Petőfi Népe, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-20 / 42. szám

a MA GY ars tO G 7Í LIS T A M'UTJK AS P Á R T 8 Á C S*- KISKU^I MEG Y El BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek1 A propagandamunka f*á>l *irl «i4«ií Értekezlet a megyei iclailalal pártbizottságon Szerdán délelőtt értekez- I letet tartott a megyei párt- j bizottság propaganda és művelődési osztálya a jáiási és a váro_i pártbi­zottságok illetékes osztály- vezetői részére. . z értekezletet Cyóni Lajos, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője nyitotta meg, majd Konfár Sándor, a propaganda és művelő­dési osztály munkatársa tartott előadást a gazda­sági mechanizmus propa­gandájának időszerű fel­adatairól. Ezután Brenyó Mihály oktatásfelelős is­mertette a pártoktatási év eddigi eredményeit. Hang­súlyozta, hogy az idei ok­tatási évadban további mi­nőségi javulás tapasztal­ható, erősebb a tanulmá­nyi fegyelem és javult a propagandisták munkája. Különösen jók az eredmé­nyek az esti egyetem há­rom évfolyamán. A továbbiakban Ágoston András, az Egységes Okta­tási Igazgatóság helyettes vezetője tartott tájékozta­tót a jövő oktatási évad előkészületeiről. Elmondot­ta, hogy az esti egyetemre és a szakosító tanfolyamok­ra a pályázati felhívás már február végén megjelenik. Ezután dr. Mezei István, a megyei lapkiadó válla­lat igazgatója számolt be a résztvevőknek a múlt év végi sajtóterjesztési ver­seny eredményeiről, majd Csáky Lajos, a Petőfi Népe helyettes főszerkesztője tá­jékoztatta a pártbizottsá­gok osztályvezetőit a lap fejlesztésére vonatkozó ter­vekről. A KGST-orszägok belkereskedelmi minisztereinek tanácskozása Szerda délelőtt Budapes- ] KGST-országok belkereske- ten a Gellért Szálló teasza- delmi miniszterei első érte- lonjában megkezdődött a | kezletének plenáris ülése. Üléseseit ax SZMT elnöksége Pályázati rendszer segíti a mimkaversenyt Szerdán elnökségi ülést tartott Kecskeméten a Szakszervezetek Bács-Kis- kun megyei Tanácsa. Meg­jelent Madarász László, a megyei tanács vb-elnökhe- lyettese is. Megnyitót Bor­sodi György, az SZMT ve­zető titkára mondott. Első napirendi témaként az ifjúság körében végzett szakszervezeti munka ta­pasztalataival foglalkozó je­lentést vitatták meg az el­nökség tagjai. A felmérést indokolttá tette, hogy a megye 107 ezer mun­kása illetve alkalmazott­ja közül 38 ezren a KISZ-korosztályba tar­toznak. A Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárában, vagy a Bajai Férfifehérnemű Gyárban a dolgozóknak például több mint a fele harminc éven aluli. A szá­mítások szerint ez év őszén újabb tízezren állnak mun­kába Érdekeik védelme te­hát — a KISZ-szervezetek mellett —, fontos felada­tát jelenti a szakszervezeti mozgalomnak és fórumok­nak. Eredmények már van­nak. Az SZMT szervezési munkabizottsága részt vesz a megyed f júságvédelmi ta­nács munkájában. A kul­turális munkabizottság pe­dig segíti az iskolákból ki­kerülő fiatalok elhelyezke­dését. Az egyes szakmák me­gyebizottságain figyelem­mel kísérik a fiatalok körül­ményeit. Az Alföldi Cipőgyár szak­szervezeti bizottsága mel­lett ifjúságvédelmi csoport is dolgozik. Az elnökségi ülésen ugyanakkor megállapítot­ták, hogy az ifjú szakem­berek bérezésével, lakás­kérdéseivel, illetve az ipari tanulók képzésével kapcso­latban az eddigi, jórészt al­kalomszerű törődést a jö­vőben rendszeres szakszer­vezeti munkának kell fel­váltania. Ezt követően a tanácsi vállalatok szocialista mun­kaverseny mozgalmáról, az 1969 és 1970-es évek célki­tűzéseiről volt szó. Az el­nökség elfogadta azt a ja­vaslatot, hogy a verseny­mozgalom további serken­tése érdekében ezentúl pályázati rend­szer formájában ítéljék oda a Kiváló vállalat cí­met. A döntést — a gazdálkodá­si eredményeknek, illetve az üzemi demokrácia 'ér­vényesülésének, s a külön­féle versenymozgalmak el­terjedésének figyelembevé­telével — egy bizottság hozza meg. H. F. A miniszterek értekezleté­nek, mint szervezetnek a létrehozásáról a KGST vég­rehajtó bizottsága 1968. szeptemberében, 36. ülésén hozott határozatot. Az ülésen részt vevő bol­gár, csehszlovák, lengyel, magyar, mongol, NDK-beli, román .és szovjet delegá­ciót Peko Takov, Frantisek Barbirek, Edward Sznaj- der, Szurdi István, Zandan- gijn Ganzsurzsav, Günter Sieber, Ion Patan és A. I. Sztrujev miniszterek veze­tik. Jelen volt Mihail Ani- janc, a KGST-titkárság képviselője. A plenáris ülés megnyi­(Folytatás a 3. oldalon.) XXIV. évf. 42. szám 1969. február 20. CSÜTÖRTÖK Ärai 80 fillér Piacku'alás magas szinlen Intézet, amely infor­mációkat gyűjt és elad. (3. oldal) 4 közpénzzel híven sáfárkodnak Dr. Borbély Lajos írása a tanácsok gazdálko­dásáról. (4. oldal) A homo politicus Beszélgetés Kun Béla leányával a nagy forradalmárról. (5. oldal) (6. oldal) Autónycrcmény­betétkönyv sorsolás (8. oldal) Az Országos Oktatási Tanács állásfoglalása u án Műszaki íőiskola Kecskeméten Több fontos, az oktatás­ügy egészét érintő kérdés­sel foglalkozik az idén az Országos Oktatási Tanács — tájékoztatta az MTI munkatársát dr. Benczédy József, a tanács titkára. A Alkatrészek fűrészekhez Az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek új formáiról Szerdán a MÉM-ben a megyei tanácsok vb-elnök- héiyetiesei és mezőgazda­sági és élelmezésügyi osz­tályvezetői részvételével az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetekről szóló jog­szabályok végrehajtását tárgyalták meg. Dr. Soós Gábor miniszterhelyettes előadásában elmondta: — Az egyszerűbb mező- gazdasgi szövetkeztek álta­lában a különleges helyi adottságú mezőgazdasági vidékeken — például gyen­ge homoktalajokon, tanyák­kal szétszabdalt területe­ken —, igen változatos szervezeti formákban jöt­tek létre. Kezelésükben van az ország szőlőterületének több mint 30, a kerteknek 45, a gyümölcsösöknek pe­dig 18 százaléka, és néhány termelési ágban, így pél­dául a méhészetben, juhte­nyésztésben is döntő súlyt képviselnek. Termékeiknek fontos ré­szük van a lakosság élel­mezésében : a szerződéssel felvásárolt must és bor 20 százaléka, a gyümölcsnek pedig 8 százaléka szárma­zik a szakszövetkezetekből. A jogszabályok végrehaj­tása során — hangsúlyoz­ta a miniszterhelyettes — nem az átalakulás szorgal­mazása a fő feladat, ha­nem az, hogy egyszerűbb mezőgazdasági szövetkeze­tek a jogszabályoknak meg­felelő forma szerint tevé­kenykedjenek. Az egysze­rűbb szövetkezeteknek me­zőgazdasági tsz-szé átalaku­lását csak akkor helyes tá­mogatni és engedélyezni, ha az mind a népgazdaság, mind pedig a tagok szem­pontjából előnyös. A fel­tételeket akkor lehet adott­nak tekinteni, ha a szö­vetkezet önálló és eredmé­nyes gazdálkodásra képes, vagyis nem szorul állami támogatásra. A tagok, mint a szövetkezet gazdái, a ‘ogszabályok keretei között önállóan állapíthatják meg. hogy melyik szövetkezeti formában kívánnak tovább működni. Annak érdekében, hogy a jelenlegi egyszerűbb szö­vetkezetek új formáját az egyes szövetkezetek tényle­ges helyzetének, a szövet­kezet nyilatkozatának és az új rendelkezéseknek megfe­lelően állapítsák meg eze­ket a szövetkezeteket már­cius 31-ig hatóságilag fe­lül kell vizsgálni. A járási tanácsok mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályai legkésőbb február 28-ig írásban hívják fel az egyszerűbb szövetkezetek vezetőségeit, hogy — a köz­gyűlés erre vonatkozó ha­tározatának ismeretében — nyilatkozzanak, melyik szö­vetkezeti formában kíván­nak dolgozni. Ha a szö­vetkezet nem az eddigi formában akar működni, hanem át akar alakulni, és a választott új formára elő­írt jogszabályi feltételeket — minimális közös földte­rület, állatállomány stb — közgyűlési határozattal még az 1969-es év folya­mán biztosítani tudja, úgy az új forma-megálla- pftó nyilatkozatot az -Vszes tagok legalább két­harmadának titkos szava­zata alapján teheti meg. A kecskeméti Alkotmány Termelőszövetkezet fél­millió forintos költséggel épült új műhelyében He- vér István és Szabó József lakatosok köszörülik si­mára a szalagfűrészgép ál »bakjának hegesztett var­ratait. A fűrészgénből az 'dén már 290 darabot ren­deltek a különböző üzemek) négymillió forint értékben testület a közeli hetekben sorra kerülő idei első ülé­sén például több műszaki főiskola létesítéséről tár­gyal majd. Az előterjesztés szerint a Budapesten és Kecskeméten már működő Felsőfokú Gépipiari Tech­nikumot műszaki főisko'á- vá alakítják át. A témák között szerepel az emelt szintű szakmunkásképzés továbbfejlesztése — tartal­mi és szervezeti téren egy­aránt, A későbbiekben az Or­szágos Oktatási Tanács to­vábbi főiskolák, illetve új egyetemi szakok létesíté­sének időszerűségét, indo­koltságát vizsgálja meg. s behatóan foglalkozik a pá­lyaválasztási tanácsadás eredményeivel. feladatai­val. A testület elé kerül az audio-vizuális eszközök gyártásával és használatá­val összefüggő téma. A ta­nács olyan szemszögből vizsgálja majd meg a kér­dést, hogy az új technikai eszközök, illetve új mód­szertani eljárások mind na­gyobb szerepet kapnak az oktatás gyakorlatában. A pedagógusok élet- és munkakörülményeinek fo­kozatos javítására vona ko­zó minisztertanácsi határo­zat alapján a tanács meg­tárgyalja a szakközépisko­lák és a szakmunkásképző iskolák elméleti és gyakor­lati oktatóit, szaktanárait érintő intézkedési tervet. Egy másik fontos doku­mentum. a IV. ötéves terv oktatáspolitikai koncepció­ja szintén a testület elé ke­rül. Ezenkívül helvet ka­pott az idei munkaDrog- ramban annak megtárgva- iása is, hoav a középisko­lát — elsősorban szakkö­zépiskolát — végzett fiata­lok hoevan szerezhetik meg a technikusi címet

Next

/
Oldalképek
Tartalom