Petőfi Népe, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-20 / 42. szám

1969. február 20. csütörtök 3. oldal Hűszer a katasztrófa megelőzésére A gépkocsik kerekei alatt az aszfaltutak felülete egy-' re simább lesz, fokozato­san elveszti a szükséges ér­dességét. Különösen gyors ez a folyamat a kanyarok­ban, az útkereszteződé­seknél, lejtőknél és emel­kedőknél. És az országúti balesetek hetven százaléka éppen ezeken az útszaka­szokon történik, mert a ke­rék nem képes annyira ta­padni az aszfalt- vagy be­tonfelületre. E veszélyes szakaszok gyorsabb felderítése, a ve­szély elhárítása érdekében, és hogy tanulmányozzák az új útburkolatok hatásfo­kát, speciálisan felszerelt gépkocsikat és pótkocsikat alkalmaznak. De ezek nem mindig használhatók a ki­sebb útszakaszokon. Ezért szerkesztették meg a Szov­jetunióban a „MADI” ne­vű hordozható készüléket, amelynek segítségével gyor­san és könnyen meghatá­rozható az érdesség foka, vagy ahogy a szakemberek mondják, az útburkolat ta­padóképességének értéke. A készülék gombnyomás­ra működik, amely elenge­di a rugó6 szerkezetet. A végén gumikorongot viselő emelőkar a száguldó gép­kocsi kerekének munkáját végzi, s a csúszás mértékét öníró segítségével azonnal rögzíti. Az új készüléket a Moszkvai Közlekedési Fő­iskolán fejlesztették ki. A kísérletek, amelyeket a Baltikum, Krasznodar vi­dékén, és a moszkvai cso­mópontokon végeztek, si­kerrel jártak, és a készü­léket sorozatgyártásra ja­vasolták. Piackutatás magas szinten Hazánkban 1967. január 1-től működik Budapesten az Országos Piackutató In­tézet A termelő vállalatok irányításában, vezetésében mind nagyobb szerepe, sú­lya van az önálló dönté­seknek, elhatározásoknak. Ennek következtében jelen­tékenyen megnőtt az in­formáció iránti igény. Az információk jó részét a ve­zetés saját vállalati appa­rátusának közreműködésé­vel szerzi he. Olyan ese­tekben viszont, amikor a tájékozódás a közvetlen vállalati tevékenység ha­táskörén kívül esik, orszá­gos vizsgálatot, felmérést, speciális szakembereket kí­ván az információ beszer­zése. Ekkor szükséges a Piackutató Intézet segítsé­NSvekvö követelmények — Intézetünk törzsgárdá­ja már hat-tiz esztende­je folytat gyakorlati piac­kutatást Munkatársaink korábban a Belkereskedel­mi Kutató Intézetben a fo­gyasztási cikkekkel kapcso­latosan gyűjtötték össze rendszeresen az információ­kat. A követelmények azon­ban egyre nőnek és ma már elengedhetetlenül szükséges egy olyan orszá­gos intézmény, amely álta­lános piackutatási témákat is feldolgoz. Ezért jött lét­re a mi szervezetünk, — magyarázza Abonyi István, az Országos Piackutató In­tézet termelőeszköz-kutató osztályának vezetője. Jelenleg is bővítik az in­'V. W'-V'• ÉlÉ V' • \ v' '''Á ' • • ■’ ■■ I '-K" v'..v'»v-■■■it. ' i £> ’ - * • • I Műhelybizottság- választás Kecskeméten a vasutas otthonban tartották meg a vonatkísérők műhelybi­zottságának választását. Hajagos Sándornak, a mű­helybizottság titkárának, beszámolóját élénk vita kö­vette. A felszólalók meg­elégedésüket fejezték ki a műhelybizottság elmúlt két­évi munkájával kapcsolat­ban. Mint mondották, a vo­natkísérők igen nehéz szol­gálatot teljesítenek, ezért érdekvédelmük, szociális helyzetük megjavítására to­vábbi erőfeszítéseket kell $enni. A műhelybizottság­a