Petőfi Népe, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-21 / 170. szám

1988. július Zl, vasárnap 3. oldal Gyárépítő szakmunkástanulók Pihentető pingpongcsata a KISZ vezetőképző tábor udvarán. (Részlet a Népszabad­ság ez év július 10-i számában megjelent cikkből: „A határidők további betartását je­lenleg az építőipar lét­számhiánya veszélyez­teti. De szakmunká­sokkal, társadalmi munkával segítenek a kismotorgépgyáriak, a Baján levő KlSZ-tá- bor diákjai, s a hét vé­gén a honvédségi ala­kulatok katonái is a közúti járműfejlesztési program felett vállalt KISZ-védnökség jegyé­ben.”) A négerbarnára sült fiúk ügyet sem vetnek a szél­kavarta homokfergetegre, elmélyültem, az idősebb „szakik” mozdulatát figyel­ve építik Baján, a Szegedi úton a Kismotor- és Gép­nulóink, mások a kőműve­seknek segítenek. Az előt­tünk levő gép mellett Zsc- dányi Jóska négytagú bri­gádja keveri a betont Elhagyjuk az építkezés centrumát, feltűnnek a ke­rítésoszlopoknak alapot ásó ifjú kubikosok, Kállai Mi­hály brigádvezetővel az élen. Mind a hatan eszter­gályos és lakatos tanulók. — Nem szokatlan a szak­mától eltérő munka? — Eleinte volt egy kis izomláz, féltünk a napszú­rástól. — Felemeli hangját, elmosolyodik: — De aztán eszünkbe jutott, dolgozni jöttünk és nem mentő­autózni ... Sárvári János művezető irányítja a kerítésoszlopok elhelyezését. A súlyos vas­beton monstrumok szállí­tása, mozgatása erőt, ügyes­János teljesítmény elszá­moló, aki éppen úgy elé­gedett, mint az építkezés irányítója, Cseri Ferenc. — A KISZ-védnökség nélkül nehéz helyzetben lenne a Bács megyei Álla­KlSZ-istáit. A fizikai mun­ka mellett a kooperáció megszervezéséhez, a kivite­lezéshez szükséges alkatré­szek beszerzésében, gyár­tásában is segít a megyei és városi KISZ-bizottság. A félegyházi szakmun­kástanulók másik kísérő­jét, Márton László eszter­gályos szakoktatót kérdem: Elégedettek-e az elhelye­zéssel, a munkakörülmé­nyekkel? — A bajai vezetőképző táborban lakunk — vála­szolja —, a reggelit és a vacsorát is ott kapjuk. A reggeli lehetne bőségesebb, hiszen a gyerekek reggel 6-tól délután 2-ig meg­éheznek. Munkaruhát, ba­kancsot a vállalattól kap­nak, a táborban van spor­tolási, szórakozási lehető­ség, a Sugovicában fürödni is lehet. Cseri Ferenc veszi át is­mét a szót: Ekejárásig áxoti be a föld Bő növényválaszték a másodvetésekhez A megyszerte lehullott 25—30 milliméter eső biz­tos alapot nyújt a másod­növények termesztéséhez, amely sokat enyhíthet a ta­karmánygondokon. Ekejá­rásig beáztak a talajok, legalábbis a tarólvetések- hez szükséges 12—15 centi mély szántásig. Ahol az előkészítést még nem vé­gezték el, ott ez a munka most nagyon indokolt. Helyesen tette a Kecske­mét—Kiskunfélegyháza környéki Tsz Szövetség, hogy még az eső előtti na­pokon felmérte a másod­növények vetési lehetősé­geit. Kitűnt, hogy több tsz, illetve tszcs már jelentős, olykor a tervezettnél na­gyobb területen szórta ki a magot a szikkadt földek­re. E gazdaságok cseleked­tek a leghelyesebben, hi­szen a vetőmagot az eső már a földben találta, s pár nap múlva a tarlók helyén újból zöld lesz a határ. A másodnövények legnagyobb termése e gazdaságokból várható. Más gazdaságok inkább a várakozás álláspontjára helyezkedtek, s nem min­den ok nélkül, mivel a teljesen száraz, folyós ho­mok szántása nem sok szépséget ígérő munka, rá­adásul az ide vetett mag eső nélkül amúgy sem kel ki, s ha az késik, még a vetőmag is kárbavész. Ám az aggályokat mostanra már — stílszerűen szólva — elmosta az eső. A vethető növényválasz­ték igen bőséges. S ami nem kevésbé fontos, késés­ről egyáltalán nincs szó, hiszen más években is ez idő tájt kerül sor a tarló­vetésre. Tömegtakarmány céljára legalkalmasabb a kukorica és a napraforgó vetése. Az előbbit a jobb, az utóbbit a gyengébb ta­lajokon érdemes termeszte­ni. Ajánlatos széles sor­közzel vetni, mivel a nö­vény így jobban tűri a csapadékhiányt, s szükség esetén megkapálható. Ered­ményesen termeszthető még a szudáni fű, a köles és a muhar is. Ám a fe­hér mustár és a keszthe­lyi keverék (50 kiló rózsás 10 kiló repce) vetésének még nincs itt az ideje. Ez­zel augusztus végéig, no­vember elejéig nyugodtan várhatnak a gazdaságok. Mindkét növényből ősz vé­gére számíthatnak friss zöldtakarmányra. A kerté­szeti növények közül né­melyik ugyancsak eredmé­nyesen termeszthető, má­sodnövényként is. Nemcsak takarmánypótlásra, de jö­vedelem kiegészítés végett is számításba jöhetnek. Dr. Bauer Ferenc tudományos kutató Milyen feladatai, jogkörei vannak gyár áj légfékszerelvény üzemét. A hat ifibrigád Fél­egyházáról, a 608. Szak­munkásképző Intézetből ér­kezett. Vidéki József, a fiúk egyik szakoktatója a tűző napfényben előre mutat: ^ — Ez a porta épülete és egyéb helyiségek csatlakoz­nak hozzá. Az alapbetono­zást, a zsaluzást és a belső vakolást a mi gyerekeink is végezték. A hatalmas hidegüzem­csarnok mellett haladunk, kísérőnk megszólal: — Itt többnyire betonozó és földmunkát végeztek ta­könyvből nem lehet kiol­vasni annak a tömény és egyesített érzelmi összha­tásnak az elemeit, amellyel a város fogadja látogatóit. Keskeny sziklapárkányo­kon elfér két sor ház, amely még keskenyebb utcácskát szegélyez. Az emelet sze­szélyes vonalú tetőcserepei fölött, egy gigászi lépcső­fokkal feljebb újabb te­rasz, újabb házsor alapjai, melyek fölé egy-két emelet magasodik. Utca felé nyíló erkélyeik majdnem össze- csókolóznak egymással és az apró házak szúette, ge­rendás erkélyein a legkor­szerűbb nylonok szárad­nak a napon. Tulajdono­saik kifej ezhetetlenül ke­cses léptekkel, a legszebb tűsarkú cipőjükben éppen most lépegetnek le a fe­kete kendős nagymama társaságában az emeletről. Belevegyülnek Tamovomai népének áradatába, amely az utcák kirakatait, vagy éppen az odavetődő turista­buszokat szemléli, amelyek udvariatlan kürtöléssel ri­asztják az utca közepén ácsorgókat. Tamovo függőleges di­menziókban száz métereket ölel fel a Jantra folyó, völgy mélyén kanyargó hullámaitól a hegy csúcsán Dolgozik az „oszlopos”-brigácl. a helyi árhatóságoknak ? Tájékoztatás az Árhivatal rendeletéről séget igényel. Kiss Pista nyolctagú betonoszloprakó brigádja azonban állja a sarat. — Ma is helyére ke­rül a húsz „cölöp” —mond­ják —, megszoktuk az ele­inte furcsa szakmai kifeje­zéseket is. Visszatérünk a felvonu­lási épület hűvös irodájába, ahol éppen a teljesítmé­nyeket számítja az építke­zés vezérkara. — Csaknem hatforintos órabér üti a fiúk markát. Teljesítményük meghaladja a szakmunkás norma 70 százalékát — így Czeglédi található házakig és még a házak fölé is emelkedő óriáskerékig. Ezt mintha a bécsi Práterből kérték vol­na kölcsön a szórakozni vágyó tamovóiak. No meg talán azért, hogy még job­ban meghökkentsék az ide­látogató turistákat. Ellentétek és az ellenté­tek évszázadokat átívelő összhangja teszi felejthe­tetlenné Tamovót. Itt gon­dolja az ember az utcákat járva és a távoli hegyek ködét kémlelve: Ide vissza­jövök, de szólok a jövő esz­tendőben születő unokám­nak is, feltétlenül keresse fel ezt a bűbájos, csodá­latos, nagyon ősi és mégis nagyon modem bolgár vá­rost. Egyébként az éttermek­ben magyar ízlés szerint is ínycsiklandozó ételeket mérnek. A dúsvörös és har­sogózöld paradicsom-ubor­ka komplexumból megál­modott salátákat a legfino­mabb spanyol olívaolajjal locsolják meg. Hogy még vonzóbb legyen az egész, meghintik a világ legfino­mabb cascaval sajtjával. Ezért is érdemes visszatér­ni Bulgáriába és ' Tamo- vóba. (Vége.) Csáky Lajos mi Építőipari Vállalat — magyarázza —, így azon­ban megoldódik a segéd­munkás gondunk. A fél­egyháziakon kívül dolgoz­tak nálunk már kecskeméti szakmunkástanulók, most a kalocsaiakat várjuk, utána