Petőfi Népe, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-27 / 278. szám
4. oldal 1968. november 27, szerdai Színvonalasabb és egyszerűbb az ügyintézés Min méri le leginkább a lakosság a tanács munkáját? Legtöbb esetben azon, hogy milyen az apparátus tevékenysége, s milyen a tanácsi dolgozók magatartása. Ha égy szakigazgatási szerv, mondjuk az igazgatási osztály valahol sok huzavonával intézi az ügyeket, vagy ha a mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztály egyik dolgozója arrogáns — nem a szóbanforgó osztályról, az adott személyről mondanak az emberek véleményt, Rendszerint általánosítanak, mondván: a tanácsnál nem jól megy a munka. Ebből következik hogy a tanácsi apparátus dolgozóival szemben — más területeken dolgozókhoz viszonyítva — magasabbak a magatartási — politikai megbízhatóság, erkölcsi feddhetetlenség, példamutatás, szakképzettség stb. — követelmények is. Csökkent a papírmunka Az apparátusi munkával szemben támasztott igény teszi szükségessé a rendszeres kontrollt. Az apparátus és a lakosság kapcsolatának folyamatos javítása érdekében rendelte el a megyei tanács 1966-ban, hogy az alsóbb szintű tanácsok legalább kétévenként tűzzék napirendre az apparátus tevékenységének értékelését. Ilyen értelemben került erre a sor a Ba- jai Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának szeptember 27-i ülésén is. A vb-jelentés igen gazdag áttekintést ad a lakosság és a tanácsi szakigazgatási szervek kapcsolatáról a hatósági munka tükrében. Ebből a sokoldalú elemzésből csupán néííány vonatkozásban tudunk megmutatni va. lamit, ami a járási apparátus munkáját jellemzi. Az ügyintézés színvonalának emelése és egyszerűsítése érdekében tett kormányintézkedések ebben a járásban is jó hatással érvényesülnek. Csak párat említsünk ezekből. — Gyorsították az eljárást azzal, hogy több egyedi ügy intézését kivonták a végrehajtó bizottság hatásköréből. — Megszüntették a termelői igazolványok kiadását. — Szabályozták a hatósági bizonyítványok kiadását. Eredmény: 1967 első felében 5038 bizonyítványt állítottak ki; 1968 első felében már csak 3844-et. — Csökkentették a tanácsok működésével kapcsolatos jelentések számát. — Ezzel összefüggésben viszont idézzük a vb-jelen- tésnek egyik bíráló részét: „Mind a községi, mind a járási szakigazgatási szervek érdemi munkáját elősegítené, ha a megyei szakosztályok részéről csökkenne az a sok adminisztratív intézkedés, adatkérés, információ stb., ami nemcsak hogy indokolatlan, hanem egyes szakosztályainkat az érdemi munkától távol is tartja. A járási tervcsoporttól például annyi adathalmazt kérnek folyamatosan és folytatólagosan, hogy az energiájuk felét sem fordíthatják a fejlesztési célkitűzések szervezésére, irányítására, ellenőrzésére.” Kisebb létszámmal... De nézzük most a változásokat — mondjuk — a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály tevékenységének tükrében. Az osztály létszáma huszonhétről tizenötre csök- 'kent. Megszűnt a termelés és gazdálkodás operatív szervezése. Az osztály nagyrészt hatósági igazgatási feladatokat végez — növényvédelem, állategészségügy, erdészet, vadászat, mezőgazdasági szakpropaganda. Kisebb részben lát el gazdasági tennivalókat, melyek közül a legjelentősebb és egyben újszerű a terület komplex fejlesztésére vonatkozó elképzelések kiGárdonyi Géza: EGRI CSILLAGOK Feldolgozta: Márkusz László. Rajzolta: Zórád Ernő. dolgozásában, s a több évre szóló termelőszövetkezeti üzemfejlesztési tervek koordinálásában való részvétel, Feladata továbbá a gazdaságpolitikai eszközök hatásának elemzése, ezek érvényesüléséről információk továbbítása. ... Hatékonyabban Láthatjuk tehát, hogy részletmunkákba való merülés helyett az átfogó, valóban irányító feladatok ellátásával biztosítja az osztály a központi gazdaság- politikai célkitűzések területi megvalósítását S hogy a járás mezőgazdasági termelésének tendenciája megfelel a népgazdasági igényeknek, már tények bizonyítják. A szövetkezeti gazdaságok megszilárdultak; kialakulóban van a koncentrált állattenyésztés; viszonylag megfelelő a vetésszerkezet és megkezdődött az üzemek specializálódása. A bácskai körzetben a mezőgazdasági termelés 1965-höz viszonyítva 24,6 százalékos növekedést mutat Ezen belül a növénytermesztés és az állat- tenyésztés fejlődésének százalékos emelkedése majdnem azonos. A búza átlagtermelése 34.8 százalékkal nagyobb, mint 1965 ben volt. 1964-től kezdve pedig a kukorica átlaga 20 mázsán felüli volt Megváltozott az állattenyésztés szerkezete. A járás hagyományaihoz híven, a szarvasmarha-állomány növekedése mellett előtérbe került a sertéstenyésztés. E kiragadott példák is mutatják, hogy a bajai járási tanács gyümölcsözően működik együtt a lakossággal, s igyekszik jól megfelelni az új mechanizmus adta követelményeknek. T. L 87 féle cikk Az egész országot a Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti gyáregysége látja el műselyem fehérneművel. Az idén 87 féle cikket, I több mint nyolcmillió-hétszázezer darab fehérneműt gyártottak belföldre. Exportszerződésük is jelentős, ^meghaladja a tizenhat és fél millió forintot, i Újabb építkezés Néhány héttel ezelőtt Kecskeméten, a volt Beret- vás vendéglő és szálloda helyén nagyarányú földmunka kezdődött. Hatalmas markológépek emelik ki a földet, hogy megkezdhessék az OTP-öröklakások alapozását. A hétemeletes épület földszintjén, és első emeletén kap majd helyet az OTP Megyei Igazgatósága. A többi szinteken 45 lakás épül, egyszobástól két és fél szobásig. Az 1970. augusztusában elkészülő épületben az otthonokat beépített bútorokkal látják el, és központi fűtést szerelnek be. (Pásztor Zoltán felvétele.) Rá kell szoktatni őket Átmenetileg — egy hétig — .„vidéken”, Duna- vecsén reggeliztem. Kis küzdelem árán ugyan, de elértem a városi komfortot. Már ami a fröstök tárgyát illeti. Egy ködös, ámbár napsütéses reggelen azzal kezdődött, hogy ... Eddig olyan előítélet élt bennem, hogy én bíz’ idejekorán elpusztulnék holmi „tejes-sajtos” országokban, mint Dánia vagy Hollandia. Nem szeretem a tejtermékeket No, meg is látszik a fogállomámyomon. Megelégednék itt-ott tej- fogsorbetétekkel is. Csakhogy forralt tejet se ittam életemben, legalább is, mióta az eszemet tudom, nyersen is csak évtizedenként egyszer fogyasztok. Egyszer — valami délutáni házibulin — be akartak csapni. „Nyers tej” — tett elém egy findzsával a háziasszony, ám orrom már 0,5 méterről megszimatolta a forralt tej édeskés illatát. Brrr! Alig vártam az óvatlan pillanatot, hogy a csupor tartalmát a filo- dendron cserepébe öntsem. Remélem, nem ártott szegény ártatlan növénynek. Szóval ezen. a ködös reggelen „formát bontottam”. Azaz: bontottam volna. Mikor — negyed és fél nyolc között beállítottam a tejboltba, az tele volt kannákkal, kancsókkal várakozókkal, s az alkalmazott éppen ekkor jelentette ki nagy sóhajtás közepette: „Már reggeli kávét, kakaót se tudok adni, ha így megy soká...” —; Annyit még megtudtam, hogy a vállalati tejesautó nem érkezett meg idejében Kalocsáról- Bizonyára a köd miatt. (Fél kilenc előtt valamivel — csak befutott.) Ez rendkívüli eset volt. Megkérdeztem legalább tíz helybelit — egyenként — mondták, ilyen nem szokott előfordulni. Így aztán nem ittam se kávét, se kakaót. A sors kezét láttam e pech- ben, s hanyatt-homlok fordultam ki az üzletből. Jó lesz nekem tea is, amit szeretek, amit megszoktam, amit Kecskeméten könnyedén kap ma már az ember. (Emlékszem, négy-öt, de lehet, hogy három évvel ezelőtt még itt is olyan különösen néztek az emberre a Hírősben, a volt Beretvásban, ha teát kért reggelire, mint ezen a ködös-napsütötte reggelen a dunavecsei kisvendéglőben. — Teát? _ ismételte meg a joviális külsejű pincér természetesnek hangzó kérdésemet. Majd mikor szilárd következetességgel erősítettem meg, hogy bizony — teát szeretnék, udvarias meglepődéssel mondta. — Mindjárt... Megkérdezem a főnököt. Kiment, tea lett, s olyan finom lángosok hozzá, hogy most, két héttel utána is elfog a nosztalgia: micsoda lángosok voltak! Aznap este abszolúte nem kívántam kiadós vacsorát Gondoltam, elég lesz megint egy tea, ha nem is lángossal, péksüteménnyel. Hanem most másik pincér volt szolgálatban. Olyan furcsán fürkészett, mikor teát kértem, hogy enyhén szólva kisebbségi érzés fogott el. Tea nem volt. Mit tudom én, mi abban a logika, hogy bár este nyakra- főre szolgálják ki a sütött, főzött, melegített ételeket, arra nincs mód, hogy teát tartsanak készenlétben egy kancsóval? Ügy ettem hát tea helyett az olcsó kolbászt feltéttel, mintha a nyakamba raktam volna. A reggeli teákat azonban minden akadály nélkül megkaptam ezután. Mígnem ... Mígnem egy alkalommal az említett esti pincér volt szolgálatos. Esküszöm, a következményektől szorongva rebegtem neki: „Egy teát kérek, három cent rummal...” — Teát? — csóválta megütközve a fejét. — Tea nincs. De már volt precedens, diadalmasan csodálkoztam rá vissza. — De hiszen minden reggel kapok?! Akkor ő is elment, s hozott. Mi a tanulság? Az, hogy — különösen egyes községekben — nekünk vendégeknek is rá kell szoktatni vendéglátóinkat olyan cikkek felszolgálására, amelyek fogyasztásáról elmúlt időkben ők szoktatták le a közönséget. (Nem beszélve az erre vonatkozó rendeletről.) Tóth István ]ÖRÖK CSEL*-EZ VOLTAI ELSŐ GONDOLAT A VÁRBAN.-A VAR ELVESZEJT} -EZ VOLT NYOLC NAGY ÜSTBEN FŐTT MEG AZ El A FORRO, GŐZÖLGŐ LEVES, DE EZEN A NAPON EZ IS,A TÖRÖKNEK JUTOTT. A BÁSTYÁKON fez) MEGJELENTEK AZ EGRI . NŐK, S / FORTYOGÓ H hJzA AZ EGYETLEN ÉRZÉS, AMELY A ROBBANÁSBAN MEGÁLLT SZIVEKET KÖVE DERMESZTETTE. A KÖVETKEZŐ PERCBEN AZONBAN MEGMOZDULTA VAR NEPE VISSZA M/RDERK! A HELYÉRE! CSAK 2A TORRA Pl/SKAPOR) ROBBART FEL. LEVEST LEZÚDITOTTÁK A LÉTRÁKON SOKA- £ DOZŐ TÖRÖKÖKRE, n 'EEGY/ERT FOGJ, A Kl/F/A heródesedef/ I FALRA/ UTARAM, AKL EMBER/ »ÁSÓT rendé mmh iSKKOLMSimil VAKÍT ELtmmisvößs iMJomn [ a ÍEMPLOfm '/v:'5 -V ' * AZ OSTROMOT A LEYES YERTE í mszA. A TÖRŐ KÖR HOZZÁ /OLTÁR SZOR/A TŰZHÖZ, KARDHOZ, KOPJAROZ, . DE A FORRÓ Lf/EST í CSAK RAHALBAM LJMERTER.
