Petőfi Népe, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-14 / 10. szám

4. oldal 1969. Január 14, kedd Húsz játékfilm Január 16-án ül össze a Magyar Sajtó Házában a magyar filmkritikusok szervezetének hagyomá­nyos értekezlete, hogy oda­ítélje filmdíjait azoknak az alkotóknak, rendezőknek, operatőröknek és színészek­nek, akiknek produkcióit 1968 legjobbjainak talál­ta. A filmkritikusok elis­merő díjaiért a MAFILM- stúdiók húsz, 196Q-ban be­mutatott játékfilmje verse­nyez. A lista: Lássátok fe­leim (Fazekas Lajos), Ta­nulmány a nőkről (Keleti Márton), A völgy (Rényi Tamás), Falak (Kovács András), Fiúk a térről (Szász Péter), Csend és ki­áltás (Jancsó Miklós), Kö­telék (Máriássy Félix), Ke­resztelő (Gaál István), Bo­hóc a falon (Sándor Pál), Bolondos vakáció (Makk Károly), Eltávozott nap (Mészáros Márta), A hamis Izabella (Bácskai Lauró István), A holtak visszajár­nak (Wiedermann Károly), Elsietett házasság (Keleti Márton), Feflövés (Bacsó Péter), Próféta voltál szí­vem (Zolnay Pál), Mi lesz veled Eszterke? (Bán Ró­bert), Isten és ember előtt (Mtiíck Károly), Az utolsó kör (Gertler Viktor), Egri csillagok (Várkonyi Zoltán). Különvonat Moszkvába Simferopol, Damaszkusz, Kairó, Párizs, Róma az idei IBUSZ-progratnban Az elmúlt évben is több mint egymillió magyar járt külföldön, közülük jó néhány ezer megyénkbeli. A nagyobb utazások ked­velői még tavalyi élmé­nyeiket rendezgetik, de so­kan már azon tanakodnak, hogy az idén melyik or­szágba látogassanak el Felkerestük Sándor Imré- nét, a megyei IBUSZ-iro- da vezetőjét, hogy tájékoz­tatást kérjünk az idei kül­földi társasutazások prog­ramjáról — Az idén az utazások minden eddiginél nagyobb választékát kínáljuk — mondotta többek között Sándor Imréné. — A meg- nővekedett érdeklődésre és forgalomra való tekintet­tel azonban ebben az év­ben az utazás időpontja előtt még korábban kell je­lentkezni, kecskeméti, kis­kunfélegyházi, bajai, kis­kunhalasi kiskőrösi iro­dánkban. mint eddig, ugyanis az IBUSZ-nak 75 nappal előbb meg kell kez­deni az ügyintézési Több utazás szervezése egyébként már eléggé elő­rehaladott állapotban van. Április 7-én indítunk a Ha­zafias Népfronttal közösen egy különvonatot Moszk­vába, amelyre január vé­géig fogadunk el jelentke­zőket. Ugyanilyen jelent­kezési határidővel indul­nak üzemek szervezésében április 25-én és azt köve­tően Bécsbe autóbuszok. Az április 9-től 19-ig tartó újvidéki vásárra ugyancsak Kecskemétről indítunk bu­szokat. Ezenkívül több ju­goszláviai társasutazásról tárgyal közvetlenül a me­gyei IBUSZ-iroda. A Szim- feropollal való testvér vá­rosi kapcsolatok fejlesztése érdekében a párt-, tanácsi és népfrontszervekkel kar­öltve — a tavalyihoz ha­sonlóan — az idén is indí­tunk társasutazásokat a Krímbe. Igen gazdag ezenkívül is a szovjetunióbeli progra­munk. Moszkvába Lenin- grádba hatnapos, Kiiev— Poltava—Harkov—Moszkva Piacok és vásárok tartásának új rendje Ritka eset, hogy egy ren­delet személyes érzelmeket érintsen, emlékeket tá­masszon fel az emberben. A belkereskedelmi minisz­ter 14/1968. számú rendele­tét olvasva azonban a leg­alább középkorú vidéki ember egyszerre érezni kezdi a sülő húsok, vado­natúj csizmák, friss vász­nak illatát, hallja az ál- latbőgést, kérincsélő gyer­mekhangokat és az alkudo­zások zaját Az említett jogszabály ugyanis a vásá­rokról és piacokról intéz­kedik. Tartalmaz néhány új vonást is, fő célja azonban, hogy összefoglalja és kor­szerűsítse a korábban ki­adott intézkedések töme­gét Az emlékek kóstolgatása közben megtudhatja pél­dául az olvasó, hogy mi Is hát a különbség a vásár és a piac között. Az áruk körében és az időpontban található éltérés, jogilag pedig nagyon fontos, hogy piacot bármely tanács sa­ját elhatározása alapján létesíthet. Vásárt is rendedet, azon­ban ehhez már felsőbb fo­kú jóváhagyás szükséges. Gyors változásoktól egyéb­ként nem kell tartani, mert a jogszabály érvényesnek, megismételhetőnek Ítél minden olyan piacot és vásárt, amelyet 1968-ban megtartottak, tekintet nél­kül arra, hogy azt engedé­lyezte-e valaki, vagy sem. A lehetséges változatok listája egyébként meglehe­tősen gazdag. Rendezhető országos és heti kirakodó- vásár, ahol a nagyállatok kivételével bármely termé­ket el lehet adni. Az országos és heti állat- vásáron a főszereplők természetesen a nagyál­latok, de egyébként ebbe a kör­be tartozik a bognárok, ko­csi-, kötél-, és szíjgyártók kivonulása is. (A havi vá­sár megszűnik, neve or­szágos vásár lesz ezután), önálló jogi megfogalma­zást kapott a búcsú, amit búcsúvásámak neveznek és ott kegytárgyak, könyvek, játékok, emléktárgyaik, ba­záráruk, mézeskalács stb. hozható forgalomba. Üj fogalom az autóvásár, ahol használt jármű hozható forgalomba. A piac legegyszerűbb formája a napi élelmi­szerpiac, ahol a mezőgazdasági cik­keket árusíthatnak, bele­értve még a tűzifát is. Ezenkívül megkülönbözte­ti a rendelet a nagybani élelmiszerpiacot és a nagy­bani virágpiacot is. Ebbe a körbe tartozik a használt- cikkpiac. Nem mondhatjuk, hogy vásáron, vagy piacon bár­ki árusíthat. Megjelenhet természete­sen mindenki, akinek er­re iparigazolványa, vagy másfajta engedélye van, ott lehetnek a vállalatok, és szövetkezetek. Élelmiszert és mezőgazda- sági cikket forgalomba hoz­hatnak a termelők. A „ma­gánszemély” fogalmat azonban a rendelet csak a használtéi kkpiacok vonat­kozásában használja és ezek a magánszemélyek ott is csak személyes holmijai­kat árusíthatják. Azok a bizonyos közép­korú vidéki emberek pe­dig felkészülhetnek arra. hogy néhány szín végleg kikopik a vásárokról és piacokról. A rendelet ugyanis kimondja, hogy ki­mondottan tilos ezeken a helyeken forgalomba hozni nemesfémet látásjavító szemüveget, valamint tűz­veszélyes robbanó és rob­bantószereket. Szabályozza a rendelet a helyfoglalás rendjét is. mégpedig messzemenően udvarias formában. Akinek már volt állandó helye, at ezt meg is tarthatja. A többiek pedig a követ­kező sorrendben foglalhat­nak helyet: először követ­keznek az állami vállala­tik, valamint szövetkeze­tek vásározó, árusító és szolgáltató részlegei. Az­után jönnek a magánkeres­kedők, majd a magánkis­iparosok, végül a magán- személyek. Az egyes cso­portokon belül azonban el­sőbbség jár a helybeliek­nek. azután az előny a tá­volsággal egyenes arány­ban csökken, a sor végén a más megyéből érkezők állnak. Aki azonban kez­dés előtt legalább egy órá­val nem jelentkezik hely- foglalásra, az ott rakodhat ki, ahol éppen hely ma­rad, tekintet nélkül arra, hogy a rangsorban milyen helyet foglalna éL Amennyiben a piacok és vásárok kialakult rendjét a tanácsok meg akarják változtatni, akkor ki kell kérniük valamennyi szóba jöhető érdekképviseleti szervezet, többek között a tsz területi szövetség vé­leményét is. Egyébként pe­dig a még felmerülő ren­geteg részletkérdés szabá­lyozására a tanácsok fél éven belül adnak majd ki saját rendeletet r. b. vonalon 11 napos, Moszk­va—Ashabad—Dusanbe— Szamarkand—Buhara—Tas­kent—Alma Ata—Moszkva 16 napos, Moszkva— Jereván—Tbiliszi—Baku— Moszkva 10 napos* Kijev. Leningrad—Moszkva 11 na­pos körútra visszük uta­sainkat Akik viszont kül­földi pihenésre vágynak, azok Szocsiba rendelhetnek nálunk 15 napos üdülést. A Romániát ‘látni kívá­nóknak bukaresti ötnapos, Kolozsvár—Marosvásárhely 5 napos, erdélyi 9 napos utat, vagy kéthetes „Napos parti” üdülést ajánlhatunk. A Csehszlovákiába látoga­tóknak Karlovy Varyba 14 napos üdülést, vagy ala­csony-tátrai, magas-tátrai és kelet-szlovákiai öt-hat napos kirándulásokat javasolunk. A lengyelországi üdülőhe­lyek is várják a magyaro­kat, Zakopanéban 8—12. a Mazúri tavaknál 10. Sopot- ban 12, Krynicában 12 na­pos üdülésre biztosítunk helyet az érdeklődőknek. Változatlanul kedvelt úti­cél lesz véleményem sze­rint az NDK. Már lehet je­lentkezni a tavaszi lipcsei vásárra. Az idén repülő­géppel rendezzük a berli­ni—potsdami utakat Han gulatosnak ígérkezik a 10 napos Észak-NDK-beli kör­út, a Berlin—Postdam— Lipcse, valamint a Bécs— Lipcsei társasutazás. Áprilisban és májusban külön vonatot indít az IBUSZ a jugoszláv tenger­partra Opatiába, ahol öt napot töltenek a résztve­vők. Már az év első felé­ben sor kerül egy jugo­szláviai, valamint egy ju­goszláviai—ausztriai körút megrendezésére. A Bulgá­riába utazóknak 12 napos tengerparti üdülést, vala­mint 7 napos — isztambuli hajókirándulással egybekö­tött üdülést ajánlunk. A nyugati országokba szer­vezett rendezvényeink kö­zül a 9—10 napos olaszor­szági körutakra hívnám fél a figyelmet. Az utasok Mi­lánót, Firenzét. Rómát. Ná­polyi, Pompeii, Capri szi­getét, Pisát, látogatják meg. Aki ennél is többet kíván, az májusban 11 na­pos bécs—párizsi fél-pen- siós utat választhat. Ha pe­dig még romantikusabb él­ményre vágyik, máris be­jelentheti igényét 9—16 na­pos egyiptomi, vagy 9 na­pos Szíriái körutazásra. N. O. Ce. Valadka: Kérem a panaszkönyvet! /f divatszalon vezetője becsukta a panasz­könyvet és felsóhajtott. Ugyanis tegnap így szóltak hozzá az igazgatóságon: — Ha csak egyetlenegy újabb panaszt beírnak eb­be a könyvbe, rögtön visz- szaküldjük a varrodába!... — Nem a panaszkönyvet, hanem a vezetőnőt. A megrendelések pontat­lan teljesítése, a határidők folytonos tologatása, s egyebek miatt panaszkod­tak a megrendelők. Igaz, akadt egy dicsérő beírás is: „Szalonjukban kitűnő bársonynadrágokat varrtak számomra. Viselem is mindet, amíg el nem nyűvöm. Hálás köszönettel: Pjatrasz”. — Ez az elisme­rő nyilatkozat azonban nem Ne sokat számított, mivel a szalon vezetőnőjének egyik távoli rokonától szárma­zott. „Ö, csak főnné már egy­szer egy igazi hálás kliens1” — sóhajtozott keservesen a vezetőnő. 'em sokáig sóhajto­zott, mert a sza­lonba egy szemrevaló fia­tal lány lépett be. Az üz­letvezetőnő eldugta a pa­naszkönyvet, s a lány elé sietett. Ugyanazt a lányt ismerte fel a belépőben, aki egy héttel ezelőtt meg­tagadta a menyasszonyi ru­ha átvételét. Zokogva kia­bálta, hogy a ruhát „ellőt­ték”, s az esküvőt emiatt egy teljes héttel el kell ha- lasztaniuk. NAPKÖZBEN Megbecsülés — tettekkel ANNAK IDEJÉN, ami­kor a közvéleménykutató­ívek ezreinek szétküldése­kor számos kérdésre kér­tünk őszinte választ olva­sóinktól, szerkesztőségünk munkájával kapcsolatban, meglepően nagy számban fordult elő a kívánság: „Írjanak többet, gyakrab­ban az idős emberek életé­ről, gondjairól”. Alkalmaz­kodva ehhez az igényhez, s élve a jótanácsokkal — mint azt bizonyára tapasz­talták is —, igyekeztünk nagyobb figyelmet szentel­ni a munkában megfáradt, meglettebb korosztályú nemzedéket érintő témák­nak. Nyomban hadd tegyük hozzá: mennyire indokolt és jogos volt e kívánság, nagyszerűen bizonyítja, hogy e tevékenységünkben sok-sok segítőtársunk akadt Levelezőink, tudósí­tóink, s igen gyakran a té­mában érdekeltek, nyugdí­jas olvasóink is, A LEGTÖBBSZÖR meg­ható sorokban adták és ad­ják hírül, hogy például mi­lyen jólesők azok a baráti összejövetelek, amelyeket — megbecsülésük jeléül — a volt munkahelyen: üzem­ben tsz-ben stb. a szá­mukra rendeznek. S ami újszerű: már nemcsak az őszönként hagyományos öregek napja alkalmából, hanem több-kevesebb rend­szerességgel. „A meleghangú köszöntő hallgatása közben még né­mely idős bácsi szemében is könny csillant meg, mert a tanácselnök elvtárs sza­vaiból joggal érezhették az egész község irántuk tanú­sított tiszteletét, erkölcsi megbecsülésüket...” — je­gyeztem fel magamnak az egyik, néhány héttel eze­lőtt érkezett levélből. S azóta számos hasonló hír­adást adhattunk közre. Ün­nepi ebéddel, uzsonnával terített fehér asztalnál való találkozásokról, a nyugdíj­ba vonulók megható bú­csúztatásáról, egy-egy ma­gányos idős ember gondja megoldásához nyújtott se­gítség szép példáiróL AZ IMÉNT említetteken túl azonban örvendetes és külön figyelmet érdemel­nek azok a példák, ame­lyek, ha nem is általáno­sak még, de feltétlenül elő­remutatóak. Hegedűs Já­nos, Bátya község pártbi­zottsági titkárától a napok­ban kaptunk hangulatos be­számolót a helyi Piros Pap­rika Tsz hatvan idős tagja tiszteletére rendezett, ün­nepi ebéddel — melyet a nőtanács ügyes asszonyai készítettek — egybekötött jeles eseményről. Hadd idézzünk a levélből: „Odakint mínusz 6—8 fokot mutatott a hőmérő, de a kedves fogadtatás ha­mar felmelegítette a fázós, kedves kis öregeinket. Ben­ce János, a tsz elnöke a ve­zetőség nevében köszönte meg a segítséget mind­azoknak, akik magas ko­ruk ellenére részt tudtak vállalni a múlt évi termelő munkából, s hozzájárultak a közös gazdaság sikerei­hez. És mivel úgy igazi az öröm, ha megoszthatjuk az abban legérdekeltebbekkel, elmondta a párt- és a gaz­dasági vezetők elképzelése­it is. A tsz jelenlegi anyagi ereje ugyanis megengedi, hogy ez év január 1-től a 260 forint állami juttatás mellé a közös gazdaság személyenként 100, házas­páronként 150 forint jára­dékot juttat minden idős tsz-járadékosnak. Ez az összeg ez évben megközelí­tőleg 400 ezer forintot je­lent. Bár még a tsz-veze- tőségnek és a közgyűlésnek hozzá kell járulnia ehhezt nem fér hozzá kétség, hogy mint már annyiszor, ezút­tal is helyesen döntenek. Nagy tapssal fogadták öre­geink Guzsván Miklósnajf, a tsz szociális bizottsága elnökének azt a bejelenté­sét, hogy a múlt évi szoci­ális és kulturális alapból a bizottság javaslatára 37 ezer forint szociális segélyt osztottak karácsonyra az öregek és munkaképtelenek között.J’ A BÁTYAI Piros Papri­ka Tsz példája — ahol az idős emberek megbecsülé­sét az erkölcsieken túl kéz­zelfoghatóan, tettekben is kifejezik —, nem az első, már nem egyedülálló a me­gyében. Tudomásunk van hasonlóakról a bajai já­rásból is. A múlt évi zár­számadások ' közeledtére utalva nyomban kitűnik* miért kérünk külön figyel­met e példáknak. A múlt évi sikeres gazdálkodás jó­voltából, s a szociális-kul­turális alappal való okos, helyes gazdálkodás révén egyre több szövetkezetben kínálkozik a lehetőség: tet­tekben is kifejezésre jut­tatni a megbecsülést a kö­zösség idős tagjainak. P. I. — Jő napot, jó napot! — turbékolta az üzletvezető­nő. — Kérem, foglaljon he­lyet. Átalakítottuk a me­nyasszonyi ruháját. Fel le­het próbálni, azonnal hí­vom a varrónőt. — Nem kell! — szakítot­ta félbe határozottan a lány. — Nem fogom fél­próbálni. Az üzletvezetőnő azon­ban már hozta is a lehelet­finom ruhát. — Nézze, milyen álom­szépen átalakítottuk... Pró­bálja csak fel, legyen olyan kedves... — Nem próbálok fel sem­mit. Csomagolják be és azonnal adják ide a panasz­könyvet! __ A ranyoskám! Ne te­g yen már teljesen tönkre bennünket! Hiszen a jóval nagyobb üzemek­ben is akadnak hibák... Még a négylábú is meg­megbotlik néha_ — Kérem a panaszköny­vet! — ismételte határozot­tan a lány. Az üzletvezető átnyújtot­ta a panaszkönyvet és resz­kető kezekkel csomagolta be a ruhát. A lány fogta a csomagot, köszönt, és eltávozott. A panaszkönyv utolsó oldalán pedig a kö­vetkezőket olvashatta a di­vatszalon vezetőnője: „.. .ha Önök nem ron­tották volna el a múltkor a menyasszonyi ruhámat, akkor már férjhez mentem volna. Viszont az egy hét alatt, amíg a ruhát újjá- varrták, sikerült alaposab­ban kiismernem azt a fér­fit, aki feleségül akart ven­ni. Hálás köszönettel tarto­zom a divatszalon dolgozói­nak: késedelmükkel meg­akadályoztak abban, hogy elrontsam az életemet”. Fordította: Krecsmáry László

Next

/
Oldalképek
Tartalom