Petőfi Népe, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-24 / 250. szám

9. oldal 1968. október 24, csütörtök TJitz-tárlat a Galériában BUDAPEST Csütörtökön délután a Magyar Nemzeti Galéria földszinti teremsorában nyílig meg Uitz Béla mű­veinek nagyszabású tárlata. Szerdán sajtóbemutatót tar­tottak a kiállításon, s dr. Pogány Ö. Gábor, a Ga­léria főigazgatója szívélyes szavakkal köszöntötte a 82. évében járó mestert. Tömegkarambol a ködben Harminc személy sebe­sült meg a szerdára virra­dó éjjel a Milánó—Torinó autósztrádán, ahol a sűrű ködben egy karambolsoro­zat közben mintegy száz gépkocsi szaladt egymásba. Barnard kórházban FOKVAROS Christian Barnard pro­fesszort, aki a világ első szívátültetését végrehajtot­ta, szerdán kivizsgálásra „beutalták” saját kórházá­ba. Jóllehet a betegségről nem közöltek részleteket, a kórházból származó értesü­lések szerint aggodalomra nincs ok. (AP) „Harapós kutya” LONDON Az angol alsóházban Pe­ter Dóig munkáspárti kép­viselő elpanaszolta, hogy a skóciai Balmoral-kastély- ban a királynő egyik ku­tyája megharapta a postást, amikor az megkísérelte kézbesíteni őfelsége postá­ját. A képviselő kérte, kö­telezzék a kastély tulajdo­nosát (vagyis a királynőt), hogy tegye ki a kastély ka­pujára a ..harapós kutya” jelzést. (MTI) Mini magnó TOKIÓ A Sony Sorporation nevű japán cég bejelentette, hogy integrált áramkörök alkal­mazásával elkészítette a világ legkisebb magneto­fonját. A 100 dollárba kerülő törpe magnetofon szélessé­ge 13, magassága 3,7, mély­sége 13,5 centiméter, súlya 600 gramm. (AP) „Zongorázva” altató gép MOSZKVA Írógépre emlékeztet az az eredeti megoldású alta­tógép, amelyet Kuzin pro­fesszor, az 1. számú moszk­vai orvostudományi egye­tem rektora és Agaszárján mérnök tervezett. A félve­zetős berendezés billentyű­in az altató orvos mintegy „zongorázva” küldi a meg­felelő impulzusokat elektró­dák útján' a páciens agyá­ba. A beteg egy-két perc múlva mély álomba merül. A viszonylag kisméretű készülék könnyen kezelhe­tő és akár zseblámpa-ele­mekkel is működik. Az elektronarkózis be­rendezést eddig több mint 150 műtétnél alkalmazták teljes sikerrel. (MTI) Futva a megnyitóra BUDAPEST A tavalyi Budapest— Moszkva futás emlékére. Schirilla Gvörgy szuperma­ratoni futóról 80 férőhe­lyes bisztrót neveztek' el Kenderesen. Az ünneoélves megnyitóra Schirilla Gvörgy futva megy a vidé­ki városba. A 142 kilométe­res távfutás rajtja október 25-én pénteken 22 órakor lesz a Lánchíd 0 kilométe­res kövénél. Ez a futás eavébként előkészület a november 7-i Budanest— Becs 2so kilométeres futás­ra. amelvnek az Osztrák Kommunista Párt lania. a Volkstimme a patronálója. mTŰDEn Táj ff 57 * ff Porttá» Gyanús tüzek ... 24 órával a Hampden parki tűzeset után újabb tűz ütött ki egy másik glasgowi sportpályán még­pedig a Rangers otthoná­ban, az Ibrox stadion­ban, amelyet a november 6-i Skócia—Ausztria lab­darúgó világbajnoki selej­tező mérkőzés újabb szín­helyéül. jelöltek ki. A ti­tokzatos tüzek eredetét rendőrkutyákkal „felsze­relt” nyomozók százai ku­tatják, tekintve, hogy a feltevések szerint feltétle­nül van összefüggés a két sportpálya tűzesetei között. Losonczi Pál látogatása Borsod menyében Losonczi Pál, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke kedden és szer­dán látogatást tett Borsod megyében. Először Mező­kövesdet kereste fel. A járási pártbizottság tanács-* kozó termében a község négy termelőszövetkezeté­nek elnökeivel és párttit­káraival találkozott. Ezután Losonczi Pál fel­kereste a mezőkövesdi Bú­zakalász Termelőszövetke­zetet. Az Elnöki Tanács el­nöke hosszasan elbeszélge­tett a szövetkezet vezetői­vel és tagjaival. Kedden délután Losonczi Pál a megye és a város vezetőinek társaságában hosszabb sétát tett Miskol­con, majd felkereste a mis­kolci December 4. Drót- műveket. Szerdán az Elnöki Ta­nács elnöke a Tiszai Ve­gyikombinátba látogatott. Megtekintette a nitrogén műtrágya gyárat, valamint az épülő polietiléngyárat, délután pedig pártaktíván találkozott a vegyikombi­nát és a környékbeli me­zőgazdasági üzemek dol­gozóival. (MTI) a tárgyalásokon Remény PÁRIZS Nagy érdeklődés előzi meg a Párizsban tanácsko­zásokat folytató észak-viet­nami és amerikai küldött­ség szerdai találkozóját. A hírmagyarázók többsége szerint most első alkalom­mal csillant meg — ha csak halványan is — a remény, MOSZKVA Szerdán magyar idő sze­rint kora reggel Mauno Koivisto finn miniszterel­nök Moszkvába érkezett. A szovjet főváros Leningrádi pályaudvarán a finn kor­mányfőt magas rangú szov­jet személyiségek üdvözöl­ték. Érthető nemzetközi ér­deklődés kíséri Koivisto moszkvai látogatását, amely ugyan nem hivatalos, de nem is egészen magánjel­legű. A kiadott közlemény megfogalmazása szerint ugyanis a finn miniszter- elnök Alekszej Koszigin meghívására ismerkedés és hogy a közeljövőben le­küzdjék a tárgyalások előtt eddig tornyosuló akadályo­kat. Több tényező utal ar­ra — állapítja meg az éFP kommentátora —, hogy bi­zonyos változás következett be a politikai színtéren. Egyelőre még nem hozták nyilvánosságra annak az pihenés céljából érkezett a Szovjetunióba. Szovjet politikai körök­ben nyomatékosan aláhúz­zák, hogy a szovjet—finn jó kapcsolat és gyümölcsö­ző együttműködés az 1948-ban megkötött barát­sági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésre épül. A szovjet fővárosban rámutatnak:: nem árt ezt hangsúlyozni most, amikor a „Drang nach Norden” (előrenyo­mulás északra) jegyében a bonni revansisták megpró­bálják feléleszteni „régi kapcsolataikat” bizonyos finn körökkel. (MTI) amerikai javaslatnak a szö­vegét, melyet a hírek sze­rint Avereli Harriman, az amerikai küldöttség veze­tője a hónap elején nyúj­tott át Le Due Thonak, a VDK-delegáció különleges tanácsadójának. De — mint beavatottak tudni vélik —, a „csomagterv” két fontos javaslatot tartalmaz. 1. Ha az amerikaiak meg­hirdetik a bombatámadá­sok megszüntetését, úgy „a VDK ezt a lépést ne hasz­nálja ki saját céljaira a katonai színtéren”; 2. Politikai tárgyalások megindítása a DNFF és a saigoni kormány képvise­lőinek bevonásával. Ami az első pontot illeti, a VDK kormánya nem adott semmiféle biztosíté­kot, hiszen ez a „kölcsö­nösség” általa elutasított elvének elfogadását jelen­tette volna. Ugyanakkor a hadszíntéren tapasztalható volt az akciók csökkenése, s ezekben a napokban a hadműveletek szinte teljes mértékben szünetelnek. A második pont kérdésében a francia hírügynökség meg­említi, hogy a VDK kormá­nya sohasem volt hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni a saigoni rezsimmel. A finn miniszterelnök Moszkvában Mérleg az ENSZ-napon Egy pusztító háború üszkös romjain, s az atomkorszak ígéreteinek és fenyegetésének kapujában találkoztak 1945-ben az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének alapító tagjai, hogy megkíséreljék egy hatásos és működő világszervezet megal_ kotását. 1945. október 24-én lé­pett életbe az Egyesült Nem­zetek Szervezetének alapokmá­nya. Az ENSZ napján tartott megemlékezés azóta mindig hagyományosan mérlegkészítés is: vajon beváltotta-e az Egye­sült Nemzetek Szervezete a hozzáfűzött reményeket? A vizsgálat természetesen so­hasem korlátozódhat az adott pillanat eseményeire. Hiszen a Népszövetség, amely a két vi­lágháború között inkább vege­tált, mint létezett, voltaképpen nem volt igazi világszervezet. A legkritikusabb időszakban sem az Egyesült Államok, sem a Szovjetunió nem tartozott tagjai közé. Az Egyesült Nem­zetek Szervezete ily módon voltaképpen az első kísérlet arra az emberiség történeté­ben, hogy egyetemességre tö­rekvő világszervezetet hozza­nak létre és tartsanak műkő. désben. Ebből a szempontból azt kell mondanunk, hogy az ENSZ egyre komolyabb fórum­má válik — mégpedig azért, mert — ha késve és sokszor torzítva is — tükrözi a nem­zetközi életben végbement tényleges változásokat, össze, tétele ma gyökeresen más, mint születésének időppntjá- ban, 23 esztendővel ezelőtt. A tagországok száma több mint kéfcszerannyi, s a hidegháborús szakaszban amerikai parancs­ra működő „szavazógép” (a latin.amerikai országok) szava­zati aránya 42 százalékról 18 százalékra csökkent. A tagál­lamok zöme az önállóságukat elnyert volt gyarmati orszá­gokból adódik és csupán az afrikai országok egyharmadát teszik ki a jelenlegi létszám, nak. Illúzió lenne azt állítani, hogy ez azonnali és egyértel­műen pozitív változás. Az em­lített országok közül igen sok a politikai útkeresés állapotá­ban van, s ez visszatükröződik magatartásán. Történelmi ér­telemben azonban mégis arról van szó, hogy az ENSZ össze­tétele a gyarmatosítók világá. nak összeomlását tükrözi. Az újonnan függetlenné vált or­szágok tényleges érdekeiknél fogva a szocialista világ poten­ciális szövetségesei az ENSZ. ben. Ez a folyamat ezért — nagyobb távlatban — hozzájá­rul a vezető tőkés hatalmak befolyásának csökkentéséhez! Éppen az ENSZ-napon erő­teljesen hangsúlyozni kell azonban, hogy az egyetemes­ségre való törekvés nem kö. vetkezetes. Az amerikai ellen­állás mindmáig megakadályoz­ta, hogy a Német Demokra­tikus Köztársaság az ENSZ tagjává váljék. Az NDK távol­tartása érdekében Washington még legmegbízhatóbb európai szövetségesének, a bonni ál­lamnak távolmaradását is „vál­lalja”. Ugyancsak az amerikai magatartás akdályozza a Kínai Népköztársaság ENSZ-felvéteiéfc és a tajvani klikk kizárását- Külön kérdés természetesen, hogy az utóbbi években foly­tatott kínai politika fényében Peking egyáltalában elfogad, ná-e az ENSZ-tagságot. Magá. nak az Egyesült Nemzetek Szervezetének azonban feltét­lenül az a feladata, hogy az egyetemességet teremtse meg, — s abszurd álláspont az, amely a világ egyik legna­gyobb országát távol akarja tartani a világszervezettől. Az ENSZ-napon a világszer­vezet nagy elvi és szerkezeti problémái mellett természete­sen mérlegre kerülnek a gya­korlati politika eseményei is. Nyíltan szembe kell nézni az­zal, hogy számos kérdésben az Egyesült Nemzetek Szervezete vagy nem illetékes, vagy pe­dig erőtlennek bizonyult egy pozitív megoldás kidolgozásá­ra. Az előbbiek sorába tarto­zik az Amerikai Egyesült Álla­mok vietnami agressziója — az utóbbinak tipikus esete a közel_keleti válság, amelyben a kulisszák mögötti amerikai manőverek lehetetlenné teszik egy egyhangúlag elfogadott ér­vényes Biztonsági Tanács-beli döntés végrehajtását. A nehézségek és a kudarcok azonban nem homályosíthatják el azt a tényt, hogy számos, az emberiség sorsa szempont­jából döntő jelentőségű kér­désben az ENSZ fórumán ha­tásos és nagy jelentőségű dön­tések születtek. Ilyen volt előbb az atomcsendegyezmény, majd a közelmúltban az atom­sorompó egyezmény elfogadá­sa. Az ENSZ: politikai és diplo­máciai harctér, s az ott zajló eseményeket csak mozgásuk­ban, a világszervezet létének történelmi perspektíváiban le­het szemlélni. Huszonhárom esztendő munkája mindeneset­re bebizonyította, hogy az ENSZ betölti alapvető hivatá­sát. Fórumot biztosít az em­beriség jövőjéért, a haladásért és a békéért küzdő erőknek. Mind hatásosabb lehetőségeket nyújt arra, hogy ezek az erők mindennapos küzdelemben vált­sák valóra az ENSZ-alapok- mány legfontosabb mondatát: „A szervezet feladata elsősor­ban az úi témadó háború meg­akadályozása”, G. E. Görög csapatok Vietnamba? A görög hazafiak londo- l ni lapja, az Elefteri Patri­da fényképmásolatban kö­zöl egy görög nyelvű titkos katonai parancsot, amelyet meg nem nevezett hazafiak juttattak el Londonba. Az Angelisz altábornagy, ve­zérkari főnök gépírásos alá­írásával ellátott parancs előírja, hogy meg kell gyor­sítani a Vietnamba vezény- lendő tisztek, altisztek és katonák kiválogatását. „A fenti válogatást a legtelje­sebb titokban kell folytat­ni” — áll a parancsban. Az athéni junta tagadta a jelentés valódiságát. (MTI) Humphrey! „megrei alázták“... Johnson elnök vasárnap éjjel — magyar idő szerint hétfőn hajnalban — tizenöt perces rádióbeszédet mond a demokrata párti elnök­jelölt, Humphrey alelnök támogatására — közölte a Fehér Ház szóvivője. Humphrey egyébként Te­xasban időzik. A helyi ve­zetők figyelmeztették az alelnököt, hogy beszédében tartózkodjék Wallace szi­dalmazásától, mert a har­madik párt szélsőséges je­löltje jókora támogatással rendelkezik a texasi szél­sőjobboldali csoportok és a kiskeresetű munkásság kö­rében. Humphrey ezért kénytelen volt jelentős vál­toztatásokat végrehajtani előre elkészített kortesbe­szédeiben. Wallace Wisconsin ál­lamban próbálkozott azzal, hogy újabb híveket tobo­rozzon, de beszéde közben fiatalok hangos tüntetéssel követelték távozását. A szélsőséges fajüldözőnek tartott Wallace egyébként — nyilvánvalóan a köz- han gúlát nyomására — meglepő beielentést tett: Magától értetődik — mon­dotta —, hogv mint min­den amerikai kormányban, az övében is helyt kap­hatnak a négerek. Mexikó fővárosának la. kossága megközelíti az 5 millió főt, az elővárosok­kal együtt a 6,5 milliót. Latin.Amerika legnagyobb városa, sőt New York és Chicago mögött a harma­dik helyet foglalja el az amerikai kontinensen. 2278 méter magasan épült és ezzel szinte egyedülálló Földünk metropolisai kö. 2Ött. A város tulajdonképpen csak a múlt század vége felé kezdett terjeszkedni. Komoly nehézséget oko­zott az építőknek a talaj sajátos összetétele, amely a hajdani tavak öröksége, ként erősen süppedékes és így veszélyeztette az épületek stabilitását. Mexikóvárosban a főte­ret Zocalónak (talpazat) nevezik és azt mondják, hogy még ma sincs párja Amerikában. A kiterjedé­se is — a világ második legnagyobb tere — bizo. nyitja a spanyolok épít­kezési kedvét egykori gyarmatukon. — Nevét egyébként egy évszázad­dal ezelőtt kapta, amikor közepén — a mexikói függetlenség emlékeként — egy talpazatot helyez­tek el. A talpazat egy idő után eltűnt, de a népi humor megőrizte a tér elneve. zésében. Az egykori gyarmati város- központtól néhány lépésre kez­dődik a főváros 6 km hosszú, 70 m széles, pálmákkal és vi­rágágyakkal szegélyzett sugár- útja, a Paseo de la Reförma, amely szélesebb és szebb, mint a párizsi Champ-Elyseé. Két oldalán merészebbnél meré­szebb architektúrájú felhőkar­colók, üveg- és alumíniumpa­loták, a háttérben pedig a for­radalom emlékművének a vá­ros minden pontjáról jól lát­ható, 75 m-es rézkupolája emelkedik. A gyönyörű bulváron az autófolyam mellett alig van közforgalmú közlekedés. Fél­millió a személyautó, de több. ségük, 60 százalék régi, elhasz. nált. A 10 évesnél régebbi gép. kocsik után ugyanis nem kell adót fizetni, és a biztosítás sem kötelező. Autóbuszok rit­kán és főleg külvárosokban közlekednek. A város belterü­letén nincs sem trolibusz, sem villamos. A taxi az egyetlen közlekedési eszköz. A sokmilliós város legna­gyobb problémája a víz. A száraz időszakban, november, tői márciusig alig esik, és az elpárolgás nagyobb a csapadék mennyiségén'1. Viszont minél több vizet használnak fel a kutakból, annál inkább süly­lyed a város. Ezért 80 km-ről szállítják az ivóvizet, a renge. teg pénzt felemésztő* a régi római vízvezetékek mintájára épített aquaeductorokon ke­resztül. A Paseo de la Reforma szí­nes forgatagában, a szebbnél szebb paloták tövében a má­sik Mexikóval is találkozha­tunk. Rongyokkal fedett, me­zítlábas, 5—6 éves újságárus­lánykák, cipőtisztító fiúk és az utcai árusok mindenbe limlommal kereskedő sokasága emlékeztet arra, hogy a fény mögött komoly társadalmi problémák húzódnak meg. — TERRA —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom