Petőfi Népe, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-05 / 53. szám

1969. március 5. szerda J. oldal Vízmiífejlesztés Baján Baja a sereghajtók közé tartozik — még a hasonló nagyságú települések sorá­ban is —, ha a vízellátás szerint rangsoroljuk. A Duna-parti város egy-egy lakására a pontos statiszti- tikai kimutatások alapján mindössze 80 centiméter vízvezeték, illetve hét cen­timéternyi csatorna jut. Az otthonoknak csak 16 száza­léka rendelkezik vezetékes vízzel. Az áldatlan helyzet meg­változtatására négy évvel ezelőtt megszületett az el­képzelés. A tervek megva­lósulásáról Farkas László­tól, a városi tanács vb-el- nökétől kértünk felvilágosí­tást. — Időközben válto­zott-e a vízműfejlesz­tési koncepció? — Az eredeti program szerint 15 millió forintba került volna az alap meg­teremtése, ami a parti szű­résű kutak, a víztorony és a 15 kilométeres főnyomó- vezeték költségeit foglalta magában. Az újabb felada­tok és az árváltozások több mint kétszeresére emelték az összeget. — A vállalatok a ren­deletek értelmében részt vállalhatnak a közművesítés! felada­tok végrehajtásából. — Saját vízellátásuk biz­tonságossá tétele érde­kében bekapcsolódott a munkálatokba a Kismotor és Gépgyár, illetve a hűtő­ház. Ily módon tovább bő­vülhetett a hálózat, s a meg­hosszabbodott vezetékekre újabb lakások köthetők. A gerincvezeték egyébként a Duna-híd fölött másfél ki­lométerrel nyeri a vizet a folyóból, s a Határ. Rá­kóczi, Honvéd, Táncsics, Batthyány és Beloiannisz utcákon át jut el a vízto­ronyig. A vezeték másik ága az Engels utcán, a Dó­zsa György és a Szegedi úton halad keresztül. — Végül is mikor él­vezhetik a beruházás előnyeit a bajaiak? — Az ezer köbméteres víztorony törzse már elké­szült. A vízművesítés alap­jának, a csatorna gerincve­zetékének és a Duna-parti szennyvízelválasztó telep­nek az építése az idén ugyancsak befejeződik. Újabb lakások azonban csak 1971 januárja után, a negyedik ötéves tervben kaphatnak vizet, mivel a bekötési költségek fedezé­séhez népgazdasági támoga­tásra van szükség. A követ­kező ötéves terv időszaká­ban rendelkezésünkre álló összeg viszont még nem is­meretes. Az alapközműve­sítés megvalósítására is ki­lencmillió forint hitelt kényszerültünk felvenni, ami az évi 700 ezer forin­tos kamattal elviszi a kép­ződő fejlesztési alapunk zö­mét. Elsőnek a legsűrűb­ben lakott terület jut majd vezetékes vízhez. Az igaz­ságos sorrend megállapítá­sa érdekében mintegy há­rom hónapja felmérő vizs­gálatok kezdődtek — fejez­te be tájékoztatását a vá­rosi tanács végrehajó bi­zottságának elnöke. H. F. Diesei-tcm A mezőgazdasági gépek között is rohamosan hódí­tottak tért a Diesel-üzemű motorok, ma már az erő­gépek több mint 90 százalékát gázolajjal működtetik. E térhódítás az oktatásban is tükröződik: a felsőfokú technikumok diákjai fél éven át hallgatnak előadásokat ebből a témakörből. Képünkön dr. Szabó Sándor a Kecskeméti Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum tanszékvezető tanára ismer­teti az első évfolyamos kertészhallgatókkal a Diesel-tüzelőanyag-adagoló műkö­dését. (Pásztor Zoltán felvétele.) A háború és a katonás­kodás szomorú — bár a ha­lasiakat nem közvetlenül érintő — következményei­ről adott számot két hír is. Az egyik közölte, hogy Kecskeméten egy kisfiú a társaival együtt Pásfa Ist­ván udvarán talált gránát­tal