Petőfi Népe, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-29 / 280. szám
1 oldal 1968. november 29, péntek A tanácsi munka fóruma Egyszerűbb ügyintézéssel Nem véletlen, hogy az országgyűlés legutóbbi ülésszakán a kormány tevékenységéről szóló beszámolóban különös hangsúlyt és helyet kapott az állam- igazgatás helyzete, a tanácsok lakossággal tartott kapcsolatának kérdése. Hiszen a legközvetlenebb kapcsolatban a lakossággal a tanácsok állnak. Ez kapcsolat gyakori és sokrétű. Tömören: a tanácsok intézik az állampolgárok ügyeit a születéstől a temetésig. Az ügyfelekkel vau ló foglalkozás pedig a keletkezett ügyek számával mérhető elsősorban. Ám azzal is, hogy hányán keresik fel személyesen a tanácsot, illetve szakigazgatási szerveit. Kevesebb az ügyirat, s egyúttal a megjelent ügyfelek száma is a szociálpolitikai, a lakosság-adóztatási ügyeknél és hatósági bizonyítványoknál. Ez pedig éppen a jogszabályi rendezés, vagy valamilyen egyéb intézkedés jótékony következménye. A többi ügyfajtánál azonban lényeges az emelkedés. Különösen a szakosztályokhoz fordulók száma növekedett. Félegyházán 1960- ban csupán hétféle ügykategóriában 42 610, 1967-ben 44 321, 1968 első felében pedig 26 ezer állampolgár jelent meg személyesen. A múlt évben összesen 73 200 ember, tehát minden helyi ember háromszor fordult meg személyesen a tanács szakigazgatási szerveinél. Az ügyintézésnél a 30 napos határidő betartása a legfontosabb a törvényesség érvényre juttatása érdekében. E követelmény teljesítése nem mindig sikerül, mert vannak panasz- ügyek, melyek 30 napon belül nem intézhetők el. Ilyenek például a lakáskiutalások, az építési engedélyek, gépkocsiátírások. A legtöbb gond a lakáskiutalási kérelmekkel kar>- csolatban jelentkezik. Mióta a tanácsi lakásépítés megkezdődött, összesen 1734 igénylést adtak be az állampolgárok. Ugyanakkor mindössze 497 lakás volt kiutalható, jelenleg 1237 igénylőt tartunk nyilván. A harmadik ötéves terv hátralevő két évében csak 110 —120 kiutalható lakás épül, tehát még mindig 1100 kielégítetlen igényt kell nyilvántartanunk. Építés-engedélyezési ügyekben — egyrészt a jogi túlszabályozottság, másrészt a városfejlesztésből eredő kötöttségek miatt —, elkerülhetetlen a késedelmeskedés, az elutasítás miatti fellebbezés, panasz. Nehezen jutunk előbbre az adóztatási ügyekben, mert még mindig bonyolult a kivetés, a nyilvántartás. Sok felesleges munkát okoz az adófőkönyvi rendszer fenntartása annak ellenére, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése után lényegesen kevesebb összeget tesz ki a kivetett adó. E tekintetben már szinte nélkülözhetetlen az egyszerűsítő új szabályozás, mert az adócsoport létszáma 1960 óta öt személlyel csökkent, ugyanakkor a kivetett adótétel számokban csupán 8—10 százalékos a csökkenés. Városunkban a tanácsi apparátus ügyintézéséről, ügyfelekkel való foglalkozásáról tavaly a végrehajtó bizottság tárgyalt Az idén 8—10 ügyfajtára vonatkozóan külön is megvizsgáltuk helyzetünket, s több kezdeményezéssel éltünk a felsőbb szervekhez. Ugyanakkor szervezeti módosítást is alkalmaztunk: összevontuk (a gyámügyi és szociálpolitikai feladatok ellátását és csoportszervezetbe került a kereskedelmi, ipari és munkaerőgazdálkodási ügykörök ellátása. A gyakorlat mindkét esetben igazolta a szervezeti módosítás helyességét. Az új jogszabályi rendezések, hatálytalanítások, egyszerűsítések kedvező hatásából azt a következtetést vontuk le, hogy a jogszaGárdonyi Géza. EGRI CSILLAGOK bályi rendezést tovább kell folytatni, mégpedig sorrendben a következő ügyfajtáknál: 1. A lakásügyi jogszabályok és az ezekre vonatkozó állásfoglalások, módosítások, értelmezések olyan terjedelmes joganyagot tesznek ki, hogy azokban az eligazodás szinte lehetetlen. 2. Bonyolult, túlszabályozott az építésügyi engedélyezési eljárás. A sok utánajárást követelő okmánybeszerzés szüli a bürokráciát. 3. a lakosság adóztatásának régi jogszabályok szerinti kezelése, s főként a tsz-tagok külön adóztatása 50—60 százalékban okoz felesleges ügyintézést. 4. A tanácsi apparátusban az alacsony bérezési szint miatt nagy a fluktuáció, ennek következtében a szakmai hozzáértés nem nő olyan mértékben, mint ahogyan az egyéb területeken az igény emelkedett. Egy cikk keretében nem lehet feltárni az ügyintézés és az ügyfelekkel való foglalkozás valameny- nyi problémáját. Célszerű lenne e témát tovább folytatni, elemezni, vitatkozni és széles körűen keresni az egyszerűsítés és ésszerűsítés formáit, módozatait. Bízunk benne, hogy a további szabályozások, ésszerűsítési intézkedések segítenek a mi részünkről is kitűzött feladatokban: biztosítani a szocialista államigazgatásba vetett bizalom növekedését, a törvényesség megszilárdítását, az állampolgári fegyelem javítását, az emberséges, gyors, igazságos, bürokráciamentes ügyintézést. Fülöp Gyula vb-titkár Űjabb külföld! út előtt az Állami Képi Együttes December 11-én újabb külföldi útra indul a Magyar Állami Népi Együttes: a MALÉV IL—18-as külön- gépével törökországi vendégszereplésére utazik. A tervek szerint az együttes tizenhárom alkalommal lép fel, „Ecseri lakodalmas” című műsorával a török közönség előtt. Az énekkar és a zenekar külön török ajándékszámokkal is készül az útra. Feldolgozta: Márkusz László. Rajzolta: Zéród Ernő. Elkészül az út Iskolánknál, a Nagykőrösi úti iskolánál van a 8-as autóbusz fordulója. Ez az útszakasz rendkívül gödrös, ká- tyús, igen rossz állapotban van. Amíg az út két oldalán felöltésre használható salakprizma volt, az úttörők társadalmi munkában rendszeresen feltöltötték az út gödreit, de ez a lehetőség salak hiányában — kimerült. Nagyon kérjük, segítsenek, mert a tél még fokozza a baleseti veszélyt. A Nagykőrösi útd. általános iskola 4918. sz. úttörőcsapat vezetősége Kecskemét. A városi tanács vb építésiközlekedési osztályán felkerestük Bányi Tivadar közlekedési előadót, aki megígérte, hogy az * útjavítás még ebben az évben elkészül. Hetényegyházi ingázók nevében „Hetényegyházi lakosok vagyunk, és Kecskeméten ddgo_ zunk, reggel hat órai munkakezdéssel. Erre az időpontra Kerékpárral, motorral tudunk munkahelyünkre bejárni, mert az első vonatunk reggel fél hétkor indul. Ha jó az idő és az út, akkor — bár igen fárasztó — bejutunk Kecskemétre és fáradtan kezdünk a munkához. Ha viszont rossz az idő, csúszós az út, igen gyakran gyalogolunk, mert más, képpen nem tudjuk megoldani, hogy reggel 6 órakor a munkapad mellé álljunk. Nagyon kérjük a 9. sz. AKÖV- öt, indítson autóbuszt reggel 5 órakor Hetényegyházáról, mert 35—40 utas münden esetben lenne az autóbuszon. Hetényegyházi be, járó dolgozók” Csak a kenyeret nem... Régi sérelmem — és azt hiszem, még sokaknak, hogy a kenyeret nem csomagolják be az üzletekben. Különösen azért tartom ezt furcsának, mert a zöldségboltokban a burgonyát, hagymát, gyümölcsöt csomagolják. Emlékszem, hogy a Rákóczi úti önkiszolgáló boltban a csomagolónál néhányszor volt nagyméretű selyempapír, hogy ki-ki kedve szerint becsomagolhassa a kenyeret. Sajnos, a vevők legtöbbször 5—6 rétegű papírt használtak csomagolásra, ezért bármennyit készített oda az üzlet vezetősége, hamar elfogyott. Mégis fontosnak tartanám, hogy ezt a jelentéktelennek látszó, de fontos kérdést orvosolják. Grakoli GyŐrgyné Kecskemét Szerkesztői üzenetek Bari József, Kecskemét: Ébresztő órájának garanciális ideje nem járt le. A garanciajegyen levő három szelvény háromszori javítást biztosít. Ha azonban az óra gyári hibásnak minősül — díjtalanul kicserélik. Wilhelmus Henrikné, Kiskunhalas: Az albérleti díjakról a 38/1960. Korm. rendelet és a végrehajtási jogszabály Intézkedik. Eszerint az albérlő kizárólagos használatába adott helyiség után Kecskeméten legfeljebb 150 forintot, a megye egyéb helységeiben pedig legfeljebb havi 100 forintot lehet felszámolni. Bútor, ágynemű és egyéb használatáért legfeljebb 100 forintot, míg egyéb szolgáltatásért (fűtés, világítás) a tényleges költségeket lehet kérni. Kárai István, Kiskunmajsa: A J ászszentlászló, községi tanács. A végrehajtó bizottság titkárával, Muzsik Tibornéval már jó ideje beszélgetünk a község, a termelőszövetkezetek gondjairól, amikor hirtelen félbeszakította szavait, s megkérdezte: — Kocsival vannak? —, s meg sem várta az igenlő választ, kikiáltott a nyitott ajtón az előszobába. — Sanyi, gyere be! Aprócska, szőkehajú, vidám tekintetű emberke lépett a szobába. Illedelmesen köszönt, s várt. — Hogy hívnak? — S. Sándornak ... Tizenhárom múltam — válaszolt csengő hangon, nyomban a második kérdésre is, aztán folytatta: — Nem azért szöktem meg az intézetből, mert ott rossz volt Tiszta ruhában járunk, jó a koszt is. de tetszik tudni — kezdett bele a magyarázatba — jobban szeretek én itt lenni, Jászszentlászlón. Hat és fél évig neveltek Csáki István bácsiék. s azért jöttem haza, mert... A gyerek elhallgatott, kibámult az ablakon. — Miért szöktél meg tehát? — Látni akartam őket... Mégis behoztak a tanácshoz. Persze, igazuk volt, mert egy szökevényt mégsem tarthatnak... C élrefordulva elmoso- ■ lyodtunk, bár ebben jóadag keserűség is volt. Ez a 13 éves buksi gyerek elszökött a hajósi gyermek- otthonból. Nem csínytevésből, nem rossz szándékból, egyetlen dolog miatt: vágyott az otthonra, szülői szeretetre. Ezért gyalogolt Hajóstól Kiskunmajsáig. Ott Kiss Mihályné szánta meg munkaviszony folyamatossága megszakad, ha a dolgozót fegyelmi úton bocsátották el, ha felmondás nélkül megy el, vagy jogos Indok nélkül mond fel. Az előző munkaviszony beszámítását kérheti, ha új munkahelyén egyfolytában három évet dolgozott. A munkaviszony nem szakad meg, ha egyik munkahelyről a másikra „áthelyezés” munkakönyvi bejegyzéssel megy át. P. Gáborné, hatgyermekes édesanya: Köszönő levelét to- i'vábbitottuk az illetékeseknek. a gyereket. Nem volt szíve odavinni a rendőrhöz, hiszen a fiú könyörgött neki: „Csak látni akarom őket, onnan úgyis visszavisznek az otthonba.” Szállást, és reggel 4 forintot adott neki, hogy Jászszent- lászlóra utazhasson vonattal Sanyi nem ismerte szüleit. Csáki Istvánt, az Üj Barázda Tsz egyik gazdáját apjának, feleségét anyjának tekintette. S reggel amikor beállított a házba, mégis kikapott — Megszöktél? — kérdezte nevelőapja. A srác bólintott — Szökevényt én nem tartok! Reggelizz, s megyünk a tanácshoz. Csákiné is Dirongatta ^ a fiút, de kalácsot húst csomagolt be, s így búcsúzott tőle. — Legyél rendes, tudod, hogy szeretünk. A szünidőben érted megyünk, hazajössz. Ilyent máskor ne csinálj, mennyi gondot okoztál nevelőidnek. Amikor elváltak, könnyet morzsolt szét szeme sarkában. Hiába jólesett, hogy ennyire ragaszkodik hozzájuk a gyerek. Egy óra múlva készü- ^ lődtünk. indultunk Kiskunfélegyházára. Szólítottam Sanyit, aki éppen a mákos kaláccsal birkózott Megkérdeztem, megérte-e, hogy megszökött? — Igen is, nem is. — Hogyhogy? — Megszidnak majd Hajóson, itthon is kikaptam, meg azt is tudom, hogy mindenütt kerestek. Ezért nem volt érdemes, de — megállt egy pillanatra, szemében huncut fény villant — láttam őket még szeretnek! És ez megérte!... Gémes Gábor A szökevény ÍRÖKÖK FELTÖRTEK A AZ EGEDRŐL HORDJAK A FÖLDEr ÉS A ROZSOT. ÍJSZAKA A VÁROS PINCEIT. MIÓTA A PUSKAPOROS KAMRA GÖBE REPÜLT, HÍJÁN VOLT A PUSKA POR, A MALOM ÉJJEL-NAPPAL DURA R/ZA KV URAM! EZEK A PŰGA/JYOK' HORDÓKBÓL ÉJFÉL KEK HEGYEZ. UQ&0TT. TIZENKÉT KÖLTŐ' TÖRTE A SALÉTROMOT ES,SZENET Jb*. SZORGALMAS SIETESSEL PL/SKAZZATOK KqZÉJL/K EGYHEHAKYATLa a k/ralyszek FELŐL ( AKKAZAS A török! A VÁRBELIEK AGGÓDVA FJG/ELTEK, MIT MIVEL A TÖßÖK Á? ÉLJ LEPLE,ALATT.
