Petőfi Népe, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-14 / 10. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! mrmiBtpe MAGYAR SÍOCfALISTA. M'U’N'KÁSPÁR'í B Á C S*-K IS K UJ>I MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIV. évi 10. szám 1900. január 14. KEDD Árat 80 fillér Emberek a hidegben Mínusz 10 fok alatt Nagydíjat kaptak a részteleki asszonyok Szinpompás népzenei vetélkedő Salgótarjánban Ezen a télen még nem volt olyan hideg ünnepna­punk, mint a mostani va­sárnap. Igaz, hogy a Me­teorológiai Intézethez érke­zett adatok szerint nem egyértelmű ez a megállapí­tás, de az sem kétséges, hogy a lehűléssel párosuló nedves levegő és a szél miatt a járókelők valóban ezt a vasárnapot érezték a leghidegebbnek. — Szom­bathelyen, Pécsett, Szege­den, Szolnokon, Kecskemé­ten és Keszthelyen — csak mínusz 12 fokig emelke­dett a hőmérő higanyszála. A napok óta tartó nagy hideg több foglalkozási ág­ban próbára teszi az em­bereket. Sokszor nem is sejtjük, milyen erőfeszíté­sek árán gondoskodnak ar­ról, hogy nyugodtan ülhes­sünk meleg szobában a rá­dió, tv előtt, utazhassunk, ne szenvedjünk hiányt sem­miben sem. Fagybrigádok — A munkacsapatok — mondta Sohajda József, a fl-es számú AKÖV igazga­tója — érdekes módon ve­szik fel a hideg ellen a küzdelmet. Egész éjjel já­ratják a motorokat, hogy reggel a gépjárművezetők meleg kocsiba szállva ide­jében indulhassanak. Fagy­brigádok működnek a kecs­keméti, kiskunfélegyházi, kiskunhalasi, kalocsai, ba­jai AKÖV-telepen, s kiskő­rösi, tiszakécskei, kunszent- miklósi kirendeltségeinken. Nélkülük bizony 500 teher­gépkocsink és 160 távolsági és helyi autóbuszunk a 10— 15 fokos hidegben nem szállíthatná az utasokat és az árut. Természetesen a nagy hi­deg a gépjárművezetőket is próbára teszi. Útközben be­tegesednek az autók abla­kai, befagynak a fékberen­dezések, megdermed a gáz­olaj. Ezeket a hibákat már nekik kell helyrehozni, s közben ők is sokat szen­vednek a hidegtől. Termé­szetesen meleg védőruha, forró tea rendelkezésükre áll, de ez mit sem csök­kenti hősies helytállásuk értékét. Hét tonna gőz — Mi is nehezen birkó­zunk a téllel — válaszolta Futó Tibor, a kecskeméti hőerőmű vezetője. — Ja­nuár 5. óta állandóan tíz fok alatt van a hőmérsék­let, és sajnos, a további ki­látások sem kecsegtetők. Az erőmű teljes kapacitá­sát kihasználva óránként 16 tonna gőzt termelünk, ez azonban ebben a nagy hi­degben most nem elégíti ki az igényeket. A leninvá- rosi lakótelepet, óvodát, is­kolát, bölcsődét és egyéb létesítményeket természe­tesen a legmesszebbmenő­kig igyekszünk ellátni me­leggel. A Zománcipari Mü­vek és a Fémmunkás Vál­lalat részére azonban már nem tudunk elegendő hőt adni. Ezekben a napokban 23 tonna gőzzel tudnánk kielégíteni az igényeket, 7 tonna tehát hiányzik. Már épül a 3-as számú kazánunk, ez azonban csak február végére készül eL MizdonyRazán­átalakítás — Néhány évvel ezelőtt üzemünk dolgozóinak nagy része télen is a szabadban dolgozott — jegyezte meg Horváth János, a Fémmun­kás Vállalat Kecskeméti Gyáregységének igazgatója, majd így folytatta. — A nagy vasszerkezetek egy- része még mindig a gyár udvarán készül, de már csak 30—40 hegesztő, festő, lakatos és segédmunkás dolgozik a szabadban. A műhelyekben a gyár mun­kásainak több mint 90 szá­zaléka már védett helyen végzi a termelő munkát, sajnos azonban a nagymé­retű műhelyekben jelenleg hideg van, mert a Hőerő­műtől nem kapunk elég gőzt. A munkások termé­szetesen forró teát kapnak védőitalként. Most egy ki­mustrált mozdony kazán­ját alakítjuk át gázfűtésre, s ha elkészül (kb. február­ban), akkor a műhelyek fűtését is javítani tudjuk. Fagyos vasosz’opoR teleién Mínusz 15 fokos hideg­ben is éjjel-nappal őrköd­nek a Dél-magyarországi Áramszolgáltató yállalat szakemberei azon, hogy vi­lágosság legyen lakásaink­ban, áramot kapjanak a nilliós értékeket termelő üzemek, fény legyen a kór­házakban, iskolákban. Me- legh László üzemvezető a következőket mondotta er­ről: — Ilyenkor ha elromla­nák a kábelek, nem elegen­dő az ásó, a talaj felnyitá­sához csákány és véső kell. A hidegben összehúzódott, zsugorodott vezetékek erő­sen feszülnek, ezért köny- nyen törnek. Kemény mun­kát jelent helyrehozásuk a 12 méter magas vasoszlo­pokon, fagyos szerszámok­kal, anyaggal. A múlt hé­ten három üzemzavarunk volt — máskor két-három havonként van ennyi. Negyven-ötven embe­rünk dolgozik állandóan a hibák elhárításán. Dicséretei érdemelnek A Kiskunmajsal Gépja­vító Állomásról az igaz­gató tájékoztatott bennün­ket: — A télre alaposan fel­készültünk, 350 emberünk a műhelyekben, szerelő­csarnokokban húsz, huszon­öt fokos melegben dolgo­zik. Harmincöt dolgozónk viszont kénytelen a sza­badban végezni munká­ját. Nálunk az építőbri­gád tagjai, az éjjeliőrök és a portás tartoznak a de« front harcosai” Elmondhatom, Nagyszabású népművé­szeti seregszemle színhelye volt szombaton és vasár­nap Salgótarján. Bács-Kis- kun, Nógrád és Szolnok megye szövetkezeti együt­teseinek mintegy négyszáz­ötven tagja érkezett a ka- rancsalji városba a Magyar Rádió és a Szövetkezetek Országos Szövetsége által meghirdetett népzenei ve­télkedő országos döntőjére. A vetélkedő két évvel ez­kájukban a nagy hideg el­lenére nem történt fenn­akadás, ezért külön dicsé­retet érdemelnek... Nádvágóh és állatteny szfflk A mezőkön csak néhány traktoros dolgozik, Pirtó mellett nádvágókkal talál­koztunk, a tassi határban jeget vágtak... Rajtuk kí­vül nem láttunk embert a szabadban. Állandó munka csak az állattenyésztésben folyik. A dunavecsei Virágzó Ter­melőszövetkezet elnökével, Csőke Istvánnal beszélget­tünk a tehenészetben dol­gozók helyzetéről. — Nálunk már nincse­nek olyanok, akik hajnal­ban a tanyákról indulnak dolgozni úttalan útakon. Néhány évvel ezelőtt úgy alakítottuk ki a máj űrköz­pontot, hogy az állatgondo­zók szolgálati lakásait is odaépítettük. A mi embe­reink nem fáznak, nem előtt kezdődött el, vala­mennyi megye részt vett benne, az országos döntőbe a hat legjobb került. A döntő első részét, amelyen Győr-Sopron, Pest és So­mogy megye versengett, Kapuváron tartották a múlt vasárnap. Salgótarjánban másfél napig tartó fárasztó próbák után vasárnap délután ke­rült sor a három megye műsorára. A közönség zsú­folásig megtöltötte a Jó­zsef Attila Művelődési Ház nagytermét, jelen voltak a Rádió és a Tv munkatársai, és felvételt készítettek. A Kecskemét is kiállítja nyalka verbunkját című Bács megyei műsor, ame­lyet Nagy Éva, a MÉSZÖV munkatársa állított össze, rendkívül színes, változa­tos volt, szemléletes képet nyújtott gazdag népi ha­gyományainkról. Az alap­hangulatot a kalocsai Tóth Ferenc pompás verbunkos szólótánca és a 90 éves kunszentmiklósi Gyenes István bácsi tréfás rigmu­sa adta meg. Nagy sikert arattak a ritka népi hang­szerek megszólaltatói: a kiskunfélegyházi citeraze- nekar, élén Nagy Jánosné- val, a tiszaúj falui Bársony Mihály és Szóráth János tekerőlant-klarinét kettőse, Palásti András okarina-szó­lója valamint a jánoshalmi Keszthelyi Pál, Szili Máté és Kubatov András furu- lya-citera-köcsögduda trió­ja. A szakmári szállás, Rész­telek menyecske együttese fergeteges jókedvvel ropta Szombattól hétfő délutá­nig 35 kilométerrel hosszab­bodott a Duna jégpáncél­ja. Apo6tagig áll a jég, te­hát már 76 kilométernyire megközelítette a budapesti szakaszt. Az Apostag fö­lötti folyószakaszon válto­zatlanul erős a zajlás.A jég­törő hajók 15—20 méter széles folyosót vágnak a jégpáncélban. Eddig több mint hatvan kilométer hosz- szú szakaszon hasították fel a jégmező közepét. A jugo­szláv szakaszon dolgozó Gusztáv Adolf király hét­főn megnyitotta a riksdag, a svéd parlament üléssza­kát. Az uralkodó a múlt hé­ten személyesen vett részt a Vietnami Demokratikus Köztársaság Svédország ré­széről történt elismerését elhatározó kabinet ülésén — Parlamenti beszédében hangsúlyozta, hogy az or­szága igyekszik „bátorítani a fércelő táncot. Állaga Júlia, Zility Antalné és a Mándity Ljubinkó vezette tamburazenekar katymári délszláv dalokat énekelt. A tiszakécskei női kórus és szólistájuk, Mészáros Erzsé­bet Bartók és Kodály nép­dal-feldolgozásaiból adott elő, a kecskeméti Berkes Ferenc Irodalmi Színpad pedig Bogár Imre balladá­ját mutatta be. A műsor zenei aláfestéséről a kiskőh rösi szimfonikus zenekar gondoskodott, Kiss Sándor vezényletével. A zsűri hosszasan tanács­kozott az eredményhirdetés előtt. Az elnök, Ádám Jenő professzor, szavai szerint ítélő bizottság helyett a di­csérő bizottság szerepét kel­let betölteniük. A Magyar Rádió és Tele­vízió elnökének Folklór Nagydíját végül is három­szorosan megosztva adták ki: A részteleki asszonyok 6000, a szolnoki Kodály Kó­rus 4000, a szennai Szabó Józsefné 2000 forint jutal­mat kapott. A Bács me­gyeiek közül különdíjban részesítették Bársony MU hályt, Gyenes Istvánt, Mé­száros Erzsébetet és a tih szakécskei énekkart. A megyék összesített pontversenyét és a SZÖ- VOSZ ezüstserlegét Pest megyének ítélték, a máso­dik helven Győr-Sopron, a harmadikon Nógrád megye végzett. A salgótarjáni döntőről tegnap délután egyórás műsort sugárzott hangfel­vételről a Kossuth rádió. négy magyar jégtörő hajó azonban teljes szélességben bontja a jégpáncélt A KPM útügyi főigazga­tóságának hóügyeletén hét­főn este közölték: az or­szágban minden főközleke­dési út járható. A 85-ös úton Sopron és Vitnyéd között jelentkeztek átfú- vások. Az ország nyugati és déli részén * hétfőn délután sokhelyütt esett ónos eső, hódara, egyes utak síkossá váltak, a szórógépek meg­kezdték munkájukat (MTI) a kelet—nyugati kapcsola­tok építőjellegű fejlődésé­hez való visszatérést”. Torsten Nilsson külügy­miniszter a megnyitó ülé­sen beszámolt kormányá­nak arról a döntéséről, hogy havannai diplomáciai képviseletét nagykövetségi rangra emeli. Eddig Svéd­ország csak konzulátust tar­tott fenn a kubai főváros­ban. (Reuter). ... TÉLI FÜRDŐ (Pásztor Zoltán felvétele.) ,hi- közé. bogy mun­gyalogolnak a hidegben, Apostagig áll a jég Síkosak az országutak Svéd nagykövetség Kubában

Next

/
Oldalképek
Tartalom