a Férfifehérneműgyár A mezőgazdasági termé­kek felvásárlásának fő módszere a gazdaságirányí­tás új rendjében is a ter­mékértékesítési szerződés marad. A szerződéses áru­forgalom azonban a jövő­ben sokkal rugalmasabb, a termelési és a piaci sajá­tosságoknak jobban megfe­lelő formában bonyolódik. Annak érdekében, hogy a forgalomban résztvevők egyenrangú félként, szaba­don egyezhessenek meg a szerződés feltételeiben, fel­oldották a kötelező szerző­désmintákkal együtt járó ko­rábbi megkötöttségeket. Ez­— A terv szerint 1969 decemberében kerfil sor az új gyár próbaüzemelésére. Az átadási határidő: 1970. május 31. Ügy érzem, ha a többi ,védnökséget vállaló KISZ-ista is úgy helytáll a jövőben, mint most a félegyháziak, a vállalat tudja tartani a határidő­ket ... B. GY. zel együtt a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium az egyes főbb mező- gazdasági termékekre, il­letve termékcsoportokra új rendszerű, egységes szerző­dési alapfeltételeket készít. Az alapfeltételeket a mi­nisztérium ajánlásként, se­gítő szándékkal adja ki, hogy megkönnyítse a szer­ződő felek dolgát, csökkent­se a későbbi viták lehetősé­gét. Az alapfeltételektől a szerződők eltérhetnek, ki­véve néhány olyan rendel­kezést — például hatósági ár, forgalomkorlátozás, stb. Mint ismeretes, az Árhi­vatal elnöke a közelmúlt­ban részletesen szabályoz­ta az árhatósági hatáskö­rökre vonatkozó kérdése­ket, pontosan körülhatárol­ta a helyi árhatóságokat megillető jogokat és köte­lességeket. Ezzel kapcsolatban ille­tékes helyen elmondták: a rendelkezés megteremti a jogszabályi feltételeket ah­hoz, hogy az egyes ható­sági árakat és díjakat ál­talában ott állapítsák meg, ahol azokat alkalmazzák. A helyi árhatóságok — az országos Anyag- és Ár­hivatal elnöke által átenge­dett hatáskörben — első­sorban a megyei — fővá­rosi, megyei jogú városi —, továbbá a járási, városi —, amelyet jogszabály nem tesz kötelezővé. Elsőként a cukorrépa-ér­tékesítési alapfeltételeket dolgozta ki a minisztérium, amely előreláthatólag még ebben a hónapban kiadja a gabonafélékre és egyéb sze­mesterményekre, az élő ál­latokra, a dohányra, a gyapjúra, a vetőmagvakra és rostnövényekre vonatko­zó alapfeltételeket. Augusz­tusban és szeptemberben a zöldség, a gyümölcs, a bur­gonya^ baromfi, a tojás, a tej és tejtermék, valamint a bor értékesítési alapfelté­teleket teszi közzé a MÉM. kerületi és községi taná­csok végrehajtó bizottsá­gainak az ágazati elv sze­rint illetékes szakigazgatási szervei. E hatáskörben többféle feladat hárul rájuk. A leg­főbb az árellenőrzés. Ez kiterjed a tanács területén működő tanácsi vállalat, általános fogyasztói, érté­kesítő szövetkezet, mező- gazdasági nagyüzemek ipa­ri részlegei, magánkisipa­rosok és magánkiskereske­dők által forgalomba ho­zott, illetve előállított ter­mékek, szolgáltatások árá­nak és díjának az ellen­őrzésére. A megyei szakigazgatási szerv ezt az árellenőrzési hatáskörét — kivéve a me­zőgazdasági termelőszövet­kezetek ipari részlegeivel kapcsolatban érvényesülő árellenőrzési hatáskört — átruházhatja a járási, vá­rosi, kerületi és községi ta­nácsok végrehajtó bizott­ságának illetékes szakigaz­gatási szervére. A megyei árhatóság kö­teles továbbá ellenőrizni és véleményezni a területén működő tanácsi vállalatok és kisipari szövetkezetek hatósági ármegállapítására és árváltoztatására vonat­kozó javaslatokat, hogy ez­zel is elősegítse a felsőbb árhatóságok árszabályozási munkáját. Hatáskörébe tartozik ezenkívül az ár­információs rendszer meg­szervezése és működtetése. A helyi árhatóságoknak az árellenőrzési jogon túl ármegállapítási és árvál­toztatási joguk, valamint árinformációs kötelességük is van. A betonkeverő gép „etetői”. (Pásztor Zoltán felvételei.) Készülnek a szerződések alapfeltételei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom