Petőfi Népe, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-05 / 260. szám
Í988. november 5, kedd 5. oldal Méltó helyre került a könyvtár Á halasi diákok példája Évek óta tartó huza- [ vona után megvalósul végre a terv: a szalkszentmár- toni „Jó öreg kocsmáros” házában kap otthont a községi könyvtár. A terem, amelyet eddig az iskola használt politechnikai foglalkozásra, már átalakítva, kifestve, vadonatúj polcok benne és korszerű világítás, szemet gyönyörködtető bútorok. November 7-én már ott sorakozik a polcokon az ötezer kötet. Ekkor lesz a megnyitó is. örül az ember, ha ilyet hall. Szalkszentmárton ugyanis nem nagyon dicsekedhet kultúrális létesítménnyel. Művelődési otthona nincs, illetve az a helyiség, amit annak neveznek, egyáltalán nem felel meg céljának. A könyvtár is egy szűk helyiségben szorong. Egy túlbuzgó, de szűklátókörű szemlélet éveken keresztül meggátolta, hogy a községi könyvtárat a Petőfi-házban helyezzék el. Hol lenne méltóbb, ha nem a Petőfi édesapjának házában, ahol 112 verset írt a költő? Az ellenvetés — akkor és még sokáig — úgy szólt: a ház az úttörő- mozgalomé. A háznak 13 helyisége van, amelyek közül egyet átadni — egyáltalán nem megoldhatatlan. A vita azonban tovább tartott, a könyvtár maradt a penészes, piszkos kis helyiségben, míg végre ... — Igen, — mondja Ho- dik Ferenc vb-titkár — 20 ezer forintos költséggel rendbehozattuk a termet. A könyvtár ügye tehát a józan ész szabályai szerint nyugvópontra kerül. — És mi lesz a Petőfi- ház sorsa? — Nemrégiben véglegesen műemlékké nyilvánították és elkészült a felújítási terv is, amelyet 1970-re hajtanak végre. Csak egy számot annak igazolására, milyen érdeklődés nylvánul meg a szalk- szentmártoni Petőfi-ház iránt: tavaly hatezer vendég kereste fel és a látogatók jelentős része külföldi volt. Elmondotta a vb-titkár: szobrot is kap a költő, Marton László szobrászművész már mintázza az emlékművet. amelyet a Petőfi-ház előtt állítanak fel. — És a művelődési otthon ügye? — Terv egyelőre. Pedig nagyon kell. Sajnos, a lakosság — és főként a fiatalság — művelődéséről, szórakozásáról egyelőre alig tudunk gondoskodni. A terv azonban — mármint a művelődési otthoné komolyan foglalkoztatja a községi tanácsot. Arra gondolnak, hogy az orgoványi művelődési ház tervét alkalmazzák majd a község sajátos viszonyaira. És mivel pénz dolgában eléggé szűkén állnak, olyan forrásokról gondoskodnak, amelyek anyagi bevételt jelentenek a községnek. Ilyen — például — a sóderbánya, amelyet nemrégiben nyitottak. Egy azonban biztos: a művelődési otthon építéséről semmiképpen sem mondanak le, úgy vannak vele: ha az ember nagyon akar valamit, az előbb-utóbb mégis csak sikerüL Nyolcezer mázsa szőlő — még kimondani is sok. A Szdlády Áron Gimnázium tanulói 10 nap kitartó, szorgalmas munkája eredményeként érték el e kimagasló teljesítményt. Több éve megbízható munkakapcsolat alakult ki az állami gazdaság és az iskola között. Már hagyományossá vált, hogy a munka befejezése után a párt, a KISZ, az állami gazdaság, a nevelőtestület és természetesen a KISZ- isták jelenlétében értékelik az elért eredményeket. Ez évben évfolyamonként a következő osztályok érték el a legjobb teljesítményt: Az I/b. osztály napi és egyéni átlaga 171 kg, a II/c. 194 kg-mal ért el szép teljesítményt. A legügyesebbek a IlI/a. osztály tanulói voltak 238 kg- mal. Ez a legjobb eredmény. A IV/b. mindössze 6 kg-mal maradt le, ők 232 kg-ot szedtek. Érdemes volt dolgozni: összesen 181 ezer forintot Szentendreiek Népszerű az eszperantó Ma már megyénkben is több százan tagjai az esz- perantisták népes táborának. Különösen az utóbbi években növekedett ugrásszerűen a mozgalomhoz tartozók száma, amióta a középiskolákban rendes oktatási tárgyként vezették be az eszperantót. A művelődési házak és a TIT évről évre tanfolyamokat indítanak, ahol szintén sokan választják ezt a nyelvet. Az idén október közepén kezdődtek újra az oktatások. Szabó József, a Kecskeméti Mértékhitelesítő Kirendeltség dolgozója a múlt év óta tanul eszperantóul. Vele arról beszélgetünk, milyen eredményeket lehet elérni eny- nyi idő alatt? — Azt már elmondhatom, hogy a köznapi társalgás szintjén jól beszélek. Sok levelezőpartnerem van és különféle témákkal kapcsolatos kérdésekre könnyen meg tudok válaszolni. — A heti két órás előadáson kívül mennyit kellet tanulnia, hogy ezt a fokot elérje? — Az idegennyelvű tanfolyamok főleg önképzésen alapulnak. Az eszperantónak talán az is egyik előnye a többivel szemben, hogy napi 15 perc elegendő ahhoz, hogy tíz hónap után ember mindent ki tudjon fejezni. — Ez a magyarázata az eszperantó népszerűségének? — Valószínű, hogy ez is hozzájárul, de inkább az, hogy a világ minden részéről levelezni lehet olyan emberekkel, akik eszperantóul tudnak. Több irodalmi. tudományos mű is megjelent ezen a nyelven, de főként a turistaforgalomban van nagy jelentősége. — Van-e a turistáknak nemzetközi eszperantó szervezete? — Ilyen nincs, de a jugoszláv tengerparton van táboruk, ahol egész éven át találkozhatnak, s kedvezményesen üdülhetnek a mozgalom tagjai. — Volt már ebben a táborban? — Még nem jártam külföldön, de arról, hogy az eszperantó élő nyelv, itthon is meggyőződhettem. A Budapesti Nemzetközi Vásáron egy olasz mérnök, amint meglátta a kabátomon a zöld csillagot — ez a jelvényünk — rögtön odajött, s beszélgetni kezdtünk. Rövid idő múlva többen csatlakoztak hozzánk, szinte egy kis csoport alakult ki. — Ez az első idegen nyelv, amit megtanult? — Nem, de szerintem nem árt, ha valaki ezzel kezdi. Könnyebben tanul meg másikat, s főleg nagy önbizalmat ad újabb idegen nyelvekhez. Kovács Klára A kulturális élet fellendülésének több jele is észrevehető már a községben. Mint említettük, a jelentékeny idegenforgalomra serkentő Petőfi-kultusz és a Petőfi-ház rendbehozatala, továbbá az új könyvtár. Most folyik az iskola teljes felújítása félmillió forintos költséggel. És ezek után jön majd a többi is. Balogh József 459 színházi előadás A Kecskeméti Katona József Színház tavaly 459 előadást tartott 5 megye városaiban, falvaiban, illetve a fővárosban. Csak Kecskeméten 261 színházi előadásra került sor, 130 ezer néző előtt. Az elmúlt színházi évadban — a já- I rási jogú városok — kö- I zött — Kecskeméten volt a legtöbb színházlátogató. 48. Valóban! Uszkovnak és a T n—i—. többieknek is csak most ráengedték. Uszkov szí- hónak nyo-2* f maSod,.k kr ma sink a kráterben. A szögellésan. Innen mar ko- szMafalnak csupán a felső görgelék lejtett enyhén lefelé. Ezen le lehetett ereszkedni anélkül, hogy az emkiszögeUéseim feküdt. Orocskónak ekkor eszébe bér a sziklamászás fogásait jutottak a tócsák a Tom- alkataazná. bo10 foly° völgyeben: „ , — Emlékeznek a tavakig.óra ^t vala- ra? ^ bogy is ha_ mennyien l^reszkedtek, Jó jele;nség. föld alatti Orocsko meg valósággal un , J - ,-módon érkezett le. Ljubi- “ ' mov eszkábált neki a háló- “ kráterben az ilyes- zsákból egy bölcső félét és nagyon is valószínű —- az agronómust olyan óva- szólalt meg Uszkov — Ha tosan szállították le, mint- í?1 meleg vizet találunk az ha dinamit lett volna. Ersottól távolabb, akkor itt, a meleg forrásának a ko- Mindnyájan felvidultak, zelében annál inkább le- Hvataj-Muha töprengő ar- hetséges eot vágott, jobbra-balra te- Ezalatt a elbűjt a klntgetett, vallat vonogatta, «iklTfáil csúcsai sopánkodott. nyugati szikiatai cs-ucsai mögött, s az alkony kekes — Tyüh!... — szólalt árnyéka terült a kráterre, meg váratlanul. — Hova előttük magasodó erdő tűnt a tél? Hó nincs, hide- békésnek, nyugodtnak lát- get se érzek.,, szott. Sietve indultak feléje. kiállítása Félegyházán A Kiskunfélegyházi Szakmaközi Bizottság kultúrtermében vasárnap délelőtt nyitották meg a szentendrei művelődési ház képzőművész szakkörének kiállítását. A tárlatot, amelyen 42 festmény, akvarell és tempera, valamint 4 szobor szerepel, Bodor Miklós festőművész, a város népművelési felügyelője nyitotta meg. Beszédében vázolta a szentendrei amatőr képzőművészek munkálkodását. Elmondotta, hogy november 10-én a szentendrei művelődési házban a félegyházi Holló László Képzőművészeti Kör tagjainak alkotásaiból nyílik kiállítás. A megnyitón részt vett Pirk János Munkácsy-dí- jas festőművész, a szentendrei szakkör vezetője is. Iga2S fák és bokrok álltak a kutatók előtt, lábuk alatt zörgött az avar, tony- nyad-t fű borította a földet. Valóságos paradicsom azok után a napok után, amelyen két a kopár sziklák közt töltöttek bolyongássaL Mindjárt tábort ütöttek. — Mit fogunk most csinálni? — kérdezte Uszkov halkan Ljubimovtól. Egymás mellett ültek a* élénken lobogó nagy tábortűz mellett. A cédrushasábok szinte hangtalanul és füst nélkül égtek. A melegre vágyó emberek nem sajnálták a tűztől a fát. Erdő ... Csodálatos volt ez az erdő, amely az firsot ősrégi, mély kráterében nőtt. Közvetlenül a tábor fölött magasodtak a kopár ágú, vastag törzsű vörösfenyő óriások, amilyenekkel egyáltalán nem találkozhat az ember a magas északon. A fák védőszárnyai alatt bóbiskoltak a nyírfák, han_ gák és vad rozmaringok, a nagy, csaknem kétméteres levelű, sárga, kemény páfrányok; levelükön barna pöttyök: érett, kipattant spórák látszottak. Itt- ott az ágakról és bokrokról hosszúkás, sárga és pelyhes korpafűindák csüngtek. A fűben, az északon oly jól ismert, sűrű, magas nádtipkerestek a tanulók. Ezen kívül az állami gazdaság a legjobb teljesítményt nyújtó osztályoknak 5230 forint prémiumot adott. Az eredmények ismertetése után Busch János, az állami gazdaság igazgatója meleg szavakkal köszönte meg a nevelőtestületnek és az intézet tanulóinak a hatékony segítségét. Sallai Sándornak, az intézet igazgatójának az „Állami Gazdaság Kiváló Dolgozója” kitüntetést nyújtotta át. Péter Irén tanárnő és Molnár László tanár eredményes munkáját dicsérő oklevéllel nyugtázták. Nem lenne teljes a kép, ha nem méltatnánk nevelési szempontból egy nagyon fontos tényt: a KISZ- felhívására ugyanis a gimnázium KISZ-tagjai a szüret utolsó napján tanácsköztársasági műszakot tartottak. Egynapi munkabérüket, 16 ezer 434 forintot ajánlottak fel a hármas évfordulót jelképező emlékszobor létesítéséhez. Rapcsák Tibor Százéves a Debreceni Agrártudományi Főiskola 1868 októberében nyitotta meg kapuit Debrecenben a Gazdasági Felsőfokú Xaninté set, a mai Debreceni Agrártudományi Főiskola elődje. A tanintézetben 1967 óta ötéves egyetemi jellegű oktatás folyik, és általános mezőgazdasági mérnököket képeznek. 1953 óta mintegy százmillió forintos költséggel bővítették, és kísérleti gazdasággal látták el a tanintézetet, jelenleg ezer nappali, levelező és mérnöktovábbképzés hallgatója van a főiskolának. Képünkön: a főiskola modern aulája. (MTI foto -- Hadas János felvétele.) pan között szigeteket képezett a magas, ízeit zsurlófű, amely sokkal nagyobb volt, mint az, amelyik az ország központi zónájában, a savanyú talajokon ma is terem. Az erdő fáinak legtöbbje vörösfenyő volt, de akadt köztük épp elég fenséges zöld cédrus, amelyek különösen pompássá tették az erdőt. Sokféle kúszó növény tekergeti a fákra és fonta keresztül kasul a rengeteget. Amikor a csapat lefelé ereszkedett a gördeléken, embereink jól betekinthették az egész erdővel benőtt krátert. Az első kráternek csaknem a közepén, az északi fal közelében, ahová a csapat most leereszkedett, nagy tisztást fedeztek fel. Közepén, barnás- zöld fűvel, valószínűleg sással körülvett tó csillogott. Ebből a tóból keskeny patak csordogált a két krátert elválasztó gát felé. A fák kŐ2ött is jól nyomon lehetett követni fénylő vizének útját. Észak felől, az erdő fölött, ahogy azt már említettük, meredek sziklafal magaslott. A közvetlen közelében levő legmagasabb fák is eltörpültek mellette. Ha ennek á csodálatos szakadéknak mind a négy fala ilyöl magas és meredek lenne, mint az északt, a nap legfeljebb két-há- rom órát világítana naponta a kráter fölött, amikor éppen a delelőn áll, s a kráterben mindig egy mély kút félhomálya uralkodna. De ilyesmit nem tapasztaltak embereink. Sőt estefelé, amikor a kutatók elérték az erdőt, a déli, lan- kásabb sziklafal árnyéka a kráternek csupán egy kis területét borította. A nap megvilágította az egész északi sziklafalat és az erdő nagy részét. Ezen a rövid téli napon a nap bevilágította csaknem az egész krátert. — Mit tegyünk most? — ismételte meg kérdését a geológus. — Majd reggel határozunk — javasolta Ljubi- mov. — Nem létezik, hogy ne volna innen kijárat. Körüljárjuk az egész krátert, s majd meglátjuk. Láttad a tavat? És a patakot? Vize elfolyik valahová? El ám. Tehát megtalálta a kráterből kivezető kijáratot? No, akkor mi is megtaláljuk. — Mennyi idő veszett kárba! Hisz nekünk már rég a telepen kellett volna lennünk. (Folytatjuk)
