Petőfi Népe, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-01 / 50. szám

1999. már eins 1. szombat «. oldal Ismerjük fel gondjainkat Pályázati felhívás a marxizmus—leninizmus esti egyetemére Mohón issza az olvadó hó nedvességét a jászszent- lászlói homok. Pavkovics János, az MSZMP községi csúcsszervezetének titkára is jobb kedvre hangolódik, ahogy a tájat nézi. — A mi életünket érzé­kenyen befolyásolja a ter­mészet. Ez a nép új hon­foglalást kezdett a homo­kon —. mutat szét a téli álomban szunnyadó határ­ban. A két termelőszö­vetkezet. az Aranyhomok és az Üj Barázda 700 hol­don telepített szőlőt és gyümölcsöst, és most már az a legnagyobb gondjuk, hogy ki szedi le majd a termést és hogyan tudják tárolni. A jászszentlászlói közös gazdaságok sikerrel birkóz­nak a kedvezőtlen adottsá­gokkal. Az Aranyhomok zárszámadási közgyűlésén büszkén számolt be a ve­zetőség az állattenyésztés­ben elért eredményekről, a beruházásokról, arról, hogy a tiszta vagyon jelentősen emelkedett és már megkö­zelíti a 15 millió forintot. Ezenkívül tartalékalapra egymillió forintot helyez­tek. A tagság jövedelme is számottevően emelkedett Hasonlóan sokat fejlő­dött az Új Barázda Ter­melőszövetkezet is. A gazdasági előrehaladás magával hozta a kulturá­lódási, a jobb életkörülmé­nyeket. A kiterjedt tanya­világ fokozatosan csökken. Két év alatt 36 új ház épült a községben. Egyre többen térnek vissza az iparból is. Korszerűen Pavkovics elvtárs el­mondja. hogy a döntő kér­désekben igyekeznek össze­fogásra serkenteni a lakos­ságot. — A helyi politika ki­alakításához az kelt hogy felismerjük saját gondjain­kat. illetve tudjuk azt hogy mi a legfontosabb a jó po­litikai közérzethez, ahhoz, hogy kedvvel menjen a munka — magyarázza. — A kulturálódást segíti majd az újjáalakított művelődé­si ház. Bővítjük a villany- hálózatot az új településen. Szorgalmazzuk a sportpá­lya építését, amely csak­nem egyévtizedes gondja a községnek. Keressük a korszerű irá­nyítás módszereit. A gaz­dasági reform elősegíti az önálló gazdálkodást a ter­melőszövetkezetekben. Mi Mezei Sándornak is. A szí­vén viselte az üzem sor­sát... A vállalat vezetői­nek engedélyével belefo­gott az első saját tervezé­sű körburkolatú, nyütláng- tüzelésű kemence építésé­be. Az üzemben örültek a kezdeményezésnek. Ahogy épült a kemence, úgy ké­szült a rajz is! Nem volt 6 tervezőmérnök, kényszer szülte a tehetségét is... 1953-ban mégis elkészült mindkettő. Nem is sikerte­lenül, hiszen az első ke­mence alapján — további módosításokkal — készül­tek el a ma is üzemben le­vők. Óriási előnnyel. Míg a Lazin-féle előtti tokos­kemencék nyolcórás telje­sítménye 12 fürdőkád volt és évi 40—60 ezer forintos javítást igényeltek, addig a nyíltlángtüzelésű kapacitá­sa egy műszakban 18—24 kád között ingadozott és az évi javítási költsége az előbbinek alig 10 százalé­kát tette ki. I960, január 20-án megkezdték a jm-. is szakítottunk azzal a ré­gi gyakorlattal, hogy köz­vetlenül foglalkozzunk a termelőszövetkezetek gaz­dasági kérdéseivel. Legfel­jebb tanácsot adunk. Bizo­nyos gazdaságpolitikai el­veket azonban nem hagy­hatunk figyelmen kívül, a termelőszövetkezetek gaz­dálkodásának összhangban kell lennie a népgazdaság érdekeivel. Itt van például a már előbb említett téma: a termés tárolása. Sürgő­sen meg kell oldani a hű­tőtárolók építését Ez érde­ke a két közös gazdaság­nak, de a népgazdaságnak is. A termelési eredmények növelése, a termelékenység emelése csak összefogással valósítható meg. Arra ser­kentjük a két gazdaság ve­zetőségét, hogy keressék az együttműködési lehetősége­ket Munkamegosztás Mindezek érdekében tö­rekednek a község kom­munistái az új gazdasági körülményeknek megfelelő politikai munkára. A fel­adatokat a napi gondokat rendszeresen megbeszélik. — Megváltozott a helyzet a csúcsvezetőségnél is. Ed­dig a vezetőség tagjai leg­feljebb a tanácskozásokon való aktív részvételével se­gítettek a titkárnak. Most szétosztottuk a feladatokat, mindenki felelős a politi­kai munka egy-egy terüle­téért és a vezetőségi ülése­ken időnként beszámol te­vékenységéről. Igyekszünk ] a tömegszervezetekkel szo­rosabbá tenni a kapcsolatot és ez sikerült is. főként az említetteknek köszönhe­tően. hiszen a csúcsvezető­ség minden tagjára jut egy-egy tömegszervezet —, sorolja Pavkovics elvtárs. Egyik legnagyobb feladat a pártszervezetek további erősítése, felfrissítése. Az Űj Barázda Termelőszövet­kezetben rendszeres a tagfelvétel. Az Aranyho­mok Termelőszövetkezetben az utóbbi időben kezdtek csak ezzel jobban törődni. Készülődés Törődjünk kell egyéb feladatokkal is — fűzi to­vább a szót a községi csúcs­szervezet titkára. — Készü­lünk már a tavaszi ünne­pekre. Március 21-ére. a Tanácsköztársaság kikiáltá­sának 50. évfordulójára hamkemence” építését, amely azért kapta ezt a nevet, mert április 4-re el­készült és meg is kezdték rajta a termelést Még ab­ban az évben elfogadták az újítását és 19 ezer forintot kapott a nyíltlángtüzelésű kupolaboltozatú zcmánc- égető ikerkemence kialakí­tásáért Nagy lendülettel fogott a további munká­hoz. 1960. november 3-án elkészült az automatikus kádlemosó fülke építésével. Az újítást elfogadták ugyan, de díjazás helyett osak főmérnöki dicséretben részesült 1961. április 13- án beadta az 1953. óta fo­lyamatosan tökéletesített nyíltlángtüzelésű körbolto- zatú kemencére vonatkozó újítási kérelmét, amelynek kapacitása akkor már elé- érte a 23—25 fürdőkádat nyolc óra alatt. Nem fogad­ták el. A vállalattól azon­ban 4 ezer forint jutalmat kapott érte. A sorozatos elutasítások fékezték a lendületét. Még­mozgósítjuk az egész köz­ség lakosságát. Felkutatat­tuk az egykori vöröskato­nákat. őket külön köszönt­jük az ünnepségeken. Lassan elfogy a hó a jász­szentlászlói határban, s megindul a tavaszi munka. A gondolatok, elképzelé­sek, tervek addig is új tet­teket érlelnek. K. S. Vágóhíd Bugacon Az idén átadják rendel­tetésének Bugacon a vá­góhidat Az átadásig még mintegy 61 ezer forintot költenek rá. Több mint ötezer Ez év elejétől a közked­velt házi vízellátó berende­zések gyártását teljes egé­szében a Bajai Gépjavító Vállalat vette át. Bácsalmá­si telepén több mint öt­ezer darabot gyártanak részben hazai, részben ex­port megrendelésekre. Hor­váth Sándor, a már elké­szült tartályok nyomáspró­báját végzi. sem tudott teljesen lemon­dani a tervezésről. 1966. no­vember 17-én benyújtott egy újítási javaslatot az automatikusan működő, köralakú öntöttvas fürdő- kád -zomán cozó berendezés tervét, 6 miután elutasítot­ták, bejelentette a Talál­mányi Hivatalba megvédés­re. Ezt követően tavaly március 25-én elkezdték egy új ikerzamáncozó kemence építését, az ő tervei alap­ján. Az elmúlt év szeptem­ber 30-án megindult rajta a folyamatos termelés. Ez annyiban előnyös a többi kemencével szemben, hogy kétszeres teljesítményre ké­pes és alig 40 százalékkal több tüzelőanyag-ráfordí­tást igényel. Egyhavi átlag­teljesítménye pedig 3500 fürdőkád. Most tervez még hozzá egv hő- és porelszí­vó-berendezést. Ezt szeret­né még nyugdíj előtt befe­jezni. Mezei Sándor 1910-ben született. Több gyermekes Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága pályá­zatot hirdet a marxizmus— leninizmus esti egyetemé­nek 1969/70-es tanévére. A hároméves általános tago­zaton az első évben filo­zófiát a második évben politikai gazdaságtant, a harmadikban a nemzetközi és magyar munkásmozga­lom történetét tanulják a hallgatók. A felvétel fel­tételei: legalább középis­kolai végzettség, öthónapos pártiskola, illetve egyéves marxista—leninista közép­iskola elvégzése, vagy en­nek megfelelő politikai tá­jékozottság. A kétéves szakosító ta­gozaton a marxizmus—le­ninizmus egy-egy szakágát tanulmányozzák a hallga­tók. Tanulmányaik végén államvizsgát tehetnek. Ez­után a kiegészítő szakon további két államvizsgá­val főiskolai oklevelet sze­rezhetnek. Az 1969/70-es tanévben a kétéves szakosító tago­zaton filozófia, politikai gazdaságtan és nemzetközi munkásmozgalom történe­te szak indul. A kiegészítő tagozaton a harmadik tárgy a magyar munkásmozgalom története lesz. A szakositó­munkáscsalád sarja. Három elemit járt, de csak az első­ről szerzett bizonyítványt Ami a jellemzéshez tartozik A háború és a szegénység megpecsételte sorsát. Volt kanász, osikós, béres, rik­kancs, kétkezi munkás __ M ost négy évtizedes gyári munkája után, mint főmű­vezető, azzal a nyugtalan érzéssel áll nyugdíjazása küszöbén, hogy többre is tellett volna erejéből, ha fiatal korában tanulhatott volna. Munkatársai, a gyáregy­ség vezetői nagyra értéke­lik úttörő munkáját és azt hisszük, helyesen fogal­mazták meg a róla alkotott véleményüket, amikor azt mondták: Mezei Sándor munkája alapján megkü­lönböztetett megbecsülést érdemel...! Bánóik István ra azok jelentkezhetnek, akik elvégezték az esti egyetem hároméves tagoza­tát, vagy a központi egy­éves pártiskolát, illetve en­nek megfelelő előképzett­séggel rendelkeznek (pél­dául: a felsőfokú oktatás­ban 5 évnél nem régebben államvizsgáztak marxiz­musból). Az igazgatóság a két em­lített tagozaton kívül fel­vételt hirdet az egyéves speciális kollégiumokra is. A következő tanévben öt speciális kollégium indul a megyében. Kecskeméten vezetéselméleti, iparpoliti­kai, propaganda, továbbá a káder- és személyzeti munka témakörében, Ba­ján a szocializmus politi­kai gazdaságtanát tárgyaló speciális kollégiumot szer­veznek. A hároméves tagozatnak Európai élvonalba ke­rült a magyar tógazdálko­dás. E hely megtartása fo­lyamatos előrehaladást kí­ván, s a magyar szakem­berek tudatában is van­nak ennek. Készül a hat évre szóló középtávú kuta­tási program. Az Alföld terméketlen, mezőgazdasá­gilag egyébként hasznosít- hatatlan talaján bővítik a tavak területét, elsősorban is a Tisza IL vízlépcső ha­A KERTÉSZET és Szőlé­szet című szaklap legutób­bi számát Bács-Kiskun me­gyének szenteli. Amint dr. Bálint György főszerkesztő elmondta, sorra veszik azo­kat a megyéket, amelyek­nek jelentősebb kertészeti termelésük van. így került sor egy olyan szám össze­állítására, amely kereszt- metszetét adja Bács-Kis­kun kertészeti termelésé­nek. Érdemes egy kicsit köze­lebbről szemügyre vennünk ezt a lapszámot. A bevezető írást, mondhatnánk a ve­zércikket, Erdősi József elvtárs, a megyei pártbi­zottság első titkára irta. A kertészet helyzetével és a további tennivalókkal fog­lalkozik. Ismeretes me­gyénk előkelő helyzete a szőlő-, gyümölcs- és zöld­ségtermesztésben. Erdősi elvtárs rámutat: „Kedvező természeti adottságaink folytán a termelés gazda­ságos, jövedelmező, meg­vannak a nagyüzemi ta­pasztalatok. Az új gazda­sági mechanizmus mind a fejlesztést, mind a korsze­rűsítést kedvezően befolyá­solja, mert végső fokon — helyesen — egybeesik az üzem, a terület és a nép­gazdaság érdeke.” A MEGYE zöldségtermesz­téséről dr. Mészöly Gyula, a Duna—Tisza közi Mezőgaz­dasági Kísérleti Intézet igaz­gatója ad áttekintést. Rá­minden járási székhelyet: kihelyezett osztálya mű­ködik, hetenként egyszer háromórás kötelező foglal­kozással. A kétéves szakost tó és kiegészítő tagozat csak Kecskeméten műkö­dik. A kétéves szakosítón heti három óra a kötelező foglalkozás, a kiegészítő ta gozaton és a speciális kol­légiumokon kéthetenként három óra. Valamennyi oktatási for mára április 30-ig kell je­lentkezni a járási, illetve városi pártbizottságok pro­paganda és művelődési osz­tályán, vagy az oktatási igazgatóság tanulmányi hi­vatalában, (Kecskemét. Ady Endre u. 18.). A felvé­tel nincs párttagsághoz kötve. A jelentkezők június első hetében felvételi vizs­gát tesznek, a döntésről jú­lius 10-ig értesítést kapnak. tósugarában. 1975-re orszá­gosan negyven százalékkal emelik a meglevő halas­tavak hozamát. A terv ará­nyairól, sokat mond az a tény, hogy az ország halas­tavaiból már jelenleg is évente mintegy félmilliárd forint értékű hal- és pecse­nyekacsahús kerül forga­lomba. Számításaink sze­rint programozott kutatás­sal ez belátható időn belül megháromszorozható. mutat, hogy a beruházások ebben az üzs.nágban igen gyorsan megtérülnek és örvendetes lenne, ha na­gyobb összeg állna rendel­kezésre a fejlesztéshez. Nincs mód arra, hogy valamennyi cikket felsorol­junk. Ezt egyébként már megtettük a lapszám meg­jelenése előtti ismertetőnk­ben. Az írások mind érde­kesek, hiszen olyan kér­désekkel foglalkoznak, me­lyek megyénk közvélemé­nyét érdeklik. A terme’és szakosítása és körzetesíté­se, a szakképzettség ene- lése, a csemegeszőlő-kuta­tás, a fajtakísérletek, a bo­rászati technológia, a kor­szerű gyümölcstermelés módszerei, a termelőszövet­kezetek melléküzemági te­vékenysége olyan gondok, amelyek napirenden van­nak. MINDEZEK jól tükröződ nek a Kertészet és Sző'* szét legutóbbi számábm megjelent cikkekben. A egyes témákat igen na gonddal, alapossággal, hozzájuk legközelebb á” el­dolgozták fel. Amikor kö szönetet mor-’unk Ír-' > sunknak az ötletért, ho egy megjelenést a m°<rv nek szenteltek, azt is m~ á'lapíthatjuk: az előttf>' álló számos feladat m?’-'' dásához ezek az írások hasznos segítséget nyűi: nak. —ű —r Európai élvonalban a magyar tógazdálkodás KERESZTMETSZET Bács megye kertészeti termeléséről

Next

/
Oldalképek
Tartalom