Petőfi Népe, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-01 / 205. szám
1968. szeptember 1, vasárnap S. oldal Dr. Molnár Frigyes: Szőlő- és bortermelés Bács-Kiskun megyében Megyénk több százezres lakosságának a kertészeti termelés, ezen belül kiemelkedően a szőlő- és bortermelés biztosít a küzdelmes és szorgos munka után emberibb életet. Érthető tehát, ha szőlőtermelőink népes táborának nagy örömére szolgál, hogy kormányzati szerveink megbecsüléséből az idei országos borversenyt megyénkben, az évszázadok során kialakult kertkultúrája révén „híres várossá” vált megyeszékhelyen, Kecskeméten rendezték meg. Az esemény felidézte bennünk a küzdelmes múltat, a jelen korszerű törekvéseit és eredményeit, valamint a még gazdagabb holnap reménységeit. Az utóbbi megvalósításához sokrétű eligazítást nyújtanak a megrendezett borverseny tapasztalatai is. A megye szőlő- és bortermelése kiemelkedő szerepet játszik népgazdaságunk hazai és exportigényeinek kielégítésében, és különösen a Homokhátság népes lakossága életkörülményeinek alakulásában. Az ország szőlőültetvényeinek jelenleg közel egynegyede, 113 028 kh Bács-Kiskun megyében van, s az alföldi borvidéknek nagyobb hányadát öleli fel. Az ország étkezési szőlőtermésének mintegy 20 százalékát, borfelvásárlásának 45—48 százalékát, a borexportnak pedig mintegy 35—40 százalékát átlagosan Bács-Kiskun megye adja. A megye mezőgazdasági termelésének bruttó értékéből a szőlő- és bortermelés átlagosan 20—25 százalékkal részesedik. A növénytermelés összértékének pedig közel 35 százalékát adja. Ez az arány a szőlő- termesztő járásokban 50— 70 százalék között mozog. Mindez egyben azt is tanúsítja — különösen ha egybevetjük az aszályos évek tapasztalataival —, hogy a korszerű homoki gazdálkodás egyik legfontosabb és biztonságot nyújtó ágazata a szőlőtermelés. Megyénkben a szőlőtermelésnek mélyen a történelembe nyúló évezredes múltja és hagyománya van. A honfoglaló magyarság a Duna—Tisza közén már szőlőre lelt és a korabeli dokumentumok szerint I. Géza király 1075-ben a Felső-Alpár környéki szőlődombokat adományozta a garamszentbenedeki bencés apátságnak. Őseink — megismerve a tüzes és zamatos borokat — kedvelt növényként telepítették a szőlőt szerte a megye területén. Az évszázadok során a szőlő hűségesnek bizonyult a futóhomok sikeres meghódításában, a fi- loxéravész időszakában pedig a homoktalajok hajlékot nyújtottak a magyar szőlőtermelésnek. Mathiász János és több kiváló szőlőnemesítő e tájról indította világhódító útjára számos új szőlőfajtánkat. A Homokhátság embere létrehozta hazánknak e nagy kiterjedésű és csodálatos szőlőkertjét, amely méltán ihlette elragadtatásra Móricz Zsigmondot és számos kiváló írónkat. Kecskemét 600 éves évfordulója alkalmából mindezért ünnepeljük tisztelettel és nagyrabecsüléssel a homoki szőlőkultúra megteremtőinek ismert és névtelen hőseit, tudósokat, szakembereket és az egyszerű szőlőművelök százezreit. Az ő szorgalmuk, verejtékük, tanulékonyságuk és két kezük munkája nyomán virágzott ki a homoki táj sajátos szőlő- és bortermelése. A korszerű szőlő- és bor- gazdálkodás továbbfejlődésében megyénkben is kiemelkedő határkő a szocialista nagyüzemek, az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek létrejötte. megerősödése és mind hatékonyabb gazdálkodása. Sokrétű természeti, köz- gazdasági, üzemi adottságaink és a termelők elgondolásai alapján, a szőlőtermelésben különböző szövetkezeti formák jöttek létre, és a helyileg legcélszerűbbnek mutatkozó, az anyagi érdekeltséget érvényesítő munkaszervezési és jövedelemelosztási formák valósulnak meg. Napjainkban a gazdasági reform nyújtotta lehetőségeket és az újabb agrárpolitikai intézkedéseket törekszenek a szövetkezetek sokoldalúan hasznosítani az önálló, hatékonyabb vállalati gazdálkodás érdekében. A megye szőlőtermelésének sajátossága, hogy az ültetvényeknek 17 százaléka állami gazdaságok, közel 40 százaléka mezőgazdasági termelőszövetkezetek, 37 százaléka termelőszövetkezeti csoportok és szőlőgyümölcstermelő szövetkezetek, 6 százaléka pedig (főleg a városok és a községek belső körzetében) az egyéni szőlőtermelők művelésében van. A szőlőtermelésben különösen a II. ötéves terv során következett be a nagyüzemi termelés fejlődése. E tervciklus nagyarányú országos telepítési programja kenetében a megyében 33 500 kh új, korszerű nagyüzemi ültetvényt létesítettek. Ez az akxáó a régi ültetvények mintegy 30 százalékának felújítását eredményezte, s megvetette alapját a valóban korszerű nagyüzemi és gazdaságos szőlőtermelésnek. Az új telepítési és művelési rendszer megszüntette a korábbi ^kétszintes” termesztésit. A hagyományos tömegtermelési fajták heA császártöltési tanácsnál újságolták: hűtőház és bortároló épül a helybeli Üj Barázda Termelőszövetkezetben. A részletekről már Molnár Alberttel, a szövetkezet fiatal agronó- musával beszélgettünk. — A hűtőház 100 vago- nos lesz — mondotta. — ötven vagon kapacitású rész már most ősszel üzembe lép, a többi december 31-ig. — Milyen előnyökkel jár a tsz-re ennek a létesítménynek a működése? — érdeklődtünk. — Van 117 hold őszibarackunk, 100 hold sövényalmánk, 30 hold meggyünk és szamócánk is. A gyümölcstároló lehetővé teszi egyrészt a szedés időbeli elhúzódását. Nem szakad minden munka egész rövid időközben a nyakunkba A hűtőházban nyugodtan tarthatjuk a számunkra legkedvezőbb időszakokig a gyümölcsöt. ló szaporítóanyagnak megfelelően — jelentősen növekedett a minőségi borszőlő-, valamint csemegeszőlő-fajták aránya. Az új ültetvényekben a hagyományos fajtáikhoz viszonyítva pl.: a vörösborfaj- ták aránya a 47,3 helyett 20,04 százalékot képvisel, az ezerjó 4,6-ról 10,8 százalékra, az olaszrizling 2,7- ről 17,7 százalékra, az egyéb minőségi fajták aránya 0,8-ról 6,8 százalékra növekedett. A csemegeszőlő-fajták a korábbi 0,8 helyett 4,9 százalékot képviselnek. A nagyüzemi művelési rendszer jelentős járulékos beruházás megvalósítását tette szükségessé. Számos ok miatt az e téren jelentkező kezdeti zavarokat nagymértékben a termelő gazdaságok — az állami gazdaságok tapasztalatai alapján — saját kezdeményezéseikkel oldották meg. A különböző ilyen akciók eredményeként készültek el a munkagépek, a ventil— Egész éven át ki tudják használni? — Igen. Szerződést kötöttünk a MEK-kel, hogy közösen használjuk, ami számukra különösen nyáron kedvező... Egyébként nem ez az egyetlen megállapodásunk. A MÉK-kel közösen építettünk — évi 200 vagon gyümölcs feldolgozására alkalmas szeszfőzdét. — Ez már az új mechanizmus jegyében történt, ugye? — Mégpedig a kölcsönös előnyök alapján. — Bizonyára új munka- lehetőségeket is talál itt a tagság? — A hűtőházban az alma előrecsomagolását fogjuk végezni, ami hatvan-het- ven nőnek ad télen át munkát. Ugyancsak gyártunk ládákat is itt, ami ismét tizenhat tagot foglalkoztat. látoros permetezőgépek, talajmarók, tárcsák stb. A tármberendezések betonelemeinek legyártáséba is számos gazdaság kapcsolódott be. E nagyarányú telepítési program számos, korábban nem ismert, új problémát hozott felszínre. Mindezek ellenére sikeresen valósult meg, s a gazdaságok, az érdekeli vezető szervek és intézmények elismerésre méltó munkát végeztek. Felbecsülhetetlen értéke van annak, hogy ma már a szőlőtermelés nagyüzemi fejlesztéséhez igen bőséges tapasztalatokkal rendelkezünk. A folyamatban levő in. ötéves terv nem irányzott élő újabb nagyarányú telepítést. Mindössze 3000 kh, zömmel csemegeszőlő telepítésére kerül sor. Helyes koncepciónak bizonyul, hogy a gazdaságok a tervciklus alatt az ültetvények komplettírozására, — És a bortároló? — Három helybeli termelőszövetkezettel közös létesítményünk lesz. A víztorony már áll, az egész munka befejezését 1970-re terveztük, de úgy, hogy 1969 őszén már 5000 hektoliter bort tudjunk tárolni. A teljes kapacitás 17 000 hektoliter lesz. — Hogyan játszanak szerepet ezek a beruházások a tagság jövedelmében. — Tavaly nem egészen tizenkétezer forint volt a személyenkénti átlagjövedelem. Ehhez azonban tudni kell, hogy nemrég még elég magas volt a tagság átlagéletkora. Emiatt kevés volt a ledolgozott munkanapok száma. Az idősek, betegeskedők miatt — ez természetesen nem az ő hibájuk, hiszen ami tőlük telt, megtették — nem tudunk foglalkozni munkaigéeredményes termőrefoirdítá- sára, valamint a hiányzó járulékos és kapcsolódó beruházások megvalósítására összpontosítják figyelmüket és erőforrásaikat. A nagyüzemi ültetvények létrehozásával egyidejűleg megkezdődött a szükséges nagyüzemi szőlőfeldolgozók és bortárolók megépítése a megyében és fejlő1965. évi állapot feldolg. bortár. q hl Á. P. G 512 000 378 5€J AG 90 000 158 485 SzöV. — 35 000 Ossz.: 602 000 572 048 Meggyőződésünk, hogy a korszerű szőlőfeldolgozás és borászat meghonosításával a homoki borok mind a bel. ső, mind az exportpiacon elfoglalják méltó helyüket. Erre enged következtetni a nemzetközi borízlés kedvező változása, a nemzetközi és hazai borversenyek tapasztalatai, s mindenekelőtt a fogyasztók növekvő nyes, intenzív gondozást kívánó kultúrákkal... Most már fordult a kocka. Az idén hatvan-hetven új belépővel szaporodtunk, akik fiatalok, Az új, korszerű munkahelyek, a növénytermelés, állattenyésztés szüntelen gépesítése vonzza az ifjúságot. „Fantáziát” látnak a mezőgazdsági szakmában, igazi nagyüzemet. Két évvel ezelőtt még csak álom lett volna, ma pedig fontos, eleven tényező életünkben a huszonhárom tagú KISZ-szervezet. — Több fiatal munkaerő, több ledolgozott munkanap. Az idei átlagjövedelmen is meglátszik majd ez? — Tagonként tizennégyezer forintot terveztünk 1968-ra, s eddigi eredményeink azt mutatják, hogy meglesz. Reméljük, s kívánjuk, hogy számításaik szerint sikerüljön ez az esztendő. Tóth István désnek indult a korszerű borgazdálkodás. E téren a megye a korábbi évtizedek során — főleg a borkereskedelem érdekei miatt — igen elmaradott volt. Csupán néhány körzetünk borai váltak ismertté. A feldolgozók és bortárolók építésében megvalósuló fejlődés folyamatát az alábbi táblázat szemlélteti: 1968-ig 1970-ig megépült megépítendő feldolg. bortár. feldolg. bortár. q hl q hl 177 000 256 000 50 000 306 000 107 000 210 000 387 000 254 000 10 000 36 000 205 000 147 000 294 000 502 000 642 000 707 000 érdeklődése a homoki borok iránt. Az elmúlt hét év során bekövetkezett impozáns fejlődés ellenére is, ma még a korszerű nagyüzemi szőlő- és bortermelés megteremtésének a kezdetén vagyunk. Megyénkben a jelenlegi mintegy 80 000 kh régi ültetvényből a közeli évek során hozzávetőlegesen 40 000 kh szőlőültetvény kiesésével kell számolnunk. Ezek az ültetvények elöregedtek, állaguk leromlott, s számos egyéb ok miatt sem tarthatók gazdaságosan művelésben. Múlhatatlanul szükség van tehát a megkezdett rekonstrukció folytatására egy 15 éves távlati terv keretében. Ennek előkészítésén az érdekelt termelőgaz_ daságokkal együttműködve, máris tevékenykednek a hatáskörileg illetékes szerveink. Az előző évek tapasztalatainak érdemi hasznosítása érdekében mielőbb kívánatos előkészíteni a IV. ötéves terv telepítési programját, gondoskodva a szükséges járulékos és kapcsolódó beruházások biztosításáról is. Megyénkben mintegy 11 000 kh nagyüzemi ültetvényt szükséges létrehozni a IV. ötéves tervre eső rekonstrukció során. Gondoskodnunk kell megközelítően hasonló területű gyümölcs- ültetvény telepítéséről is, a kieső köztes gyümölcsfák és termésük pótlása érdekében. A felújítás során 15 százalék csemegeszőlő, 25 százalék kettős hasznosítású szőlőfajta és 60 százalékban pedig a keresettebb tömeg- és minőségi szőlőfajták telepítése látszik célszerűnek. A 15 éves program megvalósításával megyénk előreláthatólag mintegy 100 000 kh szőlőültetvénnyel fog rendelkezni, amelynek várható terméshozama mintegy 3 millió mázsa szőlő lesz. Köszönetünket fejezzük ki a forradalmi munkás- paraszt kormánynak azért a sokoldalú támogatásért, amelyben megyénk szőlő- termelői részesültek a nagyüzemi szőlőtermelés megte. remtésében. Köszönetünket fejezzük ki a különböző tudományos kutató és oktatási intézményeknek is, hogy közreműködésükkel segítették munkánkat. Kecskemét 600 éves jubileuma keretében rendezett országos borverseny tapasztalatai alapján is bizton tekintünk a megye nagyüzemi szőlőtermelésének és borgazdálkodásának további felvirágzása elé. lyett — a rendelkezésre álA Kecskeméti Asztalosipari Ktsz kádár részlegé ben ilyenkor szüret előtt igen sok a munka. Alig győzik az ország minden részéből hozzájuk érkező megrendeléseket teljesíteni. A 16 mester nemcsak ja vitásokat, hanem új hordókat is készít. Képünkön: egy 180 hektoliteres kád javítását végzi három szakmunkás. Látják már benne a fantáziát
