Petőfi Népe, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-22 / 44. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Korszerűsítik a zöldség-gyümölcs kereskedelmet Küldöttközgyűlés a megyei MÉK-nél A Szövetkezetek Bács- Kiskun megyei Értékesítési Központja, rövidített ne­vén. a MÉK, pénteken dél­előtt tartotta Kecskeméten évi rendes küldöttközgyű­lését, amelyen az igazgató­ság a tagszövetkezetekkel együtt értékelte az elmúlt évi munkát és meghatároz­ta a soron levő feladato­kat. A tanácskozáson részt vett dr. Molnár Frigyes, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a SZÖVOSZ elnöke, az Országos Szö­vetkezeti Tanács alelnöke, dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnöke, Buda Gá­bor, az MSZMP megyei bi­zottságának titkára, Panált László, a Zöldség-Gyümölcs Kereskedelmi Egyesülés vezérigazgatója, Brachna János, a MÉSZÖV elnöke, számos párt- és tanácsve­zető, a termelőszövetkeze­tek területi szövetségeinek vezetői. A küldöttgyűlést Kosa 'Antal, a MÉK igazgatósá­gának tagja, a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz-elnöke nyitotta meg, majd Perényi István igaz­gató, az igazgatóság beszá­molóját ismertette. Az elő­terjesztés részletesen ele­mezte a tavalyi munkát és az idei feladatokat Az el­múlt esztendőben a fel- vásárlási tervet csak 70 százalékra tudták teljesíte­ni, főként a kedvezőtlen időjárás miatt. A termés- kiesések következtében az értékesítési terv is csak 79 százalékban valósult meg Az idén 13 ezer vagon árut szándékoznak felvásárolni. A beszámoló felett élénk vita során felszólalt dr. Molnár Frigyes is. Hangoz­tatta, hogy a gazdasági re­form bevezetése szükség- szerűvé tette a zöldség- gyümölcskereskedelem kor­szerűsítését, amely a MÉK- et is érinti. Sokkal inkább kell igazodni a piac igé­nyeihez, a kereslet-kínálat változásaihoz. Ez nehezebb, bonyolultabb feladatok elé állítja a kereskedelmet, de a termelőket is. Olyan árut kell előállítani, amely meg­felel a mai igényeknek. Amennyiben nem ezt tesz- szük, elmaradunk a világ­piacon folyó versenyben. Ugyanakkor azzal is szá­molni kell, hogy a hazai igények is egyre nőnek. Nagyon helyes kezdemé­nyezés, hogy egyszerre több felvásárló és értékesítő je­lentkezik egy adott terüle­ten. Az úgynevezett több­csatornás értékesítési rend­szert tovább kell fejleszte­nünk. Az eddigi kezdemé­nyezések dicséretesek, a tapasztalatokat igyekszünk hasznosítani. A kereskedelem korsze­rűsítését segíti az is, ha összefognak a termelőszö­vetkezetek a MÉK-kel, vagy az általános fogyasz­tási és értékesítési szövet­kezetekkel. Mindinkább ér­vényesülnie kell annak a szemléletnek, amely a ter­melést, feldolgozást és ér­tékesítést egységes folya­matnak tekinti. A tanasztelfltok «wieriint a tékesítő központjai minde­nütt betöltötték feladatu­kat, de a változott gazdasá­gi környezetben újabb igé­nyek jelentkeznek. Ezért megkezdték az előkészüle­teket a korszerűbb forma kialakítására — mutatott rá többek között dr. Mol­nár Frigyest A hozzászólások, a vita tanulságait Perényi István igazgató foglalta össze. Befejeződött az öthónapos pártiskola Kecskeméten Tegnap ünnepélyes kere­tek között tartották a tan­folyamzárót Kecskeméten az öthónapos pártiskolán. Az iskola nagytermében Szabó Lajos, az Egységes Oktatási Igazgatóság veze­tője búcsúztatta a hallgató­kat Beszámolt azokról a tapasztalatokról, amelyek igen fontosak a jövő szá­mára, a pártiskola ugyanis most első ízben új tan­anyaggal és az eddigiektől eltérő oktatási módszerrel zajlott le. összesen 73 hall­gató tanult az elmúlt öt hónap alatt Bács-Kiskun Perényi István ismerteti az igazgatóság beszámolóját. Cipők a börzén Minden modell vevőre talált Börzét tartott Kecske­méten az Alföldi Cipőgyár. A rendezvényen megjelen­tek cipőnagykereskedelmi vállalatok és lerakatok ve­zetői. Hasonló eseményt legutóbb tavaly szeptem­ber végén rendezett a gyár, amikor a kora tavaszi kol­lekcióját mutatta be. Teg­nap azokat a lábbeliket rendelhették meg a keres­kedelmi szakemberek, ame­lyek májusban, illetve jú­niusban kerülnek az üdé­tekbe. Az Alföldi Cipőgyár má­sodik negyedévi termelési lehetőségeit Hegedűs Meny­hért igazgató ismertette. A külföldre szállítandó áru­kon kívül tavaszra 240 ezer pár lábbelit állítanak elő. A gyermeklábbelik közül ez alkalommal huszonegy féle szandált, félcipőt, illet­ve nyári, száras cipőt kí­náltak fel. A bemutatott férfi szandálok inkább ha­gyományos jellegűek vol­tak. Meglepetésszerű újdon­ságnak számítottak viszont a könnyű, hajlékony és pántos vagy fűzős lányka­cipők, amelyekből tizenkét modellt szemléltettek. Kö­zülük hat az elmúlt hetek­ben készült el. A bakfis- lábbelik a 31-es mérettől a 38-as számig sorakoztak fel — különböző színekben. A kisebb méretű cipők for­máját az elnyújtott kerek orr, míg a nagyobbakat a lapos, szegletes orrkiképzés jellemzi. A nagykereskedelmi vál­lalatok képviselői, mielőtt megjelentek a börzén, ösz- saeállították a hiánycikkek­nek számító termékek jegy­zékét, felmérték az egyes modellek, színek és mére­tek iránt megnyilvánuló igényeket. Az üzletkötő ta­lálkozón kézröl-kézre jár­tak a gyár termékei, és sokszor parázs vita előzte meg a rendeléseket A ci­pőgyár egyszázalékos ár­engedményt adott azoknak a nagykereskedelmi válla­latoknak, amelyek az új tí­pusú felnőtt lábbelikből 10 ezer párnál többet vásárol­tak. A börzén elkeltek a gyár termékei, s különösen az új vonalú, dísszel ellá­tott, bőrtalpú bakfisláb- belik, illetve a nyári, szá­ras, nyitott és a lakkbeté­tes gyermekcipők iránt nyilvánult meg élénk ér­deklődés. H. F. és Csongrád megye párt­alapszervezeteibőL A jelek szerint a gyakorlat köve­telményeihez igazodó tan­terv bevált és jobb segít­séget ad a pártmunka szá­mára. Az értékelés után Konfár Sándor, a Bács-Kiskun me­gyei pártbizottság és Gyár­fás Mihály, a Csongrád me­gyei pártbizottság munka­társa üdvözölte a végzett hallgatókat. A hallgatók nevében Tóth Béla mon­dott köszönetét az iskola vezetőségének. XXIV. évf. 44. szám 1969. február 22, SZOMBAT Ära i 80 fillér Öregek a tanyán (3. oldal) Kereskedelem a reform első évében (4. oldal) 4 oldalas RÁDIÓ és TV melléklet (5—6. oldal) Elmarad az első bajnoki forduló (10. oldal) Véget ért a KGST-országok belkereskedelmi minisztereinek értekezlete Munkacsoportok az árucsereforgalom, a műszaki technika fejlesztésére, a tudományos kutatás fokozására Szurdi István belkeres­kedelmi miniszter zársza­vával befejezdőtt a KGST- országok belkereskedelmi minisztereinek első tanács­kozása. Az ülésről készült jegyzőkönyvet a delegáció­kat vezető miniszterek ün­nepélyesen írták alá pénte­ken feste a Gellert Szálló­ban. Pénteken délben a Gel- lért Szállóban dr. Juhár Zoltán miniszterhelyettes sajtótájékoztatón számolt be a KGST-országok bel­kereskedelmi miniszterei első értekezletének tapasz­talatairól és a tanácskozás magyar vonatkozásairól. A miniszterek megtár­gyalták a KGST-országok belkereskedelmének hely­zetét, a közös problémákat, ennek alapján megjelölték a legfontosabb tennivaló­kat, s ezek realizálására három munkacsoport meg­alakítását határozták el. Az árucsereforgalom módsze­reinek tanulmányozására és fejlesztésére létrehozandó munkacsoportot a lengyel belkereskedelmi miniszté­rium vezeti, a kereskede­lem gépesítési, műszaki­technikai problémáival fog­lalkozót az NDK belkeres­kedelmi minisztériuma irá­nyítja, míg a kereskedelem közgazdasági, tervezési kér­déseivel, a tudományos ku­tatásokkal, a munkaszerve­zéssel és a szakoktatás kér­déseivel foglalkozó munka- csoport tevékenységéért a magyar Belkereskedelmi Minisztérium a felelős. — Természetesen a munka- csoportokban valamennyi tagország szakemberei részt vesznek. A miniszterek értekezle­te hangsúlyozta a lakosság ellátásában az import, ezen belül a közvetlen válasz­tékcsere, fontosságát. Meg­egyeztek, hogy néhány éven belül megkétszerezik a je­lenlegi forgalmat. Ezt fe­jezi ki az az általánosan elfogadott törekvés is, hogy a tagországok korszerű fo­gyasztási cikkei valameny- nyi szocialista ország pia­cán megtalálhatók legye­nek. Abban is egyet értet­tek a miniszterek, hogy a választékcserét új módsze­rekkel, újabb árucikkek bekapcsolásával kell növel­ni. A tanácskozás ehhez megfelelő eszköznek tar­totta többek között a ha­tármenti árucsereforgalom kialakítását, illetve bővíté­sét. A magyar kereskedelem tavaly a jugoszláv partne­rekkel mintegy 4 millió dolláros forgalmat bonyolí­tott le ily módon. Az idén megindul a csehszlovák ha­tármenti áruforgalom, s ha­sonló együttműködést ala­kítanak ki a román, és a szovjet kereskedelemmel is. Elvi megállapodás született, hogy a baráti országok bel­kereskedelmi szakemberei részt vegyenek az egyes or­szágokban tartott ipari árubemutatókon és csatla­kozzanak a rendelésekhez. Ilyen célból hívta meg a magyar Belkereskedelmi Minisztérium a KGST-or­szágok belkereskedelmi küldöttségét az idei Buda­pesti őszi Vásárra. A miniszterek egyet ér­tettek abban, hogy meg kell gyorsítani a kereske­delmi és vendéglátóipari gépek, berendezések gyár­tásának szakosítását, annál is inkább, mert meglehető­sen sok ezen a területen a párhuzamosság. A tárgya­lások során kialakult az igény a nemzeti éttermek és üzletek hálózatának ki­alakítására, illetve bővíté­sére, s a kereskedelmi szakemberek, a vendéglátó­ipari főiskolások rendsze­res cseréjére. A KGST-országok belke­reskedelmi miniszterei el­határozták, hogy még ez év végén megtartják má­sodik értekezletüket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom