Petőfi Népe, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-22 / 44. szám

t oldal 1969. február 22, szombat Ajub Khán visszalép? a pakisztáni helyzet Figyelmeztetés Európa népeihez A négy hónap óta egyre feszültebb pakisztáni hely­zetben pénteken új drámai fordulat következett be, amikor — nyugati hírügy­nökségek jelentése szerint — a 62 éves pakisztáni el­nök rádióbeszédében beje­lentette, hogy a jövő év márciusában sorra kerülő elnökválasztásokon nem szándékozik indulni. „Ez az elhatározásom végérvé­nyes és visszavonhatatlan” — mondotta az elnök, aki 1958 októberében vértelen puccs útján szerezte meg a hatalmat. Rádióbeszédében Ajub Khán elismerte, hogy az országban széles körű elé­gedetlenség mutatkozik „a dolgok jelenlegi állásával”, majd célzott arra, hogy a legközelebbi elnökválasztá­sok a jelenlegi közvetett választási rendszer helyett „új rendszer szerint” tör­ténhetnek. Ugyanakkor figyelmez­tette az ellenzéki pártokat, ha nem sikerül nekik vele megegyezésre jutni, akkor a nehézségek elhárítása ér­dekében megteszi a maga „alkotmányos javaslatait”. Az elnök nem fejtette ki, hogy milyen javaslatokra gondol. A kelet-pakisztáni Khul­na városában pénteken Xuan Thuy, a párizsi tárgyalásokon részt vevő VDK-küldöttség vezetője a Pravda párizsi tudósítójá­nak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy ameny- nyiben a tárgyalásokon nem jutnának előbbre, ezért kizárólag az Egye­sült Államok viselné a fe­lelősséget. Rámutatott, hogy az egész világ tisztán látja a vietnami nép abszolút igazát. A VDK kormányá­nak négy pontja, a DNFF politikai programja és öt pontja megfelel mind a vietnami nép jogos követe­mintegy húszezres tömeg tüntetett a kormány ellen. A tüntetők és a rendőrök összecsapásában három pol­gári személy életét vesztet­te, egy rendőrt pedig a tö­meg megölt. (Reuter) léseinek, mind pedig az 1954. évi genfi megállapo­dások alapelveinek. Rámu­tatott, hogy az Egyesült Ál­lamok képviselői mindösz- sze néhány tisztán katonai jellegű kérdést szeretnének érinteni. Mindenekelőtt a demilitarizált övezet prob­lémájának megoldása mel­lett kardoskodnak. A demilitarizált övezet kérdését előtérbe helyezve, az amerikaiak azt szeret­nék elhitetni, hogy a jelen­legi háború valamiféle Észak és Dél közötti há­ború, amelyet Észak „ag­ressziója” robbantott ki. Azt hajtogatják, hogy elég tiszteletben tartani a de­militarizált övezetet ah­hoz, hogy a háborút kor­látok közé szorítsák. A .valóság viszont az, hogy a vietnami háború nem Észak és Dél háborúja, hanem az amerikai agresszorok és szövetségeseik háborúja a dél-vietnami lakosság és fegyveres erői ellen. A VDK küldöttségének veze­tője végül hangsúlyozta: többször is kijelentettük, hogy a lehető legkomo­lyabb szándékokkal érkez­tünk Párizsiba. Ha az Egye­Mpalerlalolc az SiDK-ban Március elején az NDK középső és nyugati terüle­tein hadgyakorlatokat tar­tanak a Németországban állomásozó szovjet csapa­tok és az NDK nemzeti néphadseregének egységei, Jakubovszkij marsallnak, a Varsói Szerződés tagálla­mai egyesített fegyveres erői főparancsnokának ve­zetésével. A hadgyakorlatokra a Varsói Szerződéshez tarto­zó országok egyesített fegy­veres erői vezérkarának a katonai kiképzésre vonat­kozó tervének megfelelően kerül sor. A Német Demokratikus Köztársaság Nemzeti Front­jának Országos Tanácsa pénteken Berlinben nem­zetközi sajtókonferenciát rendezett, amelyen Albert sült Államok valóban „tar­tós békére” törekszik, amint ezt oly gyakran han­goztatja, akkor a vietnami probléma rendezésének alapjaként ismerje el a VDK kormánya négy- és a DNFF öt pontjából kiin­duló állásfoglalást. Oldrich Cernik elnökle­tével csütörtökön ülést tar­tott a csehszlovák szövet­ségi kormány. Az ülésen létrehozták a nemzetközi gazdasági és tudományos­műszaki együttműködés ta­nácsát — mint a kormány konzultatív és koordinációs szervét. A tanács elnökévé Frantisek Hamouz minise terelnök-helyettest. Cseh­szlovákia állandó KGST- képviselőjét nevezték ki. A szövetségi kormány rpegállapította, hogy nö­velni kell a szlovákok rész­vételét a szövetségi szer­vek adminisztratív agpará- 'tuííBári.' Ezután" a kor­mány meghallgatta a náci bűnök üldözésére alakult kormánybizottságnak a szö­vetségi adminisztrációban elfoglalt helyével kapcso­latos javaslatokat. A kor­mány elhatározta, hogy a bizottság a szövetségi kor­mány szerve lesz, és elnö­kévé B. Kucera minisztert neverte ki. A szövetségi kormány ezt követően meghallgatta Jan Marko külügyminisz­ter jelentését a Szovjet­unióban folytatott megbe­széléseiről. valamit a Jed- rychowsiki lengyel külügy­miniszterrel folyamatban levő tárgyalásokról. A kormány pozitívan ér­tékelte az állambiztonsági szerveknek az állampolgá­rok nyugalma és biztonsá­ga, valamint a rend meg­őrzése érdekében tett erő­Norden, az NSZEP Politi­kai Bizottságának és a nemzeti front elnökségé­nek tagja figyelmeztetést intézett Európa népeihez: ne nézzék tétlenül a Né­met Szövetségi Köztársaság revansista, militarista po­litikáját és az országban mind jobban erősödő új­náci irányzat térhódítását. Határozottan kijelentette: „Európa békéje és bizton­sága megköveteli, hogy a szövetségi gyűlést nem Nyugat-Berlinben, hanem a szövetségi köztársaság te­rületén tartsák meg.” Rámutatott, hogy szoros kapcsolat áll fenn a jelen­legi bonni politika és az NSZK-ban újjáéledő náciz­mus között. A kormányka­binet munkatársai és az feszítéseit. A továbbiakban állást foglalt az olyan do­kumentumok és irományok kiadása és terjesztése ellen, amelyek — névtelenül vagy „oktatási segédeszköz” for­májában — rágalmazzák és sértegetik Csehszlová­kiának. valamint szövetsé­Kiro Gligorov jugoszláv miniszterelnök-helyettes a Jugoszláviában 1965-ben bevezetett gazdasági re­form egyik kezdeményező­je és irányítója belgrádi Komunisztnak adott nyilat­kozatában az országban az év elején megmutatkozott gyorsuló áremelkedésekről szólva kijelentette: „hely­telen lenne azt a következ­tetést levonni, hogy gazda­sági életünkben valamiféle új irányzat nyilvánul meg, azaz a termelés inflációs alapokon növekedett”. — Majd hozzáfűzte, hogy „je­lenleg valahol azon a ha­államtitkárok között 20, a Bundeswehr tábornokai és tisztjei között, a hadügy­minisztériumban, valamint az irányító NATO-szervek- ben 189, a magas rangú igazságügyi tisztviselők, bí­rák és ügyészek között 1118, vezető külügyi szol­gálatban 244, a rendőrség és az alkotmányvédő hiva­tal vezetőállású beosztottai között 300, olyan személy tevékenykedik, aki a hit­leri fasizmus fontos táma­szai közé tartozott. A sajtóértekezlet végén dokumentumokat nyújtot­tak át az újságíróknak. Nyugat-Berlin és Bonn nemzetközi jogellenes kap­csolatairól és a Nyugat- Berlinben elkövetett pro­vokációkról. geseinek vezető politikai személyiségeit. A kormány kötelezte az illetékeseket, hogy az említett törvény' ellenes sajtótermékekkel szemben az érvényben levő törvényes rendelkezéseK- nek megfelelően járja­nak eL táron vagyunk, amelyen túl, a jelenlegi becslések szerint, nem igen tudnánk növelni a termelést, anélkül, hogy fel ne merülne az inflációs nyomás veszélye”. Gligorov síkraszállt az árak alakulását ellensúlyo­zó, a múlt héten bejelen­tett kormányintézkedések mellett, hangsúlyozva an­nak fontosságát, hogy mint­egy 650 millió új dinárral csökkentik a hitelek össze­gét. Közölte, hogy a jugo­szláv gazdaság az elmúlt három évben 1 200 000 000 dollár értékű új felszere­lést kapott külföldről. A közel-keleti megoldás kulcsa Anglia és Franciaország ENSZ-delegátusa levélben ítélte el a zürichi merény­letet. Armand Berard fran­cia ENSZ-delegátus rámu­tatott, hogy „az ilyen tra­gikus epizódok újból iga­zolják, annak szükségessé­gét, hogy a felelős államok további erőfeszítéseket te­gyenek a közel-keleti hely­zet rendezése érdekében és biztosítsák a BT 1967. no­„Mosolygó KAIRO (MTI) Heikal szokásos pénteki vezércikkében megállapít­ja: most már kétségtelen, miszerint az angolok 250 Centurion harckocsit és más hadianyagot szállíta­nak Izraelnek. Az A1 Ahram főszerkesztője an­nak a véleményének ad ki­fejezésit, hogy a diplomá­ciai kapcsolatok megszakí­tása Angliával csupán for­maság lenne minden gya­korlati érték nélkül, Hei­kal azt javasolja, hogy az arab országok üljenek ösz­vember 22-i határozatának végrehajtását”. William Rogers amerikai külügy­miniszter Washingtonban a képviselőház külügyi bi­zottsága előtt számolt be a nemzetközi helyzetről, majd a Közel-Kelettel kapcsolat­ban kijelentette, hogy a helyzetet a robbanásig fe­szíthetik a közel-keleti megtorló cselekmények. miniszter” sze és közösen ítéljék el Angliát, „amely egy mo­solygó minisztert küldött el hozzánk telve jó szán­dékkal. miközben fegyve­reket szállít Izraelnek”. A cikkíró azt javasolja, hogy függesszék fel a Szuezi- csatorna déli szakaszán a kotró munkálatokat, ame­lyeknek célja az ottrekedt angol hajók kisaabadítása. továbbá bojkottálják az angol árukat az arab vi­lágban és más gazdasági természetű megtorlásokkal is éljenek. (AFP) íz amerikaiak megsértették a tűzszünetet Íz agresszorok háborúja Xuan Thuy nyilatkozata a Pravdának Á csehszlovák kormány Nincs új irányzat a jugoszláv gazdasági életben Ki keres a nigériai iestvérháborű n ? 1944 utolsó hónapjaiban a svájci Oerlikon—Bührle AG hadianyag- és fegyvergyár, na­gyobb megrendelést kapott — rekordidő alatt kellett néhány- száz 20 milliméteres légelhárí­tó ágyút gyártaniuk. A meg­rendelő kívánsága; az ágyúk csövébe horogkeresztet kell vésni. Az ágyúk darabjáért 36 ezer birodalmi márkát fizetett a megrendelő, a hitleri hadi­gépezet. Mire az ágyúk elké­szültek — a fegyverek pihen­tek. 1945 májusában — már vége volt a háborúnak. A ki­fizetett acélszörnyetegek ma­radtak, valahol egy svájci rak­tár mélyén vártak — rozsdá­sodva, s az Oerlikon elköny­velte a nyereséget. Az ágyúk nemrég útnak in­dultak — útjuk botrányt ka­vart, kínos szennyes botrányt. A La Tribune de Génévé, gen­fi lap egyik munkatársa a ni­gériai háború elején Biafra központjában egy légelhárító ágyúra figyelt fel. A cső át- tüzesedve ontotta a lövedéke­ket, s a biafrai katonák bol­dogan tapsikoltak, ha ágyújuk célba talált. Az újságíró meg­nézte közelebbről a fegyvert, s meglepetten vette tudomá­sul; az bizony hazai, svájci gyártmány. A felirat: Oerli­kon—Bührle AG. A légvédelmi 20 milliméteres volt, csakúgy mint azok, amelyeket a Né­met Birodalom rendelt. Az új­ságíró jelentkezett a gyárnál, de ott azt mondták: „ön bi­zonyára tréfál uram. Tíz éve nem szállítottunk arra a kör­nyékre. Egyébként is tudhat­ná; országunk törvényei tilt­ják, hogy svájci lőszert vagy fegyvert olyan országba szál­lítsunk, ahol háborúskodnak, vagy a fegyveres konfliktus lehetősége fennáll.” S néhány hónap múlva: A zürichi repülőtéren letartóztat­ták az Oerlikon egyik vezető­jét, majd további két vezető­beosztású alkalmazottat. A vád: Fegyverkivitel, engedély nélkül. Féltucat afrikai és kö­zel-keleti országba szállították a fegyvereket, az engedélye­ket hamisították, a miniszter aláírását és a bélyegzőt is. Csak Nigériába 300 ágyút vit­tek. A vizsgálat kiderítette, hogy a gyár nem csupán ágyúkat szállított hanem szakembere­ket is, akik megtanították az ibókat, hogyan kell a gyilkos szerszámokat kezelni. A svájci szövetségi kormány közölte: az Oerlikon csaknem 21 millió dollár értékű hadi­anyagot szállított a válságöve­zetekbe. A gyár három vezető munkatársa hónapok óta őri­zetben van. Az igazgatók azonban szabadlábon védekez­nek — s minden bizonnyal van segítőjük is. Máskülönben már a kezdet kezdetén kide­rült volna, hogy a kiviteli ok­mány hamis. A berni hadügy­minisztériumban tudniuk kel­lett volna a szakértőknek, hogy Angliának nincs szüksé­ge második világháborús lég­elhárító ágyúkra — (az enge­dély ugyanis erről szólt) — s valami bűzlik az Oerlikon kö­rül. Van azonban egy sokkalta elgondolkoztatóbb momentuma az ügynek. A fegyverek nagy százaléka Biafrába, illetve Ni­gériába ment. S ott riioslaná- ban naponta ezrek halnak meg. Több mint másfél éve tart a háború — s jóllehet Ni­gériában hajdan csak dárdát és nyilat gyártottak, ma a mo­dern haditechnika meglepően széles arzenálja áll rendelke­zésükre. s ez is az okok kö­zé tartozik; hogy miért pusz­tul el annyi ember ezen a vi­déken. Közben a svájci vörös- kereszt szervez, gyűjt, repülő- géneket bérel, segíteni akar. Előfordult, hogy útközben a segítőket lelőtték, svájci se­gítséggel. Az irányzékot a svájci szakértők adták meg, az Oerlikon ágyúin. A zürichi Neue Presse című lap írta: „Legyünk legalább most az egyszer őszinték ma­gunkhoz, valljuk be, szeretünk nagy pénzeket keresni”. A szövetségi kormány, Svájcban azon buzgólkotlik, hogy az őszinteség valóban érvényre jusson, s ideje is, hogy a szennyes botránykígyót való­ban lefejezzék és az ügy vé­gén a pont — becsületes írás­jel legyen. HANOI A DNFF Felszabadulás hírügyn öksége j elen tette, hogy a DNFF által beje­lentett hétnapos holdújévi fegyverszünet alatt az ame­rikaiak február 15-ón és 16-án bombáztak és gya­logsági támadást intéztek több sűrűn lakott terület el­len Quang • Tri és Thua Thien tartományban. A népi felszabadító erők meg­torlásképpen február 17-én heves támadást indítottak a 9. amerikai tengerészgya­logos ezred ellen és harc- képtelenné tettek 400 ame­rikai katonát. Ezenkívül hat ágyút és nagymennyi­ségű lőszert zsákmányol­tak. WASHINGTON Francis T. Reitmeyer 24 éves amerikai hírszerző tiszt lelkiismereti okokból leszerelését kérte a hadse­regből, mivel a kiképző is­kolán arra oktatták őket, hogy „a kínzás legszélső­ségesebb formáit” alkal­mazzák a vietnami polgári személyekkel szemben. * A VNA közlése szerint a Patet Lao csütörtökön nyil­vánosságra hozta, hogy amerikai harci repülőgépek február 16-án sűrűn lakott laoszi területeket bombáz­tak a 6. számú országút mentén a VDK határa kö­zelében. A légelhárító egy­ségek egy F—105-ös bom­bázót lelőttek. Ezzel az 1964 májusa óta laosz fe­lett lelőtt amerikai gépek száma 1019-re emelkedett. A Patet Lao másrészt az­zal vádolja az amerikaia­kat, hogv számos légitáma­dást hajtottak végre Tha- teng városa ellen, amelyek következtében sok polgári személy életét vesztette, il­letve megsebesült és több mint 400 ház romba dőlt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom