Petőfi Népe, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-19 / 168. szám
1. offtaf ms. jnittM M. pfttfaS I s<Bcsg*Ewtw:ew Városrészek keletkezése hajdan és ma A/Wajdnem száz éve már, hogy Hornyik János na- ■lrM gyobb cikket irt a Kecskeméti Lapokban a város fejlődéséről. Akkor — 1869-ben — nem sokkal volt előbbre Kecskemét jelentékenyebb épületek tekinteté- ben, mint 1800-ban, amikor „Vályi András Pesti Uni- versitasban a Magyar Literaturának érdemes professzora, minek utána Eőfelsége kegyes rendeléséből általa készített Magyarország Geográfiájának megjob- bitása, és a nevezetesebb Városoknak és helységeknek képre leendő valóságos letétele végett kiküldetvén Senfeld Károly Rajzoló Úrral legelőször is ide jött volna”. Így olvasható ez Kecskemét város Bírószéki Jegyzőkönyveinek 1800—1801. évi kötetében az 526. lapon, ott is a 1190. pont alatt. Vályi látogatása idejében állt a Nagytemplom, a barátok temploma, a református templom és a piarist- ták temploma. Ilyen nagyobb épület Hornyik cikkének megjelenéséig mindössze négy épült: a görög templom, a Kistemplom, az evangélikus templom és közvetlenül befejezés előtt állt a Zsidótemplom. Az Ókollégium volt csak látható a földszintes, legföljebb egyemeletes házak tengeréből kiemelkedve. Hornyik megállapítja, hogy mindig egy-egy elemi csapás, leginkább tűzvész, ösztökélte a város vezetőségét arra, hogy a lakosságot új, tágasabb települések létesítésére szorítsák. Ha egy pillantást vetünk a város térképére, a város zegzugos és kanyargós központ körüli utcáin kívül, szabályos, egyenes vonalú utcákat látunk. f^zek loSzill a legrégibb a Kistemplom és a körülötte volt temetőtől kifelé eső rész. Ezt még ennek a századnak elején is Újvárosnak nevezték az öregek. Jóval a Mátyási által megénekelt Izraeli égés után, 1815-ben jelölték ki a mezei külváros helyét, amelynek hosszanti középtengelye a ma Kossá István sétánynak nevezett sugárút. 1817-ben a halasi kapun kívül, a szegedi országút mentén osztottak házhelyeket. Parkos, egészséges, száraz telkek voltak itt, sokan vágyakoztak rá, ezért lett a neve Rávágy. Az 1819-i tűzvész után további beépítés ritkítások következtek. A porig égett házak egy részét 0 tanács nem engedte újra felépíteni. A károsultaknak a Mezei, most Bajcsy-Zsilinszky úttól jó hajításnyira ajánlott fel házépítésre területet. Ez a hely sokaknak nem tetszett. A tanácsnak hatalmi szóval kellett az új helyre irányítania a vonakodókat, akik azt végül is csak „muszáj”-ból fogadták el. Ezért lett ennek a Muszáj a neve. Az Újváros és a Muszáj létesítése közötti időben népesült be a Zöldfa, Zsinór és Bankó utca. A leguiolsó ilyen telepítés a Máriaváros volt. Ennek Is nyílegyenes, széles utcák között szabták ki a helyét 1828-ban. Wj'rdekes a város kerületi beosztása. 1803-től liz tizedre osztották a várost. Felelőseit kb. kisbírói tisztnek megfelelő hivatali személyeket, tizedeseknek nevezték. Később két tizedet összevonással megszüntettek. 1817-ben így nyolc tizede volt a városnak. A nagykőrösiek gúnyolódása szerint így a város nem is számított egész városnak, hiszen kéttizedrész hiányzott belőle. 1835-ben megint tíz tizedből állt a város. A Máriaváros növekedésével ez is tized rangot kapott. Eszerint Kecskemétnek tizenegy tizede lett. Erre meg azt mondták a nagykőrösiek, hogy Kecskemét egy tizeddel nagyobb lett önmagánál. /§ kiegyezés után kezdődik a központ városiaso- dása. 1872-ben a mai városi rendőrségi épület helyén a katolikus egyház építtet bérházat. 1876-ban a Takarékpénztár — a Szabadság téri Nemzeti Bank — épül fel. Számottevőbb épületek az 1893—1806 között felépült új városháza, az 1895—1896-ban tető alá hozott színház. Kada Elek polgármester kezdeményezésére 1900-ban nyitják ki a Rákóczi utat. Első épületei a mai Megyei Bíróság és a Cifrapalota. Az 1910-es év legelején vesz nagyobb lendületet az építkezés. Akkor épül az OTP elődjének, a Népbanknak a palotája. (Mellette volt katolikus oérház helyére került a hatemeletes új épület.) A Rákóczi utat 1920-ig kellett volna egészen kiépíteni. Két-három magánház és a rendőrség épülete volt a Horthy-rendszernek egész produkciója ebből a szempontból A lakásínség enyhítésére a Villanygyár környékén kislakásokat építettek. A Széchenyi körúton kívül meg részletfizetésre villatelkeket parcelláztak. Az infláció igen sok esetben az anyagi tönk szélére juttatta az új villatulajdonosokat. WJ Ráépítésre kellettek a felszabadulást követő első évek. De az 1950-es évek derekán megindultak a város képét megváltoztató építkezések. Legelőször a Rákóczi út épült ki. Amit a régi rendszerben fél évszázad alatt nem tudtak megvalósítani, azt demokráciánk 4—5 év alatt létrehozta. A Rákóczi út parkosított nagyvárosi úttá vált. Közben gyárak, üzemek, iskolák, kórházak is épültek, vagy bővültek. 1962-ben a Rávágy téren egy nagy, új városrésznek, a Leninvárosnak az alapjait rakták le. Ez már nem toldás-foldás a régi városképen, hanem valóban nagyszabású városrészteremtés. Alig 5 év alatt készült el. Nem túlozunk, ha megállapítjuk, hogy ez a városrész egymaga több, mint amennyit azelőtt másfél száz év produkált. Amíg a Leninváros épült, a Csillériteleptől az új köztemetőig szintén kibújt a földből egy imponálóan városi jellegű villatelepülés. A Tüdőkórház táján szintén villanegyed emelkedett. Megkezdődtek egy, a Leninvárosnál is impozánsabb új városrésznek építkezési előkészületei. A zt mondják szegények vagyunk. Elgondolkodunk. Miért megy most mégis minden gyorsabban, mint mikor „gazdagok voltunk"2 Joos Ferenc Filmek — a baleset- megelőzés szolgálatában — Azt hiszem nem szűk séges külön hangsúlyozni a balesetvédelmi megelőző felvilágosítás jelentőségét — mondja Gróf István, az SZMT munkavédelmi felügyelője. — A különböző rendszabályok, óvó intézkedések szigorú betartása inellett nagy szerepe van az előadásoknak és a filmeknek. Megyénkben jelenleg 100 film segíti a balesetek megelőzését, ebből hatvan Baján, Kiskunfélegyházán és Kiskunhalason. Hozzávetőleges számítások szerint az év első felében már több mint nyolcvanezren tekintették meg ezeket a filmeket. Kecskeméten mintegy négy-ötezer nézője volt a huszonnégy szabadtéri vetítésnek. Az év második felében is szeretnénk legalább ennyi dolgozó emlékezetébe idézni filmjeinkkel a balesetek megelőzése érdekében szükséges tennivalókat — Hallottunk egy film- pályázatról Is. — Igen, a SZOT munka- védelmi osztálya és a Fővárosi Művelődési Ház nagyszabású amatőr munkavédelmi filmpályázatot hirdetett a napokban. Bízunk abban, hogy a megye üzemeinek fotókörei és amatőr filmesei is részt vesznek ezen. A pályázati felhívás részletesen foglalkozik a követelményekkel és számos tanácsot is ad a résztvevőknek. Igen fontos szempont többek között az, hogy a pályázók bemutathatják, hogy például saját üzemükben mit tettek a munkakörülmények javítása érdekében. Hogyan gépesítik az anyagmozgatást, a védőeszközöket és berendezéseket hogyan használják a gyakorlatban. Helyesnek tartjuk, ha a filmesek a film készítése előtt tanácsot kérnek az üzem munkavédelmi szakembereitől. Egy szerző, vagy kollektíva több filmmel is részt vehet a pályázaton, amelynek december ötödikén jár le a határideje. Az első helyezést elérő 8 ezer, a második 6 ezer, míg a harmadik 5 ezer forintos jutalomban részesül. A zsűri ezeken kívül négy negyedik helyezést elérő filmet 2—2 ezer forinttal jutalmaz. A legjobb filmeket külföldi munkavédelmi filmfesztiválokon is bemutatják. Tehát várjuk az amatőrfilmesek jelentkezését. Mi is nagyon szeretnénk, ha minél több Bács megyei nevezne be erre az igen hasznos országos vetélkedőre. 1 a £. Megyénk szép tájain Horgászok paradicsoma A lomhán folydogáló Duna enyhe ívben kettéágazva öleli körül a „Rózsák szigetét”. Tarka ví- kendházak, nyári lakok a parton, a víz szélén fürdő- zők, s szinte minden 10— 20 méteren a vízbe nyúló horgászbotok. Mellettük egy népes szekta megfontolt, de annál rajongóbb hívei: a kapásra váró pe- cázók... így lehetne egyetlen pillanatképbe sűríteni a tassi Dunát. Azoknak persze, akik ismerik, felesleges bemutatni. De akik még sose jártak errefelé, bizony egy csodálatos táj kínálta élménnyel szegényebbek. Mert fürdőzőknek, horgászoknak vagy a csupán pihenésre, nyugalomra vágyóknak is valóságos paradicsoma ez a folyó menti környék, Pesttől alig néhány tízkilométerre, Látogatják is gyakran a fővárosiak, de a megyénk és a dunavecsei járásbeliek is. A Postás Horgász Egyesületnek üdülője van a vízparton. S mellette ■— a bennfentesek szerint csaknem fel Soroksárig — gomba módra szaporodnak a színskála szinte minden Gombamódra szaporodnak a víkendházak. "v*" felfedezők. Ma már laké- portalanftott folyóparti tyillók”. Mint Tenke András, a Tassi Községi Tanács V. B. elnöke elmondja, a part az ötvenes évek elején kezdett benépesülni. Eleinte csak primitív, ideiglenes kis pihenőket eszkábáltak maháznak is beillő „mini- sétány felavatásával ünnevillák” díszlenek sorban. Állítólag akad olyan tulajpelték. Amit viszont hiányolnak a helybeliek, hogy donos, aki nemcsak a nyári az AKÖV — érthetetlen, fél évet, de még a telet is okokból — megszüntette a itt tölti. Május elsejét egyebek guknak a vidék előnyeit közt másfél kilométeres f ' ■ i Napfény, liűs habok és a játékra váró pöttyös labda... Fejlődő Szabadszállás Szabadszállás a legutóbbi időkig megyesaerte híres volt rossz útviszonyairól. A községi tanács a választások óta napirenden tartja ezt a problémát, ennek köszönhető, hogy fokozatosan megszűnőben van az áldatlan állapot. Elsőként a főútvonalon, a Vörös Hadsereg útján kerül sor a burkolat kijavítására. A Közúti Építő Vállalat a napokban megkezdte a felvonulást A járdaépítés is Igen jó ütemben halad. Az idén több mint 4 ezer négyzet- méter betonjárdát építenek. A lakosság 200 ezer forint értékű társadalmi munkával segíti ezt az akciót A napokban befejeződött a község központjában levő park korszerűsítése, a DÁV pedig 63 ostornyeles higanygőzlámpát és 15 világítótestet szerelt fel az utcákon és a parkban. Dús program a „Nyírségi Ősz”-re Október 1—20. között rendezik meg az idén a „Nyírségi ősz” eseménysorozatát. Több mint száz rendezvénye közül országos jelentőségű lesz a Magyar Irodalomtörténeti Társaság vándorgyűlése. Leleplezik Krúdy Gyula és Benczúr Gyula emléktábláját Ez alkalomból rendezik meg Kisrvárda várossá nyilvánításának félévezredes jubileumi ünnepségeit ifi. (MTI) vasárnaponként ide irányuló járait Állítólag a part menti töltés nem alkalmas a közlekedésre. Ezt azonban „kézből kontrázza” az a tény, hogy a fővárosból a buszjárat továbbra is közlekdd k. Napjaink mérlege Tasson legalább 160 Duna- partl víkendház. Csupán ottjártunkkor egyetlen nap alatt öt építési engedélyt adtak ki a Boldog telektulajdonosoknak. ... Járjuk a vízpartot Vadregényes nádasok, köztük csónakok, amelyek oldalát andalító egyhangúsággal csapkodják a hullámok, Némelyikben hoi;- gászbot Ez a sporteszköz bízvást helyet kaphatna a község címerében, hiszen Tass a sokszor messziről jövő pecázó nomádok igazi paradicsoma! Fehérvári Károly alig pár órája érkezett hajóval a fővárosból. Nyugdíjas postai dolgozó. —- Évek óta újra meg újra felkeresem a tassi Dunát — mondja lelkendezve. — Az ország legjobb vize ez, aranyat ér, akár horgászatról, akár strando- lásról legyen szó. A Postás Horgász Egyesület mintegy kétszáz tagot számlál, de tán egy sincs köztük, aki ne fordult volna itt meg. A ponty hazája ez a Duna- ág, de süllő, harcsa, sőt újabban angolna is akad benne. Hirtelen remegni kezd a horgászbot, s mi tapintatosan búcsút veszünk. A parti sétányon, a mutatós víkendházak közt arrafelé indulunk, ahol a bársonyos habokban, hangos zsivajjal fiatalok hancűroznak. Ez a partszakasz ma még csak keveseknek nyújt fürdési lehetőséget. De bízunk hozzá, hogy a rendezés, a remélt kiépítés után nem csupán a horgászat szerelmeseinek mekkája, de a fürdőzők kedvenc helye is lesz majd a tassi Duna-paitj dóba Tibor
