Petőfi Népe, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-18 / 219. szám

1968. szeptember 18, szerda 9. oldal Eredményvizsgálatok az oktatásban Új típusú továbbképzés az igazgatóknak Tegnap Baján és Kiskun­halason továbbképzést tar­tott a megyei tanács vb művelődési osztálya az is­kolák igazgatói számára. A napokban valamennyi já­rásban és városban meg­tartják az igazgatói tovább­képzés első foglalkozását, s a tanévben még három íz­ben hívják össze az iskolák vezetőit. Továbbképzést eddig is Kecskemétiek a finn televízióban A taröMSä Úttörőtábor környékén, a gyümölcsötök, szőlők, buckák között meg­búvó tanyavilágban sokan emlékeznek még a hajdani „padkaporos” bálák han­gulatára, Jó ízére. Poüyák Antal és Pólyák Ferenc, hajdani pásztorok leszár­mazottai a népzenei talál­kozó sikerén felbuzdulva felkutatták a jóhangú, mu­zsikás parasztembereket. A napokban külföldi lá­togatókat fogadtak. Brite Helenius, a finn televízió munkatársa és egy ameri­kai népzenekutató kereste fel őket hazai szakembe­rek társaságában. Pompás műsort rögtönöztek tiszte­letükre. Tánczos Péter, re­mek kiállású juhász, régi pásztomótákat énekelt. ORö- videsen hallhatunk ezek­ből néhányat a magyar rá­dióban is.) Később körtefa­levélen muzsikált, majd fu­rulyán játszott. Akadtak citerások is. A vendégek ámulva nézték Pólyák Fe­renc pompás faragásait. Később felkeresték a tel- fáji Bende családot is, ahol több magnetofonfelvé­telt készítettek. Látogatá­suk végén elhatározták, hogy szeptember 15-én este képszalagra veszik a Hel- vécia-ÍMatkán tartandó •„padkaporos bált” is. Megtörtént. Reméljük, si­került. S talán muzsiku­sainkat Helsinki, Turku és más északi városok lakóin kívül a kecskeméti közön­ség is mihamarabb megis­merheti. H. N. Hatszáz éves a kisüsti Vajon tudják-e a pálin­kafőző üstök körül szor- goskodók, hogy a mai kis- üst rézből való ősét egy olasz orvos, bizonyos Thad- deus Florentinus alakítot­ta ki a XIV. század ele­jén. Ezzel indult virágzás­nak Velencében a’ pálinka­főzés és lett nagy hasznot hajtó tevékenység. Míg ko­rábban csak borból készí­tettek párlatokat, addig a] XIV. század közepétől már különféle gyümölcsök édes levéből is főztek gyengébb,, erősebb szesztartalmú ita­lokat. Hazánkban a XV. szá­zad első feléből van ada­tunk a pálinka („spiritus vlni”) főzéséről, állítólag Bécsből került hozzánk. A XVII. század derekán már több város kapott jogot pálinka főzésére és ekkor vált általánossá maga az elnevezés is, amely szláv eredetű. tartottak az igazgatóknak, az idén azonban újszerű tematikával folynak a tan­folyamok. A megyei műve­lődési osztály célja az, hogy megismertesse azokat a kor­szerű eredményvizsgáló módszereket, amelyekkel ellenőrizni lehet az iskolák­ban folyó tartalmi munkát. Korábban elsősorban a korszerű oktatási módsze­rek meghonosodását szor­galmazták az irányító szer­vek, hiszen az iskolareform bevezetésének egyik felté­tele volt, hogy a nevelők szakítsanak az oktatásban azzal, ami elavult és igye­kezzenek közeledni munká­jukban az élet, a modern technika szabta követelmé­nyekhez. Csak ez után, ke- rülhetet sor arra, hogy mindinkább a munka ered­ményességére irányuljon a figyelem. Ehhez akar most segítséget adni a megyei tanács művelődési osztálya, amikor az iskolák vezetőit megismerteti a korszerű eredményvizsgáló módsze­rekkel. Népszerű a kedvezményes vetőmagakció Az Országos Vetőmagter- meltető és Értékesítő Vál­lalat az őszi vetésekhez elegendő mennyiségű vető­magot biztosított. Az őszi kalászos növényekből ed­dig 1045 vagonnyi őszi ár­pát és több mint 4400 va­gon rozsot szállítottak el a mezőgazdasági üzemekbe. Ezzel egy időben 3850 va­gonnyi őszibúza-vetőma- got vásároltak a termelő­szövetkezetek. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi M misztérium en­gedélyezte, hogy az aszály sújtotta, továbbá a megfe­lelő minőségű vetőmaggal nem rendelkező termelő- szövetkezetek — a rendsze­res vetőmagfelújításon fe­lül — kedvezményes áron vásárolhassanak nagyobb mennyiségű nemesített, fémzárolt őszi búzát. Első­sorban nagyhozamú Bezosz- tája 1. fajtából. A tsz-ek él­nek a kiterjesztett kedvez­ményes vetőmagakció kí­nálta lehetőséggel. A válla­lat alközpontjainál eddig kétezer vagonnyi nemesí­tett őszibúza-vetőmagot rendeltek. NYERS REZSŐ: Omit Bács-KiskH megye lakossága célul tűzött, azt sikerrel megvalósította Mint arról lapunkban be­számoltunk Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára va­sárnap Kecskeméten részt vett a Szüret az Aranyho­mokon záróünnepségén és megtekintette az élelmi­szergazdasági és ipari ki­állítást. Ebből az alkalom­ból nyilatkozott lapunk munkatársának a látottak­ról és megyénk fejlődésé­ről. — Hat évvel ezelőtt me­gyénkben a nagyarányú szőlő-, gyümölcstelepítési és zöldségtermesztési akci~ ót Nyers elvtárs nyitotta meg. Hogyan látja most a megye élelmiszergazdasá­gát, ipari fejlődését. Mi a véleménye az elért ered­ményekről? — Amit a megye párt- és állami vezetése a dolgozó parasztsággal karöltve 1960 -1961-ben a szőlő- és gyü­mölcstelepítésre, zöldség­termesztésre vonatkozóan eltervezett és 1962-ben meg­kezdett, annak nagy részét azóta sikeresen hajtotta végre. Mondhatnám úgy is, hogy a megyében a homok hasznosítása „gőzerővel” halad előre. Ezek a nö­vénykultúrák ma már a foglalkoztatottság, a biztos jövedelem alapját jelentik | '' gyalásokat folytattak, üz­W í leteket kötöttek, eladtak. 7 Ez nem lebecsülendő, sőt ' ' “ég a kutató intézetekhez . sem méltatlan. Külön örö­' műmre szolgált a Duna— ’«aK ű* ; * Tisza közi Mezőgazdasági ,í Kísérleti Intézet kiállítása. |§| Az új paradicsomfajták na- * gyón jelentősek a konzerv­I I ipar számára. Az Országos | ßmwmm Szőlészeti és Borászati In­> ^ tézet Mathiász-telepének ^ nagy szüksége van az or- ' * , ~Jg szágnak. E tekintetben saj­' j|| nos, még sok adósságot • 41111 kell törlesztenünk. J .íí 11"; éMvSm. A termelőszövetkezetek, f állami gazdaságok pavilon­' óban ugyanakkor öröm­. mel láttam, hogy termelvé­****' v;<:' ;.y nv. ke; részét lel lolgo ­M ík. Akár konzervet, akár ÍW* palackozott bort stb., állí­tanak elő, javítják a városi I lakosság ellátását. Jó len­jHHK 1 ne, ha azokat a Bács me­I i Syei termékeket, amelyeket i J valóban elismert minőség­ÍÉ ií 13611 készítenek, folyamato­f ?■ ff #.| san szállítanák a bel- és í i jfßSfs* külkereskedelem számára. gNaffi I { Jó érzés volt látni, hogy igmm J a termelés olyan területen * 1 is fejlődőben van, ahol ko­rábban már elégedettek A megye ipara rendkívül voltak az eredményekkel, gyorsan fejlődött. Ma már Több vállalat és gazdaság, az a jellemző rá, hogy egy- mint például a Kalocsai re korszerűsödik és új ter­a megyében élő lakosság meloeszközökkel, új ter- jelentős hányadának. Hoz­záteszem azonban, hogy mindez az egész ország szá­mára is igen hasznos. Véleményem szerint az utóbbi évek eredményeit úgy lehetne meghatározni, hogy történelmi siker szü­letett a megyében. Termé­szetesen ezekből a sikerek­mókeket, sőt új konstruk­ciókat is állítanak elő. Ilyen üzem többek között a Fémmunkás Vállalat és tovább" javítani’ s a Zománcipari Művek kecs- termékféleségekkel keméti gyára, amely a kül- és a belföldi piacokon egy­aránt sikert arat termékei­vel. A megye tanácsi, tárca­Sütőipari Vállalat, vagy a kecskeméti Magyar—Szov­jet Barátság Termelőszö­vetkezet bebizonyította, le­het. a termékek minőségét újabb jelent­ből nem lehet évtizedekig és szövetkezeti iparára, élni. Én azonban úgy gon- amely ezen a hagyomá dolom, hogy a megye veze­tői és lakossága már ed­dig is bebizonyították, hogy nem is pihennek babérjai­kon, hiszen ez látszik min­den törekvésükből. nyos mezőgazdasági vidé­ken gyökeret vert, ma már alapozni lehet. Az is jó do­log, hogy a szűnt meg, kezni a piacon. A Szüret az Aranyhomo­kon záróünnepségén látot­tak közül aláhúzom annak jelentőségét, hogy a ma­gyarok mellett a megyében élő valamennyi nemzetiség részt vett a népi tánccso- po-tok bemutatóján. Ebből is érzékelhető, hogy a nem­kisipar nem zetiségiek hagyományaik bár vélemé- megőrzése és ápolása mel­Tizenöt va Az első tapasztalatok azt bizonyítják, hogy nagy szükség volt a tiszakécskei termelőszövetkezetek, vala­mint a lakiteleki Szikra kö­zös vállalkozására. Az ösz- szefogás a piacon azonnal el nem helyezhető friss zöldség- és gyümölcsfélék tartósítását célozza. A napokban meglátogat­tuk a kis konzervgyárat. Róna Antalnak, a vállalko­zás igazgatójának tájékoz­tatása szerint az alig több mint két hónapja működő üzem már 2 millió forint értékű árut állított elő, összesen 15 vagon zöldség- és gyümölcsfélét tartósított. Barackot, szilvát, körtét, uborkát, paradicsomot. Az áru nagyobb részét a Szol­nok megyei FÜSZÉRT Vál­lalat veszi át, kötöttek szer­ződést exportra is, a Hun- garofructtal. — Most, mint látják, a paradicsom adja a legtöbb munkát. Ebből a sokoldalú­an hasznosítható termékből évek óta — átvételi nehéz­ségek miatt — jelentős mennyiség ment tönkre, most 20 vagonnal dolgo­zunk fel. Nagyobbrészt ivó­levet készítünk — mondja az igazgató. Az idén 46 vagon kész­terméket állítanak elő. Az áru elhelyezése nem okoz gondot. Jelenleg kilencvenen dol­goznak az üzemben, közöt­tük öt férfi, a többi nő. Ha teljes ütemben megindul a termelés 250 munkást fog­lalkoztat majd a tsz-közi vállalkozás. Ügy látszik, hogy a célt sikerül elérni: növelni a termelőszövetkezetek jöve­delmét, ezzel együtt az áru­alapot, egyúttal foglalkoz­tatni a szabad munkaerőt. Töltik a paradicsomos üvegeket. Eddig 100 ezer darab telt meg ivólével, még 150 ezer darab palack vár megtöltésre. A felső képen Báli Imréné és Brezány Jánosné az uborkával megtöltött üvegeket veszik számba, nyerni szerint kisebb, mint lett szorosan együttműköd- amekkorára szükség lenne, nek a magyarokkal. Ez a A kiállításról csak a di- megye, az ország helyesen csérét hangján szólhatok, alkalmazott marxista—le- nemcsak azért, mert min- ninista politikáját tükrözi, den eddiginél nagyabb és Egyébként a Szüret az gazdagabb, hanem alkal- Aranyhomokon az ország- mas arra, hogy az ipar, a ban a legnagyobb szabású mezőgazdaság, a kereske- szüreti ünnepség, egyben delem és a fogyasztók gyű- kulturális megmozdulás mölcsöző találkozója le- volt. gyen. Termelni és keres- Visszatérve a kiállítás ér- kedni — ez most a közpon- tékelésére, véleményem sze­tt jelszó, örvendetes, hogy rint érdemes a jövőben is ezen a kiállításon már tár- megrendezni, sőt az ország legnagyobb kertészeti-sző­lészeti bemutatójává lehet­ne fejleszteni. Természete­sen a kulturális rendezvé­nyekről a jövőben sem sza­bad megfeledkezni, mert a gazdasági és a kulturális élet szorosan összekapcso­lódik, s ezt a kapcsolatot ápolni elhivatottság. — Mit üzen Nyers elv­társ a megye lakosságának, kecskeméti választóinak eb­ből az alkalomból? — Kívánom, hogy hozzá­értő, szorgalmas munká­juknak a szerencse is le­gyen társa. Elsősorban az időjárásra gondolok. Azt azonban sohasem feledje senki, hogy mi magunk is kovácsai vagyunk szeren­csénknek. Kívánom, hogy a megye és Kecskemét város lakosságának gazdasági bol­dogulását, kellemes min­dennapi életét külső té­nyezők se zavarják meg — mondotta nyilatkozata vé­gén Nyers Rezső elvtárs. Nagy Ottó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom