Petőfi Népe, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-20 / 42. szám

S. oldal 19e9. február 20. csütörtök I KGST-országok belkereskedelmi minisztereinek tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról) tóján, részt vett, Apró Antal, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, Ligeti László, a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének főtitká­ra, továbbá a magyar társ­minisztériumok és hatósá­gok több képviselője. Az ülést, mint házigazda Szurdi István nyitotta meg, majd Apró Antal üdvözöl­te a belkereskedelmi mi­niszterek első értékezletét, a plenáris ülés résztvevőit. Apró Antal beszéde — Korunkban mindjob­ban kibontakozik egy olyan világméretű tudományos és műszaki forradalom, amely megköveteli, hogy a mi gazdasági szövetségünkben ■— a KGST-ben — is az ed­diginél jobban egyesítsük anyagi és szellemi erőinket. E szorosabb gazdasági ösz- szefogást, egy sokoldalúbb gazdasági szövetség, integ­ráció létrehozását indokol­ta az a körülmény is, hogy a szocialista fejlődés vala­mennyi KGST-tagország- ban nagyobb követelmé­nyeket és újabb igényeket támaszt, amelyek kielégí­tésére a nemzetközi együtt­működés új és hathatósabb ösztönzőit, új szervezeti formáit kell megtalálnunk. — Ezt az alkalmat fel szeretném használni arra, hogy köszönetét mondjak testvérpártjainknak azokért i a javaslatokért, amelyeket hozzánk a nemzetközi gaz­dasági együttműködés tó-*1 vábbfejlesztése érdekében eljuttattak. Biztosak va­gyunk abban, hogy a • kö1 zeljövőben megtartandó felsőszintű tanácskozáson további jelentős lépéseket teszünk előre a mind gyü­mölcsözőbb nemzetközi ösz- szefogás, a szocialista in­tegráció kialakítása érde­kében. Szurdi István előadása A miniszter bevezetőben üdvözölte a plenáris ülés résztvevőit, majd összefog­lalta a KGST-országok bel­kereskedelmi minisztériu­mai közötti együttműködés eddigi eredményeit, fejlő­dését. Elmondta egyebek között, hogy a kapcsolato­kat jobbára a kétoldalú együttműködések, jellemzik. A kétoldalú gazdasági­műszaki kormánybizottsá­gok mellett 1966-tól belke­reskedelmi munkacsoportok jöttek létre, s országaink között kialakult a szerve­zett és rendszeres tájékoz­tatás, a tapasztalatcsere. Moszkvában, Varsóban, Berlinben, Szófiában és Budapesten nemzeti étter- rhek és ajándékboltok nyíl­tak. Márciusban megrende­zik Budapesten a belkeres­kedelmi kutatóintézetek szimpóziumét, s sor kerül más jellegű tapasztalatcse­rékre; nemzetközi találko­zókra, minisztériumaink, intézményeink és vállala­taink között. — El- kell érnünk — HangsúJyo?ta . a . miniszter —, hogy belső piacainkat szélesebbre nyissuk. egymás fogyasztási cikkei előtt, s Ijogy a szocialista' orszá­gokban gyártott korszerű termékek valamennyi szo­cialista ország piacán is­mertek és megtalálhatók legyenek. A miniszter ezután a fo­gyasztási cikkek cseréjének új formáiról, azok tapasz­talatairól beszélt. Utalt ar­ra, hogy milyen hasznos az országhatárok mentén fek­vő területek közvetlen áru­csereforgalma, amely e te­rületeken- javítja az áruel­látást. Magyarország és Ju­goszlávia között például az elmúlt évben elérte a négy­millió dollárt a közvetlen határmentí forgalom. Ilyen megállapodásokról tárgya­lunk Csehszlovákiával és Romániával is. Befejezésül javasolta, hogy valamennyi ország képviselőjének részvételé­vel szerkesztő bizottságot hozzanak létre, amely a vi­ta alapján emlékeztető jegyzőkönyvet szövegez a megállapodásokról. Ez a bi­zottság tenne javaslatot ar­ra, hogy a KGST-országok belkereskedelmi miniszterei hol és hozzávetőlegesen mi­kor tartsák következő ér­tekezletüket. . Szurdi István belkeres­kedelmi miniszter előadása után Peko Takov bolgár, Günter Sieber NDK, Zan- dangijn Ganzsurzsav mon­gol, Edward Sznajder len­gyel belkereskedelmi mi­niszter szólalt fel. A JKSZ kongresszusa előtt BELGRAD A Jugoszláv Kommunis­ták Szövetsége Központi Bizottságának Végrehajtó Bizottsága megtárgyalta , a JKSZ március 11-én meg­nyíló IX. kongresszusának előkészületeit s a kongresz- szus ügyrendjével kapcso­latos javaslatokat. Tervek szerint a kongresszus már­cius 11-én, ünnepi ülésen emlékezik meg a Jugoszláv Kommunista Párt megala­kulásának 50. évfordulójá­ról és másnap kezdi meg tényleges munkáját. A kongresszus érdemi mun­kája, négy napon át tart majd, ebből két napon át hat bizottságban. A kong­resszus végleges program­ját a JKSZ KB február végére tervezett ülésén hagyják jóvá. A zürichi tó fejleményei A pros junta újabb tette ATHÉN (AP) ; AntonioSz Ambatielosz görög szabadsághőst. a bal­oldali Et>A-párt egyik ve­zetőjét, az athéni katonai junta szerdán megfosztotta Sii¥le! tiltakozás az BlSlAm görög állampolgárságától. Ambatielosz az 1967 máju­sában lezajlott katonai puccs óta önkéntes szám­űzetésben külföldön él. Am- batileoszt 1947-ben egy ka­tonai bíróság halálra ítélte, később az ítéletet életfogy­tiglani ' börtönre változtat­ták. A neves szabadsághar­cos összesen tizenhét évet I töltött börtönben. 1964-ben bocsátották szabadon. A | most hozott intézkedés in­doklása: a junta ellen kül­földön folytatott tevékeny­ség. Hírügynökségi jelentések szerint az arab ellenállók az El A1 gép megtámadá­sának a színhelyén a zü­richi repülőtéren, röplapo­kat szórtak szét, amelyek­nek tartalmát a nyugati sajtó részletesen ismerteti, jelentőséget tulajdonítanak a röplapok szövegéből an­nak a résznek, amely sze­rint az arab ellenállók „álcázott katonai szerve­zetnek” tekintik az izraeli El Ä1 repülőtársaságot, mert az El Al-gépek min­denekelőtt hadianyag-szál­lítással foglalkoznak. A pi­lóták valamennyien repülő­tisztek, akik részt vettek az 1967. júniusi agressziós há­borúban. „Gondosan ügye­lünk arra — hangzik a szö­veg —, hogy a megtorló támadások során ártatlan izraeliek vére ne folyjon. A pilótákat azonban most is katonai célokra használ­ják fel és ugyanígy az El A1 utasjáratok repülőgé­peit is, amelyek ejtőernyő­söket szállítanak katonai műveletek végrehajtására”. A UPI jelentése szerint az El A1 izraeli légitársa­ság frankfurti képviselője szerdán délelőtt kijelentet­te, hogy a zürichi támadás következtében csupán a pi­lóták és a személyzet tag­jai sebesültek meg. Az AFP jelenti Zürich­ből, hogy Perez 25 éves se­gédpilóta sebesülése a leg­súlyosabb, aki három go­lyót kapott a gyomrába. A parancsnokpilóta, a 27 éves Hechal a kezén sebesült meg és rövidesen elhagy­hatja a zürichi kórházat. A gép utasai közt 8 izraeli, 2 amerikai és 1—1 ausztrál, japán, brazil, nyugatnémet, chilei, mexikói és holland állampolgár volt. Szerdán délelőtt Valamennyien egy másik El Al-géppel Zürich­ből Izraelbe repültek. (Reu­ter) Arab nyilatkozat a repülőtéri akcióról A Palesztinái Népi Fel- szabadítási Front kedden közleményt adott ki, mely­ben „teljes felelősséget vál­lal” az „El Al” izraeli re­pülőtársaság Boeing—720 típusú utasszállító gépe el­len kedden Zürichben elkö­vetett támadásért. A köz­Bonn tervei J. A. Malik, a Szovjetunió ENSZ-küldöttségének vezetője sajtóértekezletéin bejelentette a Szovjetunió tiltakozását az ellen, hogy Nyugat-Németország tag­ja legyen az ENSZ Gazdasági Fejlesztési Bizottsá­gának. (Telefoto — AP—MTI—KS) A Krasznaja Z vezda szerdai számában G. Pav­lov megállapítja, a tények arról tanúskodnak, hogy Hollandia uralkodó körei veszedelmes játékba bo­csátkozlak: bővítik az együttműködést a nyugat­német militarista és re- vansista erőkkel. A gázcentrifugás uráni­umdúsításról kötött angol- holland—nyugatnémet meg­állapodást érintve, a cikk­író leszögezi: Hágát úgy látszik nem hozza zavarba az a körülmény, hogy az urániumdúsításnak ez a módszere — nyugatnémet tudósok szerint — köny- nyen alkalmazható kato­nai rendeltetésű nukleáris üzemanyag előállítására. A bonni militaristák épp erre törekednek, abban remény­kednek, hogy a hármas egyezmény leple alatt könnyen eljuthatnak az atombombáig. De ez még nem elég — figyelmeztet a Krasznaja Zvezda —, létrehoztak egy különbizottságot, amelynek az a feladata, hogy a hol­land és a nyugatnémet hadsereg integrálódásának lehetőségeit tanulmányozza. — Kétes dicsőség a nyu­gatnémet revansisták cin­kosául szegődni az új euró­pai agresszió terveinek elő­készítésében — állapítja meg a Krasznaja Zvezda —, a holland uralkodó kö­rök, amelyek úgy látszik már elfelejtették, hogy a német hadigépezet nem csak keletre, hanem nyu­gatra is tudja az utat, pon­tosan ennek a szerepnek az eljátszására készülnek. A Cseh lemény megtorlásnak ne­vezi a támadást „a vér­fürdőkért”, amelyeket az izraeliek Jeruzsálemben, Gazában, Ramallahban, Ra- fahban, Nablusba.x és Heb- ronban rendeztek, ahol megtámadtak arab asszo­nyokat és gyermekeket, és megtorlás az arab lakos­ság elleni naponta ismét­lődő légitámadásokért. A közlemény sajnálatát fc-jezi ki, hogy ezzel a tá­madással megsértették Svájc semlegességét és fel­szólította a svájci hatósá­gokat, hogy a tetteseket kezeljék Decsületes szabad­ságharcosokként, akik uta­sítást kaptak arra, hogy mihelyt végrehajtják fel­adatukat, tegyék le a fegy­vert és adják át magukat ellenállás nélkül a svájci hatóságoknak. Mint a köz­lemény hangsúlyozza, tech­nikai meggondolásokból vá­lasztották ki a támadásra a zürichi repülőteret. A közlemény megnevezi a tá­madást végrehajtó három férfit: Ibrahim Tavfik, Abu el Haia és Abdel Moszin Hasszán. A támadásban ne­gyedikként részt vevő nő- x’ől a közlemény megjegyzi, hogy a műveletben való részvétele „tükrözi az arab asszonyok növekvő részvé­telét a cionista megszál­lással szembeni ellenállás­ban”. Miért utazik Nixon Európába? EGY HÓNAP telt el azóta, hogy az új amerikai elnököt hivatalosan beiktatták. Politi­kájáról azonban, melyet az elkövetkezendő négy esztendő­ben meg kíván valósítani, még aligha lehet átfogó képet al­kotni. Egyelőre új stílust honosí­tott meg a Fehér Házban. Olyan benyomást akar kelteni az amerikai állampolgárok­ban, hogy szerény, szorgal­mas, a problémák megoldásán teljes erővel fáradozó elnökük van. Egy hónap leforgása alatt két nemzetközi problé­makörben is állásfoglalásra szánta el magát. Egyik ilyen lépése a közel- keleti válság ügyében történt. Ennek a problémakörnek két nemzetbiztonsági tanácsülést is szentelt a közelmúltban. Az amerikai kormányzatot az is sürgette,* hogy a közel-keleti ügyben a Nixon-kormánynak amolyan — „tiszta lapot” előlegező arab országok fel­szólították: éljen az alkalom­mal és hagyja fel azt a ko­rábbi politikai vonalat, amely az izraeli agresszív köröket bujtogatta és támogatta. NAGY NYOMÁST jelentett az új, republikánus kormány­ra az is, hogy a Szovjetunió éppen a fehér házbeli őrségvál­tás idején kezdett nagyszabá­sú diplomáciai offenzívába a közel-keleti békés rendezés ér­dekében. A négyhatalmi tár­gyalás ügyében a másik há­rom hatalom a Szovjetunió, Franciaország és Anglia — már kedvezően nyilatkozott, így Nixon sem térhetett ki a négyes értekezlet elfogadása elől. A körülbástyázott ameri­kai „igen” válaszából látható, hogy Washington formai kér­désekkel akarja elhúzni a négy hatalom érdemi tárgya­lásainak megkezdését legalább is addig, amíg létre nem jön a monopoltőkés csoportok kö­zötti kompromisszum. Nixon rendhagyó elnöki vi­selkedésére vall az is, hogy mindjárt a kormányzása kez­detén egy sor országot láto­gat végig. Az új elnök Nyu- gat-Európát választotta első külföldi útjául. Ezzel alátá­masztja azt a feltételezést, hogy elnöksége idején meg­szűnik majd fokozatosan az amerikai külpolitika egyolda­lú délkelet-ázsiai orientációja. Ezentúl a problémákat nem kizárólag azon a szemüvegen át tekintik majd, hogy azok milyen befolyást gyakorolnak az Egyesült Államok délke­let-ázsiai pozícióira. EZ A FELFOGÁS nyilván Kissingernek, Nixon fő nem­zetbiztonsági tanácsadójának javaslatára alakult ki. Az európai származású Kissinger több cikkében hangsúlyozta: — véleménye szerint — a Johnson kormányzat külpoli­tikájának egyik legnagyobb hibája volt, hogy egyoldalú ázsiai szemléletével meggyen­gítette Washington kapcsola­tait nyugat-európai NATO szö­vetségeseivel. Nixon ebben az ügyben is „tiszta lapot” akar nyitni, s nyugat-európai útja az új amerikai szándékok lát­ványos demonstrációját szol­gálja Brüsszelben, Londonban, Bonnban, Nyugat-Berlinben, Rómában és Párizsban. Az elnök utazása egyébként csupán tapogatózó jellegű. Azt kívánja elsősorban a helyszí­nen felmérni, hogy milyen ál­lapotban van a NATO, hogyan fogadják a szövetségesek az USA kormányának elképzelé­seit, s hogy melyik szövetsé­gesre kell Washingtonnak na­gyobb súlyt fektetni. Nixon egyébként azért választotta a NATO-főhadlszállás székhe­lyét, Brüsszelt útja első állo­másául, hogy ezzel is hangsú­lyozza: a Nixon-érában mily rendkívül jelentőséget tulajdo­nítanak ennek a katonai szer­vezetnek. Abban viszont nincs egyelőre Washingtonban egyet­értés, hogy a Washington— Bonn tengely további erősíté­se, vagy a Párizzsal való „ki- engesztelődés” kutatása le- gyen-e az alapja a közeljövő amerikai diplomáciai erőfeszí­téseinek az európai szárazföl­dön. Az út tanulságai bizonyá­ra befolyásolják majd a Nixon kormányzatnak a következő hónapokban teendő külpoliti­kai lépéseit. Nemzeti Front ülése Szerdán Prágában meg­nyílt a Cseh Nemzeti Front Központi Bizottságának alakuló ülése, amelyen Ev- zen Erban, a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bi­zottságának elnöke tartott beszámolót. Ezt követően Lubomir Strougal, a CSKP Központi Bizottsága cseh irodájának elnöke foglal­kozott időszerű politikai kérdésekkel a cseh terüle­tek vonatkozásában. PRÁGA (MTI) Jan Marko csehszlovák külügyminiszter meghívá­sára szerdán Prágába ér­Tüntetések Pakisztánban DACCA (Reuter) Tiltakozásul az újabb 24 órára meghosszabbított ki­járási tilalom ellen, Dacca városában tüntetők csap­tak össze a rendőrséggel. Az összecsapásnak négy halálos áldozata és 35 se­besültje volt — jelenti a Reuter kórházi közlésekre hivatkozva. kezett Stefan Jedrychowski lengyel külügyminiszter, a LEMP Politikai Bizottsá­gának tagja. Prágában a lengyel külügyminiszter

Next

/
Oldalképek
Tartalom