Petőfi Népe, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-28 / 22. szám

i oldal 1969. Január 28. kedd Megyénk valamennyi termelőszövetkezetének van biztosítása Új lehetőségek, kedvezmények 1969-ben Nem szükséges különö­sebb közgazdasági képzett­ség annak megállapításá­hoz, hogy a termelő tevé­kenység mindig bizonyos kockázattal jár. Fokozott mértékben vonatkozik ez a termelőszövetkezeti gazda­ságokra, hiszen a mező- gazdasági kultúrák hozoma nem kis mértékben függ az időjárási tényezőktől is. A megye közös gazdaságai­nak vezetői, tagsága felis­merte ezt a kockázatét, amit jól bizonyít, hogy 1968-ban valamennyi Bács- Kiskun megyei tsz rendel­kezett valamilyen biztosí­tással, kapcsolatban állt az Állami Biztosítóval. Körülbelül egy évvel ez­előtt írtunk arról, hogy a biztosító új vagyonbiztosí­tási formát vezetett be a termelőszövetkezetek ré­szére — nagyobb kockázat- vállalással. Ezt a lehetősé­get a megye tsz-einek 80 százaléka használta ki és például a növények téli ki­pusztulása után, kártérítés­képpen összesen 3,8 millió forintot fizetett az Állami Biztosító megyei igazgató­sága. A Kiskunhalasi Vö­rös Október például 161 ezer. a kunszállási Alkot­mány Tsz pedig 200 ezer forint kártérítést kapott ezen a címen. Sorolhatnánk azonban a tavaly bevezetett új formák közül a növények viharká­rára, a szőlők tavaszi fagy­káraira köthető biztosítást stb. amely mind kedvező visszhangra találtak a me­gye közös gazdaságaiban. Nézzük azonban, mivel és hogyan bővítette az Állami Biztosító az idén a növény- termesztéssel összefüggő kockázatvállalásainak kö­rét? Nem lényegtelen változá­sokról van szó. Például a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsával együtte­sen úgy döntött az ÁB, hogy a tavaszi fagykárokat időkorlátozástól függetlenül megtérítik. A jégverésért vállalt kockázatot kiterjesz­tette a biztosító az üveg, vagy fólia alatt termesztett növényekre is és úgyneve­zett „következményi kárté­rítést” fizet a szőlőnél illet­ve a gyümölcsösnél történt jégverés estén nemcsak az elpusztult termés, de a fa és a tőke után is. Az árvíz­kárt a tavalyi ötven száza­lék helyett az idén már hatvan százalékban megté­ríti a biztosító. Lényegesen módosulnak az állatbizto­sítás lehetőségei és feltéte­lei is, de ez a kockázatbő­vítés csak azokra a tsz-ek- re vonatkozik, amelyek az idén kötik meg ezt a bizto­sítást. A termelőszövetkezetek idei évre szóló biztosítási szerződéseinek megkötése már lezárult. Amit a múlt esztendőről mondtunk, az 1969-re is vonatkozik. Va­lamennyi megyei tsz ren­delkezik valamilyen fajta biztosítással. G. S. Csak ínyencek olvassák! Elkészült az Alföld „gasztronómiai lexikonja” Mostanában „kétélű” számba, ha ezt a remekbe- ' írt, jóízűen szellemes, ét­vágygerjesztő lírával fűsze­rezett, az étkezés-kortyol- gatás örömeit szinte him- nikus pátosszal magasztaló könyvet mindazoknak is ajánlom, akiket netán mú­ló étvágytalansággal vert meg a sors. foglalatossággal telnek üres óráim: Neruda és Asturias „Megkóstoltuk Magyaror­szágot” című könyvét ol­vasgatom. A cikk-kezdő jelző azért kívánkozik ide, mert amekkora élvezetet szerez az ínyenc költők íz- zel-zamattal, színnel-han- gulattal teli „asztali ódái­nak” tanulmányozása, — ugyanolyan farkasétvágy szállja is meg egyúttal a gyanútlan könyvmolyt Ne menjen hát szentségtörés­Hóautóbusz A végeláthatatlan hóme­zőkön a kutyák és rénszar­vasok által vontatott szán- nokat rövidesen ilyen mo­torizált közlekedési eszkö­zök fogják felváltani. Szov­Felhőinké élőlények a Venuson? Száguld célja felé a Ve­nus—5 és 6, szovjet boly­góközi állomás; sima le­szállásuk május közepére várható. Bizonyosv hogy sok új információ birtoká­ba jut segítségükkel az em­ber, sok, eddig ismeretlen jelenségre adnak választ. Az eddig, különféle mé­résekkel, csillagászati meg­figyelésekkel szerzett ada­tok alapján a kutatókat egyre jobban foglalkoztat­ja a kérdés: lehetnek-e élSlények a Venuson? A bolygók légköre fejlő­désük egy szakaszában ciánhidrogént, metánt, hid­rogént. ammóniát és szén­dioxidot tartalmaz. A földi légkörben ezek a vegyüle- tek már nincsenek jelen. Kísérletek sokasága bizo­nyítja, hogy ezek. élőlé­nyek közreműködése nél­kül, sugárzások, elektro­mos kisülések, hőmérséklet vagy pusztán állás hatásá­ra olyan vegyületekké — aminósavakká. fehérjékké, cukrokká, nukleinsav-szár- mazékokká — alakulnak, amelyekből az élővilág épül fel, s amelyekről ko­rábban feltételezték, hogy csak életműködés eredmé­nyeképpen jöhetnek létre. Éppen az élet kialakulá­sa következtében légkö­rünk két fő alkotórésze, a nitrogén és az oxigén lett; az utóbbi fotószintézis út­ján keletkezett. A Jupite­ren még uralkodik az am­mónia és a metán. A Ve­nuson — a szovjet Venus— 4 és az amerikai Mariner —5 mesterséges bolygók mérései szerint — a lég­kört túlnyomó részt szén­dioxid alkotja, de — bár kis mennyiségben — már megjelent az oxi­gén is. Lehet, hogy ez már élette­vékenység eredménye? Az elméleti számítások azt mutatták, hogy a Ve­nus felszínén a hőmérsék­let mintegy 300—400 C-fok; a szovjet mesterséges boly­gó talajközeiben 280 C-fo- kot mért. Ez eleve kizárja, hogy fel­színén földi típust! élet legyen. A Venust állandó felhőta­karó borítja. Ebben a fel­hőtakaróban azonban már koránt sincs ilyen meleg: felső része jégkristályok­ból, alsó része vízcseppek- ből áll. Az optikai vizsgá­latok arra utalnak, hogy a jégkristályok számottevő szennyeződést zárnak ma­gukba. A légkörnek ez a zónája, ahol a stabil felhő­réteg van, kb. 0,5—1 at­moszféra nyomású és —70 —1-10 C-fok hőmérsékletű, tehát földi típusú élet ki­alakulására már alkalmas lenne, ha az élőlények le nem esnének onnan a Ve­nus felszínére. Éppen erre állított fel nagyon érdekes hipotézist két amerikai ku­tató. Szerintük a Venus felhőrétegében elképzelhető az ottani légkör íajsúlyával azonos fajsúlyú lények lebegése. Hiszen a vízi szervezetek legnagyobb része éppen az azonos fajsúly alapján le­beg a különböző vízmélysé­gekben. A szerves anyagok fajsúlya természetesen lé­nyegesen nagyobb, mint a Venus légköréé. Ez azon­ban kiegyenlíthető egy ki­sebb fajsúlyú anyaggal töl­tött hólyag segítségével, mint azt a halak esetében az úszóhólyag teszi. A ku­tatók kiszámították, hogy ha a Venus felhőlakó élő­lényeit olyan gömbnek képzeljük, amelyet egyetlen vékony hártya borít és belsejében hidrogén van. akkor 4 cm átmérő szüksé­ges ahhoz, hogy az ilyen lény a Vénus-felhő „kelle­mes” szféráiban lebegjen. A hidrogént a lény fotó­szintézissel termelheti víz­ből, erre a földi élőlények esetében is van példa (bí­bor-baktériumok). A féltételezés elképzel­hetőnek látszik. A közvet­len mérések minden bi­zonnyal rövid időn belül választ adnak arra is. hogy valóban léteznek-e ilyen felhőlakó lények? H. J. jet mérnökök konstruálták azt a széles talpakon sik­ló, légcsavarral hajtott „hó­buszt”, melynek legnagyobb sebessége óránként 100 km. A képen is jól látható te­leszkópos rugózás rázkó­dásmentes utazást biztosít a.'jjöl szigetelt karosszériá­ban helyet foglalók számá­ra. A „KA—30” típusjelű járművet egyelőre a men­tő- és kutatóexpedíciók ré­szére készítik, de rövidesen közhasználati forgalomba is állítják. Mindezt azért jegyeztem meg, mert amahhoz kicsi­ben hasonló gyűjtemény került kezembe ugyancsak a napokban. Decemberben, az Alföldi Gasztronómiai Bizottság megalakulásakor beszámolónkban közöltük már, hogy a bizottság „fel­térképezi” majd mind a hat alföldi megyében a né­pi ételekben gazdag hely­ségeket, s a tájjellegű éte­lek repertoárját kicseréli. Azóta sor is került minderre, s a Bács-Kiskun megyei Vendéglátó Vállalat összeállította a száznál több étel leírását tartalmazó konyharecept-gyűjteményt, szakácskönyvet. Mondanom sem kell, hogy nem párhu­zamot kívánok vonni az irodalmi igényű, pompás kiállítású album, meg ez utóbbi ételleírások közt. De azt nyugodt lélekkel állí­tom, hogy az értő ínyenc számára emez is bízvást beillik amolyan „Megkós­toltuk az Alföldet” mottó- jú olvasmánynak. Mjt is tartalmaz az első látásra szürkének, szak­mainak tűnő, sokszorosított gyűjtemény? Egyebek közt például olyan több száz­éves jófalatok leírását, mint a kaszáslé, vagy olyan tájjelegű specialitásokat, mint a kunsági tyúkleves. A bácskai harcsagulyásnak már a nevétől is összefut a nyál az ember szájában, Gázszag A szokottnál többet csengett len szagot érzünk, ahol eddig az elmúlt napokban a Gázmű Vállalat ügyeletének telefonja Kecskeméten. Az ügyeleti iro­dán szombaton, vasárnap és hétfőn több mint százan jelez, ték a város különböző pontjai, ról, hogy lakásukban gázsza­got éreznek. Az utóbbi hetekben több sú. lyos, illetve halálos kimenete­lű gázmérgezés történt az or. szágban. Érthető, hogy idege, sek leszünk az első gyanús jelre. Dé épp a további sze. rencsétlenségek elkerülése ér­dekében kapták a földgáz-át­adó állomások azt az utasítást, hogy a korábbinál több sza. gosító merkaptánt adagoljanak a gázhoz. Az is tény viszont, hogy az illanó anyag szaga a zárt csőrendszeren nem hatol át, ha nem szivárog valahol a vezeték, vagy az óra. A túl. zott merkaptánadagolás követ, keztében most ott is kellemet­semmi gyanúsat nem vettünk észre, s a szivárgás esetleg tel­jesen veszélytelen méretű. Mégis mindenképpen tanácsos értesíteni ezekoen az esetek­ben a szerelőket, hiszen épp ezt célozza a megelőző, óvó intézkedés. A Gázmű Vállalat kecskeméti kirendeltségének dolgozói a ne. jelentések nyomán megjelen, tek a helyszínen. Tegnap pél­dául öt helyen kicserélték a gázmérőket. Egy megjegyzés mégis ide kívánkozik. A kirendeltség ve­zetőinek, akik a szakszerűiéi- , „rmvi jóval kecsea- világosításokkal szolgálhatná, j az_ xL Y-Á. , nak, talán nem hát még, ha elolvassa a főzés részletes „menetrend­jét”! A nagykunsági ap­rópecsenyében a forró zsír­ban kisütött, fűszerezett sertéshús adja meg az „alaphangot”, míg a kísé­retet zöldborsó, kolbászka- x-ikák sokasága és a sült- szalonnás, hagymás burgo­nya szolgáltatja. Jó étvágyú emberek szájaíze szerint való az alföldi rozsdáspe­csenye is, gombás tarho­nyával. Itt említjük meg, hogy külön fejezet tartalmazza a gombaételek nem is olyan féltve őrzött, sőt bárkinek elsajátításra javasolható konyhatitkait. Hogy ne csu­pán jómagam szenvedjek a nemes gerjedelemtől, illet­ve, hogy ébredező étvá­gyam másokkal is megosz- szam, ide írom egyik-má­siknak a címét: szalonná­val tűzdelt gombakalapok, rántott tojás tejfeles gom­bamártással, gombafőzelék franciásan, szerelmeslevél gombával töltve... A hortobágyi rákot. tasban egyébként — ha még nem tudná valaki — a leheletvékony tésztával bélelt edényben rétegekben váltja egymást egy sor son­kásrizs, egy réteg tészta, illetve sertéshús. Vajas pet­rezselymes és tejföl koro­názza meg a fölséges cse­megét, mielőtt a sütőbe kerülne. Valljuk be férfiasán, a vendéglői asztalokról ma még bi zóriy hiányzik a gó­bégombóc, a kaprostokány, a töltött tök, vagy a sajtos zöldségrizottó. De én már látom lelki szemeimmel a boldog jövőt, amikor szer­te a megyében bármelyik egységbe térjen is be a kiéhezett földi halandó, nem lesz pusztába kiáltott szó, ha majd imigyen ese­dezik: ..száz szál gyertyát — illetve egy son­kás kelvirágot tejfölösen — ide az asztalra! Előételnek persze jöhet egy adag gó­lyatojás. És finálé gyanánt megteszi az a kapros édes túróval töltött, borhabbal leöntött komámasszony de- relye!” Akadhatnak tán kicsiny- hitűek, akik mindezt utó­piának tartják. Én viszont bízom abban, hogy ha már a vállalat elkészítette a forgalmas íaoszaKoan Kellene kivenni egyébként megérde. melt szabadságukat. Még ak­kor sem, ha pánikra semmi ok. — halász — tájjellegű nyalánkságoknak éppen ilyen ! tető enciklopédiáját, feltét­Publikálok! Féléves lehettem, amikor megboldogult Főni néni ki­jelentette: e gyerekből költő lesz, akárki meg­lássa. Az évek teltek, s arriikor felcseperedtem, nyomban elhatároztam, hogy betörök az irodalomba. Verseim igen tetszettek családi kör­ben. Ezek közül való egyik legkedvesebb, mely­ben ugyan még fellelhe­tők a kamaszkor gyengéi: Elmegyek a házunk előtt Minden vasárnap délelőtt Aki látja csárdás léptem, nem akarhat rosszat nékem — soha. Lehet, hogy a „nékem" egy kicsit talán furcsa a szakemberek számára, de örökös elhatározásom volt; Hőskorszakomban az élet lendületének hatalmas rit­mikája fejlesztette tovább versművészetem. késtem, mert már más tánc a divat. Rendkívül elkeseredtem, mert éreztem, igen nagy lenül kell, hogy szakácsok is akadjanak a kiterjedt hálózat immár új mecha­nizmust író egységeiben, akik majd csak elkészítik a fentiekben dióhéjban be« mutatott étkek jórészét! — jóba — A lektor ez időben ké- szükségem van a nyilvá- szült verseimre azt mond- nosságra. A lektor viszont ta: túlságosan modern, túl- hajthatatlan maradt, léptem saját koromat. Így _ Wos2a _ mondtam a teljesen érthető, hogy nem iektornak _ maAd mea_ ta4ti.I.. leKiornax. —, maja meg­látjuk. láthattak napvilágot. Lendületem ennek elle­nére nem hagyott alább, tovább költöttem. Hama­rosan nagyobb lélegzetvé­telű eposszal jelentkeztem. Témája egy modern Tru­badúr, akit azonban gye­rektartási perbe fognak, aztán mégis részt vehet a háztömbkörüli úszóverse­nyen. Twistelni igen» De úszni nem igen tut7 Csak a nők után Azok után tud futni. A lektor erre a versem­csakis újat jogok alkotni, re azt mondta, hogy meg­És megírtam első publi­kált költeményemet: Szolid, csendes, rendes ember. Albérletet keres kérem, Nem oly vacak ágyrajárót, Fürdőszobást, különállót. Kalandorok kíméljenek, Van kihez írni versemet. Sajnos, egyelőre még nem tudok megélni a ho­noráriumból. Ellenkezőleg: nekem kellett fizetnem, mert a hirdetés soronként háromötven. De végre publikálhatok! Vincze György Szovjet geofizikusok ered­ményesen kísérleteznek földrengések előre jelzésé­ben a radon felhasználásá­val. A radon a rádium bomlásakor keletkező gáz — a legnehezebb fajsúlyú az eddig ismert gázok kö­zül —, lassan és egyenle­tesen száll a földkéreg bel­sejéből fölfelé, de haladása föld alatti kőzetmozgások hatására hirtelen meggyor­sul. A tudósok egy 1800 méter mély artézi kút vi­zében a radontartalom mennyiségének változása alapján 15—20 órával előre ki tudták számítani — he­lyi földrengések jelentkezé­sét, sőt ezek várható erős­ségét is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom