Petőfi Népe, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-01 / 26. szám
IMS. február 1. szómba! 8. oldal „Opus 28” Nem a huszonötödik és nem az ötvenedik újítás ugyanannak az embernek az életében. Mégis érdemes elidőzni egy kicsit mellette. Története van. Az alkotó — első látásra megállapítható — mozgékony alkat. Szenvedélye az ésszerűsítés, az ötletek megvalósítása. Müller András huszonhétszeres újító. A huszonnyolcadik nagyobb szabású műve egy öntözőszivattyú. Személyes piackutatás — Mikor kezdett a berendezés tervezéséhez? — A motor elkészítésén huszonöt éve gondolkodom. Ebből tíz esztendőt a Szovjetunióban töltöttem. S mondhatom, sokat tanultam a vorkutai erőmű tekercselőrészlegében, hiszen szovjet, német és angol szakemberek voltak a munkatársaim. — A szivattyú eiőálítása mintegy öt esztendeje izgat. Esztendőkön át jártam az országot, mint a Ganz Villamossági Művek szervizese. Úgy is mondhatnám, hogy ezalatt megismertem a keresletet. Nap mint nap tapasztaltam: az embereknek valami egészen más szivattyú kell, mint amihez hozzájutottak. Világítási árammal működtethető, bő vízhozamú, s mindezek mellett oicsó gép. Ilyet igyekeztünk csinálni Nagy Károllyal, aki közreműködött a kísérletezésben. Bácska-esalád Müller András most a huszonnyolcadik szülöttjére, a Bácska 1. névre keresztelt masinára bízza a bizonyítást A motor zúgni kezd, a mérőműszer mutatója imbolyogva kileng, s a géphez csatlakozó cső vastag, erős sugárban ontja a vizet. Valaki egy körülbelül 30 literes tartályt emel a fecskendő elé. Az edény másodpercek alatt színültig megtelik. A Bácska szivattyúcsalád első típusa óránként 15 ezer liter vizet locsol szét 200 méteres körzetbe. Használható a háztáji gazdaságok, kertek öntözésére, vagy akár autómosásra. A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet a következő véleményt adta róla forgalmazási engedélyében: „Az azonos rendeltetésű szivattyúk kategóriájában •— belföldi viszonylatban — a legjobb paraméterekkel rendekezik. Hatásfoka 54 százalék.” A viszonyítás kedvéért leírhatjuk — alig néhány százalékkal marad el a világ legjobb, hasonló kapacitású berendezéseitől. Öntvények és ecsetek Eddig tart a történet egyik része. Január eleje óta sorozatban gyártja a Bajai Lakberendező és Építő Ktsz a Bácska 1-et A műhely a Liszt Ferenc utcában van. Géppel végzik a motorok tekercselését, nyomják a szivattyúk bú- ráját. A tekercselő szerkezetet ugyanúgy saját maguk készítették, mint a szárító gépet, vagy a pontos szériagyártáshoz szükséges sablont. A legbelső teremben hosszú asztalokon hevernek az alumínium öntvények, mint valami óriás csigaházak. Az egyik sa rokban furcsa ellenhatásként festékes dobozok, ecsetek éktelenkednek. Nem illenek ebbe a környezetbe, mintha valaki itt felejtette volna őket. — így is van — jegyzi meg Mezős Mihály, a szövetkezet elnöke. — Korábban a festők és mázolok dolgoztak itt. De az utóbbi évben már nemigen kaptak megrendelést a konyhabútorok festésére. Hónapokig szinte kihasználatlanul maradt a műhely. Ügy érzem, hogy a gazdaságirányítási reform szellemében jártunk el, amikor egy jövedelmező profil művelésére tértünk át. Erre az évre mintegy 2400 szivattyút rendelt a MÉSZÖV, az AGRO- TRÖSZT és a Vas-Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat. Ez a mennyiség csaknem hétmillió forint bevételt jelent a szövetkezetnek.' Honfoglalás, ktsz-en belül Az új részleg meghonosítása sok áldozatot követelt A tervezők reggeltől késő estékig dolgoztak, amíg elkészült a prototípus. A sokféle kísérleti változatról próbaalkatrészek tömege tanúskodik. Így sikerült a nagy vállalkozás: két hónap elteltével a sorozat- gyártáshoz foghattak. Ma már huszonötén dolgoznak a szivattyúgyártó műhelyben. A fiatal Csákvári Jenő egy mondattal érzékelteti a kezdeti körülményeket —> Mi magunk készítettük el a szerszámok, a munkagépek egy részét Melegdi Antal pedig így indokolja a többletmunkavállalásukat: —• Fantáziát Iáttunlőezekben a szivattyúkban. Halász Ferenc Emberek és milliárdok Algyő kincse zöld utat kapott „Algyő, nk., Csongrád vm„ kiskundorozsmai j., 3859 1., hajóállomás, vá., posta, távíró, telefon” — ennyit tud az ország egyik legismertebb, de természeti kincsekben mindenesetre leggazdagabb községéről az 1936-os lexikon. Nem is tudhatott többet, hisz annak idején még nagy tudású emberek esküdtek arra, hogy az Alföldön reménytelen gáz, vagy olaj után kutatni. Most meg Szegeden, a tanácsülés szünetében — előzőleg a teremben Algyő távlati fej lesztési tervéről vitáztak — az egyik olajmémök nevetve jegyzi meg: „Majd kö nyörög még Szeged, hogy csatoljuk Algyőhöz, de kérdés, hogy egy ekkora külváros gondjait elvállalhatjuk-e?” Ha félretesszük a tréfát, akkor is akadunk „fejtetőre állított” dologra. Itt van például a munkábajárás. Valamikor Szeged után kapkodott a 9 kilométernyire levő falu. a városba jártak az emberek munkába, ma pedig reggelente a városból hozzák a zsúfolt autóbuszok a csőszerelőket, olajmunkásokat, adminisztrátorokat. Az algyői kincs nemcsak a város, de a hazai energiagazdálkodás történetének átírásához is hozzákezdett. A ?ól sikerült cáfo!at Az Alföld már Algyő előtt is bizonyította: busásan visszafizet minden milliót, melyet szeizmikus mérésekre. kutatófúrásokra költenek. De a legfrappánsabb bizonyíték ennek a szénhidrogén „hegynek” a feltárása volt. (A gáz és az olaj föld alatti boltozatok, „hegyek” szlvacsszerű tárolórészeiben gyűlik össze). Számunkra az olajkincs is igen jelentős, de mégis elsősorban földgázlelőhelv- ként tartják számon Al27 kilós óriáspulyka Nemcsak 27 kilójára lehet büszke a két évvel ezelőtt Angliából a baranyai Boldogasszonyfára „települt” fehér szárnyas, hanem az utódokra, a hozzá hasonló pompás tenyészállatokra is, amelyek már „Mecsek- pulyka” néven szereznek hírt és bővülő piacot a magyar tenyésztésű pulykáknak. győt A 100 milliárd köbméterre tehető felkutatott hazai földgázvagyonból 60 milliárdnyi itt található. Mit jelent ez a köznapi ésszel nehezen felfogható szám? Például azt hogy csupán itt több gáz található mint amennyi a jugoszláv, bolgár, NDK-beli, csehszlovák ismert gázkincs együtt. A magyar olajtermelésnek 1970-ben 45, 1975-ben 50 százalékát már ez a mező adja. 1975- re a hazánkban felhasznált összes energia több. mint egytizede algyői „illetőségű” lesz! Itt található pillanatnyilag a feltárt hazai szénhidrogénkincs 60 százaléka és a gáz a világpiaci ár egynegyedéért az olaj a feléért termelhető. Ezek a távirati stílusban elsorolt adatok bőségesen magyarázzák, miért teszünk milliárd forintokkal mérhető erőfeszítéseket e természeti kincs feltárására, s minél gyorsabb fel- használására. Ami Zalában 30 év volt, azt itt most. hogy minél gyorsabban visszatérüljön a befektetett beruházási ösz- szeg, tíz év alatt kívánjuk elvégezni. Ez a „harmadolás” felér egy földindulással. Felkerekedtek az olajmunkások Battonyán. Egerben, Hajdúszoboszlón, ide kérte magát a Szovjetunióban végzett fiatal mérnök, aki a Karakum-sivatagban gyűjtött megfigyeléseket diplomájához, otthagyta szép foglalkozását a hódmezővásárhelyi erdész: odaálltak mindnyájan a, fúrótornyok mellé. Araszolás Budapestig és tovább A hazai kőolajipar történetének legnagyobb vállalkozása folyik Algyőn, amit fémjelez a beruházásra jóváhagyott több milliárd forint is. Mire szükséges ez a temérdek pénz? Arra. hogy 1970 végétől kezdve évente 1 millió tonna kőolajat, 1 milliárd köbméter földgázt és 1974-től még 140 ezer tonna propán-bután gázt és gazolint 35 ezer tonna izobutánt 25 ezer tonna izopentánt és egyéb kísérőtermékeket kapjon innen az ország. Csupán az, hogy az olajvezeték elaraszol innen Százhalombattára, a gázvezeték pedig Budapestre, majd tovább, csaknem 700 millió forintba kerül! A milliárdok nagyobbik részét föld alá „temetik”. Egyetlen kút fúrása 2—8 millió forint Algyőn pedig várhatóan 600 kút termel majd. Kiépítik a mező gyűjtővezeték-rendszerét. a mérő- és központi gyűjtőállomásokat. külön üzemek szolgálnak a gáz tisztítására, előkészítésére. Több, mint egymilliárd forint szükséges csupán a műhelyek, raktárak, központi üzemi és szociális létesítmények, a korszerű vágányhálózat és az állomás építésére. Eddig 700 millió forint értékű munkát kellett volna elvégezni, de a késve készülő tervek és a hiányzó munkáskezek miatt tavaly mintegy 100 millió forintos adóssággal fejezték be az évet. Már tavaly is segítettek a nagy munkában Pilisi Az algyői mezőt csövek hálózzák, tartályok pöttyözik: elkészült egy újabb tankállomás is. a honvédség műszaki alakulatai; ezeket az idén is várják, mert a feladat tovább nőtt. Az idén 700 milió forint a beruházási terv, annyi, mint az előző két évben. Különösen a lakásokra lenne mihamarabb szükség — az olajipar 1000 lakást épít Szegeden 1974-ig —, mert a munkások letelepítése jelentősen segítené az egyre nagyobb léptű termelést is. Lehet egy kicsit több? A beruházási összeg 4— 4,5 milliárd forint lesz. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Trösztben végzik az ezzel kapcsolatos számításokat. de az év közepe táján nemcsak ezt. hanem egy bővített programot terjesztenek a Gazdasági Bizottság elé. Az első GB-ha- tározat óta ugyanis eredményesen folytatódtak a kutatások, így lehetőség van a gáztermelés bővítésére, arra, hogy 1 milliárd köbméter helyett évi kétmilliárd köbméter gázt termeljenek. Az új gázüzem és más létesítmények újabb 2 milliárd forinttal. 6—6.5 milliárdra növelik a beruházás összegét. Algyő kincse szélesebb zöld utat kap! Megéri? A különböző beruházásokkal együtt Algyőn 11 milliárd forint lesz az összes befektetés, és ezért 50 milliárd forint értékű termékkel fizet a mező az évezred fordulóig, vagyis minden forintért ötöt ad vissza. Jó üzlet! — mondhatjuk nyugodtan. E tervek valóraváltásá- ban oroszlánrészük van és lesz az Algyőn dolgozó embereknek. Annak a két és fél ezernek, akik a kutakat fúrják és a termelésben dolgoznak, és annak a másik két és fél ezernek, akik építenek, csöveket fektetnek. Meg tud majd birkózni ez az egész országból idesereglett ötezer ember a hatalmas munkával? A 168-as algyői kút tüze után azt mondhatjuk: igen. P. A Figyelmeztető számok AZ EMBER, különösen, ha vezető poszton van — ez esetben termelőszövetkezeti elnökökről és párttitkárokról lesz szó — a napi tennivalók sűrű erdejében szinte megfeledkezik saját magáról, önön gondjairól és nem egyszer az egészségének ápolásáról is. Érzi, hogy itt fáj. ott szúr, rossz a közérzete. El kellene menni az orvoshoz, néhány napra ki kellene vizsgáltatnom magam — mondogatja, de a gondolatnál tovább nem jut. MIRE feleszmél, már sok esetben késő. A másokról való gondoskodás, kötelességtudás napi szorításában saját egészségét .áldozza fel. Ezért tartjuk dicséretesnek a bajai járási pártbizottság kezdeményezését, amely azt célozta, hogy vizsgálják meg a járás termelőszövetkezeti elnökeinek és párttitkárainak egészségét. Az eredmény igen elgondolkoztató és figyelmeztető. A novemberben megvizsgált harminchét termelőszövetkezeti elnök közül huszonegynek van kisebb-nagyobb betegsége, sőt kettőt közülük már a vizsgálat eredménye alapján leszázalékoltak és nyugdíjra javrvoltak. Ez év januárjában megvizsgálták a termelőszövetkezeti párt- tftkárok egész'éc'ét. A harpártvezető között is so. an hurcoltak kisebb-nagyobb betegséget Nem egyet közülük azonnali kórházi ápolásra javasoltak. SOKSZOR elhangzik, hogy a termelőszövetkezeti vezetők naponta vizsgáznak a tagság előtt Nemcsak jó szakirányítónak, hanem kiváló közgazdásznak, kereskedelmi érzékkel bíró vezetőnek, az emberekkel jó kapcsolatot tartó, diplomáciai készséggel rendelkező egyénnek kell lenniük. Ez bizony nem köny- nyű dolog, számos külső és belső hatással jár. Ha nem osztják el az elnökök és a párttitkárok a terheket, akkor könnyen felőrlődnek a napi küzdelemben és rámegy az egészségük. ÉRDEMES levonni a tanulságot a fentiekből. Egyrészt a felsőbb vezetők ilyen oldalról is törődjenek azokkal, akik naponta megküzdik a maguk harcát a mezőgazdasági termelés fejlesztése érdekében. Másrészt a nagyüzemek vezetői is igyekezzenek megosztani a gondokat. Ez már a korszerű vezetés stílusához is tartozik. Olyan segítőket neveljenek, akikre számíthatnak. A szövetkezeti demokrácia további kiteljesedése is a terhek arányosabb eloszlását eredményezi. K. S, minchárom függetlenített