játszadozott; az felrob­bant, két gyermek azonnal meghalt, a harmadik a hír­közlés napján haldoklóit. A másik hírből megtudhat­juk, hogy a Délvidéket meg­szálló francia sereg egyik katonája, Lauretz Louis, egy Halas környéki tanyán felakasztotta magát. Búcsú­levelében elpanaszolta, hogy 1910 óta katona, nagyon vágyódott haza. Valószínű, hogy Szabadkáról ment át Öngyil'-ossága színhelyére, amikor a megszállt terület határára őrségbe küldték. A zászlóalj fakitermelésre ajánlkozott Ám a népköztársaság polgári demokratikus rend­szere fegyveres erőinek a helyzete sem volt rózsás. Er­re utal a Kiskunhalason állomásozó 6. gyalogezred második zászlóaljának ajánlkozása fakitermelésre — nyilván azért, hogy az egyseg katonái némileg pó­tolhassák ellátmányuk hiá­nyait. A polgárőrség is a helybeli lakosság támoga­tására szorult, amit számá­ra a magánosok és intéz­mények által felajánlott 10 —100—200 koronás össze­gekről szóló közlemény bi­zonyít. Még egy katonai jellegű hír, amely viszont arról árulkodik, hogy a népköz- társaságot nemcsak délen, hanem északon is szoron­gatta külső ellensége. A ha­lasi újság február 12-i szá­ma közli, hogy a cseh bur­zsoázia zsoldosaitól a kecs­keméti 38-as Mollináry-ba- kák, saját kezdeményezé­sükre. rajtaütéssel vissza­foglalták Balassagyarmatot. Négy halott, több sebesült volt a veszteségük — az ellenségé viszont 40 halott, "0 sebesült, s két tisztje, 73 egénységi állományú kato­nája is magyar fogságba esett. Rekvirálásra van szükség A lakosság többségét je­lentő egyszerű dolgozók va­jon hogyan éltek ilyen kö­rülmények közt? Erre nem nehéz következtetnünk azokból a közleményekből, amelyek a közellátás ne­hézségeire utaltak. Az újság egyik februári száma például még azt is­mertette, hogy minden má­sodik levágott sertés után 3, a továbbiak után pedig 5 kiló zsírt, vagy hájat, sza­lonnát kell beszolgáltatni — egy héttel később azon­ban már arról panaszkodott a cikkíró, hogy a zsírbeszol­gáltatást sokan elhanyagol­ták, s ezért az ellátatlanok érdekében, rekvirálásra van szükség. A havi cukorfej­adag mindössze 50 deka volt. Szénhiány miatt egy színtársulat előadása elma­radt, s az egyik elemi is­kolában a tanítást csak március 2-án kezdhették meg. Pártok, szervezetek Az idézett újságcikkek ol­vastán mohón keresi az ember: volt-e valamilyen szervezett erő. amely a vá­rosi lakosság nehézségei­nek megszüntetésén mun­kálkodott? Szervezkedésben nem volt hiány — erről öt-hat köz­lemény ic hírt adott. Utazás a vasút körül Évente 412 millió utast, 113 millió tonna árut szállít Magyarországon a vasút. Problémái orszá­gosak, közérdekűek, és közelről érintik azt a 412 millió utast, akiknek biztonságáról, kulturált és kényelmes utaztatásár ól gondoskodnia kell. Fejlesztésre — 5 milliárd A vasút fejlesztésére, a pályák korszerűsítésére, új állomások építésére a MÁV évi 5 milliárd forintot for­dít. Tavaly korszerűsítet­ték a rákos-újszászi, a nyír­egyháza—záhonyi vonalat, Szolnok és Záhony állo­mást, villamosították a Bu­dapest Nyugati pályaudvar —Cegléd közötti szakaszt. 1969-ben tovább folj'tató- dik a rákos—újszászi vonal korszerűsítése, Záhony és Szolnok csomópont fejlesz­tése, megkezdődik Vesz- prém-külső pályaudvar bő­vítése. Villamosítják a Bu­dapest Nyugati pályaudvar -Nyíregyháza vonal Ceg­lédtől Karcagig terjedő sza­kaszát, a Miskolc—Sajó- ecseg közötti vonalat. 24 villamos mozdonyt, 25 Die­sel-mozdonyt és 2 könnyű motorvonatot vásárolnak Üzembe helyeznek 260 négy- tengelyes személykocsit, és 2000 különböző típusú te­herkocsit. Az utazás kulturáltsága ezzel persze még nem ol­dódik meg. Különösen nem a csúcsidőkben, nyáron, ün­nepek előtt — után, hét­végeken. Idézet Ordas Iván szo­ciológiai riportjából: „Egy- egy hétvégi munkásvona­ton megszokott, hogy fél­ezer embernek nem jut hely és ilyenkor az ülve utazó szerencsések körül­ményeit sem lehet kultu­ráltnak nevezni. Vonat- könyvtárról, gyümölcsözően eltöltött utazási időről mindaddig csak jó szándé­kú és szép cikkeket le­het írni, amíg az utazás alapvető tényezője, a fé­rőhely terén nem történik változás. Ez pedig egyha­mar nem történik. Az épí­tőiparban dolgozók szabad szombatjakor a MÁV egye­dül csak Budapesten 14 ezerrel több utast leap, or­szágosan pedig körülbelül 70 ezret, annyit, mint egy magyar nagyváros egész lakosága...” A KNEB jelentéséből: „Egyes vonatokon a rendel­kezésre álló ülőhelyekre 180 százalékos utasmennyi­ség jut.” Az igazsághoz tartozik, hogy az utazóközönség egy része nem viselkedik kul­turáltan. Egyesek barbá: módon meghasogatják az üléseket, szándékosan ösz- szepiszkolják a kupékat. Sokan, mintha minden gát­lásukat elvesztenék, ha vo­natra ülnek. Milyen a biztonság? Az egyik kisváros helyet­tes állomásfőnöke mutatja — az utasok majd fél mé­ter magas peronról lépnek föl-le a vonatokhoz. Ezen a peron teknőszerű mélyí­tésével lehetne segíteni. Az utasok még az olyan nagy állomásokon is, mint például Debrecen — sok­szor tolató vonatok közt járkálva, szaladgálva, sze­relvényeken átmászva, rosszul kivilágított vágá­nyokon közlekednek. Alig néhány állomáson épült aluljáróval összekötött utasperon. Pedig a Vasutas Szak- szervezet munkavédelmi felügyelőségének jelenté­sében ez áll: „Tavaly 9 halálos, és 11 csonkulásos üzemi baleset történt jár­művek tolatásánál. ” Elképed az ember, meny­nyi a „majdnem” a „ha”, a véletlen. Mennyire a for­galomirányítók, a forgalmi szolgálattevők gyors cse­lekvésére, éberségére, pon­tos — lelkiismeretességére vannak bízva emberéletek és milliók. Kik ezek az emberek? Hogy élnek, hogy dolgoz­nak? 12 órás szolgálat után, 24 óra szabad idő illeti meg őket. — Nem sok a 12 őrás szolgálat? A feszült figye­lem, a sűrűn ismétlődő cselekvés? — Nagyobb forgalmú ál­lomásokon, Miskolcon, Szolnokon 4 óránként vált­ják egymást a forgalmi szolgálattevők. Nálunk, a rendelkező szolgálattevők­nél, a külső szolgálattevők­nél és a vonatmenesztő külső felvigyázóknál most a sok beteg miatt nincs közben váltás. A vonatmenesztő térfel­vigyázó „bakterházában” félpercenként cseng a tele­fon. Utasításokat, informá­ciókat kap. Váltóállásokat jelent, vonat ki-, vagy be­álláshoz ad engedélyt. — Mennyi a fizetése? — 1340 forint az alap­bérem, és 540 forint a rendfokozati pénz. — Mióta van a vasútnál? — 1956 óta. — Iskolai végzettsége? — Érettségim nincs, de segédtiszti tanfolyamot vé­geztem és van 5 szakvizs­gám. Véletlen balesetek? — Mit gondoltak, ami­kor a közelmúlt tragikus vasúti baleseteiről hallot­tak? — kérdeztem a kis­városi vasútállomáson. — Hát, az ember sok mindent gondol... Igen, az ember sok min­denre gondol. Például ar­ra, hogy milyen jó a vas­úti forgalomirányítás auto­matizálása. Arra, milyen jó, hogy már 80 állomáson szereltek fel dominó-rend­szerű forgalomirányító be­rendezést S hogy például „ Az egész ország a párt­szervezkedés zajától han­gos — olvasható a lap egyik cikkében. — A la­kosság minden rétege párt­tá szervezkedve akarja ér­dekeit megvédelmezni.” Az általános politikai helyzetre való utalásra annak az ese­ménynek a kapcsán került sor, hogy Halason megala­kult a radikális párt. Az elnöklő dr. Nagy József „erősen hangsúlyozta, hogy a czél, egy a szociálde­mokratákkal, úgy hogy a két párt tulajdonképpen testvérpártnak nevezhető; de azért van néhány irány­elv, amely megakadályoz­za, hogy a szocialista párt­ba olvadjanak a radikáli­sok ... A radiüális párt nem áll az osztályharcz alapján, mint a szocialisták. Az ő meggyőződésük, hogy re­formjaikat e nélkül is meg tudják valósítani..Az alakuló gyűlésen egyébként Hibó Sándor, a szocialis­ták vezetője is megjelent, s „beszédében rámutatott ar­ra, hogy ők, a szocialisták, szükségesnek tartják az osztályharezot.. Szólott az ellenforradalmi jelenségek­ről is, törni.” amelyet le fogunk A tanítók és a közalkal­mazottak, a függetlenségi és 48-as kör, a kisipari mun­kaadók, a vas- és fémmun­kások szervezkedéséről is olvashatunk tudósítást, va­lamint arról, hogy a polgári párt is megalakult, s tag­jai „egyelőre nem csatla­koznak semmiféle árnyalat­hoz. a döntést fenntartják maguknak”. E sokféle pórt, szervezet a széthúzás bélyegét hord­ja magán. A társadalom fejlődésé­nek erőit összefogni, helyes irányba terelni képes kom­munistákról r.incs az új­ságban híradás, de hogy a proletár forradalom harco­sai sem tétlenkedtek Kis­kunhalason, majd látni fog­juk a Tanácsköztársaság ki­kiáltását követő cikkek ol­vastán. Amikor a lap is „Halasi Vöro6 Üjság”-ra vál­toztatta nevét, s „öröm­ének” című rangos verssel köszöntötte az első magyar proletárdiktatúrát. Tarján István az idén csak munkavédelmi berendezésekre és szociális beruházásokra 65 millió fo­rintot fordítanak. Aztán arra is, hogy az embert, az emberi cselekvést, a pontos, figyelmes munkát még a teljes automatizálás korában sem lehet telje­sen kikapcsolni. (Az ellen­őrzés, a korrigálás akkor is emberi feladat lesz.) Idézet a Vasutas Szak- szervezet munkavédelmi felügyelősége vezetőjének írásából: „A mind korsze­rűbb biztonságtechnikai eszközök, berendezések, jel­zők mellett, még nagyon sokáig a vasutas dolgozók akaratától függő cselekmé­nyek, irányítják az üzem menetét. Helyzetfelismeré­sen alapuló intézkedés vég­rehajtására napjainkban még szinte kizárólag csak az ember képes. A jelzőbe­rendezések által adott pa­rancs Nagytétény—Diósd esetében például sebesség­csökkentést kívánt volna ... A jelzőberendezésen, váltó­jelzőkön adott parancs Mendén is emberi cselek­vést követelt volna. De mi­vel ez elmaradt, bekövet­kezett a tragédia.” Erre is gondol az em­ber. Meg arra is, hogy yél- dául a kisváros állomásá­nak vezetői okosan, kö áil tekintően már most, a for­galomirányító berendezés szerelése közben kijelentik — ragaszkodnak ahhoz, hogy a szerelők ne csa'; megtanítsák s az illeték: sek levizsgáztassák a ma dani kezelőszemélyzete hanem ahhoz is. hogy ad dig gyakoroltassák, műnk; iuk közben figyeljék, ellen­őrizzék a forgalomirányít kát — amíg teljes bizton Sággal, felelősségtudat). kezelik az új berendezést K. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom