Petőfi Népe, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-18 / 219. szám

t «Mal 1968. szeptember M, szerda' Katonafilmek fesztiválja A Magyar Néphadsereg Politikai Főcsoportfőnöksé­ge szeptember 19—26-a kö­zött rendezi meg Veszprém­ben a Varsói Szerződés had­seregeinek hagyományos filmfesztiválját. A baráti hadseregek filmeseinek se­regszemléjére ezúttal har­madízben kerül sor. A szemlén a baráti had­seregek katonai stúdiónak filmjeit, köztük a MAFILM katonai stúdiójának legjobb alkotásait is, önálló nem­zeti programok', keretében mutatják be. A fesztivál jelszava: «Ifjúság és had­sereg”. Az egyes hadseregek filmprogramjait szakmai tanácskozások egészítik ki. A Varsói Szerződés hadse­regeinek III. filmfesztivál- i ján a részt vevő országokat • delegációk képviselik. „Megkérem a lisztes molnárt.. A lolüiríiepGktó! a gabinafellilgozí ipari konferenciáin Megtelvén a magtárak, raktárak gabonával — szep­temberben járunk — elér­keztünk a molnárnapok idejéhez. De csak a hagyo­mány szerinti időhöz, mert idén — s már egy-két éve — nem tartják meg a mol- námapokat; a tisztes szak­ma szélesebb lett, más mes­terségekkel egyesült, tech­nikusok, mérnökök, tudó­sok magasabb rangra — de mondjuk így inkább: tudo­mányosabb rangra — emelték. A molnámapok helyett gabonafeldolgozó­ipari konferenciát tart majd a nagy múltú ipar 18 ezer dolgozójának küldötte, Szeptember Mátételkén A Bajai Állami Gazdaság mátéteüci kertészetében több mint 140 holdon termelnek almát. Az idén — az aszály ellenére is jó termés ígérkezik. A törpealmásban a miúlt héten kezdték a szüretet. Szabó Veronika, a gazdaság dolgozója az érett jonatán almákat válogatja. A diákok is kiveszik részüket a munkából. A gazdaság mátételki táborában kétszáz bajai középiskolás a me­gyében elsőként kezdte az őszi gyakorlatot. Képünkön: Balogh Gábor a Tóth Kálmán Gimnázium III. c. osz­tályos tanulója — és az első vödör szőlő. (Kovács János felvételei.) szaktudósa. A konferencia mégis csak a molnárok összejövetele lesz. Mennyi és milyen búzát őrölnek az idén a molná­rok? Eddig már 180 ezer vagon kenyérgabona van a raktárakban. Csak tavaly volt hasonlóéin sok a felvá­sárlás — ez a mennyiség fedezi az ország kenyérga­bona szükségletét, sőt lehe­tőséget ad a tartalék kép­zésére is. Az idei búzater­més nemcsak mennyiség­ben alakult az: aszályos esz­tendő után végül is kedve­zően, hanem a minősége is kiváló; az eddig átvett bú­záért felár címen már több, mint 100 millió forintot fi­zettek ki; a felvásárló vál­lalatok. ' Ha nem is olyan hangu­latos neve van a gabona- feldolgozó-ipari konferen­ciának, mint a réginek, a mohiárnapoknak, de jóval jelentősebb a tanácskozás, hiszen malomiparunk óriá­si fejlődésen ment át Üj gépek, új eljárások jelent­keztek, megalakult a Ma- lomgépfejles ztési és Ma­lomtervező Intézet is. Ma már például az új gabona érkeztének ünnepén a fő­városban nem fellobogó- zott, felvirágoztatott ko­csik, szekerek vonulnak vé­gig a Soroksári úton, Ka vidékről felkerül az első búzás; a vagonokból a ga­bona levegőszállítással, százméteres föld alatti úton érkezik a malomba. Órán­ként három vagon gabonát tud a csőhálózat továbbí­tani. Á malmok azonban őrük a búzát és a molnárok — a molnámap küszöbén — készülődnek az őszi mol­nárbálokra. A hagyományt őrzik. Az egyik legrégibb ma­lomban (nem őrölnek most ott, irodahelyiségek van­nak benne, majdan a SZÖ- VÖSZ veszi át), a Gizella- malomban az öreg molnár, Rajki Árpád bácsi „három szinten” is vezet a lépcső­kön, mutatja az emlékeket, a molnár-múzeum gyüjté- ményét. 'A gyűjtést jó néhány évvel ezelőtt. 200 éves fá­ból készült fogaskerékfog­gal kezdték. Ma már sók száz darabja van a gyűjte­ménynek. Különben a múlt század második felében a legnagyobb és a legjobban berendezett malmok ha­zánkban működtek. Ma­gyar feltalálók, molnárok sutbadobták a kőhengere­ket és öntöttvashengerek­kel helyettesítették azokat, mégpedig úgy, hogy a hen­gerpárt vízszintes tenge­lyekre erősítették. Így ala­kult ki az úgynevezett hen­gerszék. A hengerek közöt­ti rés szabályozásával be­folyásolhatóvá vált az őr­lés finomsága is. Ganz Áb­rahám találmánya az úgy­nevezett kéregöntés, amely elindítója lett a nagyará­nyú fejlődésnek. Mechwart András nevét is jegyezzük meg: ő tökéletesítette a hengerszéket. Munkája nyomán az őrlemények fi­nomsági fokozatait széles határok között szabályozni lehet. Európa leggyorsabb vonata Á «Blauer Enzian” nevű, Hamburg és München kö­zött közlekedő express Európa leggyorsabb vona­ta. A Német Szövetségi Vasutak frankfurti főigaz­gatóságának közleménye szerint ez az első ex­pressz, amely Augsburg és München között a menet- rendszerű forgalomban 200 km-es óránkénti csúcsse­bességgel közlekedik. Eddig a Milánó és Róma közti „Settebello” nevű expressz­vonat volt Európában a leggyorsabb 180 km-es óránkénti sebességgel. A világ leggyorsabb vonatai egyébként Japánban köz­lekednek: sebességük etéri a 250 km/óra sebességet. Kemény emberek a mol­nárok. Világoskék ruhában jártak, (innét az elnevezés: molnárkék), lehetett hét­köznap, vasárnap, ünnep­nap, szigorú előírásként hordaniok kellett a mol­nárjelvényt a szekercét és a szögmérőt. „Becsületes Molnár Céh”-nek nevezték magukat. Szigorú törvénye­ket szabtak. Céhlakomán, ha véletlenül kilöttyintette a legény az italt (kemény, fegyelmezett legyen a mol­nárlegény), annyi heti fi­zetéslevonással sújtották, ahány tenyérrel be lehe­tett takarni a borfoltot. Ha a legények mulatságot ren­deztek az atyamester há­zánál (minden évben ren­deztek), lányok közé nem ülhettek, nem sugdolózhat- tak, s ha valaki megcsó­kolt egy leányt, az egyheti fizetésébe került. Molnámapok után moh n árbál járta. Az elsőről 1870-ből van értesülésünk: a pesti Redout-ban tartot­ták, több mint kétszáz nyi­tópárral. Két banda ját­szott: egy katona rezesban­da — erre az alkalomra szerezték a Malomkerék- keringőt — és egy cigány­banda. A hajdani hírlapíró így számolt be erről a bál­ról: „Régen nem esett ilyen fényes mulatság a fővá­rosban.” K. Gy. Népfroatdokumeitw A HAZAFIAS Népfront tanács, KISZ és népfront — sajátos mozgalmi eszkö- kezdeményezésére. Még a zeivel — segítsen, hogy az nyáron tartották a találko- ifjúság nevelése az egész z°t, amelyen fiatalok, fel­társadalom ügyévé váljék, nőttek mintegy százan le- Igy hangsúlyozza ezt az hettek, s olyan időszerű ifjúság és társadalmunk volt az eszmecsere a fiata- kapcsolatának néhány kér- lpk dolgairól, hogy jó éjfé- dését elemző, nemrég Kg tartott. Minden elisme- nyomtatásban is megjelent rés a község vezetőinek, népfrontdokumentum. pedagógusainak, akik el­Milyen úton oldható meg mentek erre a nagy beszél- ez a célkitűzés? — erre is Setésre és feleltek a fiata- tanácsokat ad az említett l°k kérdéseire, érveltek; anyag. Mindenekelőtt mű- okos vitát folytattak velük, köd jenek együtt a KISZ- CSUPÁN egy-két felve­Szólítsák közös, egybehan- ®»d0 golt munkára az állami, gazdasági, társadalmi szer­említsünk az elhangzottak­ból. Volt egy ilyen kérdés: veket, a ’szülőket, pedagó- £?*széJ£ ho^ ^ kultúr- gusokat, művelődési és , ' sportvezetőket, írókat, mű- £°gy ezt feltettek, kovet- .... __i._, _keztek az igények: ha lesz, v észeket — mindenkit, aki­nek kapcsolata van az ifjú­sággal. Hangoztatja a dokumen­tum, hogy törekedjék a milyen helyiségekből áll­jon. Illetékes községi veze­tő válaszolt. Lesz, a tervet is megtekinthetik a tanács­népfrontmia^b fiatalt Tanulság: nem jó el­húzni a lakosság, kivált­bevonni a közéletbe, a leg­rátermettebbeket pedig az állami, társadalmi szervek vezetésébe, elsősorban a népfrontbizottságokba. Szép és fontos szerepe van a Ha­képp a közvetlenebbül ér­dekeltek tájékoztatását. Közügyekben jó kikérni vé­leményüket. Másik kérdés, amely alá­to luiitiUO öLticug van a xxa- , , J , . zafias Népfrontnak abban, huzza a dokumentum m- hogy megkeresse a KISZ-en tenci0lt: vonJuk be a leS- kívül álló fiatalokat, a ka­tonai szolgálatból hazatér­teket, s teremtsen számuk­rátermettebb fiatalokat a vezetésbe: „Miért nincs a ^ ___ tsz-vezetőségben fiatal?” — r a lehetőséget közéleti fa- kevésbé elgondolkoz­vékenységre a város- és fato természetesen a vb- községfejlesztési munká- elnök valasza sem: ban, a lakókörzet kulturá- — Törekedjetek rá, hogy lie Aiptphpm kiérdemeljetek. — Mi ta­íis^eieieoen. mogatunk benneteket. De ARRA IS felhívja a nép- gondolkozzatok csak. A frontbizottságokat a doku- téesz-ben a ti szüléitek mentum, hogy a KISZ- vannak. A vezetőket ők vé­szel, társadalmi szervekkel lasztják — titkosan. Nem együtt teremtsenek több elég, hogy születtek olda- vitafórumot mind a fiata- Ián elvégzitek, ami rátok lóknak, mind a felnőttek- hárul a munkából... A nek, ahol megtárgyalhatják szövetkezet életének egé- a fiatalok gondjait, s — s z e érdekeljen bennete- egyáltalán — a velük kap- két,.. Kérdezzétek csak csolatos problémákat. meg szüléiteket, kiket vá­A dokumentum pár hete lasztanak a vezetőségbe? jutott el a népfrantbizott- Biztosan azt mondják; Ságokhoz, de hogy elvi fej- akikről látják, hogy saját tegetései és gyakorlati út- feladatukon kívül a nagy mutatásai mennyire az al- család gondjaival is törőd- kotók eleven tapasztalatai- nek ... mé8: «ly.» is tudunk példával szolgál- 3° iskola életrevaló fiata- ni — pontosan a gyakorlat- l°k számára népfrontbizott- ból. Ságban való tevékenykedés. Mándity József, a kalo- Mennyi szép indítékot kap­csai járási népfrontbizott- hatnak ott a közösség dol- ság titkára sokáig emléke- S®i iránti érdeklődésre, zetes élményt hozott ma- közéleti munkára. Amely gával arról a vitaestről, többek közt a termelőszö- melyet éppen ebben a té- vetkezeti vezetői készséget makörben rendeztek Bá- is kiérlelheti... tyán, a helyi pártszervezet, Tóth István Notesxlap Kecskeméti kenyérkeresők Lehet, hogy ben­nem volt a hiba szombat délután. Először ugyanis vé­gignéztem a tv-ben hajdani tinédzser- korszakom tiné­dzser sztárjának énekes-zenés film­jét és csak azután indultam el szoká­sos „kenyérkereső” utamra. Abszolút nyugodt voltam: délután fél hat nem olyan nagy idő, különösen nem a Dózsa György úton, amelynek messze földön hí­res kenyérboltja es­te nyolcig tart nyit­va. Magabiztosan lóbáltam egyik ke­zemben a kis kék szatyrot, a másik­ban a zöld tízese­ket. Csakhogy a ke­nyérbolt rácsa zár­va volt. Az eladó az utolsó kenyeret nyújtotta ki egy vevőnek, s közlé­séből megtudtam, hogy a bolt „tiszta lappal” zárt, mi­után már fél hat­ra teljesítette a szombat esti nor­mát. Hiába hivat­koztam a nyolc órai zárásra, mind­össze azt a választ kaptam: külön en­gedélyük van, hogy amennyiben túlad­tak a készleten, zárórát csinálhat­nak ... Végképp azért nem szegő­dött el mellőlem a szerencse, hiszen hazafelé menet a Botond utcai önki- szolgáló üzlet utol­só három barna- kenyeréből az egyi­ket még sikerült megknparin tanom. A kenyérbeszer­zés felett érzett örömöm azonban gyors zárórát kelj lene csinálni, ha­nem — talán nem is fél hatkor, ha-' nem előbb —, új szállítmányt ren­igen kétes értékű Kelni. Figyelembe volt, s további gon- vevo az^ *s> hogy dolatokat sugallt. másnap vasarnap! Mindenekelőtt azt: Nehogy valaki is nem egészen jól van ez így! Tiszte­lem a bolti dolgo­zók szabad idő utá­ni vágyát és pihe­néshez való jogát. De bizonyosra ve­szem, hogy ők is megszabott mun­kaidőben dolgoz­nak és ez — ha számításom nem csal —, a rendes, papírforma szerin­ti, 20 órai zárás­hoz van kalkulál­va. Lehet, hogy egészen minimális kereskedelmi ér­zékkel áldott meg azt higgye, hogy ezt az egyetlen boltot szemeltem ki cél­táblául, s ennek dolgozóit szándé­kozom „bántani”: (Sőt, örülünk, hogy van a közelünkben egy korszerű üzlet, minőségi áruval! Ha van ...) Bán­tani senkit sem akarok. Bírálni vi­szont mindenkit, akinek köszönhető, hogy ennek a ki­terjedt városrész­nek, a Máriaváros- nak két legna­gyobb üzletében a sors. Talán ezért ünnepnap előtti délután írd és tudom elképzelni az alábbiakat: ha két és fél órával korábban fogy el a kenyér, tikkor nem mondd: összesen három barna- és egy fél fehérkenyér akad! j T_

Next

/
Oldalképek
Tartalom