Petőfi Népe, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-29 / 73. szám
napszámosoknak ilyen élet- körülményeket teremtsenek, hogy így igazolják bizalmukat. A motorkerékpár, a televízió, a háztartási gépek mindennaposak ezeknél a házaknál, de nem ritka már a személygépkocsi sem. A gazdaság kömyezetát- alakító szerepe így tudott igazán hatékonyan érvényesülni, az emberek átalakításával, a maximális lehetőségek határáig, vagy azon is túl nyújtott anyagi segítséggel. E mezőgazdasági szocialista nagyüzem és Kunfehértó község fejlődése, előrehaladása elválaszthatalanul összefonódott és összefonódik a jövőben is. A község fiatalabb, mint a gazdaság, csak 19 esztendős. A falu lakóinak többsége is az ifjabb nemzedékhez tartozik. A 2500 lakos átlag életkora 40 év alatt van, 500 gyermek jár itt az általános iskolába. A végzős nyolcadikosok közül, akik nem kívánnak középiskolában tovább tanulni, szinte kivétel nélkül tették a falut. Életük derekát, 20-as 30-as éveiket áldozták erre a „pionírmunkára”. Sikerekben, tanulságokban gazdag évek voltak. Az eredményt többek közt híven szemlélteti egy adat, amely egyedül itt tér el az országostól. Kunfehértó az ország egyetlen kisközsége, amelyre nem jellemző a lakosság elvándorlása. Kunfehértó évről évre gyarapodik. A nagyobb gazdasági célkitűzések, feladatok meghatározása előtt mindig kikérik a párt- és a szakszervezet véleményét is, addig nem intézkednek, míg nem teljes az egyetértés. A kommunisták jól ismerik az általános és az egyes területekre bontott feladatokat, sokszor tesznek észszerű, hasznos javaslatokat a termelési kérdésekben is. A borkősavüzem A kitűnő borok megalapozták a gazdaság hírnevét, de az, amivel Kunfehértó neve a közelmúltban leginkább összefonódott, nem az értékes szőlőlé. Az igazi szenzáció itt a most épülő borkősavgyár. Mi is az a borkősav? A szőlő egyik legfontoroltuk. Évente körülbelül félmillió dollárért. Az üzem évente 1500 törköly és 250 vagon borseprő feldolgozására lesz alkalmas. Az első termelési ütemben két termék, a pálinka és a nyers borkősav előállítását végzik. A második ütemben kerül sor a sabb, legnehezebben ki- tiszta borkősav előállításá- nyerhető. éppen ezért igen ra, vegyi úton. Ennek értékes mellékterméke. És, mennyisége évente 4400— mivel a legfontosabb gyó- 4500 mázsa között lesz. gyászati hatóanyagok egyi- A szőlőhéjból és a magke, eddig valutáért vásá- ból új eljárással, mely az Harmadszor fejtik át és szűrik tisztára a kitűnő minőségű kunfehértói borokat a gazdaság 36 ezer hektoliter befogadó képességű, korszerű pincekombinátjában. mindegyik a gazdaságba megy dolgozni, szakmát tanulni. Az ő munkakörülményeik javításáért, tanulási lehetőségeik megteremtéséért szintén sokat tesz a gazdaság. Emellett kultúrterem, jól felszerelt klub áll a fiatalok rendelkezésére, zenekaruk felszerelését is a gazdaság vásárolta. Életkörülményeik megjavításához különféle dotációkkal járul hozzá az üzem. így segít nekik Fehértón maradni. A 980 dolgozó, közte 213 nő, nagyobbik hányada szakmunkás. A vezetőgár da 60 százaléka is főiskola vagy egyetemet végzett. A fiatalok előtt jó péld; van. Azok példája, aki. tudásukkal, kétkezi mun kájukkal megteremtették ezt a gazdaságot, a homo- Délutáni kos puszta helyén felépíLassan kirajzolódnak a betonóriás körvonalai. A borkősavüzem építkezésénél jelenleg az alkoholtartályokat betonozzák. országban már szabadalma^ ges párlatok előállítására szagos Likőripari Vállalatzást nyert, magas fehérje- alkalmas tartalmú takarmányt állí- gyalások tünk elő kérődző állatok részére. Mindezek évi termelési értéke meghaladja az 50 millió forintot. Éppen ezért tár- tál különböző italok készí- folynak az Or_ tésére. Az állattenyésztés A KGST-országokban egyedülálló üzem 110 millió forintos költséggel épül. A gazdaság saját erőből és hosszúlejáratú hitelre támaszkodva, de állami segítség nélkül fedezi a költségeket. A kivitelezést a Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalat, a gépek szállítását és beszerelését 480 ezer dollár értékben az olasz Padován cég szakemberei végzik. Az üzem már szeptember 1-én megkezdd működését, a járulékos beruházások befejezésének határideje december 31. A feldolgozás évente < kb. 175 napon át folyik, és! két hónap szükséges a felújításra, karbantartásra. A közbeeső időt hullott gyümölcsök és gyengébb minőségű borok feldolgozására használják. Összesen évi 230 napos működtetésre van kilátás. Magát a technológiai folyamatot huszonnégy fő végzi három műszakban. További száz főre van szükség a kisegítő munkákra, a szállításhoz és az adminisztrációhoz. Az épülő Üzem kapacitásának kihasználása biztosított, több mint 100 kilométeres körzetből hordják majd ide a törkölyt és a borseprőt. Érdemes lesz tehát az e körzetben működő üzemeknek felfigyelni erre a lehetőségre. Kár lenne ugyanis kisüzemi szeszfőzdékben elpazarolni az értékes nyersanyagot. amiből csak pálinkát tudnak előállítani, nem is kis költséggel. A borkősav felvásárlására a CHEMOLIMPEX szerződött. Az üzem különleA gazdaság 560 darab szarvasmarhájából 236 fejőstehén. Tavaly a fejési átlag 3990 liter volt. Ehhez hasonló magas átlagokat már 10 esztendeje folyamatosan érnek el. Ugyancsak 10 éve, hogy bevezették az itatásos borjúnevelést is. Gépi fejéssel, korszerű tejkezeléssel sikerült biztosítani a teljes higiéniát. Az állattenyésztés ágazatai közül a leginkább jövedelmező a sertéstenyésztés. Hízóból évente 3500 darabot adnak át az államnak,' ezt a tervüket az idén a nehéz állategészségügyi helyzet ellenére is teljesítették. A sertéstelepre hónapokig nem léphetett be idegen — de sikerült megelőzniük a ragadós száj- és körömfájást. Az állattenyésztésből származó tiszta jövedelem 1968-ban 552 ezer forint volt, de ez az üzemág a talajerő utánpótlás elősegítésével alaposan belejátszik a szőlő- és gyümölcstermesztés jövedelemzőségébe is. Az állattenyésztés épületeinek korszerűsítése még hátra van, de a jó takarmányozással, a gondozók lelkiismeretes munkájával így is sikerült magasan tartani a hozamokat. »sziesztájukról”, a karámból terelik az istállóba a teheneket a gazdaság 1-es számú üzemegységében. A tanácselnököt, Hepp Józsefet a faluvégi friss erdőirtásnál találtuk meg. Figyelte a hatalmas nyergesvontatókat amint üvöltő motorokkal, erőlködve vontatták fel a homokdombra a község legújabb — oly régóta áhított — szerzeményét, a hidroglóbuszt. Nemcsak a tanácselnök nézte a munkát, szinte valamennyi környező udvarban és ablakban embereket láttunk. Ahogy haladt a munka, mind több és több alkatrész került a kút közelébe, úgy jöttek innen is onnan is egyre közelebb az emberek. Szemügyre vették a ha- hatalmas csőidomokat, gömbhéjakat, amelyek összeállítva nemsokára működni kezdenek, ontják majd a vizet a már évek óta meglevő csőrendszerekbe. Ezentúl a legújabb lakásoknál sem kell majd kannával hordani a fürdőkádba a vizet. A daru óvatos mozdulatokkal emeli, rakja a homokba az újabb hatalmas vasakat. Nehéz kiszabadítani az egyre szaporodó érdeklődők gyűrűjéből a tanácselnököt. Percenként megszólítják, mikor lesz víz, lehetne-e társadalmi munkával újabb utcákat a hálózatra csatolni.... Ahogy egy pillanatra megszakad a kérdéssorozat azonnal elindulunk vissza a falu felé. Az elnök közben mutatja az utcákat, a házsorokat, amelyeket az Állami Gazdaság építgetett. — Ha beérünk az irodába, pontos adatokkal is szolgálhatok — mondja —, hogy hány autó, rádió, televízió, fürdőszoba van a községben, hányán milyen újságot járatnak. Annyit már most is elmondhatok, hogy a 2500 főnyi lakosság hetvenöt százaléka valamilyen formában a gazdaságban végzett munkából él. De nemcsak a faluból■, Mélykútról, Bácsalmásról, Hajósról is járnak ide dolgozni. Ha nagyképű akarnák lenni azt is mondhatnám, Kunfehértónak már van bizonyos vonzási körzete, elszívó hatása a munkaerőre ... — Korai lenne erről még beszélni. Inkább majd akkor lesz érdemes, ha felépül és üzemel a borkősavgyár. Addig is, van elég tennivalónk. Most a vizet vezetjük be, bővíteni kell, és ki is fogjuk bővíteni a villany-, a járda- és az úthálózatot. Rövidesen hozzákezdenek az új ABC-áruház építéséhez, reméljük, hogy előbb utóbb művelődési házra is kapunk pénzt. Jelenleg e tekintetben is az Állami Gazdaság segítőkészségére vagyunk utalva, az ö kultúrtermükbe járhat szórakozni a falu fiatalsága. Azok is, akik a termelőszövetkezetben, vagy a nádgazdaságnál dolgoznak. Ez persze csak egy példa az Állami Gazdaság segítőkészségére. Ha egyéb olyan természetű problémánk van amelyen segíteni tudnak — nyugodtan fordulunk hozzájuk. A községi tanács és a gazdaság kapcsolata kiváló. A vezetők is, a dolgozók is szép számmal vannak képviselve a tanácsban, a vb-töl egészen az egyszerű tanácstagokig. Másutt többnyire úgy van, ha felsorolják egy falu vagy egy város intézményeit, nevezetességeit azt mondják: van egy gyáruk, egy állomásuk, egy gazdaságuk és így tovább. Kunfehértón valahogy más a helyzet. Ezt a községet szinte a gazdaság hozta létre, a gaz- , d:ság volt a legfőbb tényező amely közrejátszott a la- í k sság ide településében. A falu Gazdasága? j Kunfehértón húsz év óta inkább fordítva igaz a < birtokosi viszony. í
