Petőfi Népe, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-26 / 47. szám

1969. február 86. nerd» 8. oldat A verseny friss mozgásra kényszeríti a partnereket Uj helyzet a teherszállításban Közös vállalkozás rr« f rr ■■ «■ Kiskoroson 1. Együttműködés — a termelők részéről Milyen új helyzet ala­kult ki a közlekedésben, teherszállításban az új gaz­daságirányítási rendszer bevezetésének első évében? — Érdekes megállapításo­kat találunk erre vonatko­zólag abban a — tájékozta­tó jellegű — jelentésben, melyet a megyei Népi El­lenőrzési Bizottság szakbi­zottsága állított össze. A fuvaroztató vállalatok véleménye szerint — az addigi adminisztratív kö­töttségek feloldása révén — gördülékenyebben bonyo­lódtak le a teherszállítások. Egész évben problematikus volt azonban a rakodás, részben létszámhiány rész­ben az alacsony fokú gépe­sítettség miatt. Belépett a konkurrencia Bizonyos arányeltolódás következett be a közúti szállításra létrehozott autó- közlekedési vállalat, illetve a konkurrensként jelenke- ző mezőgazdasági üzemek és termelőszövetkezetek fu­varforgalmában. Az újon­nan belépő fuvarozók — egyrészt saját igényeik, másrészt más vállalatok és egységek fuvarigényeinek kielégítésével — jelentős volumenű szállítást vontak el az autóközlekedési vál­lalattól. A napról napra erősödő mezőgazdasági üze­mek némelyike nem is mellékági, hanem fő kere­seti forrásnak tekinti a fu­varozást. A jelentős adó- kedvezmény révén kisebb költséggel dolgozhatnak, szinte korlátlan óraszámig foglalkoztatják gépjármű- vezetőiket. Előnyük az is, hogy még nvári mezőgazda- sági csúcsidőszakban is ra­kodómunkással együtt tudnak gépkocsit biztosí­tani a szállittatónak. Amire fel keli figyelni A konjunkturális lehető­ségeknek azonban káros hatása is mutatkozik. A NEB közlekedési és szál­lítási szakcsoportjának megállapítása szerint nem egyszer túlzott haszonhaj- hászás. jogtalan költségek felszámítása jár ezzel. A túlfoglalkoztatásból eredő kereseti többlet bizonyos határon túl nemcsak, hogy nem szolgálja az egyén ér­dekét, de helytelen szem­lélet eluralkodásához is ve­zet. Például indokolatlan előnyhöz jutás az autóköz­lekedési vállalat havi — a szakmában optimális — munkaidő keretével szem­ben, amikor a tsz-ek né­melyike annál jóval ma­gasabb óraszámban foglal­koztatja a gépkocsivezetőt. Ez pedig közúti veszélyes­ség szempontjából sem megengedhető. E jelenségekre már most fel kell figyelni, s a folyamatot helyes irányba kell terelni. A tény az, hogy a szállít­tató vállalato'mak igen jól jön a termelőszövetkezetek fuvarozó tevékenysége. A verseny a 9. sz. Autóköz­lekedési Vállalatot is mo­dem szervezési, igényfel­mérési módszerek alkalma­zására késztette. Belső szer­vezeti változtatásokat haj­tott végre, mint pl. — ke­reskedelmi osztály kialakí­tása, „Volán” utazási iroda felállítása, piackutató, fu­varszervezők beállítása. Célszerűbb gépkihasználás Egész év folyamán nagy erőfeszítéseket tett a vál­lalat gépjárműállományá­nak korszerűsítésére, a szállíttatok jobb kiszolgá­lása érdekében. 1968-ban 50 tehergépkocsit és 28 au­tóbuszt szerzett be az AKÖV. 31-gyel növelte a pótkocsiállományt is, ami­vel az úgynevezett dinami- | kus teherbírást fokozta. . Ugyanakkor — többek közt 61 tehergépkocsit, 29 teher- pótkocsit — s 15 autó­buszt selejteztek ki, ami mutatja a nagymértékű mi­nőségi változást Így tudta a vállalat csúcsforgalmi időszakban a Kecskeméti Konzervgyár és a MÉK nagykocsiigónyét kisebbség már köteles alá­vetni magat a többség ál­láspontjának. ÉS EZ nem lehet vala­miféle passzív beleegye­zés, „fegyvernyugvás”, ha­nem minden párttag kivé­tel nélkül és függetlenül a korábbi álláspontjától kö­teles védelmezni, hirdetni a többség elhatározását, va­lamint tevékenyen részt venni az elfogadott hatá­rozatok végrehajtásában. A Szervezeti Szabályzat minden párttag számára el­ismeri természetesen az úgynevezett kisebbségi vé­lemény .-ennt-utását. De a lehetőség nem azonos a ki­sebbségi álláspontok, az ellenzéki nézetek hirdeté­sével, vagy még kevésbé szolgálhat indokul a hatá­rozat végrehajtása megta­gadásának. A kommunista pártok szervezeti elvei nem teszik lehetővé, hogy a párton belüli kérdések megvitatá­sát, eldöntését vagy foly­tatását illetéktelen szer­vek, csoportok vagy gyak­ran szűk baráti körök kö­zé kivigyék. Erre nincs is szükség, mert a kérdések pártszerű keretek között történő megtárgyalására, egyéni vélemények elmon­dására, nagyon sok lehető­ség és forma áll minden párttag rendelkezésére. Így a pártcsoportoktól, a tag­gyűléstől kezdve a külön­böző pártbizottságokon át, egészen a Központi Bizott­ságig. Rendkívül ingatag tehát az olyan érvelés, amikor pártszerűtlen for­mák között folytatott vi­ták felelősei megpróbálnak azzal védekezni, hogy „kü­lön véleményük kifejtésére nem találtak más lehetősé­get”. TALÁLKOZNI — ha él­vétve is — olyan jelensé­gei, amikor egyes elvtár­siak azért helyezkednek el­lenzéki álláspontra, mond­ván, hogy az ,Jő személyes nézeteik nem találtak meghallgatásra”, illetve a döntést megkérdezésük nélkül hozták. Az esetek többségében — és ez lenne az ideális állapot — arra kellelne törekedni, hogy ilyen gyakorlatra ne ke­rüljön sor, s lehetőleg min­den fontosabb kérdésben előzetesen kikérjék a párt­tagság véleményét. Mégis a személyes vélemény kiké­résének hiánya politikai kérdésekben senki számára kielégíteni. Ez adott lehe­tőséget az eddigiektől el­térő feladatok, nagyobb szállítási távolságokra szó­ló fuvarok elvégzésére. Mint új vállalásokra ke­rült sor több olyan tömeg­áru elszállítására közúton, amelyet ez ideig a MÁV végzett. Csupán egy p>éldát említünk ennek jellemzé­sére. Az Ercsi Cukorgyár részére eddig a Kalocsa— Kecel vasútállomásra kel­lett fuvarozni, onnan a MÄV vitte tovább a ter­méket 1968-ban a vállalat közúton, közvetlenül a ter­melőhelyről szállított 1200 vagon cukorrépát a gyár­ba. Az új mechanizmus első éve tehát a szállításban is egészséges fejleményeknek lett elindítója. Tóth István Hajtatóházak Ezeket az impozáns mé­retű hajtatóházakat egy termelőszövetkezet építette Bukarest közelében. A szö­vetkezetiek új módszer se­gítségével különösen nagy hozamot értek el az ubor­katermelésben. Az ágyasok földje alá bőségesen ned­vesített, műtrágyával meg­szórt szalmagyékényl rak­nak, és az így előkészített ágyasba ültetik el az ubor­kapalántákat. (AGER—MTI—KS) 1968. október 12. Küldött- gyűlés volt ekkor Kiskőrö­sön. Azoknak a vállalko­zóknak a megbízottai vet­tek részt a tanácskozáson, akik szorosabb, szervezet­tebb és tervszerűbb együtt­működésre törekednek. — Több mint húsz gazdaság — szakszövetkezet, tsz, ter­melőszövetkezeti csoport, illetve állami gazdaság — a Kiskőrös és Vidéke Fo­gyasztási és Értékesítő Szövetkezet illetve a Kalo- csavidéki Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalat Kiskőrösi Telepe képvisel­tette magát. Megalakult a tervezett közös vállalat héttagú igazgatósága és hu­szonhat tagú igazgató ta­nácsa. A feleket nagyon is mél­tányolható célok vezetik. A termelés, tárolás, feldolgo­zás és értékesítés össz­hangjának megteremtésé­vel jövedelmezőbbé kíván­ják tenni az élelmiszer­gazdálkodásukat. A szak­szövetkezeti vezetők tehe­tetlen dühvei panaszolják például, hogy tavaly a nye­reségük egy része a gyü­mölcsfák alatt „rothadt el”. Az ipari célra használható néhány termékért ugyanis olyan felvásárlási árat kí­nált csak a MÉK, amiért a tagok inkább veszni hagyták a hasznosítható ér­téket. Ugyanakkor a kon­zervgyári üzemnek — mint »zt Csizmát József telep­vezető elmondta — a múlt nem szolgálhat mentségül a pártszerűtlenségéhez. (Más a helyzet, amikor személyi kérdésről van szó, itt min­den egyes esetben az ille­tékes pártszerv köteles előzetesen meghallgatni az érintett személyek vélemé­nyét.) Azért is fontos ezt hangsúlyozni, mert a párt­ban nincs és sohasem le­het abszolút demokrácia. A felsőbb szervek dönté­seinél gyakorlatilag lehe­tetlen minden egyes párt­tag személyes véleményé­nek meghallgatása, illetve figyelembe vétele. Az ilyen­fajta törekvés megbénítaná a pártot, lehetlenné tenné a politikai vezetést és eleve elavulttá degradálna min­den döntést, különösen olyan esetekben, amikor gyors cselekvés rendkívül fontos. lasz kézenfekvő: közvetle­nül, vagy közvetve maga a párttagság. Különben is, ha minden politikai kérdésben a párttagságnak személye­sen kellene döntenie, mert másként nem érvényes a határozat, akkor mi szükség lenne gyakorlatilag a párt vezető szerveinek a létre­hozására. MAS OLDALRÓL meg­közelítve a helyzet a kö­vetkező: a pártvezetés le­nini elveihez az is hozzá­tartozik, hogy a felsőbb szervek döntései az alsóbb szervekre, illetve a pártta­gokra kötelező érvényűek. Ez sem mond ellent a pár­ton belüli demokráciának. Hiszen kik hozták létre a párt vezető szerveit? A vá­A PARTSZEUÜ vita ésa pártegység tehát a kommu­nista pártok életében szer­ves, összefüggő egészet ké­pez. A vita nem lehet ön­cél, hanem a párt eredmé­nyes munkáját, szervezett­ségéi elősegítő folyamat. A pártegység gyengül, vagy veszélybe kerül, ha a kü­lönböző döntésekben nem fejeződik ki — ha közvet­ve is — a párttagok több­ségének véleménye, akara­ta. Történelmi tapasztalat, hogy a pártáiét különböző szabályainak mechanikus, merev értelmezése, esetleg egymással történő szembe­állítása magának a párt­nak okoznak súlyosabb ká­rokat. Ezért a vitát, mint a pártélet valamennyi törvé­nyét. csakis a többi nor­mákkal összefüggésbén kölcsönhatásában foghatjuk fel helyesen, ¥• 1, évben is akadt kihaszná­latlan cefreérlelő ciszter­nája. Biztonságos termelés; ne szétszórt beruházások, ha­nem összpontosított fejlesz­tés; összehangolt munka­erő-foglalkoztatás — ezek körülbelül az együttműkö­dés szándékának szép jel­szavai. Az alakuló ülés óta viszont nem sok minden történt. Ügy tűnik, hogy nagyon sok még a „kelle­ne” és kevés a kézzel fog­ható realitás. Az elképze­lésekről nyilatkoztak la­punknak a partnerek, min­denekelőtt a két pólus: a mezőgazdaság illetve az ipar képviselői. A termelők nevében dr. Szőke János, a ke­celi Kinizsi Szakszö­vetkezet elnöke, a kö­zös vállalat megválasz­tott igazgatója tájékoz­tatott. — Gyorsul az idő, egyre nehezebb lépést tartani a kor követelményeivel. — Ilyenkor divatos is, köny- nyű is az objektív nehéz­ségekre hivatkozni, holott többnyire nem erről van szó. A jó vezetéshez ma­gasfokú képzettség és fele­lősségérzet mellett mindig szükség van a bátorságra, természetesen az ésszerű­ség határán belül. Az új gazdaságirányítási rend­szerben pedig csak a bátor gazdasági kezdeményezésé a jövő, ezt a lehetőséget elmulasztani — nem erős a kifejezés — felelőtlenség. Jól láttuk, tíz év alatt mennyit fejlődött a mező- gazdaság, a mai eredmé­nyeket 1958/59-ben kevesen tartották lehetségesnek. A következő, talán még en­nél is nagyobb lépések megtételéhez pedig aligha lesz szükség a tíz esztendő felére is. Egy ilyen lépés volna ez a vállalat. Dr. Szőke János nyugodt, határozott szavakkal beszél, de mégis minden mondatá­ból érződik a lendület, a lelk'sedés. És egy kis visz- szafojtott sajnálkozás is, mert a közös vállalat ügye az utóbbi hónapokban alig- alig haladt előre valamics­két. — Ügy tűnik, holtpontra jutottunk, pedig most már cselekedni kellene. Kidol­goztuk az új alapszabály­mintát, és elküldtük véle­ményezésre a felsőbb szer­veknek, a TOT-nak és a Nemzeti Banknak. Az öt­letet mindenütt jónak, ki­vitelezhetőnek tartják. És, mint az országban az első ilyen vállalat, jelentős ked­vezményekben is részesül­nénk. — De mit is jelentett valójában ez az ötlet? — A termelői és a fo­gyasztói árak között a me­zőgazdasági termékeknél nem ritka a 100 százalékos, vagy ennél is magasabb ár különbözet. Ez a rés min­denképpen méltánytalan a termelő és a fogyasztó ré szére is. A piaci csatorná­kon lassú a mezőgazdaság termékek átfutása, sok esetben már ez is eleve le­hetetlenné teszi, hogy a jó minőségben megtermett áru romlás nélkül kerüljön a fogyasztóhoz. Segíteni kell. A konzervgyár közremű­ködésével sokat tudnánk javítani a helyzeten, hi­szen a gyorsabb termékfel­dolgozás csökkenti a rom­lás veszélyét. De ez csak egy előny a sok közül. — A vállalat alapsza- bálymintájában máso­dik helyen szerepel a feladatok között a tá­rolókapacitás intenzív fejlesztése. Milyen lé­péseket szándékoznak tenni ez irányban? — A Kiskőrös környéki szakszövetkezetekben és nálunk. Kecelen is, felhal­mozódtak már bizonyos pénzösszegek, amelyekkel, ha összefognánk, meg le­hetne oldani a feladatot. Ezek az összegek csak úgy segíthetik hatékonyan a termelést, ha a termelők forgatják, a folyamat köz­vetlen szolgálatába állítják. A jelenlegi pénzeszközök­kel már meg tudnánk in­dítani a vállalatot, hiszen a hosszabb, rövidebb idő­re beadott összegek az úgynevezett mozgó részje­gyek gyorsabb forgását is biztosítani tudnák. A feladatokat mindig a kor diktálja, egyre sürge­tőbb kényszerrel. Nekünk, termelőknek figyelemmel kell kísérni az értékesítést, is és ha hibát látunk, ott sürgősen segíteni kell a magunk és a fogyasztó ér­dekében. A meglevő anya­gi eszközöket mindig odi kell irányítani, ahol a leg­hatékonyabban érvényesít­hetik közös céljainkat. Ha a kereskedelemnek nincs elég pénze, hogy hűtőhá- zakat építsen, nekünk ko1l segíteni. Ha nem tesszük, a többlettermeléssel növe­kednek veszteségeink is. Az évek itt milliókat je­lenjenek. Mindig szem előtt kell tartanunk a közös érdeket, is, a nagy közösségét, mert ez az egyedüli előremuta­tó. Olcsóbban, jobb árut adni a vásárlóknak: a ver­seny ezért folyik. Az eddig példa nélkül álló első lépés, a vállalat megteremtése, természete­sen rendkívül nehéz. Anrr'1 nehezebb, mert kevés még a mozdító, kényszerítő erő de az is biztos, hogy az idő múlásával ezek az erők egyre növekednek. (Folytatjuk.) Aktívaértekezlet Kiskunhalasra Kiskunhalason, a járási pártbizottság székházában kedden délelőtt aktívaérte- kertetet tartottak a határ­őrzés politikai feladatairól. A megbeszél ésen részt vet­tek a járási párt- és ta­nácsvezetőik, a községi pártszervezetek titkárai, a járási KISZ, MHSZ. rend­őrkapitányság képviselői, valamint a határőrség több főtisztje és parancsnoka. A tanácskozáson Gazsó Béla határőr alezredes szá­molt be a határőrség és ; lakosság együttműködésé nek eredményeiről. Arr kérte a megjelenteket hogy politikai, felvilágostt tő munkával továbbra is segítsék a határőrséget a felderítésben és a határ­sértők elfogásában. A községi aktívaértekez letre, ahol ugyancsak a ha tárőrizetet segítő politika’ munkát tárgyalják meg március végén kerül sor

Next

/
Oldalképek
Tartalom