a zárszámádások előkészítését. lebonyolítását. Ajánlásait szívesen vették a tagszövetkezetek és azt is, hogy a szövetség valameny- nyi közgyűlésére elküldte képviselőjét. Dr. Varga Antallal, a Bácskai Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkárával az általános tapasztalatokról beszélgetünk. — Véleményünk szerint a korábbi évekhez és más napirendeket tárgyaló közgyűlésekhez viszonyítva is, a zárszámadásokat tárgyaló tanácskozások iránt nőtt az érdeklődés az idén. A közös munkában részt vevő tagok 80—90 százaléka vett részt a közgyűléseken és szép számmal megjelentek a nyugdíjasok, járadékosok is. A légkört nyugodt, felelősségteljes, jó politikai hangulat jellemezte. — hangzott a tájékoztatón. Fejlődés A vezetőségek beszámolója további fejlődést tükrözött és általában megfelelt, az önállóbb, vállalat- szerű gazdálkodással összefüggő követelményeknek. Ez általános tapasztalat a megyében, s hasonló a véleményük a bácskai szövetség vezetőinek, a közgyűléseken való részvétel alapján. Az előző években sokszor elégedetlenek voltak a gazdák az ellenőrző bizottságok beszámolóival. A bácskai területi szövetség a zárszámadás előtt segédanyagot küldött, ajánlásoFIGYELEM! A Kiskunhalasi Építőipari Vállalat ÚTÉPÍTÉST, ÚTBURKOLÁST ÉS TEREM- ASZFALTOZÄST VÄLLAL 50 km távolságon belül. Kiskunhalas. Kéve u. 39. Telefon: 533. 1428 kát tett a bizottságok segítésére. Ennek eredménye, hogy a beszámolók javultak. A jók között említik például a bajai Lenin, a csátaljai Üj Tavasz, a nagy- baracskai Haladás, a bát- monostori Kossuth, a bács- bokodi Ezüstkalász, a sü- kösdi Vörös Zászló és a Bajai Üj Élet Halászati Termelőszövetkezet ellenőrző bizottságainak beszámolóját Szép vonás Az idén is számos tagfelvételt tárgyaltak a közgyűléseken. A jelentkezők zöme a fiatalok közül került ki. A vezetőség nevében előterjesztett javaslatokat alaposan felülbírálták. Többször előfordult, hogy nem elégedtek meg a vezetőség állásfoglalásával, indoklásával. A közgyűlésen a gazdák több kiegészítő kérdést tettek fel. Igen szép vonása volt egyes zárszámadási közgyűléseknek, hogy törzsgárdajelvé- nyeket osztottak, amelyekhez megfelelő pénzjutalom is járult. A nyugdíjba vonulókat külön köszöntötték. — Általában a legfontosabb kérdésekkel, az egész gazdálkodást érintő témákkal foglalkoztak a felszólalók — hangsúlyozza a szövetség titkára. — Az idén már alig fordult elő, hogy a vitában személyi ügyeket érintsenek. Ahol elő is fordult, ott főként abból adódott, hogy nem eléggé ismerték a vezetőség tevékenységét. Hiányzott a közgyűlés alapos előkészítése. Jól bevált az a gyakorlat, hogy előzőleg brigádértekezleteken, párt- és gazdaságvezetői értekezleteken tisztázták a vitás kérdéseket. A hercegszántói Lenin Termelőszövetkezetben nem fogadták el egyhangúan a zárszámadási beszámolót. Több ellen- vélemény hangzott el. Ennek oka az, hogy nem vonták be a tagságot az előkészítésbe. Magasait!) részesedés Még nincsenek végleges összesítések a gazdasági fejlődést illetően. Az előzetes számítások szerint megállapítható, hogy a halmozott termelési érték 10—12 százalékkal, a tagok részesedése mintegy 4 százalékkal magasabb az előző évinél a körzetben. A költségmutatók jelzik az aszály és az állatbetegségek miatti kieséseket, a nagyobb ráfordításokat. A gondok ellenére az elmúlt esztendőben az új gazdaságirányítási rendszer adta keretek között tovább erősödtek a termelőszövetkezetek ebben a körzetben is. A gazdasági eredmények összesítése most folyik és e hónap végén a területi szövetség elnöksége megvitatja a tapasztalatokat és a tanulságok alapján ajánlásokat tesz a jövőre vonatkozóan. A KISZ Intéző Bizottsága megtárgyalta és elfogadta a felszabadulásunk 25. évfordulójának megünneplésére kidolgozott javaslatot. Országszerte augusztus 20-ig tart a Magyar Tanácsköztársaság 133 napos történetéhez fűződő ünnepségsorozat. maid szeptemberben meghirdetik a KISZ új akcióját, amelynek címe és jelszava: „A felszabadult nemzedék tetteivel üzen”. Ennek keretében arra hívják fel a KlSZ-istá- kat és az úttörőket, hogy a felszabadulás 25. évfordulójához méltó tettekkel köszöntsék 1970. április 4-éL Az akció programjában jubileumi vetélkedőt hirdetnek, országszerte felszabaTerepjáró kombájn — ingoványra A Szovjetunió egyik távol-keleti mezőgazdasági gépgyárában új önjáró lánctalpas kombájn hagyta el a kísérleti műhelyt. A konstruktőrök a gépet siló- kultúrák és takarmánynövények laza, vízdús talajon való begyűjtésére szerkesztették. A nyolctonnás szerkezet óránként 7 kilométeres sebességgel halad, miközben 40 tonna silótakarmányt vág le és aprít feL Figyelemre méltó, hogy a hatalmas gépkolosszust egy mindössze 75 lóerős Dieselmotor hajtja. A gyár a jól bevált konstrukcióból igen nagy széria kibocsátására rendezkedett be. dulási köröket szerveznek, amelyek összejövetelein a fasiszta megszállók kiűzéséért vívott harc legjelentősebb eseménveivel, hazánk negyedszázados fejlődésével és jelenünk feladataival ismerkednek a fiatalok. Az évforduló tiszteletére megrendezik a ,,felszabadulási művészeti fesztivált” és a magyar fiatalok hálastafétáját. Az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda jövőre „Huszonöt év — huszonöt békevonat” mottóval indít békevonatokat a Szovjetunióba. Az évforduló esztendejét felhasználják a testvér KISZ- és Komszo- mol-szervezetek kapcsolatának erősítésére, és gazdagítására is. MIT tartalmaznak a munkahelyek alkotmányai, az új kollektív szerződések? — ez a kérdés foglalkoztatja ezekben a napokban az üzemek, vállalatok, gazdaságok dolgozóit. Azt máris megállapíthatjuk, hogy a szocialista demokrácia elvei messzemenően érvényesülnek az előkészítő munkában. A Bács megyei Állami Építőipari Vállalatnál és az ÉPSZER Vállalatnál például kérdőíveket bocsátottak ki, hogy minden dolgozójuk jelezhesse, milyen módosításokat javasol az elmúlt évben érvényben volt szerződésen. Más üzemekben, gazdaságokban széles körű beszélgetéseken gyűjtik össze e kívánságokat Száztizenöt kollektív szerződést kötnek meg március végéig megyénkben. Nagyon fontos azonban, hogy a szerződéstervezeteket az igazgató és a szak- szervezeti bizottság aláírása előtt is megtárgyalják a dolgozókkal, s a tanácskozásokon elhangzott, elfogadható javaslatokat a szerződés végleges formájának elkészítésekor figyelembe vegyék. Enélkül azok érvénytelenek lennének. A kollektívának ugyanis joga tudni, mit vettek figyelembe javaslataik közül, és ami nem kerülhetett a szerződés szövegébe, azt indokolni kell. A SZERZŐDÉSEKBEN szükségtelen olyan kérdésekkel foglalkozni például, amelyeket a Munka Törvénykönyve vagy egyéb rendelkezések szabályoznak. Nem kell a kollektív szerződésben ismételten rögzíteni, hogy kivel köthet tanulmányi szerződést, létesíthet munkaviszonyt a vállalat, milyen módon történik a rokkant dolgozók újra alkalmazása stb. Ezek országosan érvényes rendeletek ismétlései lennének. A tapasztalatok szerint az eddig elkészített tervezetek egy részébe jogszabály ellenes pontok kerültek. A kollektív szerződésben például automatikusan határozzák meg, hogy megrovás. szigorú megrovás, fegyelmi büntetés esetén az év végi nyereségrészesedés hány százalékkal csökken. Ilyen kikötésre a Munka Törvénykönyve nem ad le-1 hetőséget. Viszont alacsonyabb munkakörbe való áthelyezés esetén, vagy fegyelmi úton való elbocsátásnál már előírhatják a kedvezmények, juttatások csökkentését, vagy megvonását. Feltétlenül helves annak szabályozása a szerződésben, hogy fegyelmi büntetés után a vállalat által adományozott címeket, okleveleket, kiemelt személyi fizetéseket mikor vonják meg, az üzemi étkeztetéshez való hozzájárulást mennyi időre szüneteltetik. A VÁLLALATI önállóságot is erősítenie kell a munkahelyi alkotmánynak, többek között a munkaerő ésszerű felhasználása tekintetében. E vonatkozásban helytelen lenne a gazdasági vezetők kezének megkötése. Igen fontos annak rögzítése, hogy a részesedési alapból mennyit fordítsanak év közben bérfejlesztésre, újítási díjakra, szociális és kulturális célokra stb. Lényeges megállapítani azt is. hogy a bérfejlesztésből mennyi legyen az alap. illetve a mozgó bér. Ugyancsak fontos, hogy a részesedési alapból az üzemi dolgozók lakás- építési akcióiára megfelelő összegeket képezzenek. A részesedési kategóriákba való besorolás is körültekintőbben történjék. A különböző beosztású dolgozókat tevékenységük eredménye alapján a kategórián belül — amelybe sorolták — kell megfelelő anyagi elismerésben részesíteni. Ehhez úgy kell meghatározni a részesedés felosztását, hogy megfelelő összegek álljanak rendelkezésre a jó munka elismerésére, s az egyenlősdi megszüntetéséra A KOLLEKTÍV szerződés-tervezetek zömének megvitatására és aláírására megyénkben az elkövetkezendő hetekben kerül sor. Még van idő csiszolásukra, és érdemes is erre időt fordítani. A szerződések 1969—70-ben csak így szolgálhatják maradéktalanul az érintett mintegy 75 ezer dolgozó érdekvédelmét, ugyanakkor így lesznek hatásos eszközei a vállalatok eredményes gazdálkodásának. Nagy Ottó K. a A KISZ új akciója felszabadulásunk 25. évfordulójára násban részesítsük. E háromféle vámtétel a beszerzési piacok szerint differenciálja az importtermékek árát, s ennek megfelelően a kétoldalú kereskedelmi forgalmat szabályozza. A vámok áralakító, árbefolyásoló hatása kétirányú. A vámmal nemcsak a felhasználónak kell számolnia, hanem a szállítónak, a külföldi termelőnek, exportőrnek is. A szállító csak akkor versenyképes, ha termékének vámmal növelt ára nem haladja meg az adott termék belső árszintjét, vagy más — kedvezményes vámot élvező — országból származó azonos termék árát. Az aktív vámrendszer tehát a szállítót (verseny- képessége érdekében) árengedményre készteti. Nem véletlen, hogy az államközi tárgyalások egyik fő kérdése a vám, a vámok csökkentése, a kedvezőbb beviteli és kiviteli lehetőségek biztosítása. Magyarország a múltban, amikor a vámterheket az állam vállalta magára, hátrányos helyzetben volt, mert a fejlett nyugat-európai országok vámrendszere évente mintegy 50 millió dollár értékű árengedményre kény* szerítette, s a vámok csökkentéséről partnerei nem voltak hajlandók tárgyalni, mondván, hogy Magyarország vámrendszere fiktív, s így nem tud ellenszolgáltatást nyújtani. Az új vámrendszer alig egy esztendeje van érvényben, s hatékonyságát máris jelzi, hogy több tőkés partnerünket ösztönözte vámtárgyalásokra, kölcsönös vámkedvezmények nyújtására. Az áruk nemcsak a nemzetközi kereskedelem csatornáin át áramlanak, jutnak egyik országból a másikba; a napjainkban tömegméretű turizmust, a nemzetközi utasforgalmat is jelentős árumozgás kíséri. Nemzetközi idegenforgalmunk méreteit érzékelteti: 1967-ben a vámszervek 5,5 millió kilépő és ennél valamivel több belépő utasnál végeztek vámvizsgálatot. Az utasforgalomra vonatkozó vámjogszabályok mindenekelőtt azt határoz- zák meg, hogy a be- ás kilépő utasok milyen értékben és mennyiségben hoz- hatnak-vihetnek magukkal vámmentesen nem kereskedelmi jellegű árut. (A belépő hazai és külföldi utasok személyenként 4000, csoportos útlevéllel utazók 1000, a kiutazó turisták, utasok pedig 1000 forint értékű árut, ajándékot hozhatnak be, illetve vihetnek ki vámmentesen). Az utasforgalommal kapcsolatos „behozatal” és „kivitel” áruszerkezete jól szemlélteti a vámszabályok szerepét. A yámvizsgálati tapasztalatok szerint a kiutazók — mind magyarok, mind pedig a hazautazó külföldiek — elsősorban élelmiszereket és élvezeti cikkeket (szalámit, kolbászt, cigarettát, bort, pálinkát) visznek úti csomagjukban, míg a hazatérő magyar utasok és külföldi turisták túlnyomórészt ruházati cikkeket és vegyes iparcikkeket hoznak az országba. A turizmust kísérő árumozgás szerkezetét tehát az árarányok országok közötti eltérése határozza meg. Köztudott, hogy nálunk az élelmiszercikkek árszínvonala — a külföldi árszínvonalhoz képest — alacsony, az élelmiszeripari termékeket az állam dotálja, tehát nem véletlen, hogy 50—60 százalékos arányban ezek alkotják a kiutazók úti csomagját. Ugyanilyen törvényszerű a „behozatal” áruszerkezete is, miután az iparcikkek fogyasztói árszínvonala nálunk magas. Felvethető, miért vámkötelesek a külföldről érkező ajándék- csomagok, általában a külföldön élő rokonok, a külföldi ismerősök ajándékai ? Legyünk pontcsak. A rokon, vagy ismerős, ha Magyarországra jön, vámmentesen hozhat be 1000 forint értékű ajándékot. A csomagban és az egyéb módon érkező ajándékok azonban túlnyomórészt nem szokványos ajándéktárgyak, hanem használati javak, olyan ipari termékek, amelyeknek külföldön alacsony, nálunk pedig magas az árszínvonala. (A tipikus kijjföldi ajándék: textília, a tranzisztoros rádió és a használt autó.) Tegyük fel a kérdést: mi kár származna abból, ha külföldről megkötöttségek nélkül áramolhatna be a turista „import”, illetve az ajándék? A látszat az, hogy új értékekkel gyarapszik az ország. Valójában azonban, ha nem lennének vámelőírások, semmi sem gátolná a forint-kiajánlást, amely csak azok számára szül „új értéket”, hoz hasznot, akik megszegik a deviza-jogszabályokat. Ez viszont a forint értékét rontja, s a belső piacon is zavarokat okozhat. Végül, utalni kell arra is, hogy az ajándékozásnak, a hazai rokon támogatásának vannak a csomagküldésen kívül egyéb legális lehetőségei is. Az OTP keretében működő IKKA-n át például mód van valuta-átutalásokra, öröklakás-vásárlásra, sőt életjáradék folyósítására is. Garamvölgyi István
