Petőfi Népe, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-05 / 3. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS'-KISKU^I MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Világ proletáriai, egyesüljetek! XXIV. évf. 3. szám 1969. Január 5, VASÁRNAP Arat 1 forint Újévi beszélgetés (3. oldal.) Áttolnánk mi a Duna mellé Vasárnapi riport a 4. oldalon. Lüsziszíraté Kritika a Kecskeméti Katona József Színház | legújabb bemutatójáról. (5. oldal.) Kedden yéget ér a téli szünet Bármennyire kedves is az iskolások számára a téli vakáció, lassan mégis vége lesz. Kedden lehet utoljá­ra tovább maradni az ágy­ban, szerdán reggel már is­mét megszólalnak az isko­lák csengői. Jelentős lesz az új esztendő első tanítá­si napja, amely egyúttal a második félév kezdetét is jelenti. Ezen a napon vi­szik ugyanis haza a tanulók az ellenőrző könyvbe beírt első félévi osztályzatot A téli szünet sok öröme után folytatják tehát a munkát az iskolákban a ta­nulók és pedagógusok. Az­az hogy a pedagógusok a té­li szünetben sem pihentek, hiszen erre az időre esett az év végi leltár készítése, továbbá az ideológiai és ^szakmai továbbképzés több feladata. Az általános is­kolák hetedikes osztályfőnö­kei és a testnevelő tanárok a honvédelmi oktatást elő­készítő kétnapos tanfolya­mon vettek részt. És persze valamennyi tantestület megtartotta a szünetben a félévi munkát értékelő tanácskozást. Ez- alkalommal nemcsak az el­ső félév nevelési és tanul­mányi kérdéseiről tanács­koztak, hanem megbeszél­ték a második félév fela­datait is. Jugoszláviában a Budapestnél szombaton mindössze 112 centiméteres vízszintet jelzett a Duna lánchídi vízmércéje. Az utóbbi három-négy évben még nem volt ilyen kevés víz a Dunában. Alegfrisebb jelentések szerint a jugo­szláv szakaszon, Bezdán és Pan asova között szomba­ton már több helyen meg­állt a jég. A jégpáncél alá szorított folyószakaszon pe­dig meglarsult a víz áram­lása. Ezért a beállt szaka­Kétmilliárd forint értékű valuta Á megy® ipari termékei külföldön Nevelők tanácskozása a személyiségfejlesztés pedagógiai kérdéseiről Sokszor hallottuk az utóbbi években mennyire fontos szerepet játszik nép­gazdaságunk életében az exportra való termelés. Nemzeti jövedelmünk mintegy 40 százaléka szár­mazik külkereskedelemből. Megyénk fiatal — dinami­kusan fejlődő — ipara is igyekszik felnőni ezekhez a követelményekhez. Az el­múlt esztendőben termékei­nek már közel negyedré­szét exportálta — kb. 2 milliárd forint értékben. Bács-Kiskun megye ipa­rának gyártmányait ma már mind az öt földrészen ismerik. Negyven ország­ban vásárolják a Kecske­méti Konzervgyár ízes ter­mékeit, amelyek minden mennyiségben piacot talál­nak határainkon túl. Saj­nos, az aszályos időjárás sok millió forinttal csök­kentette az üzem export­kiszállításait. Ugyancsak kedvelt áru és állja a ver­senyt a világpiacon a kalo­csai fűszerpaprika. Nagy érdeklődés mutat­kozik külföldön a Fém­munkás Vállalat kecskemé­ti gyára által újabban ké­szített 400 köbméteres hid- roglóbuszok iránt. A Lám­páit Zománcipari Művek kecskeméti gyárának für­dőkádjai változatlanul igen keresettek, s a Baromfiipa­ri Országos Vállalat két megyei gyára — a kecske­méti és a kiskunhalasi — 45,5 százalékkal több árut exportált, mint 1967-ben. Anyaghiány akadályozta a Kiskunfélegyházi Vegy­ipari Gépgyárat is abban, hogy konzervipari gépek­ből nem elégíthette ki na­gyobb mértékben a külföl­di megrendelők igényeit. A Bács-Kiskun megyei Nyom­da Vállalat korszerű cso­magolóeszköz és faltkarton termékeivel tört be a kül­földi piacra. Tésztafélesé­gekkel szerez valutát a népgazdaságnak a Kalocsai Sütőipari Vállalat Bővül a határon túli megrende­lők köre a Kalocsai Mű­anyag- és Gumiipari Vál­lalatnál is. A szövetkezeti ipar ugyancsak jelentős expor­tot bonyolított le különö­sen a munkaigényes termé­kek előállításával. Jó neve van az országhatáron túl többek között a Lajosmi- zsei Háziipari Szövetkezet­nek, amely kefeárúival, a Kiskőrösi Vegyes Ktsz-nek, amely alumínium haszná­lati tárgyaival, a Kiskun- halasi Fa- és Építőipari Ktsz-nek vállfáival és fre- golijaival. A Kecskeméti Kesztyűs Ktsz három vi­lágrészbe szállít Vannak üzemek, ame­lyeknek csökkent az ex­portjuk. A többi között pél­dául kevesebb gyapjútaka­ró és magnetofon kelt el, mint a korábbi években. Ez arra figyelmeztet, hogy a gyártmány-korszerűsítés­re, vagy a piackutatásra nagyobb gondot kell fordí­tani összegészében to­vább növekszik a megye szocialista iparának export- tevékenysége. 1969-ben már 2,2 milliárd forint értékű árút szállítanak a szocialis­ta és a nyugati országok­ba. Ez mintegy 10—11 szá­zalékos emelkedésnek felel meg a tavalyihoz viszonyít­va, ám a világpiac igényei­re állandóan érzékenyen kell reagálni Kétnapos szakmai ta­nácskozáson vettek részt pénteken és szombaton az Országos Nevelő Intézet­ben az állami gyermekne­velő intézetek igazgatói és nevelői Foltén József, a hajósi gyermeknevelő inté­zet nevelőtanára tartott előadást, majd a tanácsko­zás résztvevői a jutalma­zás és büntetés kérdéséről vitatkoztak, és megtárgyal­ták a személyiségfejlesztés pedagógiai problémáit is. Ugyancsak az Országos Nevelő Intézetben tartot­tak konzultációt a középis­kolás kollégiumokban mű­ködő nevelőtanárok részvé­telévei Itt dr. Szvitek Sán­dor, a Kalocsai Hunyadi János Fiúkollégium igazga­tója tartott előadást a kö­zösségi nevelés kérdéseirői Vörös János, a kunszent- miklósi fiúkollégium neve­lőtanára és Kovács T. Sán­dor bajai nevelőtanár saját tapasztalataikról tájékoz­tatták a konzultációkon résztvevőket Módosították n. a Korszerű szövődé — Baján magyar jégtörők szóktól északra duzzad a Duna, Mohácsnál egy na-j alatt 35 centiméterrel emelj kedett a víz. A Jugoszláviába küldőt! négy magyar jégtörő a ha. tártól délre, mintegy 45 ki­lométernyire szombaton teljes erővel megkezdte a munkát. S a mindössze 6— 10 centiméter vastag jégben gyorsan haladnak. Az a cél, hogy utat nyissanak a Duna középső szakaszáról érkező zaj lásnak. a borforgalmi adót A pénzügyminiszter most kiadott rendeletében módo­sította a borforgalmi adó­ról szóló korábbi jogsza­bályt. Az új rendelkezés egyszerűsíti a tsz-ek for­galmi adóját, s egyben kedvezményt is nyújt szá­mukra. A szövetkezetek ed­dig minden liter értékesí­tett bor után öt-hat, illet­ve nyolc forint forgalmi adót fizettek, az értékesítés módjától és a bor árától függően. A forgalmi adó ezentúl egységesen 25 szá­zalék lesz. További ked­vezmény, hogy ha a szö­vetkezet egy másik szövet­kezetnek adja át a borát értékesítésre szintén csak a 25 százalékos adót fizeti, mentesül az eddigi literen­kénti 2 forintos külön adó­tól. Az állami gazdaságok továbbra is az eddigi 21 százalékot, a háztáji gaz­daságok pedig literenként ugyancsak az eddigi öt fo­rintot fizetik. A magánter­melők is részesülhetnek azonban a kedvezmények­ben, ha borukat szövetke­zet útján értékesítik. Eb­ben az esetben ők is a bor árának 25 százalékát adóz­zák. Így fest kívülről az új szövődéi nagycsarnok Baján, a Finomposztó Vállalat, nál. A korszerű, hatalmas létesítmény építkezési munkálatai két éve kezdődtek, és a teljes üzemelés majd csak 1970-ben indul. A tekintélyes beruházás, ami egyebek közt megjavítja a dolgozók munkakörülményeit, összesen 50 millió forintnyi ráfordítást igényelt. Benn serényen folyik a munka. Az új szövőüzem elkészült nagycsarnokába folyamatosan szállítják át a berendezéseket. A szerelők munkáját megkönnyíti, hogy a régi, életveszélyessé vált épületből egészben emelik át a masinákat. Mi­közben az alsó felvételünkön látható gépeket üzemképessé teszik a szerelők, addig a korábban ide került berendezésen már dolgoznak is a szövőnők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom