Petőfi Népe, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-19 / 220. szám
1968. szeptember 19, csütörtök 3. oldal Fő cél: a költségek csökkentése Időszerű beszélgetés a hartai Lenin Termelőszövetkezetben A gabonabetalkarítás gé- j^sítését megoldottuk, de a kapásoké akadozik. Van néhány külföldi berendezésünk, amelyek viszont csak részfeladatok elvégzésére alkalmasak. Számos hazai elképzelés is született, de azok rendkívül lassan valósulnak meg. Dióhéjban összefoglalva ez a beszélgetésünk témája, amelyet a hartai Lenin Termelőszövetkezet vezetőivel, Oláh Pál elnökkel és Rudnyálk Lajos főagronó- mussal folytatunk. — Ezért is határoztuk el — magyarázza a szövetkezet elnöke —, hogy — együttműködve a különböző mezőgazdasági gépeket gyártó üzemekkel, kísérleti intézetekkel, kutatókkal — keressük a főbb kapásnövények gépi betakarításának lehetőségeit. Nagy tartalékok A fő cél: a teljes gépesítés elérése és ezáltal az Traktorral és villával Rakják és traktorral ta- postatják a silókazlakat a homokmégyi Béke Tsz központjában. A közös gazdaságban száz holdon termesztettek fővetésű si' lókukoricát. Tegnap a Martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézet, valamint az Országos Fajtanemesítő és Minősítő Tanács tudományos munkatársai, szakemberei — a bácskai tsz-szövetség vezetőinek társaságában —, megtekintették a bajai járás kis- és nagyparcellás kukoricakísérleteit. Az új hibrideket több közös gazdaságban, így a vaskúti Kossuth, a katymári Rákóczi, a mátételkl Győzelem és a felsőszentiváni Űj Élet Tsz-ben termesztik, s helyezik tüzetes megfigyelés alá. A kutatók ez alkalommal elbírálták a körzetben legalkalönköltség csökkentése. A termelőszövetkezet vezetőinek egyöntetű véleménye: nem lehet mindig az árakat emelni — elsősorban a felvásárlási árakról van szó — annak érdekében, hogy a termelőszövetkezetek gazdaságosan termei- jenelk, hanem az üzemek vezetőinek kell keresniök a lehetőséget az olcsóbb termelésre. S vannak még kihasználatlan tartalékaink. A közös gazdaságban számos sikeres erőf eszítés történt a gépesítés növelésére. —■ Itt van például a hagyma — szói ismét a fő- agrooómus. — Szerintem dr. Lammel Kálmánnak, a Kertészeti Egyem professzorának szedőgépe bevált Kipróbáltunk külföldi berendezéseket is, de mi a hazait jobbnak tartjuk. Tavaly 40 holdról szedtük fel a termést. Az idén már nagyobb területről. Egyszóval a hagymatermesztés teljes gépesítése megoldható1. A másik témát a fűszer- paprika szolgáltatja. Az idén 60—65 mázsa holdanként! termés várható. Ez a magas hozam az öntözésnek köszönhető. Négyszer kapott program szerint esőt. Már tavaly működött paprikaszedőgép a gazdaságban. masabbnak mutatkozó korai, középérésű és kései fajtajelölteket. Mint korábban a Petőfi Népe hasábjain hírt adtunk róla, az apostagi Duna Tsz-ben áttértek a repülőgépes növényvédelemre. Az agrotechnikai újításokat szívesen alkalmazó termelő- szövetkezet vezetősége most újabb, igen jelentős lépést tett, az egyik legnehezebb mezőgazdasági munka, a cukorrépa betakarítását gépesítették. Vásároltak egy NDK gyártmányú répabetakarító gépsort, amellyel a gazdaságban a napokban megkezdték a cukorrépa betakarítását. Az eddigi Mint a legutóbbi papri- k a termesztési tapasztalatcsere is bizonyította, a termesztésnek törekedni kell gépi szedésre alkalmas fajták vetésére. Ennek a feltétele, hogy egyszerre érő fajtákat nemesítsenek. Ilyen már van. Nem egyszerű Évek óta visszatérő gond a kukoricatermesztés gépesítése. Rudnyák Lajos szerint van rá lehetőség, hiszen a termelőszövetkezet az elmúlt évben már a betakarítást is teljesen géppel végezte. — Ez nem olyan egyszerű — veti közbe az elnök. — Ugyanis ha géppel takarítunk be, a tagság, amely azelőtt a kukorica- szedésért jövedelemhez jutott, reklamálja a bevétel csökkenését. Gondolom ez más termelőszövetkezetben is vitatéma. Mi is, ha gépesítettünk, mindjárt átszerveztük a munkaerők elosztását, hogy másutt meg tudják keresni a tagok a gépesítés miatt elmaradt juttatást. Elmondják, hogy van jól bevált miagyar szemenként! vetőgép, a betakarítást pedig adapteres megoldással el lehet végezni. Hoztunk be jugoszláv betakarítógépeket is. Valóban, elvégezhető a kukorica betakarítása géppel, csak sajnos, nálunk még kevés az adapter és a Zmaj—II. betakarítóvgép is. Tapasztala t cser éré készülnek Áttérve a cukorrépára, bizonygatják: a teljes mechanizálás megoldott. A termelőszövetkezetben az idén 150 holdon vetették, 280 mázsa holdanként! termésre számítanak. Ezt is öntözték. — Van alkalmas magyar berendezés a répa fejelésére, rendberakására, a második ütemben pedig géppel, fel tudjuk szedni és kocsira rakni — mondja a főagronómius. Megtudjuk azt is, hogy október elején a főbb kapásnövények termesztésének teljes gépesítését bemutató tapasztalatcserére kerül sor a termelőszövetkezetben. Ezen részt vesznek a mezőgazdaság gépesítésével foglalkozó kutatóik, a gyártó üzemek vezetői és természetesen számos mezőgazdasági nagyüzem szakemberei. tapasztalatok alapján a termelőszövetkezeti tagság és a szakvezetés részéről igen nagy a megelégedés, mivel a nehéz kézimunka mellőzésével a gépsor naponta három és fél katasztrális holdat koronáz és szed fel. Ez csaknem 9 vagonnyi termény. A szövetkezetben az idén először valósult meg a cukorrépa-termesztésben, hogy a szedéstől a vagon- barakásig mindent géppel végeznek. A Szakvélemények alapján a gépsorral felszedett cukorrépa az átvételi minőségi követelméElbírálták a jövő kukoricáit K. S. Cukorrépaszüret A kereskedelem minden ténykedésének a fogyasztót kell szolgálnia Interjú Gerőcs Istvánnal, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályvezetőjével I Amikor a megyei tanács vb áprilisban tárgyalt a megye kereskedelmi helyzetének alakulásáról, s az első tapasztalatokról a gazdaságirányítás új rendszerében, sok következtetésre akkor még nem kínálkozott lehetőség. Az azóta eltelt idő bizonyára több figyelemre I méltó tanulsággal szolgált. Ezért kerestük fel néhány kérdéssel Gerőcs István elvtársat, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályvezetőjét. KÉRDÉS: Szeretnénk, ha összefoglalná, hogyan alakult a kereskedelem félévi forgalma? VÁLASZ: Kiegyensúlyozottság jellemzi megyénkben is a fogyasztási cikkek piacát. Ha nincs is teljes összhang az egyes áruk kereslete, illetve kínálata közöt, kevesebb az ellátási probléma, mint akár tavaly is volt. Megyénk egész kereskedelme az első félévben 7,7 százalékkal bonyolított le nagyobb forgalmat, mint egy évvel korábban. Ruházatból 5,9, vegyes iparcikkekből 5,3, vendéglátóipari árukból 8, élelmiszerekből pedig 12,8 százalékkal vásárolt többet a lakosság, mint a tavalyi első félévben. Az azóta eltelt két hónapot is hasonló irányzat jellemzi. Kitűnik az adatokból az élelmiszervásárlás gyors növekedése. Ennek sok ösz- szetevője van. Kiemelkedő azonban, hogy ugrásszerűen megjavult például a húsellátás. A gyümölcs-, zöldségfélék felhozatalát a súlyos aszály erősen befolyásolta. Ezzel magyarázhatók az áringadozások is. Az elmúlt hetek esőzései azonban javítottak a helyzeten. Tény viszont, hogy kedvező időjárás esetén is több e cikkek ellátására a panasz, mint bármi másra, mivel a zöldség-gyümölcs üzletek számának szaporodása nem áll teljesen összhangban a társadalmi átré- tegeződéssel, s az ezzel együtt járó keresletnövekedés ütemével. Megyénkben, s főként a községekben a vártnál alacsonyabb volt a kiskereskedelem vegyesiparcikk- forgalmának fejlődése. Egyes, régóta nehezen kapható árukat most sem tudtak kellő mennyiségben beszerezni, hiszen a korábbi ellátási problémákat az új mechanizmus sem számolja fel egyszerre. Átmenetileg mérséklődött az építkezési kedv, így csökkent az építőanyagok iránti kereslet is, vagy legalábbis nem nőtt úgy, mint a korábbi években. Mérsékelte a forgalmi feltételeket- géppel nyéknek is megfeleL Jelentős a gépsor alkalmazása abból a szempontból is, hogy a takarmányozásnál jelentős mellékterméknek, a répakoronának veszteségmentes kezelését teszi lehetővé. A korábbi hagyományos betakarítást minden évben több száz fő végezte, míg jelenleg a 110 katasztrális holdas répatábla szedésénél és a termény szállításánál alig 12 dolgozót foglalkoztatunk. Tompái János párttitkár olyan tényező is, melyet egyébként kedvezőnek tartunk: csökkent ugyanis a kereskedelem egyes —, főként falusi — boltjainak közületi forgalma, éppen a vegyes iparcikk szakmában. 'A nagyfogyasztók — ktsz-ek, tsz-ek stb. —szükségleteik nagyobb részét szerzik be közvetlenül az ipartól és a nagykereskedelemtől, tehát kevésbé vonják el a boltok figyelmét a lakosság ellátásáról. Javult a tartós fogyasztási cikkek kínálata, bővült a választék is. Nem véletlen tehát, hogy a falusi tartós- iparcikk-forgalom 34 százalékkal nőtt. KÉRDÉS: Az űj mechanizmus bevezetésekor nagy volt a lakosság érdeklődése a szabad, mozgó fogyasztói árak bevezetése iránt. Miként él a kereskedelem ezzel a lehetőséggel, s milyen hatással van ez az árszínvonal alakulására? VÁLASZ: A fogyasztási cikkek árhelyzete egészében nyugodt, nagyobb az árstabilitás, mint számítottuk. Bizonyítja ezt, hogy az összesített kereskedelmi árszínvonalunk máig sem érte el az egy év előtti szintet. Emellett örvendetes, hogy kereskedelmi szerveink a szabadáras cikkeknél is a szolid irány-ha- szonkulcsokat érvényesítik, s a jövőben sem kell félnünk az indokolatlan ár- játékoktól. A stabilitás azonban csak az egyik következménye helyes árpolitikánknak. Van egy másik, nem kevésbé fontos követelmény: az alakításnak elő kell segítenie a piaci egyensúly létrejöttét, erősítenie kell a kereslet-kínálat összhangját. Nem vártunk e tekintetben az idei évtől túlságosan sokat. E kívánalomra azonban mégis fel kell hívni a figyelmet. A tapasztalat szerint az eddigi ármozgások döntő többségénél a kereskedelem csak realizálta az ipar kezdeményezéseit, maga azonban ritkán vállalkozott módosító intézkedésekre. Eléggé nehéz a kezdeményezés a szabad áraknál is, pedig a kereskedelem érzékeli elsőként a különböző piaci impulzusokat. Indokolt tehát, hogy a kereskedelem saját, önálló véleménye is mielőbb kialakuljon az árkérdésekben. KÉRDÉS: Érezteti-e hatását a „versengés a vevő kegyeiért”? Milyen űj követendő, esetleg helytelen módszerekkel találkozunk? VÁLASZ: Amilyen mértékben bővül a következő években a szabadáras cikkek köre, s amilyen ütemben cikkenként is megvalósul a kereslet-kínálat összhangja, a fogyasztási áruk piacán, olyan mértékben nő meg a bátorsága a kereskedelemmel is • versengeni a vevő kegyel- ' ért a kedvező áralakítással I is. Ebből a versengésből * vevő ma még keveset lát. S a már előforduló mozgolódásnak is csak egy töredékét érzékeli közvetlenül. Látja, hogy az egyik városban a tsz vonzó bisztrót létesített és magyaros ételekkel készteti versenyre a helyi vendéglátó üzleteket. Tapasztalhatjuk azt is, hogy egyes szaküzletek, boltok időnként olcsóbban adnak bizonyce iparcikkeket annak ellenére, hogy másutt viszont maradnak a régi árak. i Ezek a verseny ma látható jelei, de már ezek is előnyös motívumok a fogyasztói ellátás szempontjából. A valóságban azonban ennél máris többről van szó. Oda jutottunk, hogy például egyes textilipari üzemek házalnak a kereskedelmi vállalatoknál és szövetkezeti szerveknél, hogy megrendeléseket szerezzenek tőlük. Esetenként hajlandóak a korábbinál kisebb szériák gyártására, a speciáls igények kielégítésére is. A kiskereskedelem sincs odaláncolva egyetlen nagykereskedelmi vállalathoz, járja az országot, hogy olyan árukat is szerezzen vevőinek, amelyek esetleg a közeid raktárban nem kaphatók. A nagykereskedelmi vállalat viszont nem szívesen mond le régi vevőiről, ö is lépéseket tesz saját árukínálata megjavítására. Lassan terjedő folyamat ez, hiszen az átállás nehéz, de minden ilyen lépés végső soron a kisfogyasztó, a vevő fokozott megelégedését eredményezi. KÉRDÉS: Végezetül, a jövőt illetően mire hívná fel Gerőcs elvtárs a kereskedelem illetékeseinek figyelmét? VÁLASZ: A kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek vezetőit eddig eléggé lekötötték a mai problémák. Mint a tények mutatják, a napi feladatokat eredményesen oldották meg. Ezután viszont többet kell gondolni a holnapra is. Rövidesen el kell készíteniük 1969-es terveiket úgy, hogy azokban már az 1970. évi eredmények is megalapozást nyerjenek. Válaszolniuk kell néhány nehéz kérdésre: milyen igényekre számítanak a fogyasztók részéről mennyiségileg, s ösz- szetételben területenként stb., s hogyan látják biztosíthatónak ezek fedezetét. Milyen üzletpolitikai koncepciók érvényesítését látják célszerűnek a piaci egyensúly biztosítása,' s a saját, szőkébb érdekeik elérése céljából. Milyen mértékben és hogyan, újítják fel készleteiket A kereskedelmi osztály a közeljövőben számos adatot, információkat bocsát a járási _ és városi tanácsok, valamint a kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek rendelkezésére. Ezek segítséget nyújthatnak kereskedelmi helyzetük szélesebb körű áttekintéséhez, s a konkrétabb helyi feladatok meghatározásához. Bízunk benne, hogy ezt is hasznosítva, újabb lépéseket tehetünk a fogyasztók jogos érdekeinek fokozott érvényesítésére ,
