Petőfi Népe, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-29 / 73. szám

• ■ ' ■ ....■ A nnak idején miamennyien megtanultuk a leckét: „Az ember a maga eszközeivel, szükségletei szerint, bi­zonyos határok között, át tudja alakítani a természe­tet ..Szép, mutatós tétel, csak az a „bizonyos hatá­rok”! Meddig tartanak a hétköznapi teljesítmények, és hol kezdődik az a szféra, amelyben már a csodák’ta­lálhatók? Mi minden fér ezek közé a határok közé? Évek, sikerek, küzdelmek, sorsok, az egész élet. Az­tán az új korok újabb határokat szabnak, de azt a tel­jesítményt, amely mondjuk két évtizedbe sűrítette em­beröltők munkáját, emberöltőkön keresztül tisztelet­ben tartják. Valahogy így alkot, így állít magának emléket a dolgozó ember, így mutathat példát kortársainak és a következő nemzedékeknek. Egyszerűen: tehetsége sze­rint kitágítja a határokat. A fenti képek ugyanarról a vidékről készültek, cse­kély nyolc esztendő eltéréssel. Szélhordta, sivó, futó­homokos bucka az egyiken — századokkal ezelőtt is így nézett ki ez a táj. A másikon betongyámok, nyíl­egyenes nagyüzemi telepítésű, kordonművelésű szőlő­sorok között dolgoznak az emberek. A homok, amint a képek is bizonyítják — behódolt. És úgy sikerült megkapaszkodni, majd megerősödni a Kunfehértói Ál­lami Gazdaságnak ezen a vidéken, hogy egyetlen esz­tendőben sem kellett hivatkozni a rossz adottságokra, a nehéz termelési körülményekre, a homokra. Mindig nyereséggel tudták zárni az évet. Közel 7 ezer katasztrális holdon, amelynek 5 és 6 között mozog az átlagos aranykorona értéke. A Kunfehértói Állami Gazdaság 20 évvel ezelőtt, 1949. szeptember 25-én alakult. Az akkori 3. számú állami törvény a környékbeli szétszórt tanyákat, a Városi-, a Pál-, a Darányi-ta­nyát, az úgynevezett Kalóz svári-telepet, a Gyümölcs- termelő Nemzeti Vállalat itteni földjeit tagosította. így jött létre a gazdaság kunfehértói része. Később csatol­ták ide az alsószállási és a pirtói, majd a soltvadkerti területeket. 1870 katasztrális holdon — többségében gyenge homokon — kezdtek gazdálkodni. Mindössze 136 holdnyi szőlő, régi, keskeny sorközű telepítésben és 98 kh gyümölmcs volt a mai nagyüzemi kertészet magja. A szántóterület 1082 hold volt, a többi rossz minő­ségű rét, legelő. A gazdaság területéhez tartozott a tó és a nádas egy része. A nagyüzemi termelés alapvető feltételei közül egyetlen egy sem volt meg. Csupán a név. Akkoriban az ellátmányt a Nemzeti Bank biztosí­totta. A számvitel és az adminisztráció egészen kezdet­leges volt. A pénzforgalom ellenőrzésére és ezáltal a hatékonyság növelésére alig volt lehetőség. Csak a ve­zetőség áttekintőképességén múlt az eredményes gaz­dálkodás. Az első éveket csak az adminisztrációs lezárások vá­lasztják el egymástól. A folyamatos munka, az évekre áthúzódó beruházások nem igazodtak a naptárhoz. 1952. — a FAGl-lakások építésének megkezdése. 1958. és 1965. között a nagyüzemi szőlő- és gyümölcstelepí­tések befejezése, tereprendezés, építkezések, egészen addig, míg kialakult a gazdaság jelenlegi arculata. ■: • jjfrir ■ re. Kivül-belül csempébett tartályaikkal ezer méteres kanyargó üvegcső vezeté­keikkel inkább valami la­boratóriumra hason! i tanaik. A must és a bor keze­léséhez Kunfehértón Euró­pa legkorszerűbb gépeit az olasz Padovan cég gyárt­mányait használják. A szű­rők és a seprőprések, a jól felszerelt laboratóriumok munkája eredményeképpen a gazdaságból olyan borok kerülnek forgalomba, ame­lyek a belföldi piacon sze­reztek jó nevet Kuníehér- tónak. Ki ne ismerné Az olvasóik bizonyára is­merik a fehértói ezerjót, az olaszrizlinget, a kékfran­kost és a hárslevelűt. Ezek a borok felveszik a ver­senyt a legjobb hegyvidéki borokkal is. A korszerű pince mel­lett palackozó üzem műkö­dik. A szezon ideje alatt három műszakiban dolgoz­nak itt a zömmel női mun­kások. A hírnév, a tetszetős pa­lackozás és persze minde­nekelőtt a garantált, kiváló minőség: jó reklám, a Kun- fehértói Állami Gazdaság­nak. A sikerek és az emberek A Kunfehértói Állami zatot adhat a dolgozók ra- Gazdaság 980 dolgozójának gaszkodására, kitartására többsége 30—40 év közöt- munkahelyük mellett. ti korban van. A másik jel­lemző, hogy nagy részük 10 évnél régebben van a gazdaság alkalmazásában. A gazdaság megalakulá­sakor jelszó volt: megra­gadni a homokon, megte­remteni a rendszeres gaz­dálkodás alapjait És mind­járt ehhez kapcsolódott a A Kunfehértói Állami Gazdaság fennállásának 20 esztendeje alatt több mint háromszáz dolgozó lakás­építéséhez nyújtott segít­séget valamilyen formá­ban! Tehát minden har­madik dolgozójának. Egész utcák, lakótelepek épültek a gazdaság segít­Traktorvontatású ekékkel nyitják a szőlősorokat. A homok kincsét, a karcsú szőlővesszőket máris mun­kába vették a metsző brigádok. kák szakszerűségén és per- szó sem lehetett. A termést sze az időjáráson múlik, hordós borként tudták érté­másdk jelszó, megragadni ségével, vagy teljes egészé- és idekötni az embereket ben a gazdaság pénzén, is. Elsősorban nyugodt élet- . to_váatwa _ f,lnKa körülményeket kell nékik tanyasr.od a mluba, biztosítani a munkához fürdőszobás, osszkomfortós mikor takarítják be a je­lenlegi jó termésátlagnak akár kétszeresét is. E hatalmas mennyiséig veszteségmentes szünetelé­se csak nagyon jó munka- szervezéssel oldható meg. A gazdaság dolgozói mel­kesíteni, jóval áron alul. 1966-ban kezdték építeni a gazdaság központjában ál­ló hatalmas, 36 ezer hekto­liter bor tárolására alkal­mas pincét és feldolgozó E tervek végrehajtásához még 1950-ben hozzákezd­tek, ha nem is éppen a legszabályosabban. Külön­féle alapokból segítették a dolgozók lakásépítkezését, akkor és még hosszú éve­lakásba költözők — és nagy többség ilyen volt — tudnák csak igazán elmon­dani, milyen változásokat is hozott az ő életükben a gazdaság erősödése, fejlő­dése. A már nyugdíjas Harkai Kálmán bácsi, Sza­ken keresztül az egyik leg- mos Imre, a sertéstelep Ív fontosabb problémaként ke- dolgozója, vagy Dám Péter augusztus 20-án adtak át lett évről évre nagy mun- rendeltetésének. A soltvad­kát végeznek a diákok. Kuníehértón hatalmas, jól felszerelt KISZ-tábor mű­ködik nyaranként és az őszi szüret heteiben. Száz kerti pincészetben pe­h** komfortos lákást, saját épí­tőbrigáddal, fuvarsegédlet­tel. tudnak tárolni, Ezek a pincék zelték az építkezést. Ki- és sokan mások sokat me- lencvenezer forintból épí- sélhetnének ezekről a vál- tettek fel egy-egy kétszoba tozásokról. Ezt volt igazán nehéz kiverekedni, hogy a pet­a pmceK persze meg száz fiú és leány dől- már csak a nevükben em- És itt egy olyan adat kö- gozik a fehértói földeken a lékeztetnek a régi pincék- vetkezik, amely matyará- esvkori róleumlámpás, földes, nád­tetős tanyák népének, az A szőlő és a bor A homokos, gyenge terü­leteken e művelési ág fel- fejlesztése kínálta a leg­nagyobb lehetőségeket. Nagyüzemi szinten, még­is csak egy évtized után kezdhettek hozzá a telepí­téshez. 1958-ban és az azt követő három esztendőben 1200 holdnyi buokás, bo­zótos, elvadult területet rendeztek, több millió köb­méter homok mozgatásával tették , alkalmassá a tele­pítésre. Ez a munka 10 millió fo­rintba került. A telepítés­sel együtt hét évig tartó vállalkozás vetette meg a jelenlegi gazdálkodási rend­szer alapját. Ma már 1473 katasztrális hold szőlőjük terem, ami redukált szán­tóegységre átszámítva 7365 holdnak számít. És ez mindjárt magyarázatot is ad arra, hogyan lehet a 7 ezer holdas gazdaság — ráadásul a területből 1500 holdnyi rét, legelő, ná­das és művelés alól ki­vont terület — redukált szántója 13 ezer egység. A szőlőtelepítéshez több helyről és több fajtából szerezték be a dugványo­kat. A Kunfehértói Állami Gazdaság szőlőültetvényei­ben hárslevelű, leányka, ezerjó, olasz rizling, kövi­dinka, kadarka és kékfran­kos fajták találhatók. A szakemberek azt mondják ezekre a szőlők­re, hogy „jó erőben van­nak”. Tavaly holdanként átlagosan 36 mázsát szü­reteltek a gazdaságban, de volt az új telepítések kö­zött olyan terület is, amely 80 mázsa szőlőt adott A telepítések jól beálltak, most már kizárólag a talaj­erő-utánpótláson, a mun­gazdaság vezetőinek meg­elégedésére. Nyáron a len­gyel diákok itt tartózkodá­sával már nemzetközivé bővül ez az országbein első­ként koedukált tábor. (A diákok sokat segíte­nek a gyümölcsösökben is. Az állami gazdaság 67 hol­don almát, 148 holdon kaj­szit 45 holdon pedig őszi­barackot termel. Az új te­lepítésekkel együtt a gyü­mölcsösök területe 546 khj A hatalmas szőlőterüle­tek termésének tárolása ma már megoldott probléma. Sőt nagyobb mennyiséget is el tudnának helyezni. Alig 3—4 évvel ezelőtt azonban más volt a hely­zet A gazdaság a szőlőfel­dolgozásához kapcsolódó és a bortárolós, valamint a borkezelés létesítményeit, járulékos beruházásait állami hitelből terem­tette meg. Néhány kisebb pincében és tanyasi kam­rákban — nyolc helyen — tárolták eleinte boraikat. Nagyüzemi borkezelésről, vagy palackozásról persze A nyugdíjas Harkai Kálmán bácsi kisunokájivai élvezi az első tavaszi nap­sugarakat. A házsort, melyben az ő lakása is van, az állami gazdaság építtette dolgozóinak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom