Petőfi Népe, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-15 / 38. szám

I960, február 15. szombat S oldal Ötvenmilliós közös vagyon Zár számadó közgyűlés a fiartai Lenin Tsz-ben Ee év júniusában lesz 20 éves a hartai Lenin Ter­melőszövetkezet. A mostani zárszámadó közgyűlésnek ezért is volt nagy a jelen­tősége, hiszen minden mun­kasiker magában hordja a húsz esztendő erőfeszíté­seit. Oláh Pál országgyűlési képviselő, a termelőszövet­kezet elnöke közgyűlési be­számolójában így összegez­te röviden az elmúlt évi eredményeket: — Termelőszövetkeze­tünk tiszta vagyona ebben az évben elérte az 50 millió forintot. Árbevételi tervün­ket 48 millióval zártuk és csaknem 9 millió forintot tudtunk tartalékolni. A ta­gok részesedése is jól ala­kult, mert a prémiumokon kívül átlagosan több mint 24 ezer forintot osztottunk személyenként. A beszámoló kitért az egyes ágazatok eredmé­nyeire, és ismertette az új gazdasági év feladatait. Ä gépesítés további fokozása indokolja a melléküzemági tevékenység kiszélesítését. Ebből a meggondolásból vállalta a tsz a Bólyi Álla­mi Gazdaság bekötőútjai­nak megépítését, illetve fel­újítását és hasonló munká­ra szerződnek a Hosszúhe­gyi és az Izsáki Állami Gazdasággal is. Az útépítő tevékenység 8 millió forint­nyi bevételt jelent a tsz- nek. A közgyűlést követő ba­ráti beszélgetés során arról is szó esett, hogy milyen kemény és szorgalmas munkával érték el eredmé­nyeiket és hogyan lehetne ezeket tovább fokozni. — Szövetkezetünkről so­kan úgy nyilatkoznak, hogy könnyű nekünk, mert évek óta mindenki a legjobbak közé sorol bennünket — hangoztatta Rudnyák Lajos, a tsz főagronómusa. A hír­név méginkább kötelez bennünket, örülünk is ne­ki, de ez nem jelenti azt, hogy ülünk a babérokon, íme néhány eredmény: ta­valy gondos altalajlazítás­sal, a holdankénti 5—6 mázsás műtrágyázással ér­tük el magas átlagtermé­seinket. ötszáz holdat tud­tunk öntözni a berendezé­sek teljes kihasználásával. Amikor Szabó József­től, a szőlészeti brigád tag­jától érdeklődtem évi jöve­delméről, megkérdezte, hogy csak az alaprészese­dést számítsa-e vagy min­dent, mert a prémiummal együtt az ő jövedelme jó­val megh~’- "'o n-r_ átlagot, tcob mint 38 ezer forintot kapott. Fizikai munkás és tsz-vezetőségi tag, így fog­lalta össze a véleményét: — Mi, itt a termelőszö­vetkezetben megtaláltuk a számításunkat. Egyre biz­tonságosabb a termelés és így még a gyengébb évek­ben is van mit osztani. A vezetőség meghallgatja a tagok véleményét, tényle­gesen mi vagyunk a tsz gazdái, így is dolgozunk. Zerza István korábban brigádvezető volt, most a termelőszövekezet függet­lenített párttitkára egy pél­dával kezdi a beszélgetést: — A járás-pusztai üzemegységünkben régen nagyon sok volt a gond. Keveset Vo-r~<dek. rossz kö­rülmények közt éltek az emberek. A tsz elhatározta, hogy változtat helyzetükön. Elősegítettük, hogy kiköl­tözzenek megrongálódott tanyáikból és kölcsönnel új házat építettek maguknak. Ezt a sajáterős kislakásépí­tést az idén is folytatjuk, további 40 ház megépítése a cél. A hajdani tanyasiak rendszeres újságolvasók let­tek, van könyvtáruk, mozi­juk. A párttaggyűléseken sok mindenről szó esik és mi ezeket a véleményeket megvitatjuk a tsz vezetői­vel. A jó gazdasági ered­mények feltétele a jó poli­tikai munka. Ebben sok se­gítséget nyújtanak a szo­cialista brigádok, melyek száma az idén már hétre növekedett. A beszélgetés végén is­mét Oláh Pál veszi át a szót — A zárszámadás nem­csak arra jó, hogy anyagi javainkat összegezzük, ha­nem arra is, hogy felmér­jük a további előrehaladás lehetőségeit. Jelenleg négy ösztöndíjas főiskolásunk van, két növénytermesztő és két gépész. Nagyon szá­mítunk rájuk az iskola be­fejezése után. A gépesítés­ben tizenkét fiatal szak­munkástanulónk ismerke­dik a szakmával. Az idűsclilirkről is igyekszünk gondoskodni, valamennyi nyugdíjasnak kiegészítjük a járadékát. Júniusban lesz húszéves a termelőszövetkezet, azt ter­vezzük, hogy a jubileumi ünnepségre kiállítást szer­vezünk dokumentumaink­ból. Szabó Attilb Új szerelőszalag, festőcsarnok Immár negyedik eszten­deje évről évre több mint tízmillió forinttal emelke­dik Kalocsán a Bács-Kis- kun megyei Fémtömegcikk­ipari Vállalat termelésének értéke. Az idei tervek megvaló­sítása érdekében másfél millió forintot fordítanak a gyártási feltételek kor- 'z»rftsf*éBére a fejlesztési alapjukból. A volt forgá­csoló részlegükben — ahon­nan a Il-es számú üzem helyiségeibe költöztek a munkások — úi szerelő- szalagot alakítanak ki. Je­lenleg a kőműveseké a szó. akik a falakat csempézik. A szalagrész termelő mun­kája máius 1-én kezdődik. Ezenkívül egy festőmű­hely tervei is készülnek. A vállalatnál átalakítják azt a 45 méteres csarnokot, ahol eddig a hőkicserélőket készítették. A má'od'k fél­évben itt már a külső-, il­letve belső terek megvilá­gítására alkalmas lámpá­kat festik. Munkásfórum (Mü-íoto — Kovács bandar leive.e.e.) Hasznos együttműködés Megyénk több mezőgaz­dasági és kisipari termelő­szövetkezete között gyü­mölcsöző együttműködés alakult ki. A kapcsolat mindkét üzem érdeke. A kisipari termelőszövetkeze­tek munkaerőhöz jutnak, a gazdaságok pedig foglal­koztatják tagjaikat. A bácsbokodi termelőszö­vetkezetek közös vállalko­zása például a Bajai Lak- berendező és Építő Ktsz- szel kötött szerződést csak­nem egymillió forint érté­kű vasipari munkára. A csávolyi Egyesülés asszo­nyai a helyi vegyes és épí­tő ktsz-nek végeznek kon- fekciós munkát. A Kiskunhalasi Fa- és Építőipari Szövetkezet a kalocsai Iszkra Termelő­szövetkezettel van kapcso­latban. Hetvenötezer seprű- nyelet gyárt a közös gaz­daság számára. A Mélykúti Vegyes és Építő Szövetkezetnek a há­rom helyi közös gazdaság­gal van megállapodása. Mintegy 2 millió forint ér­tékű vasipari munkát vé­geztek a közös gazdaságok tagjai a ktsz számára. Az együttműködést a ter­melőszövetkezetek illetékes területi szövetségei is szor­galmazzák és segítik. Szá­mos kooperációs lehetőség van. Szinte még belátha­tatlan az a sokféle tevé­Irodalmi ösztöndíjat alapított a KISZ A mezőgazdaságban dolgoz* fiatalok életét ábrázoló új el- beszé.cstk, k sregény k, rád.6- és tv-játékok megírásának ösz­tönzésére vállalkozott a Kom­mun s',a Ifjú-ági Szőve ség. Irodalmi ösztöndíjat alapított azoknak az Íróknak a számá­ra, akik késznek muta koz ak arra, hogy új művükben ezzel a témával foglalkoznak, ösz- szesen 31-eo pályázták meg s a papírra vetett vázlatok elbí­rálása után U-en nyerték el az ösztöndíjat. Az újdonsült ösztöndíjasok két hónapig 2003—1000 forintos jutta.ásban rószesü nőit. Ezen­kívül, ha nagyobb lélegzetű a tervezett munka — az írószö­vetség véleménye alapján — további kót hónap’g élvez te ik kenycégi kör, amelynek ki­alakítására lehetőség van, különösen ilyenkor a téli időszakban, amikor a közös gazdaságokban sok a sza­bad munkaerő. Ma már a rendelkezé­sünkre álló adatok birto­kában elmondhatjuk, hogy az elmúlt tíz év alatt a szocialista brigádmozgalom volt a munka verseny mo­torja. Nem véletlen, hogy az üzemek dolgozói között a szocialista brigádok tagjai értették meg leghamarabb az új gazdaságirányítási rendszer lényegét. Vállalá­saik és azok végrehajtásá­ra tett erőfeszítéseik a vál­lalati gazdálkodás eredmé­nyességének javítására irá­nyulnak. A MOZGALOM gyorsan fejlődött megyénkben is Míg 1962-ben 1900 tagja volt a büszke címet viselő brigádoknak, jelenleg már 12 000. Hét évvel ezelőtt 192 brigád volt tulajdono­sa a szocialista előnévnek, most csaknem 600. Néhány héttel ezelőtt a szocialista brigádok veze­tőit értekezletre hívta ösz- sze a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa. A felszólalá­sokból kitűnt, hogy a mun­kások lelkesedése mellett a legtöbb helyen az üzemi pártszervezet, a szakszer­vezet és a gazdasági veze­tés is hozzásegítette ahhoz a szocialista brigádmozgal­mat, hogy ilyen nagyszerű eredményeket érjen el. A pártszervezetek a poli­tikai képzésben, a tudat- formálásban, a szakszerve­zetek a mozgalom szerve­zésében, s a kedvező fel­tételek kialakítójában, a gazdasági vezetők pedig a termelés megfelelő szerve­zésével. a műszakiak nat- ronálásával, az anvagi ösz­tönzők alkalmazásával se­gítették a brigádokat. A KECSKEMÉTI Kon­zervgyárban például az üzemrészek vezetői havon­ta értékelik a brigádok munkáját, s hasonlítják össze teljesítményeiket a brigádnaplókban rögzített vállalásokkal. Üzemenként meghatározott összeg áll rendelkezésre, amelyeket maga a munkacsoport oszt­hat fel tagjai között. A Fémmunkás Vállalat kecs­keméti gyárában a legki­emelkedőbb munkát végző szocialista brigádtagokat ingyenes külföldi utazással, vagy balatoni üdüléssel jutalmazzák, A tanácskozáson termé­szetesen nemcsak az ered­ményekről, hanem a hi­bákról is szó esett. Többen elmondták, hogy egyes gaz­dasági vezetők egyáltalán nem törődnek a szocialis­ta brigádmozgalommal. Má­sok csak akkor fordulnak hozzájuk, ha valami sür­gős termelési feladatot kell végrehajtani. Baj az is, ha csak azért adományozzák a szocialista címet, hogy a vállalatoknál minél több brigád viselje. Már pe­dig ez a mozgalmat felhí­gulással veszélyezteti, s ezáltal az veszít vonzere­jéből. Fel kell figyelni ar­ra is — mondották a fel­szólalók —, hogy az utób­bi időben több helyen csak a termeléssel kapcsolatos vállalásokra fordítottak gondot és háttérbe szorult a jelszó: szocialista módon élni, tanulni része. Pedig a társadalmi munka, az egymással való törődés, a szakmai és politikai kép­zés is fontos része a moz­galomnak. Természetesen sablonosán semmit sem sza­bad alkalmazni. Helyte­len például (és ilyesmi már többször előfordult), ha a brigád csak azért nem kapja meg a szo­cialista címet, mert idős — nyugdíj előtt álló dolgozóik — nem vesz­nek részt a tanulásban. A mozgalom továbbfejl- lesztésének feltételeivel is foglalkoztak a megyei ta­nácskozás résztvevői. Hangsúlyozták, hogy a jö­vőben a szocialista brigá­doknak jobban be keli kap­csolódniuk munkahelyük politikai, gazdasági életébe, hiszen minden adottságuk megvan arra, hogy erőtel­jesebben hassanak környe­zetükre. Ehhez azonban he­lyenként az üzemi párt- szervezetek, szakszerveze­tek és gazdasági vezetők eddiginél hatékonyabb se­gítségére is szükségük van. Helyes ha ezek a szervek alapvető termelési és po­litikai kérdésekben meg is hallgatják a szocialista brigádok tagjainak véle­ményét. ÁPRILIS elején kerül sor a szocialista brigád ve­zetők III. országos tanács­kozására. Ezen a mozga­lom megyei küldöttei is­mét kifejthetik vélemé­nyüket a szocialista módon dolgozni, tanulni, élni jel­szó érvényesülésének nagy­szerű eredményeiről, s a meglevő problémákról. Igen fontos, hogy őszin­tén, bátran, a realitások­nak megfelelően szóljanak a helyi üzemi tapasztala­tokról. Erre természetesen fel kell készülni. Addig azonban, van még idő arra, hogy ezeket a kérdéseket jól meghányják-vessék az üzemben a brigádjuk tag­jaival. s a többi brigádok vezetőivel. N. O. Kongresszust tartanak a nemzetiségi szövetségek Tavasszal rendezik meg kongresszusaikat a hazánk­ban működő nemzetiségi szövetségek — így a dél­szláv, a szlovák, a német és a román szövetség. A tanácskozásokon felmérik a szövetségekben tömörülő mintegy félmillió nemzeti­ségi dolgozó helyét társa­dalmi életünkben és rész­vételét az ország szocialis­ta építésében. A szövetségek egyik köz­ponti feladatuknak tekin­tik a nemzetiségi kultúra ápolását. Jelenleg hazánk­ban 30 német, 25 szlovák, 30 délszláv és .7 román kul- túrcsoport működik. Tevé­a KISZ támoya ását. Az ösz­tönei Jak k adásáról szóló meg- | kenységükhöz az állam je ó lapodásoltat szombaton az Ifjús*» otellóban ünnepélyesen írják aíá. l°ntős nyújt anyagi támogatást A nemzetiségi dolgozók I nyaikat az általános iskola kongresszusai mélyrehatóan befejezése után. Felsőfo­elemzik majd a nemzetisé gi iskolák és a pedagógus- képzés helyzetét. Országo­san 42 nemzetiségi óvoda áll a legkisebbek rendelke­zésére. Kétszázötvennégy általános iskolában több mint 18 200 diák tanulja anyanyelvét heti három- négy órában. Az úgyneve­zett kétnyelvű iskolákban — 23 tanintézetben — csaknem kétezer diáknak 156 pedagógus oktatja a humán tárgyakat anyanyel­ven, a reál tárgyakat pedig magyarul. A nemzetiségi dolgozók gyermekei hét — kétnyelvű — gimnázium­ban folytathatják tanulmá-1 nulhatnak a diákok. kú képzettséget szerezhet­nek a szegedi egyetem ro­mán és szlovák tanszékén, Pécsett a délszláv és német, az ELTE-n a román és a szlavisztikai tanszékeken Szarvason és Sopronban a német nyelvű óvónőképző­ben. A budapesti tanító­képzőben szlovák, Baján szerb, horvát és német, Debrecenben pedig román nyelvű tanítónők szerezhet­nek diplomát. A szomszé­dos baráti országokkal tör­tént megállapodás eredmé­nyeként — kölcsönösségi alapon — eredeti idegen­nyelvű tankönyvekből te-

Next

/
Oldalképek
Tartalom