Petőfi Népe, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-01 / 26. szám
A oldal 1969. február 1. szombat W Ápoljuk a szellemi értékeket FOLYNAK az előkészületek a hazai délszlávok április 21—22-én tartandó országos kongresszusára. Ognyenovics Milán, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára, a bajai járásban csütörtökön kezdődött magyar—délszláv barátsági estek ünnepi szónoka elmondotta: — Az eseménysorozat egy hétig tart. Minden délszlávlakta községben gyűléseket tartunk, ahol a politikai tájékoztatás mellett megemlékezünk a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulójáról is. A rendezvényeken fellép a battonyai kultúrcsoport magyar, román, szerb énekés táncszámokkal. A BARÁTSÁGI estek hagyománynak számítanak már ezen a vidéken, de az idén a kongresszus előkészítésének jegyében folynak. Baján és a járásban 28 —30 ezer délszláv nemzetiségű él. Őket képviselik a rövidesen megválasztásra kerülő küldöttek a kongresszuson, amelynek kétszáz résztvevője lesz. Az utóbbi időben számos rendezvényünk a magyar- országi délszlávok szellemi értékeinek ápolását szolgálta. Ezek közé tartozott az Ognyenovics Milán nyilatkozata első nemzetiségi népdalfesztivál, amelyen az ország 56 községéből kétszázan vettek részt. A megyéből is szép számmal jelentkeztek a fesztiválra a fiatalok. NEMRÉG ülésezett szövetségünk országos társadalmi bizottsága, amelyen összegeztük múlt évi munkánk eredményeit. Sok szó esett a délszláv gyermekek iskolai oktatásáról. Megállapítottuk, hogy az elmúlt évben az anyanyelv tanításában jelentős színvonalemelkedés tapasztalható. Ez a megállapítás érvényes a bajai járásra is. Most azon munkálkodunk, hogy a Baján élő több ezer bu- nyevác kulturális igényeit is ki tudjuk elégíteni. Terveink között szerepel nemzetiségi napok szervezése. Hercegszántón és Bácsalmáson lesz ilyen rendezvényünk. Bekapcsolódunk a bajai napok eseményeibe is. A főtitkár visszatérve a kongresszusra, hangoztatta: — Bízunk benne, hogy ez a kongresszus elősegíti a délszlávok és a magyarok barátságának erősödését és további lehetőségek nyílnak a szellemi értékek megőrzésére, ápolására. K. S. Áz Olah-per újabb fejleményei Vezető szocialista szak- szervezeti funkcionárusként tízmillió schillinget kapott az amerikaiaktól titkos kommunistaellenes akciókra — vallotta be Franz Oláh volt osztrák belügyminiszter és szakszervezeti szövetségi elnök bécsi perének pénteki tárgyalásán. A vádlott ismét felelevenítette az 1950-es „kommunista puccskísérlet” koholmányát. (Mint ismeretes 1950 őszén osztrák munkástömegek a drágulás ellen tüntettek Becsben.) A reakció által „puccskísérletnek” kikiálltott nagy demonstráció után vette fel a kapcsolatot „illetékes amerikai szervekkel” — mondotta Oláh —, amelyektől 8—10 millió schillinget kapott, hogy „szükség esetén megfelelő felszereléssel rendelkezzenek”. Egy vádlott-tánsának vallomása szerint még többről, 10—12 millió schillingről volt szó. Oláhnak és vádlott-társainak pere, hétfőn folytatódik a vádlottak további kihallgatásával, amelytől újabb leleplezések várhatók. (MTI) Az Izraeli Kommunista Párt kongresszusa Tel Aviv arab negyedében csütörtökön mintegy nyolcszáz küldött részvételével megkezdődött az Izraeli Kommunista Párt XVI. kongresszusa. A beszámolóót Meir Vilner, a párt vezetője tartotta. Vilner kifejtette, hogy az izraeli vezetők azért nem akarnak békét, mert ez azt jelentené, hogy Izraelnek meg kellene oldania az arab menekültek problémáját, és ki kellene vonulnia a megszállt területekrőL A közvetlen béketárgyalások követelésével Izrael: a győztes cinizmusát tanúsítja a legyőzöttel szemben, hiszen egyetlen arab állam sem tárgyalhat Izraellel, mielőtt ez utóbbi visszaadná a háborúban elfoglalt területeket. Vilner felszólította az izraeli vezetőket, hogy szakítsanak az amerikai imperialistákkal. Vilner beszámolóját több ízben félbeszakította a küldöttek tapsvihara. Frankfurti koncert tüntetéssel Csütörtök este a frankfurti opera épületében Herbert von Karajan vezényletével a Berlini Filharmonikusok jótékonycélú koncertet adtak. Az épület köré több száz rendőr vont kordont és lezárták a közeli hotelnegyedeket is, ahol a koncert után olyan prominens vendégek szálltak meg, mint Kiesinger jelenlegi, és Erhard volt kancellár. A város baloldali *ifjúsági szervezeteinek felhívására este több száz főnyi tömeg gyülekezett a Goethe-egyetem előtt, ahonnan az operaház felé indultak. A hat nagy vízfecskendővel felszerelt megerősített rendőri egységek a tüntetőket megakadályozták abban. „ly>gx..„ eijtjs§a.- nak az operát körülvevő szögesdrót-akadálvokig. A tüntetők tojásokkal dobálták meg a rendőröket és sikerült körülvenniük Erhard fekete Mercedesét. Nekimentek a kocsinak, és antennáját letörték, Erhard azonban sérülés nélkül megúszta az incidenst. Áz EÁK ünnepe Tizenegy esztendő pillanat csupán egy nép életében — különösen, ha az a nép évezredekkel méri történelmét. Egyiptomban időszámításunk előtt 4241-ben vezették be a naptárt és ez egyben az emberiség írott történetének legrégibb ismert dátuma. Az ország legújabbkori történelmének jelentős fordulópontja volt 1952, amikor győzött a nemzeti felszabadító forradalom. Ezt követte, tizenegy évvel ezelőtt 1958: Egyiptom és Szíria részvételével megalakult az Egyesült Arab Köztársaság. A két legújabbkori évszám olyan események kezdetét és folyamatát jelöli, amelyek évezredes elmaradottságnak és nyomornak üzentek hadat. Ott, ahol néhány éve még szinte a fáraók idején használt kezdetleges munkaeszközökkel küszködtek a földdel a fel- lahok, s a természeti csapások ugyanúgy tizedelték őket, mint évszázadokkal korábban, utat tört a modern technika és a szocialista építés gondolata. Bizalmat kapott Karami A libanoni parlament a hajnali órákig húzódó ülésén 60 szavazattal harminc ellenében bizalmat szavazott Rasid Karami miniszterelnök 16 tagú kormányának. A miniszterelnök politikai expozéját, csaknem 14 órás vita követte. Az ellenzéki képviselők kifogásolták a program egyes pontjait és a kormány ösz- szetételét. DéS-jemen elnöke Kairóban Q ah tan El Sabi, a Dél-jem eni Népi Köztársaság elnöke Kairóba látogatott. A kép a repülőtéren készült, ahol Nasszer, az EAK elnöke fogadta. Ez történt Sztálingrádnál írta: V. Sztyepanov a 7. gárdahadsereg törzskarának tolmácsa AM ZIEL! Magunk mögött hagytuk az ellenséges katonák első félkörét és odaléptünk a másodikhoz. A németek meg sem mozdultak. És egyszeriben a sorból kilépett egy tiszt. Lefordítottam Laszkin szavait, aki elmondta, kicsoda és miért jött. A tiszt bizalmatlanul méregette a kis alacsony embert, aki szakasztott olyan bundát és ugyanolyan halinacsizmát viselt, mint a csoport többi tagja. Laszkin semmiben sem hasonlított tábornokra, ha csak valaki nem figyelt fel tábornoki szőrmekucsmájára és a rajta levő köralakú kokárdára. Erőteljes hangja azonban megtette a magáét. Vezényszavak * pattogtak, a sor kettévált és miután utat engedett számunkra, ismét összezárult. A kapun áthaladva tágas belső udvarba kerültünk, ahol fegyveres katonák és tisztek tolongtak. Egyesek álldogáltak, mások hevenyészett ülőalkalmatosságokon pihentek, voltak, akik féllábon táncolva próbáltak valamennyire felmelegedni. Az udvar jobb sarkában lépcső látszott, amely pincébe vezetett. A bejáratnál elkülönülje hitleristák álldogáltak géppisztolyokkal felszerelve: Paulus személyes testőrsége. A külső őrség egyik tisztje előttünk haladva leszaladt a pincébe. Nyomban utána egy másik tiszt jelent meg. Magas termetű volt, arca gondosan megborotválva, a nyakán: a lovagrend vaskeresztje tölgyfakoszorúval és briliánsokkal. Ez volt a hitleri hadsereg legmagasabb kitüntetése. Összecsapta bokáját és meglepő udvariassággal mutatkozott be,* „Adam ezredes, von Paulus tábornagy személyes adjutánsa.’» Értetlenül néztünk egymásra: „Talán azt akarta mondani, hogy Paulus vezérezredes?” — jegyeztem meg. A sors iróniája. A találkozót megelőző éjszakán, a sztálingrádi áruház pincéjébe megjött Hitler rádióüzenete, melyben a Führer szerepcsekívána- tait fejezte ki Paulusnak abból az alkalomból, hogy megkapta a Reich legmagasabb katonai kitüntetését. Ez volt az utolsó távirat, amelyet a 6. hadsereg törzskara Berlinből kapott. Válaszul Paulus közölte, hogy kapitulál. Adam rendíthetetlen udvariassággal invitált bennünket a pincébe, de azt indítványozta, hogy fogjuk meg egymás kezét. „Lent nálunk ugyanis sötét van” - fűzte hozzá. Elég sokáig bolyongtunk az áthatolhatatlan sötétségben az áruház egykori föld alatti raktárainak labirintusaiban. Olykor szentjánosbogarakhoz hasonlóan fel-felvillantak a pislákoló zseblámpafények. Adam ezredes egyszer csak megállt. „Am Ziel”. (Célhoz értünk) — mondta valami oknál fogva majdnem suttogva, és feltárult előttünk a kiszűrődő fény által megvilágított ajtó. Beléptünk. A helyiség meglehetősen tágas volt. A jobb sarokban kissé ferdén nagyméretű íróasztal állt. Rajta zöld lámpaer- nyős petróleumégő. Az asztalnál, arccal a bejárat felé, tábornokok ültek. Ahogy beléptünk, lassan felálltak és mozdulatlanságba merevedtek, ünneplő és rendjelekkel díszített, aranyos sújtásokkal teletűzdelt egyenruhájukban, övükben pisztollyal, gondosan megborotvált, de a kimerültségtől sárgá3-zöld ábrázattal, feszült várakozással tekintettek ránk. Megpróbáltam felismerni közöttük Paulust. Laszkin tábornok odalépett az asztalhoz, hangosan és katona módjára tagosán bemutatkozott, majd felém fordulva hozzáfűzte: ”... és a kíséretemben levő személyek”. Az ezredes bemutatta a másik oldalon felsorakozott tiszteket. Paulus nevét azonban nem említette. Szeretnék személyesen Paulus úrral beszcmi - követelje erélyesen Laszkin. Az asztal mögül előlépett egy magas, kimért, még mindig fiatal tábornok, érces hangon jelentette: „Roske vezérőrnagy vagyok, a 71. lövészhadosztály parancsnoka. Von Paulus tábornagy úr lemondott a parancsnoki tisztségről és minden hatalmat rámruházott. A tábornagy úr közép-európai idő szerint tíz órakor jelenik meg, és a megadásról folytatandó tárgyalások vezetésével engem bízott meg . ..” — Nem azért jöttem, hogy tárgyalást folytassak a kapitulációról, hanem azért, hogy elfogadjam a megadást — szakította félbe Laszkin. Nyomban ismertette a követeléseket: a német parancsnokság azonnal parancsot ad mindkét hadsercgcsoportnak a tűz beszüntetésére, szervezetten, lista szerint átadja képviselőinknek az egységek teljes személyi állományát és harci felszerelését. A legyőzőitek számára nem marad más, mint a beleegyezés. Roske azonban megjegyezte, hogy parancsnoki hatalma csak a déK hadsereg- csoportra terjed ki. Az északi hadseregcsoporttal Paulus utasítására minden kapcsolatot megszakítottak. Roske nyomban megpróbálkozott azzal, hogy ellenköveteléseket támasszon. Így például követelte, hogy a tiszti állománynak hagyják meg a személyi fegyvereket, a tiszti kardot és a tiszti rendjeleket... Laszkin újra erélyesen félbeszakította és emlékeztette a január 8-án történtekre. A szovjet parancsnokság akkor jóval megtiszte- lőbb feltételek között ajánlotta fel az ellenségnek a kapitulációt. Egy pontban nyomban megszületett a megegyezés: Laszkin a szovjet parancsnokság nevében ígérétet tett arra, hogy garantálja a hadifoglyokkal való .. emberséges bánásmódot, az azonnali orvosi segítséget, a betegek és sebesültek gondozását. Ezután Roske az írógéphez ült és maga gépelte le a német csapatokhoz szóló parancsot. A parancs szentimentális kifejezésekből állt és a következő szavakkal fejeződött be: Jövendő sorsunkat a jó istenre bízzuk ...” (Folytatása következik.) Az államszövetség megalakulása óta jelentős változásokon ment át, mégis éppen a közelmúlt eseményei, mindenekelőtt az izraeli agresszió figyelmeztet arra, hogy az arab népek életében alapvető követelmény az egység. Amikor az EAK megalakulásának tizenegyedik évfordulóján őszinte szívvel kívánunk boldog jövőt az EAK népeinek, a haladó világ és a mi gondolataink elsősorban arra irányulnak: járjon sikerrel az agresz- szió következményeinek felszámolása, alakuljon ki végre olyan helyzet a Közel-Keleten, amely biztosítja az ott élő népek békéjét és boldogulását B Szovjetunió álláspontja világos Hejkal, az A1 Ahram főszerkesztője szokásos pénteki verzércikkében az Egyesült Államok közel-keleti politikájával foglalkozik. Hangsúlyozza, hopr a Szovjetunió álláspontja a közel-keleti válságban határozott és világos, míg Nagy-Britanniáé homályos. Hejkal megállapítja, hogy az Egyesült Államok álláspontja, Nixon szavai szerint, újabb megfontolás tárgyát képezi. Az eredmény rendkívül fontos, hiszen az Egyesült Államok az egyetlen hatalom, amely tényleges nyomást gyakorolhat Izraelre. Castro beszéde Fidel Castro kubai miniszterelnök csütörtökön Havannától 48 kilométerre lévő Cangrejerasban létesült lakótelep avatásán beszédet mondott. A íninisz- terelnök figyelmeztetett arra, hogy a cukortermés betakarítása elmaradt a tervekhez képest és kijelentette: szükség van arra. hogy a havannai dolgozók; segítsenek a keleti tartományokban a cukornád- l-—més betakarításában. Castro részletesen beszélt az 1969-re kitűzött állattenyésztési célokról: ekkor Kuba tejelő tehénállományának el kell érnie a 600 000 darabot. A miniszterelnök kijelentette: az ellenforradalmárok azt tervezik, hogy fertőző kórokozókkal indítanak szabotázstámadást a szarvasmarha- tenyésztés ellen: ezekről a tervekről elfogott kubai ellenforradalmárok számoltak be. (Reuter) Brandt a csatlakozás mellett Az NSZK-ban tovább élesedik a vita az atomso- rompó-szerződéshez való csatlakozás ügyében. Miután Strauss és Barzel élesen állástfoglalt az aláírás ellen, Brandt külügyminiszter most a szociáldemokrata párt sajtószolgálatának pénteki kiadványá- bant azt írja, hogy a szerződés aláírása „annak minden hiányossága ellenére egyfajta egyenjogúságot hoznak az NSZK számára a népek családjában”.
