Petőfi Népe, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-10 / 264. szám

2. oldal 1968. november 10, vasárnap fl DNFF és a DNDBSZ közös nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról) felvirágzásért, a haza békés egyesítéséért; 2. Az- amerikai imperia­listáknak meg kell szüntet­niük vietnami agresszív há­borújukat, ki kell vonni az Egyesült Államok, továb­bá a csatlós államok csa­patait, s fel kell számol­niuk haditámaszpontjaikat Dél-Vietnamban; 3. Dél-Vietnam belügyeit magának a dél-vietnami népnek kell intéznie a DNFF politikai programjá­val összhangban, külföldi beavatkozás nélkül; széles alapokon nyugvó nemzeti és demokratikus koalíciós kormányt kell létrehozni, s Dél-Vietnamban általános szabad választásokat kell tartani; 4. Vietnam egyesítését fo­kozatosan fogja végrehajta­ni a vietnami nép, az or­szág két részében, békés úton, a két országrész kon­zultációinak és megállapo­dásainak alapján, külföldi beavatkozás nélkül; 5. Dél-Vietnam békés és semleges külpolitikát foly­tat majd: nem lép katonai szövetségre külföldi álla­mokkal és baráti kapcsola­tokat létesít az összes or­szágokkal. Jószomszédi kap­csolatokat alakít ki a Kam­bodzsai Királysággal az 1954-es genfi megállapodá­sok alapján. Jószomszédi kapcsolatokat alakít ki Laosszal is a Laosz kérdé­sében megtartott 1962-es genfi megállapodások tisz­teletben tartásával. Bombázások a kambodzsai batár mentén Dél-Vietnamból csak ki­sebb harci cselekmények­ről érkeznek jelentések. Az amerikai gyalogság heli­kopterek, folyami hajók és tüzérség támogatásával végzi hadműveleteit a Me­kong folyó deltájában. Ki­sebb csatározások folynak Kien Hoa tartományban a tenger partján is. Az ame­rikai légierő változatlanul a kambodzsai határ kör­nyékére központosítja bom­bázásait abban a remény­ben, hogy elvághatja a partizánok utánpótlási vo­nalait. jj Á LEMP V. kongresszusa VARSÓ Varsóban, a Kultúra és Tudomány Palotájában hétfőn összeül a Lengyel Egyesült Munkáspárt kong­resszusa — sorrendben az ötödik, 1948 december óta, amikor a szociáldemokrata és a munkáspárt egyesítő kongresszusa véget vetett a lengyel munkásmozga­lom hosszú megosztottságá­nak. A kongresszust kiemelke­dő történelmi évfordulók övezik: ezekben a napok­ban és hetekben ünnepük ugyanis Lengyelország füg­getlensége visszanyerésének és a Lengyel Kommunista Ülést tartott a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának Elnöksége PRÁGA A Csehszlovák Kommu nista Párt Központi Bi zottságának Elnöksége pén­teken ülést tartott. Az ülé­sen megvitatták a Közpon ti Bizottság november 14- re összehívott plénuma elé terjesztendő beszámoló tervezetét. Megtárgyalták azokat az intézkedéseket, amelyeknek célja a norma­lizálás további menetének biztosítása, a párt egységé­nek és vezető szerepének megszilárdítása. Az elnökség újból meg­állapította, hogy a tömeg­tájékoztatásra nagy fele lősség hárul a normalizá lás további menetéért, és hangsúlyozta, hogy a tö­Moszkvában, a Vörös téren A 37, amerikai elnök Az elmaradt tárgyalás MOSZKVA és Washington állt a héten a figyelem fó­kuszában, a legfon­tosabb eseményeket a két 6zuper-nagyhatalom fővá­rosaiból jelentették. Az immár hagyományos Vörös téri díszszemlén és felvonuláson a szovjet nép egyszerre adott hírt a bé­kés építőmunka új eredmé­nyeiről, valamint arról a páratlan haditechnikáról, amellyel képes megvédel­mezni a szocializmus vív­mányait. Az ünnep alkal­mából elmondott beszéde­ket — Mazurov felszólalá­sát és Grecsko marsall sza­vait —, annál nagyobb ér­deklődés várta, hiszen az SZKP Központi Bizottságá­nak legutóbbi ülésén a kül­politikai kérdéseket is meg­vitatta. A nyilatkozatok alaphangja továbbra is az a realitásokon nyugvó, ma­gabiztos józanság volt, amely kifejezi Moszkva bé­kés egymás mellett élési törekvéseit, de nem táplál illúziókat a nemzetközi fej­lődés jelenleg különösen bonyolult és ellentmondá­sos szakaszával kapcsolat­ban. November hetedikét ter­mészetesen az egész vilá­gon megünnepelték. Jól tükrözte éz a nap a Szov­jetunió növekvő nemzetkö­zi tekintélyét. Korunk bo­nyolultságát mutatja vi­szont, hogy a szomszédos Csehszlovákiában a hivata­los megemlékezésekre né­hány provokáció vetett ár­nyékot. Ez utal arra is, hogy milyen komoly erő­feszítésekre van szükség Prágában a szocializmus hívei részéről. WASHINGTORA a szo­ros elnökválasztási küzde­lem vetítette a reflektort. Végül is a köztársaságpárti Nixon lett az elnök, aki­nek politikai feltámadását csodával határosnak tart­ják. Pedig ennek a csodá­nak egyszerű a magyaráza­ta: a johnsoni politika oly mérvű népszerűtlenséget ért el, hogy szinte tálcán kípálta a győzelmet az el­lenzéknek. PÁRIZSBAN elmaradt a szerdára tervezett négyes tárgyalás. A közvetlen in­dok a saigoni rendszer ma­kacskodása volt. Régi igaz. ság azonban, hogy a farok sohasem szokta csóválni a kutyát. Á Thieu-csoport azért ment bele az időhú­zásba, mert az elnökvá­lasztások eredményét vár. ta. Azt reméli, hogy az új adminisztáciö, a Pentagon vezetőinek nyomására, is­mét merevebb álláspontot foglal el a vietnami hábo- rú ügyében. A kör visz- szavezetett tehát az Egye­sült Államokba. Amennyi­ben az amerikaiak való­ban komoly szándékkal kí­vánnak tárgyalni, könnyen megregulázhatiák enge­detlen szövetségesüket. An­nál is inkább, mert a VDK és a DNFF hármasban ts hajlandó tárgyalni az Egye­sült Államokkal. A SOK bonyolult fefje­mén v között az elmúlt hét Kiesinger kancellárnak pofon-egyszerű volt. Szó szeri nt értendő: Beata Larsfeld asszony nyilváno­san megszégyenítette a Nvu gat-Perl in_ben megtar­tott CntJ-kongresszusoo. Ez természetesen csunán egv kis közláték volt — sokkal inkább figyelemre­méltó. hogy_ a legerősebb nvugatnémet kormánynárt egy magasvasút-megálló­nyira az NDK ál­lamhatárától, az ön álló politikai egység­nek számító Nyugat- Berlinben tartotta tanács­kozását. Ez a tény önmagá­ban felért egy súlyos pro­vokációval, amit csak teté­zett a megbeszélések tar­talma. Az úgynevezett „bér. lini program” a CDU-nak azt a szándékát mutatta, hogy nem akar változást, tovább kíván haladni az eddigi politika veszélyes vágányain. A jelek azt mutatják, hogy az ENSZ-főtitkár köz­vetítő megbízottjának, Jar­ring svéd diplomatának te­vékenysége egyelőre zsák­utcába jutott. Izraeli rész­ről ugyan elhangzottak olyan kijelentések, hogy új tervet dolgoztak ki, de egyelőre nem hangzottak ©1 reális javaslatok. Az arab országok változatlanul haj­landók a poütikai megol­dásra, de érthető türel­metlenséggel szemlélik a huzavonát. Riad az egyip­tomi és Riafi jordániai kül­ügyminiszter hat héten ke­resztül tartózkodott az ENSZ székhelyén, az eset­leges konstruktív tárgyalá­sok reményében. Pénteki elutazásuk New Yorkból ennek a lehetőségnek leg­alábbis átmeneti meghiú­sulását mutatja. megtájékoztatásnak tevé­kenyen támogatnia kell ezt a folyamatot Párt megalakulásának 50.,' a Lengyel Egyesült Mun­káspárt létrejöttének 20. évfordulóját. Most 25 esz­tendeje, hogy a Lengyel Munkáspárt közzétette hí­res programnyilatkozatát. A pártkongresszus elő­készületeit a lengyel poli­tikai élet rég nem tapasz­talt felélénkülése jellemez­te. A kongresszusi előké­születek során az ideoló­giai munkára fordították a legnagyobb figyelmet A tézisek vitája felölelte a párt eddigi politikáját. Megmutatta, hogy a töme­gek helyeslik a párt tevé­kenységét és terveit s hogy a LEMP egységben erősöd­ve érkezett el V. kongresz- szusához. Lehet, hogy bűnös, mégsem adják ki SACRAMENTO. Ronald Reagan kaliforniai kormányzó megtagadta Ed­gar Eugene Bradley kali­forniai üzletember kiadá­sát, akit Jim Garrison New Orleans-i kerületi ügyész kért ki. Garrison arra a megállapításra jutott, hogy Bradley kapcsolatban volt a Kennedy-ellenes össze- esikü véssél. Reagan kor­mányzó közölte: nem vi­tatja Bradley bűnösségét, de Garrison bizonyítékait nem találta elegendőnek a kaliforniai üzletember_ ki­adatásához. (Reuter) Szuperszonikus utasszállífás Az utas „korábban* érkezik az indulásnál Nincs már messze az idő, amikor az angol—francia kooperációban készülő „Concorde” nevű szuper­szonikus utasszállító repü­lőgép prototípusa felemel­kedik a toulous-i repülő­térről. Ez a pillanat új kor­szakot nyit majd meg a légi személyszállítás törté­mély része (a mínusz 40— 50 fokos környezet ellené­re.) Nagyobb sebességnél pedig már 300 C-fokos fel- melegedéssel kellene szá­molni. A repülőgépek fő szerkezeti anyaga, az alu­mínium, szilándáságának te­temes csökkenése nélkül nem képes elviselni ezt a A „Concorde” Olympus 593 típusú gép hajtóműve a szerelőcsarnokban. Vegyiműveket Szerelő Vállalat éjjeliőröket keres Nyugdíjasok is jelent­kezhetnek. Jelentkezni lehet: Bajai Gázmű iroda épülete. I. em. 29. 9169 netében, hiszen 15 évvel ez­előtt a Párizs—New York közötti távolságot 14—15 óra alatt tette meg egy re­pülőgép (két közbenső le­szállással), de még a mai legjobb gépekkel is 6—7 órát vesz igénybe ez az uta­zás. A „Concorde” menet­ideje 3,6 óra lesz az em­lített két város között, és az a furcsa helyzet fog elő­állni, hogy az utas „koráb­ban” fog megérkezni, mint ahogy eündult (ha pl. Pá­rizsból 10,30-kor indul a repülőgép, New Workban 8,00 órakor száll le, a he­lyi idők figyelembevételé­vel.) A „Concorde” kb. órán­kénti 2300 kilométeres se­bességgel fogja szelni a le­vegőt, 18—20 ezer méter magasságban. A hajtómű­vek teljesítményének foko­zásával tulajdonképpen en­nél nagyobb sebességet is elérhetne, ám egy lényeges konstrukciós probléma ne­héz helyzet elé állítja a ter­vezőket. Arról van szó, hogy a súrlódás következ­tében már ennél a sebes- ségségnél is 125—150 C-fok- ra hévül fel a géptörzs né­magas hőfokot. Különleges fémötvözetek alkalmazásá­val megoldható ugyan ez a probléma, így viszont lé­nyegesen növekedne a re­pülőgép önsúlya. Az említett nehézség csak egy a sok közül, amelyeket le kell győzniük a hatalmas teljesítményű gép alkotói­nak. Sok fejtörést okozott az ilyen nagy sebességgel való biztonságos repülés automatizált rendszerekkel való vezérlésének megoldá­sa, valamint a fel- és le­szállás zavartalan végrehaj­tásának biztosítása is. Kü­lön gond még, hogy a repü­lőterek közelében élő lakos, ságot miként óvják meg a szokottnál jóval erősebb zajtól. Az utazórepülés nagy ma­gasságaiban a „Concorde” olyan környezetben fog ha­ladni, ahol különböző su­gárzások léphetnek fel. A naprendszeren kívülről ér­kező kozmikus sugarak ha­tását elhanyagolhatónak te­kintik a szakemberek, ám sokkal veszélyesebbnek íté­lik meg a napkitörésből származó sugárzásokat. Ta­pasztalatilag megállapítot­ták, hogy intenzív vagy kö­zepes napfolttevékenység esetén a pilótáinak 15 ezer méterre kell csökkentenie a repülési magasságot a biz­tonság érdekéiben. A repü­lőgépet olyan detektorok­kal látják el, amelyek már előre jelzik a várható ká­ros sugárhatást. A szuperszonikus óriás­gép négy turboreaktora együttesen kb. 60 000 kg to­lóerőt fejt ki. Szükség is lesz erre az óriási „erőtar­talékra”, hiszen 154 tonnás tömeget kell a levegőbe emelnie (ebből csak az üzemanyag súlya 84 tonnát tesz majd ki induláskor.) A Szovjetunió ugyancsak „benevezett” a szuperszóni. kus versenybe. Már az 1965. évi párizsi repülőbe­mutatón nagy feltűnést kel­tett a TU—144 típusú gép modellje. Konstrukciós el­veiben alig különbözik a „Concorde”-tól; 121 utasá­val 20 kilométer magasság­ban 2500 kilométeres órán­kénti sebességgel fogja szel. ni a levegő tengert. A ma­gával vitt üzemanyag 5600 kilométeres távolság meg­tételére lesz elegendő. Habár a „Concorde”-hoz képest valamelyes késéssel kezd­tek hozzá Tupoljev és mun­katársai a TU—144 megter­vezéséhez és elkészítéséhez, valószínű, hogy beérték, sőt talán néhány héttel meg is előzik a francia—angol ver­senytársukat. Minden jel arra my tat, hogy még 1968- ban „légre bocsátják” az első szovjet szuperszonikus utasszállító gépet. Az USA sem akart elma­radni két nagy versenytár­sától, éppen ezért már évekkel ezelőtt beharan­gozta, hogy ugyancsak épít egy szuperszonikus sze­mélyszállító géptípust. Ter­vük azonban hónapról hó­napra késedelmet szenved, mivel túl sokat akarnak markolni a konstrukciós új­donságokból. Olyan külön­leges szerkezeti anyagokkal számolnak, amelyek na­gyobb sebességet is kibír­nának, ezekkel kapcsolat­ban viszont pillanatnyilag még hiányoznak a beha­tóbb tapasztalataik. Kése­delmük másik oka, hogy gépüket változtatható nyi- lazású szárnyakkal akarják ellátni, ami ma még kifor­ratlan megoldás. A biztonságot szem előtt tartó repülőgéptervezők a prototípusok megjelenése után még legalább másfél éven át kísérleti repülése­ket terveznek, így a me­netrendszerű járatok meg­indítására csak az után ke­rülhet sor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom