Petőfi Népe, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-22 / 44. szám
1969. február 22, szombat S. oldal ■ ■ Öregek a tanyán Igen tiszteletre méltó, hogy a legtöbb termelő- szövetkezetben törődnek az idősebb gazdákkal. A kecskeméti és a kiskunfélegyházi járás kiterjedt tanyavilágában erre a célra alakult bizottságok járják ezekben a napokban a határt és a beteg, elesett embereket meglátogatják, elbeszélgetnek velük, érdeklődnek körülményeik felől. A tapasztalatokról feljegyzéseket készítenek, ezeket megvitatja a termelőszövetkezet vezetősége és a tagsággal egyetértésben döntéseket hoz az idős gazdák életkörülményeinek további javítására. Ismeretes, hogy a törvény értelmében nyugdíjat, illetve öregségi járadékot kapnak azok az idős termelőszövetkezeti tagok, akik a feltételeknek megfelelnek. Az öregek között azonban sokan vannak olyanok, akik már nem tudnak dolgozni és ezt — az egyelőre még igen mérsékelt — juttatást nem tudják saját munkájuk alapján szerzett jövedelmükkel kiegészíteni. Közismert az is, hogy legtöbb termelőszövetkezetben segítenek a háztáji megművelésében, kiegészítik a járadékot. de ez még önmagában nem elég. Nagyobb termelőszövetkezeteinkben évente 50—60-an is mennek nyugdíjba, ami összefügg azzal, hogy közös gazdaságaink zömében igen magas az életkor. Annak ellenére, hogy az utóbbi egy-két évben számos fiatallal frissült fel a tagság. Alapos w vizsgálódás A kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben a napokban 210 járadékost látogattak meg. A vezetőség szinte mindegyik idős tanyai gazda életkörülményeit, helyzetét külön latolgatta. Ennek megfelelően igyekeznek segítséget nyújtani számukra. A teljesen magatehetetlen gazdákkal, akiknek hozzátartozójuk sincs, eltartási szerződést szándékoznak kötni. E szerint a tanyája, a termelő- szövetkezetbe bevitt földje ellenében gondoskodna a termelőszövetkezet az illető teljes ellátásáról. Akik még tudnak dolgozni azoknak háztájit adnak megművelésre. akik már nem képesek erre, azoknak az átlagos háztáji jövedelmet fizetik ki készpénzben. Ezenkívül kapnak kenyér- gabonát, tüzelőt stb. Vannak olyan idősebb gazdák is, akik még a közösben is tudnak könnyebb munkát vállalni. Ezeket is foglalkoztatják. Hasonló elgondolások más termelőszövetkezetben is vannak. A mélykúti Béke Termelőszövetkezetben két éve a nyugdíjasoknak ás járadékosoknak készpénzkiegészítést adnak. Az elmúlt évben 227 ezer forintot fizettek ki erre a célra. A lakiteleki Szikra Termelőszövetkezetben csaknem 300 idős tagnak nyújtanak különböző módon segítséget. A tisza- kécskei Szabadság Termelőszövetkezetben olyan elgondolás született, hogy a beteg, tanyán lakó termelőszövetkezeti tagok gondozásában közreműködnek a nőtanács tagjai. Az alpári Halászati Termelőszövetkezetben ezer forintra egészítik ki a járadékot és a nyugdíjat Szomorú válasz Nem könnyű az élet a tanyán, hátha még az ember idős, beteg, tehetetlen. Az egyik televíziós riportban láthattuk, hallhattuk: a Kecskemét környéki tanyavilágot látogató riporter megkérdezte az ágyban fekvő idős gazdát, hogy mi történik akkor, ha valaki hirtelen rosszul lesz. vagy sürgősen orvosra van szüksége és nincs aki segítsen? — Hát akkor legfeljebb meghal az illető — hangzott a válasz. Ez bizony szomorú. Ezért is gondoskodnak legtöbb termelő- szövetkezetben két-három fogatról is, amelyeknek az a feladatuk, hogy készenlétben álljanak, ha bármikor segítségre van szükség a tanyavilágban. Öregek napközije A Kecskemét—Kiskunfélegyháza környéki Mező- gazdasági Termelőszövetkezetek és Termelőszövetkezeti Csoportok Területi Szövetségének szociális bizottsága nemrégen tárgyalt az idős tanyai tsz-tagok helyzetéről. Számos javaslat hangzott el életkörülményeik további javítására. Ezeket a termelőszövetkezetek anyagi helyzetüktől függően tudják majd megvalósítani. Többek között szó volt arról is. hogy öregek napközi otthonát megszerveznék a tanyavilágban is a bajai járás községeinek példájára. Ez egy kicsit nehezebben megvalósítható javaslat a tanyákon, mint a zárt településeknél. Egyes községekben azonban kellő megfontolással megvalósítható — hangoztatta több felszólaló is. Szóvátették azt is, hogy a segítés nemcsak a társadalom feladata. hanem a hozzátartozóké is. A tanyavilág megszűnése még hosszú folyamat, addig is enyhíteni kell ezeken a gondokon. K. S. 1969-ben 20 ezer személyautó Bővül a kiskocsik választéka — Hazánkban jelenleg 165 ezer szeméiyi tulajdonú gépkocsi van, ebből 20 600 személygépkocsit a múlt évben vásároltak meg tulajdonosaik — mondotta csütörtök délutáni sajtótájékoztatóján Csűri István, a Merkur Személygépkocsi Értékesítő Vállalat vezérigazgatója. A sajtótájékoztatón elhangzottak szerint 1969- ben és 1970-ben 55—60 ezer gépkocsit importálnak a lakosság részére. Ebből az idén 20 ezer beszerzését tervezik, s eddig 14 500 személygépkocsi szállítására sikerült szerződést is kötni. A már érvényes szerződéseken felül elsősorban a szovjet és csehszlovák típusokból számítanak további jelentős importra. A vásárlók új típusokkal is megismerkedhetnek, mert megjelenik a hazai piacon a Polski Fiat, valamint 500 darab Ford Escort. Az olasz Fiat-céggel történt megegyezés alapján 800 darab 850-es és 250 darab 500-as Limousine kocsit importálunk, gyarapítva a kiskocsik választékát. A Merkur Vállalat február 20-i adatai szerint 37 111 olyan gépkocsiigénylő van, aki a kocsik ellenértékének egy részét már befizette. A lehetőségeket figyelembe véve, valószínű, hogy az év végéig a következő sorszámokig átadhatják a kocsikat: Trabant Limousine 24 600, Trabant Combi 2200, Wartburg Limousine 10 200, Wartburg de Luxe 7250, Skoda 1000 MB 12 000, Skoda Oktávia Combi 1100, Moszkvics 408 17 500. A nyugati kocsikra felvett rendeléseket az év végéig kielégítik. Bejelentette a vezérigazgató, hogy a nyugati személygépkocsiárak február 17-től megváltoztak, mert ezek a kocsik eddig nem a tényleges fogyasztói áron kerültek forgalomba, hanem az állami költségvetés terhére dotálták őket. Az új árak: Típus Régi ár Üj ár Fiat 500 Lim. — 56 000 Fiat 500 Combi — 64 000 Fiat 850 Lim. 70 000 76 000 Fiat 850 Coupe 92 000 103 000 Renault R—4 76 000 82 000 Renault R—10 85 000 100 000 Renault R—16 120 000 133 000 Volkswagen 1300 85 000 100 000 Ford Escort — 96 000 A szocialista országokból importált gépkocsik ára változatlan. A gépkocsihelyzet javulása a következő két-három évben lassú ütemű lesz. Lényeges változásra csak 1972-től lehet számítani. Kísérleti vasútvonal Kísérleti vasúti pálya épült Csorna és Bősárkány között több európai ország összefogásával. Megépítése összefüggésben van azzal, hogy Európa vasútjain áttérnek a vagonok központi kapcsolására: emberi kéz érintése nélkül kötik majd össze a vasúti kocsikat, megelőzve e veszélyes mun. kákkal járó baleseteket. A nemzetközi összefogással épült kísérleti pályán ilyen központi kapcsolású kocsikkal végeznek kísérleteket a szocialista országok, továbbá Svájc, Hollandia, az NSZK és Franciaország szakemberei. Univerzális kályha Családi házak központi fűtésére alkalmas cserépkályhát konstruáltak a Kaposvári Agyagipari Htsz szakemberei. A kályha — a szoba levegőjének fűtése mellett — egy beépített víztartályt is melegít, s ebből forró vizet ad a háztartáshoz. illetve a többi helyiségben levő radiátorokba. A szövetkezet egyelőre 50 ilyen kályhát készít, de később az igénveknek megfelelően növeli a gyártását. Zsugorodik a Hold címmel számol be a Delta új száma a Hold-kutatás időszerű kérdéseiről, az eddigi adatokra épülő elméletekről, * azok vitájáról. A lézertechnika legfrissebb újdonságai, a műkincseket restauráló múzeumi „klinikák", a korszerű szállodák technikai csodái mellett „Vallanak a csontok" címmel megírja az ősi betegségek, őseink életmódja után folyó laboratóriumi nyomozás izgalmas részleteit. Érdekes képriportjai bemutatnak új au- tómodelleket, az olajszállításra szolgáló csőkígyókat, mesterséges szigeteket, a lakásvilágítás színhatásokra épülő újdonságait, s olyan hatalmas csarnokokat, amelyeknek a tartó „szerkezetelevegő. Száznál több, részben színes foto, Delta-lexikon, sok-sok információ, érdekesség, tudományos hi -nor egészíti ki a népszerű magazin új számát. Érátültetés Egy zürichi orvostanári 1000 operált páciensen szerzett tapasztalatai alapján megállapította, hogy az átültetett ér elláthatja vérrel az infarktustól fenyegetett szívet. A sebész csatornát fúr az elmeszesedett szívizomhoz, és ide helyezi a mellartéria egyik levágott ágát. Ebben az érzsákutcában csakhamar új éredény-összeköttetések keletkeznek a vénákkal, amelyek a véráram lefolyását szabályozzák. Utazik a fekete arany Olajpartok, csőkígyók, mesterséges szigetek Kontinensünk olajpartjain szigorú menetrend szerint tankhajók vetnek horgonyt Nemcsak a tartályha- jók száma növekszik állandóan, hanem nagyságuk is. Az óriási tankhajók munkába állításának azonban akadálya, hogy a hajók méreteinek növekedésével egyre csökken azoknak a kikötőknek a száma, ahová befuthatnak. Napjainkban Hamburgot, Antwerpent és több más észak-európai kikötőt lázas sietséggel korszerűsítenek, nehogy elveszítsék az új óriáshajók forgalmát. Kétséges azonban, hogy az erőfeszítések meghozzák-e a kívánt sikert? A tengeri olajszállítás ugyanis egyre újabb módszereket keres. Az egyik lehetőség, hogy az olajat nem hajókban, hanem áramvonalasán kialakított műanyagtartályokban, a víz színén vontatva szállítják. A műanyag-uszályok kis merülésűek, így szállítmányuk bármelyik kikötőben partra tehető. Különös előnyük még, hogy kiürítés után összecsomagolhatók, visszaszállításuk tehát nem köti le feleslegesen a szállítóteret. Valójában azonban nincs is szükség különlegesen kiépített kikötőre. Az 1960- as évek eleje óta terjed az a módszer, hogy a tartályhajó a mély vízen vet horgonyt, s rakományát csővezetéken szivattyúzzák a partra. A vezetékek anyaga többnyire neoprén, és a tenger mélyén, csendes vizekben pedig akár a felszínen is haladhat. Megépítése a hajóstársaságok számára még akkor is gazdaságos lehet, ha van a közelben alkalmas olajkikötő, mert ezáltal mentesülnek a nagy kltkötői illeték megfizetésétől. Az újabb jelekből azonban arra következtethetünk, hogy Európa szénhidrogén-importja a jövőben már nem emelkedik az ipari fejlődéssel arányos mértékben. Az elmúlt években ugyanis hatalmas kőolaj- és földgázmezőket fedeztek fel a kontinenst övező sekély tengerek alatt, a kontinentális padokon. A fúrás és a kitermelés kezet méretezésekor figyelemmel kell lenni a hullámzás és a tengeráramlások okozta erőhatásokra. A sziget platója sok esetben helikopterek lesz ülőhelyéül is szolgál, ki kell bírnia egy hajó esetleges nekiütközését is. A legnagyobb veszélyforrás, az eddigi tapasztalatok szerint a tűz. épülnek hatalmas csővezetékrendszerek. A 4000 kilométer teljes hosszúságú Barátság kőolajvezeték a szocialista tábor országait — köztük hazánkat is —, ellátja szovjet kőolajjal. A csővezetékes szállítás időszerű problémája a földgáz gazdaságom továbbítása is. A. gondot az okozza, hogy a nagy térfogatú földgáz szállítási költsége négyszerié több a vele azonos súlyú kőolajénál. Ezért a gáz cseppfolyós szállításával kísérleteznek, ehhez viszont legalább mínusz 81,5 Az acélereken most még üres hordók fekszenek, hogy a csővezeték könnyen átússzon Szaratov közelében a szélesen hömpölygő Volgán. De ha elkészül az óriási csővezeték, évente 25—30 milliárd köbméter földgáz áramlik majd rajta az ország központjába. ma még csak a sekély vizekben tekinthető megoldottnak. Ehhez mesterséges szigetek építésére van szükség. Szerkezetük a talajba vert és egymáshoz mereven rögzített cölöpökön nyugszik. Ezzel a módszerrel épült meg néhány hónappal ezelőtt egy 8500 négyzetméteres mesterséges sziget Galveston mellett, a Pelican-szigetek közelében. A mesterséges szigetek létesítése napjainkra a mérnöki tudományok új ágává fejlődött, valahol a hajó- és a hídépítés határán. A szerAkár a hajótartályokból, akár közvetlenül a fúrószigetekről jut el a szén- hidrogén az olaj partokra, egyaránt kár volna már ott kiereszteni a csövekből. Ésszerűbb ezen a módon folytatni a szállítást. Napjainkban már a csővezetékek sűrű hálója szövi' be a kontinenseket. Amerikában a szárazföldi szállítások 20 százalékát fővezetékeken bonyolítják le. A Szovjetunióban is egyre jobban hódít a cső- vezetékes szállítás. Közép- Azsiában és Szibériában fokos hőmérsékletet és 47 légköri nyomást kellene biztosítani a csővezeték egész hosszában. Az „olajpart” tehát csupán átmeneti fogalom. Nem is kell különösebben szabadjára engedni fantáziánkat ahhoz, hogy elképzeljük a szárazföld belsejének jövőbeli szénhidrogénellátását, amely nem kötődik többé kiválasztott zónákhoz, hanem a partvidék bármely pontjára érkező olaj közvetlenül juthat el a fogyasztóhoz. S. F.