kecskeméti vasútállomáson választó taggyűlésen részt­vevő állomásfőnök köszö­netét fejezte ki a vonatkí­sérők helytállásáért, beje­lentette, hogy az 1968. évi eredmények alapján az ál­lomás elérte az élüzemi szintet. A taggyűlésen a műhely­bizottság elnökévé Szénást Gyula segédellenőrt, titká­rává Hajagos Sándor se­gédellenőrt, tagjaivá Hege­dűs Béla ellenőrt, Cseri Jó­zsef segédellenőrt és Sza­bó S. Kálmán ellenőrt vá­lasztották. tézményt. Mindenütt folyik az átalakítás. Kőművesek­kel és más mesteremberek­kel találkoztam Budapesten a Szende Pál utca egyik épületének második, emele­tén, ahol az intézet szé­kel. Elég zsúfolt az elhe­lyezés jelenleg és a növek­vő igények sürgetik a bőví­tést. — Kaphatnánk részlete­sebb információt az intézet konkrét tevékenységéről? — Áru- és piacamalizise- ket készítünk, amelyek le­írják, értékelik egy-egy ter­mék, cikk, vagy szolgálta­tás jelenlegi piaci, keres­leti, fogyasztási helyzetét, az értékesítést befolyásoló tényezőket Rövid, egy-két éves, és középtávú — há­rom-öt éves — piackutató célvizsgálatokat végzünk termelési eszközökre, vala­mint fogyasztási cikkekre vonatkozóan, vállalati meg­bízások alapján. Vállaljuk a már forgal­mazott, vagy forgalomba kerülő termékekről, cikkek­ről, ipari, kereskedelmi szakemberek, fogyasztók, felhasználók, üzemeltetők, karbantartók és a gyártás­sal foglalkozók véleményei­nek, javaslatainak módsze­res összegyűjtését és érté­kelését Egyedi tájékoztatókat és dokumentációkat is készí­tünk. igyekszünk elősegíte­ni a vállalatok saját piac­kutató tevékenységének megszervezését Sokféle módszertani tájékoztatót adunk ki, illetve bocsátunk az igénylők rendelkezésére, ezenkívül előadásokat tar­tunk üzemek, vállalatok vezetői számára. Aruközvetítő szolgálatunk is van. A gazdaságirányí­tási reform hatásaként ugyanis a termelő vállala­tok, az ipari és mezőgaz­dasági szövetkezetek bőví­tik termelésüket, az új cik­kek egész sorát állítják elő, vagy még le nem kö­tött kapacitással rendelkez­nek. Az ország különböző területein működő értéke­sítő vállalatok azonban ezekről a beszerzési, illetve termeltetési lehetőségekről csak részben, vagy egyálta­lán nem értesülnek. A ter­melés és az értékesítés kö­zötti kapcsolatot teremti meg a mi szolgálatunk. Mindez csak dióhéjban jelzi sokféle tevékenysé­günket. Főtéma: a mezőgazdaság — Értesüléseink szerint az idén és jövőre fő téma­körűk lesz a mezőgazda­sággal kavcsolatos piacku­tató munka. — Valóban így van. 1969- ben és 1970-ben az ..arccal a mezőgazdaság felé” tö­rekvés érvényesül a ter­melőeszköz-kutató osztály munkájában. Átfogó vizs­gálatokat végzünk. Ilyenek: a gépi, gép javítási és szol­gáltatási szükségletek, az épületek és épületelemek iránti gyártási igény felmé­rése, műtrágya, vegyszerek, szintetikus anyagok fel- használása, munkaerő és szabad kapacitás alakulá­sának vizsgálata, a mellék­üzemágak munkaerő- és eszközigénye, a gazdasági és pénzügyi helyzet várha­Intézet, amely információkat gyff/t és elad tó alakulásának kutatása a mezőgazdasági üzemek­ben. — Ezek érdekes témák és úgy gondoljuk rendkívül széles körű, hosszú vizsgá­latot igényelnek, de egy­úttal nélkülözhetetlen in­formációkat is adnak. — Éppen ezért fogtunk hozzá. Rájöttünk, hogy mindezek ismerete nélkül nem tudjuk egyéb piacku­tató tevékenységünket sem folytatni. Csak egy példa. A termelőszövetkezetekben ma már sok erőgép van. Többféle gyártmányúak, amelyekhez alkatrészre van szükség és gyakran nem lehet kapni. Egyes traktortípusok nerh is vál­tak be. Más erőgép kell a homokon gazdálkodó üze­mekben, más a keményebb talajokon termelő gazdasá­goknak. A ml kutatómun­kánk addig terjedt, hogy megkérdezzük a traktoro­sokat, szeretik-e azt az erő­géptípust, amellyel dolgoz­nak, esetleg milyen módo­sítást várnak a gyártó üzemtől. Érdeklődünk arról is, hogy egy-egy típusról mi a véleménye a tsz-el- nöknek, a főagronómusnak. Közvéleménykutatást vég­zünk tehát, hogy a külön­böző típusú üzemek milyen erőgépet szeretnének. A véleményeket, összegezve, minden körülményt figye­lembe véve, adunk infor­mációkat a további erőgép­ellátásra vonatkozóan. fl titoktartás kötelez — Bács-Kiskun megyé­ből jelentkeztek-e már üze­mek, adtak-e megbízást7 — Ha kaptunk is meg­rendelést, akkor sem árul­juk el, mert kötelez ben­nünket a titoktartás. Meg­bízóinkat nem adjuk ki. Vizsgálódásaink, informá­cióink igen értékesek a megrendelőnek. Vele együtt közösen alakítjuk ki a ku­tatás általános menetét. Természetesen az alkalma­zandó módszerekre, az eredményközlés módjára megállapodásunk kikötése­ket tartalmazhat. A meg­bízóval összhangban igyek­szünk kialakítani az ada­tok gyűjtését. Természesen egy-egy ál­talános témakörrel kapcso­latban információinkat készséggel eladjuk minden vállalatnak, intézménynek. • Fejlődő gazdasági éle­tünk nélkülözhetetlen igé­nye a sokféle információ. Ezek beszerzéséhez ad nagy segítséget fiatal Intézmé­nyünk: az Országos Piac­kutató Intézet. K. S. Dr. Erdei Ferenc nhndómikuj Február első hetében Kecskeméten járt dr. Er­dei Ferenc akadémikus, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, az Országos Szövetkezeti Ta­nács elnöke. Előadást tar­tott a városi pártbizottság és a területi tsz-szövetsé ’ éital szervezett agrárszak­emberek fórumán. Mint is­meretes. Erdei Ferencet a közelmúltban választották meg az Országos Termelő­szövetkezeti Tanács elnö­kévé. Megkérdeztem, mi­lyen feladatok hárulnak rá a jövőben ezzel kapcsolat­ban. — x. huj m-óválasztásom nem jelent válto­zást eddigi munkámban — válaszolta dr. Erdei Ferenc, — Továbbra is a szövetkezetek különböző problémáival foglalkozom, csakhogy, amit eddig a magam jószántá­ból tettem, azt ezután már elnöki funkciómmal kapcso­latban is végzem. A magam részéről egyébként nagy fontosságot tulajdonítok annak a munkának, amelyet az Országos Szövetkezeti Tanács végez. Ez a szerv egységbe tömöríti a háromfajta szövetkezet — a mezőgazdazdasá- gi szövetkezetek, a fogyasztási szövetkezetek és a kis­ipari szövetkezetek — tevékenységét. Mind a három fajta szövetkezeti mozgalom társadalmi és gazdasági szerepet is betölt. Társadalmilag létrehozták a kollektív szervezeti kereteket, s működésüket alapszabályokban rögzítették. Céljuk pedig gazdasági vállalkozások — korszerű mezőgazdasági nagyüzemek, kisipari üzemek, kereskedelmi egységek létesítése. Különösen fontosnak tartom, hogy a jövőben még szorosabbbá váljon — elsősorban falun — e szövetke­zetek együttműködése. Erre annál is inkább mód van, mert tagságuk egy jó része esetenként azonos. A terme­lőszövetkezeti tag például a legtöbb esetben a földmű­vesszövetkezetnek is tagja. Fejlődésük eddig is vissza­hatott egymásra, ám társadalmi célkitűzéseik és gazda­sági eszközeik összehangolásával tovább javíthatják a falusi lakosság szociális, kulturális helyzetét, életkörül­ményeit. — Tudjuk, hogy szívesen foglalkozik a szövetkezeti demokrácia kérdéseivel. Kérem fejtse ki véleményét ez­zel kapcsolatban. — Mint már említettem. a szövetkezetek egyrészt társadalmi szervezetek. másrészt gaz­dasági vállalkozások. A kollektív szervezeti formában alapvetően fontos kérdés a szövetkezeti de­mokrácia. A mezőgazdaság szocialista átszervezése ide­jén^ például a társadalmi szervezeti jelleg dominált, később a korszerű nagyüzemi gazdaságokká való fej­lesztés került előtérbe. A modern termelőeszközök gyárszerű üzemszervezési módszerek, s a tudomány és technika vívmányainak igénybevételét teszik szükséges­sé. Ez pedig a szakemberek szerepét növeli meg. Ilyen körülmények között kell bővíteni a szövetkezetek ön­állóságát, biztosítani a tagok beleszólását az ügyek menetébe. Ez látszólag ellentmond egymásnak. Ám az új szövetkezeti törvény is éppen a tagság jogait növeli. Én azért hangsúlyozom a szövetkezeti demokráciát, mert a szakszerűség hangsúlyozása idején ez van veszélyben. Arra kell törekedni, hogy ne csak egy-egy ember értse a szövetkezet ügyvitelét, hanem a különböző bizottsá­gokon keresztül az egész tagság. — Végül egy személyes kérdés. A sok társadalmi el­foglaltság mellett hogyan jut ideje tudományos mun­kára? — Alapmesterségem a tudományos tevékenység. Időm felét közgazdasági és szociológiai kutatással töl­töm. Közéleti szereplésem is tudományos munkámra épül. Hajnalban kezdem a munkát. Otthon is dolgo­zom és pár órát az Agrárgazdasági Kutató Intézetben töltök, amelynek igazgatója vagyok. Itt olyan kollektí­vát alakítottam ki magam körül, melyek iránv;4<—i nem okoz különösebb gondot számomra. Jó néhány olyan tehetséges munkatársam van, akik a kollektív munká­ban szinte a gondolataimat is kitalálják. Ily módon az­után eleget tudok tenni társadalmi, közéleti kötelezett­ségeimnek is. Színházra kevés, szórakozásra pedig szinte semmi időm nem marad. Már nem is emlékszem például arra. hogyan kell ultizni — fejezte be tréfásan a beszél­getést dr. Erdei Ferenc. Nagy Ottó Ifjúsági vendégek érkeznek a Tanácsköztársaság évfordulójára A Tanácsköztársaság ki­kiáltásának 50. évforduló­ja alkalmából meghívják hazánkba az európai szo­cialista országok ifjúsági szövetségeinek delegációit, — határozta el a KISZ Központi Bizottságának tit­kársága, amely megtárgyal­ta és elfogadta a forradal­om ifiúságj napoli kiemel­kedő eseményeinek prog­ramját. A vendégek részt vesznek majd Budapesten a március 21-ét köszöntő ün­nepségeken, s ellátogatnak vidékre is. Szegeden pél­dául bekapcsolódnak a „Barátság” ifjúsági és diák­szeminárium munkájába. A háromnapos konferenciát március második felében rendezi meg a KISZ Köz­ponti Bizottsága és Csong- rád megyei bizottsága. A jubileumi megemlékezések részét alkotó eseményen, amelyen valamennyi me­gyei KISZ-bizoltság is képviselteti magát, a ma­gyar-szovjet kapcsolatok elmúlt fél évszázadát állít­ják reflektorfénybe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom