Petőfi Népe, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-28 / 22. szám
1969. Január 28. kedd X, oldal Tojástisztító gép Egyes európai országokban egészségügyi előírások tiltják a szennyes tojások forgalmazását. Egyszerű lemosással nem mindig távolíthatók el a tojáshéjra tapadt piszokfoltok, ezért gépet kellett konstruálni a munka hatásos és termelékeny végzésére. A képen látható angol gyártmányú félautomata tojástisztí tógép szárazon, gumiszalagos dörzsöléssel távolítja el a szennyet. Még a kissé repedt vagy gyenge héjú tojás is épségben átfut az 1000 db/óra teljesítményű gépen. Törés esetén egy érzékelő azonnal külön pályára tereli és eltávolítja a tojást, hogy ne akadályozza a folyamatos munkát. Esti beszélgetés az országgyűlési képviselővel A szabadszállási Lenin Tsz irodájában kimutatásokkal, iratokkal teli asztal mögött találtam Báli Ferencet, a termelőszövetkezet elnökét, országgyűlési képviselőt. Éppen feljegyzéseket készített a megyei képviselőcsoport részére, így aztán nem is zökkentettem ki különösebben gondolataiból. A munkaidő utáni zavarásért felesleges volt mentegetőznöm, mert a képviselő már elöljáróban megjegyezte, hogy amiről most beszélgetünk, az a közvéA g/ermekgondozási segélyek központi folyósításáról A gyermekgondozási segélyek központi folyósításával kapcsolatos- eljárásról közleményt adott ki a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága. Eszerint a gyermekgondozási segélyeket ez év januárjától központilag a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság utalja ki azok részére, akik ez ideig társadalombiztosítási igazgatóságtól, kirendeltségtől kapták a segélyt. Az illetékesek egyben felhívják a munkáltatók és a szövetkezetek figyelmét, hogy a gyermekgondozási segély folyósításával kapcsolatos igazolást vagy határozatot csak az erre a célra rendszeresített nyomtatványokon küldjék mega Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak, mert ellenkező esetben késleltetik a kifizetést. Változatlanul helyileg folyósítják a gyermekgondozási segélyt azok a munkáltatók, szövetkezetek, amelyeknél társadalombiztosítási (üzemi) kifizető- hely működik. Magyar hajók Szibériában Az úi család sikere — Kétezer lóerő Uszályok hétezer tonnával Különös látványt nyújt most a Dunába torkolló óbudai hajógyári öböl. Jégpáncél tartja rabságban a kényszerpihenőre ítélt hajókat, úszódarukat. A partfalnál és a sólyatéren azonban zajlik az élet. A külföldi megrendelésre épülő hajókon a szabadban végzik munkájukat a kovácsok, a szerelők, s végezték akkor is, amikor a hőmérő higanyszála mínusz 16 fokot mutatott. A hajók belső helyiségeit gőzzel fűtik, ott könnyebb elviselni a hideget, de a fedélzeten csak a védőital — tea, feketekávé —, s a vastag vattakabát nyújt némi vigaszt. Az itt épülő, de majd a szibériai vizeken közlekedő hajóknak „előtréning” csupán ez az időjárás. Az új típusú Mó-vontatóhaió család harmadik, negvedik tagja készül most, elődeik a múlt évbe- már bemutatkoztak Szibéria folvóin. 1970-ig összesen 32 ilyen hajó épül, s valamennyi 2000 lóerős lesz. A hajóipar eddigi gyártmányodtól eltérő, különleges kivitelben épülnek. A szibériai folyók hajózási viszonyainak megfelelően héjazatukat vastag lemezből állítják össze, hogy jeges vízben is közlekedhessenek. A 44 méter hosszú, 11,60 méter széles hajók merülése két méter, s két, egyenként 5000—7000 tonnával megterhelt uszály vontatására, illetve tolására képesek. Az új típusú hajók első darabjai sikerrel tették meg a próbaútjukat Szibéria vizein. A szovjet szakemberek elégedettek a magyar konstrukcióval. Jól ismerik e hajótípus előző változatát, a dunai hajózásra készült 2000 lóerős toló-vontatóhajót, amelv ugyancsak a Magyar Haló- és Darusvárban készült, nagv sorozaban. Ennek továbbfejlesztett változataként születet* meg a szibériai hajócsalád, leményre tartozik. így indult az esti interjú. — Sokan kíváncsiak rá, hogyan, milyen módszerrel készül jel egy képviselő az egyes ülésszakokra. — Ez bizony alapos munkát kíván. Az ülésszakok napirendjeinek előkészítésekor bőséges tájékoztatót kapunk, megismerjük az egyes napirendek témáit, összefüggéseit. így, mielőtt kialakulna egyes kérdésekben az álláspontunk, megfelelően tájékozódunk. Persze, attól is sok függ, hogy a gyakorlatban menynyire ismerős a téma. — Hallhatnánk egy-két példát? — Igen. 1967-ben a műszaki fejlesztéssel kapcsolatban szólaltam fel az országgyűlésen, és kitértem a vetőgéptípusok fejlesztésére. Hogy miért gond ez, azt saját gazdaságunkban látom, hiszen elég sok idő és pénz kell ahhoz, hogy a fejlettebb agrotechnikai eljárásokhoz, valamint a helyi talaj adottságokhoz alkalmassá tegyünk egy- egy speciális gépet. Van egy másik eset: 1968-ban az öntözéssel kapcsolatban szólaltam fel az egyik ülésszakon, ez megint olyan j gyakorlatias kérdés, ame- I lyet a képviselőnek és a tsz-elnöknek egyaránt jól kell ismernie. — Milyen tapasztalatokat szerzett a választókerületében tartott fpyadó- napokon, vagy beszámolókon? —. Sok, hasznos...dologról, esik szó ezeken a találkozókon. Beszámolok az egész országot érintő ügyekről és a helyiekről egyaránt, de ugyanakkor az emberek véleményét is összegyűjtöm, amelyet felhasználok a további munkámban. — A választópolgárok véleménye az országgyűlés munkájáról, a hozott törvényekről pozitív. Különösen sok elismerő szó hangzott el a mezőgazdasági jellegű törvényekről. A választókerületen belüli problémák sem jelentéktelenek. Szalkszentmár- tonnak kultúrház, Szabad- szállásnak jó utak, a bösz- töri tanyasiaknak villany, Kunszentmiklósnak víz és gáz kellene. Ezeknek megoldására tulajdonképpen már akkor megkaptuk a megbízatást, mikor elnyertük az állampolgárok bizalmát. Én a magam részéről mindent elkövetek, hogy meg is valósuljanak. Már egy sor helyes intézkedésre került sor. Ennek ellenére azt is el kell mondanom, hogy néha a legilletékesebbek késnek a segítségnyújtással... — Mi a véleménye azokról a járási és községi szervekről, mindenekelőtt a tanácsi testületekről, akiktől segítséget kért képviselői munkája közben? — Általában jó. Különösen a járási tanácstól, de a községi tanácsoktól is sok támogatást kapok. Elengedhetetlen, hogy e szervekkel ne legyen jó kapcsolatom, hiszen ők az adott terület gazdái. Persze, vannak szomorú tapasztalatok is. A szabad- szállási József Attila Tsz vezetőségétől egy nyugdíjas panaszának kivizsgálásakor nem kaptam segítséget, csak egy jogszabályokkal teletűzdelt, kioktató hangú levelet. — Milyen időközönként találkozik a választóival? — Sajnos, kevés időt telthetek körükben. Tavaly is többnyire munkahelyemen kerestek fel. A fogadónapok látogatottsága viszont a várakozás alatt maradt. Ezért a jövőben többször kívánok kijárni a kerületbe, tsz-közgyűlések- re, tanácsülésekre, a tömegszervezetek különböző rendezvényeire. A meghívásoknak igyekszem eleget tenni. Minden találkozáson azt tapasztalom, hogy a járás fejlődése egyenletes, jó a politikai közhangulat. Ez biztosítja gazdasági eredményeinket, ezzel párhuzamosan az életszínvonal növekedését. A gondok, problémák ellenére, is csak azt mondhatom, jó dolog ilyen járásban országgyűlési képviselőnek lenni, . ... Szabó Attila Cipőügyben ■ tavasz előtt ALIG VAROM már ezekben a fagyos napokban az enyhe, megújulást hozó kikelet kezdetét. Mégis megborzongok, ha a köny- nyű, szellős lábbeli beszerzésének várható nehézségeire gondolok. S nem azért, mert nem szeretek vásárolni. Sőt nagyon is kedvemre van, ha — az eladók előzékeny bátorításától kísérten — válogathatok az áruk között. Azért nézek eredendő gyanakvással a beszerző körút elé. mert például az Alföldi Cipőgyár legutóbbi börzéjén a kereskedelem képviselői 1969 első négy hónapiára a divatos, fonott fejdíszíté- sű víkendcipőkből mindösz- sze 15 ezer párat rendeltek — sokkal kevesebbet, mint a hagyományos és már korszerűtlennek tűnő fekete, gumitalpas férfiszandálból. Ezek szerint sokkal inkább az utóbbiakat találom majd az üzletek polcain, mintsem az igazán modern termékeket. MI VÁLTOZTATHATNÁ kedvezőbbre tavaszi kilátásainkat anélkül, hogy megsértenénk akár a kereskedelem, akár az ipar önállóságát? A gazdasági reform eddigi tapasztalatai erre a kérdésre már választ adtak. Bevált a mintaboltok, szaküzletek rendszere. S örömmel értesültünk róla. hogy az Alföldi Cipőgyár is nyit végre szaküzletet — Budapesten. Elkészült márkájuknak, az Alfa védjegynek az új bélyegzője, amit a cipők bélésébe nyomtatnak. A kiválasztott lábbeliket tetszetős nvlontasakba helyezve vihetjük haza, A •cipőkhöz--tartalék fűzőket, tisztítószert mellékelnek. A Fővárosi Cipőbolt Kiskereskedelmi Vállalattal szövetkezve 20 ezer párnyi raktárkészlettel indulnak az egyik, Múzeum körúti üzletben. A mintaboltban férfi és kamaszcipőkből valamennyi modelljüket forgalomba hozzák. A gyár tervezői tehát az országhatárokon belül is bizonyíthatják ötletességüket, formaújító képességüket. SZÉP, szép — mondhatjuk —, de egy kecskeméti központi gyárnak a megyei vásárlókra is gondolni kellett volna. Mint az igazgató, Hegedűs Menyhért tájékoztatásából kiderült, gondoltak is. Az önálló értékesítési jogot viszont még nem sikerült megszerezniük. Olyan partner pedig eddig nem akadt, aki berendezte volna erre a célra valamelyik üzlethelyiségét. Mint az egyik lehetséges szövetségessel, hosszabb ideje tárgyalnak a Bács- Kiskun megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalattal. Az áruforgalmi osztály vezetője, Karlicskó Gyula tájékoztatásul közölte, hogy nem zárkóznak el a közös előnyökkel járó „társulástól”. A megyeszékhelyen megnyitották már a tervezett Szivárvány Áruházat, a kalapszaküzletüket, a férfi- és fiúfehémemű-boltot. s a második félév eledén az egyik kecskeméti üzlethelyiségükben megkezdheti munkáját a cipőmintabolt is. A SOKÁIG egymással párhuzamosán futó szándékok és lehetőségek tehát találkának valahára. Épp ideje. H. F. Mit bizonyítanak a kísérletek Az utóbbi években az új hibrideknek köszönhetően tovább emelkedett a kukorica termésátlaga. Az új fajták korszerű agrotechnikát, jobb tápanyaggazdálkodást, növényvédelmet, magasabb technikai színvonalat követelnek, azonban meg is hálálják a fáradozást. A kutatók nemcsak hazánkban, hanem az egész világon keresik a kukori- cátermesztés további fejlődésének lehetőségeit, mert az igények egyre inkább követelik a még magasabb terméseredmények elérését. Tavaly a bácskai körzetben több gazdaság végzett fajtaösszehasoníí- tó kísérleteket az új hibridekkel, azzal a céllal, hogy a termelési körzetnek legjobban megfelelő fajtákat kiválasz- sza és a vetőmagellátásra I idejében javaslatot tegyen. Kisparcellás kísérlet volt: 1 a felsőszentiváni Üj Élet, ! a katymári Rákóczi, a má- tételki Győzelem és a vaskúti Kossuth Termelőszövetkezetben. Üzemi kísérleteket végeztek: a Bácsalmási Állami Gazdaságban és a Petőfi, a bácsbokodi Szalvai/ a felsőszentiváni Üj Élet, és a katymári Rákóczi Termelőszövetkezetben. Az eredményeket összesítették a Bácskai Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének közreműködésével. A szövetség szakemberei összevetették a fajták hozamait, több közös gazdaság kísérletei alapján. A korai érésűek közül például az Mv—520-as emelkedett ki. A kisparcellás kísérletekben mintegy 40 mázsát hoAz első hazai fűrész Régi földművé1 ő szerszámaink közül a középkorban — mivel kevés volt a vas — jórészben csak úgynevezett vaspapuccsal ellátott faekét és vas- é1 ezettel ellátott fa1360-ban, amikor a szomszéd "'k megrohanták a somogyi Üjfalu királynéi népeit, a panaszosok nagy kárukként emlegetik drága ekevasaikat és vaskaszáikat! A fa irtásához a XVI. századig, az éken kívül csak a fejszét, s a bárdot használták. 1272- ben a bárdot (do- labrum), mint erdei területmértéket említik. A későbbi Bérd-útiának (1302), majd Bárd-aljának (1364, 14991 nevezett famennyiség annyi volt, ameny- nyit egy nap alatt egy ember kivághatott. A fairtás fő eszköze, a fűrész csak a XVI. század találmánya. Olasz hajóácsok alkalmazták először. Gmundenban, az osztrák—ma gyár hajóépítés főhelyén csak a XVI. század második felében je- ’entek meg az első tűrészek. Ezek a kivágott famennyiség gazdaságosabb felhasználását tették lehetővé. (Addig, a bárdolással, a fatörzsek faanyagának jelentős része kárba veszett.) Az I. Ferdinánd király-alapi tóttá — Garam menti — breznóbányai fatelepre és hajóépítő műhelybe az 1570- es években érkeztek az első magyar- országi fűrészmesterek. Az ő munkájuk nyomán vált közhasználatú szerszámunkká a fűrész. zott. A középérésűek közül az Mv—530-as és 540-es szerepelt legjobban. Az üzemi kísérletekben is meghaladta a 35 mázsa holdan- kénti termést. Az adatok minden esetben májusi morzsolt kukoricában értendők. A kései érésűek közül az Mv—620-as remekelt. A jugoszláv fajták általában kései érésűek és ezek, a kísérletek szerint, a hasonló időben törhető magyar kukoricafajtáknál jobb terméseredményt mutattak. A közös gazdaságok már bejelentették knkorica- vetőmag-igényeiket. E szerint a vetésterület 10 százalékára korai. 55 százaikéra középérésű és 35 százalékára kései betakarításé hibrid kukoricát kívánnak vetni az idén. A tavalyihoz hasonló területen — nyolcezer holdon — szeretnének termelni jugo- sz'áv hibrideket. Tudományos alapossággal készülnek tehát a bácskai körzetben a kukorica terméseredményeinek további növelésére. A kísérleteket kiváló szakemberek, a tormMő- szövetkezetek főagronóíTM'sai. agronómusai személyesen ellenőrizték. Különösen Juhász Júlia, a mátételki Győzelem Termelőszövetkezet (azóta egyesültek a község közös gazdaságai! agronómusa végzett elismerésre méltó nyinlrát. Ezéri a szövetség egyhetes jutalomüdülésben részesítette őket. K. S.
