Petőfi Népe, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-05 / 130. szám

«. oldal 1968. Június 8, szeré» ' Fölesküdi és obsitos kurucok A Rákóczi szabadságharc változó hadiszerencséje ® 4 a szó szoros érteimében szabadjára száguldó vi­harként szaggatta Kecskemétet. Pusztult a nép. Prédá­lodott a város vagyona. Kecskemét vállalta a terhekből ráeső részt. Adott élelmet, felszerelést és küldte a zászló alá fiait. 1704. február 22-én házról házra járó bizottság írta össze, hogy hányán mentek Kecskemétről „kurucságra”. 702 kecskeméti állt már akkor hadiszolgálatban. De állan­dóan szükség volt a kiegészítésre. Hogy erre gyakran kerülhetett sor, bizonyság rá a Hornyik idejében még megvolt esküforma, amellyel a bevonulni kötelezettek fölesküdteit. Szövege a kö­vetkező volt: „Én (az esküt tevő neve) esküszöm az élő Istenre, ki az Atya, Fiú és Szent Lélek, Tellyes Szent Három- súg, egy bizony örök Isten, hogy én az Méltóságos Fe­jedelem Fölső Vadászi Rákóczi Ferencz Kglmes Urunk eö Nga, és az Magyar Haza Hűségében vérem kiomlá­sáig megmaradok, semmit ez ellen, se titkon, se nyil­ván nem praktikátok, ellenségének ellensége, baráty- tyának baráttya lészek, előttem való Fő és Vice Tisz­teimnek, édes Nemzetünk javára tartozó dolgokban, tehetségem szerint híven s kötelességem szerint kész engedelmességgel szavokat fogadni igyeközöm. Isten engem úgy segéllyen." 1701 kora tavaszán 600 lovas teszi le ezt az esküt. 1705-ben a három város „Bercsényi úr” parancsára újabb hatszáz hajdút köteles kiállítani. Ebből a leg­nagyobb rész Kecskemétre esett. AJI aga Rákóczi nem fordult meg a városban. Főbb *'' vezérei azonban több ízben vették igénybe a város és környéke vendéglátását. 1704 áprilisában több kuruc sereg táborozik a város körül. A fővezér, Károlyi Sándor Magó Mihály főbíró házánál kapott szállást. Ugyanott szállt meg Vay Ádám udvari kapitány, And- rássy István tábornok, Páter Andrássy Miklós, a dervis ezredes. Hadaik a városon kívül helyezkedtek el. Volt itt még egy hatszáz főnyi kuruc sereg Szűcs János pa­rancsnoksága alatt. A helyben besorozottak közül ma­radtak itthon, hogy védjék a három várost a rácok becsapásai ellen. 1705 októberében itt volt a főhadiszállása Bottyán János tábornoknak. Innen üldözte Herbeville császári hadvezér csapatait. 17.Q9-ben Sőtér Tamás ezredes a három város pa­rancsnoka. Itt halad át az a követség, amelyet Rákóczi a nándorfehérvári pasához és a szultánhoz küldött. Egy lovas ezred kíséri a követeket. Mikor azok szerencsé­sen átlépik a török határt, a kísérők az aradi vár alá csapnak, egy ott táborozó rác csapatot szétvernek. A foglyul ejtetteket eladják török kereskedőknek. Vi­szonzásul a rácok Szegedről Kecskemét határáig tör­nek előre és elhajtják a kecskemétieknek kint őrzött jószágait, köztük Szűcs Istók hadnagy marháit is. Szűcs a kihívást nem hagyta válasz nélkül. Lóra ül­tette a három város kurucait és becsapott Bácskába. Két bácskai helységet feldúlt, lakosai közül sokakat fogságba ejtett. Jószágaikat elvitte és Kecskeméten há­tijára bocsátotta. Herberstein szegedi császári parancs­nok elégtételt és kárpótlást kért. N em várták meg a rácok, mit felel Kecskemét a tábornok levelére. Maguk akartak elégtételt sze­rezni. Kecskemétet Szűcs Istók miatt elkerülték, Kö­rös földvárával nem tudtak megbirkózni, hát a legki­sebben, Cegléden töltötték ki bosszújukat, A várost teljesen kifosztották. Később Szűcs Istókot is elérte végzete. Egy portyáról hazatérve, feleségét féltékenységből hirtelen indulattal megölte. A bíróság minden vitézi tette ellenére halálra ítélte, de megengedte, hogy futárral kegyelemért kö­nyörögjön. Szokölay-Hártó János holdmezei versei így örökítik meg a vitéz kuruc tiszt tragédiáját: Szűcs Istvánnak itthon szomorú vége lett, Mert e harcfi később zablátlanná leve Tiltott tettre gyúltá kilángoló heve, S midőn már a hóhér kezében elvérzett, A késett kegyelem csak akkor érkezett. Életét az elkésett kegyelem nem adhatta vissza, csak épven becsületes elbocsátó levéllé, obsittá változtatta a halálos ítélet szentenciáit De egyéb obsitosztások is történtek Kecskeméten még mielőtt Károlyi Nagymajténynél vásárra vitte vol­na a kurucságnak az ügyét. Az Esze Tamások, Szűcs Istókok helyett földesúri kiváltságaikat féltő úri ve­zérek kezébe csúszott a zászló. A járvány is lohasztotta a harci kedvet. A több ezer kecskeméti kurucból 1710 karácsonyának vigíliáján báró Ebergényi László csá­szári altábornagy 102-t talált a városban. Lefegyve­rezte, a császárra felesküdtette és hazaengedte őket. A nép pedig várta, hogy a bújdosó vezér egyszer újra kibontja a zászlót. 1906-ban egy éjjel aztán átro- bogott a Nagyállomáson a gyászvonat. A fejedelemnek és hozzátartozóinak hamvait hozta hazai földre a ro- dóstól száműzetésből. h likőr még egyszer lángra lobbant a kecskeméti r\ kurucok vére. Fogadalmat tettek, hogy díszes emléket állítanak Rákóczinak. Több ezer korona gyűlt össze és az alap évről évre gyarapodott. Többek közt a Molináry-bakák augusztus 20-i műkerti népünnepé­lyének jövedelmét is erre fordították. Már 200 ezer korona volt együtt. És ezt — idők paródiája — az első világháború alatt a német érdekeket szolgáló háború céljaira, hadikölcsönbe fektették. Az alap semmivé vált. A városi mérnöki hivatal falán ma is ott lóg a tervezett emlékmű képe. Bekeretezve olyan, mint a regi katonák obsitja. Ez Rákóczi kecskeméti elbocsátó le­vele, obsitjot ' Joós Ferenc Új dodzsem kisautók Készül az új elvarázsolt kastély Megfiatalodik a 130 éves Vidám Park Nem kweürtk el indiszk­réciót, ha eláruljuk, hogy 130. születésnapját ünnepli a Vidám Park. Csak az évek szaladtak el, nem öregedett; talán még so­sem volt ennyire friss, fia­tal, mint éppen most. Leg­utóbb ötmillió forintért vá­sároltak számára „új ru­hát”. izgalmas szórakozta­tó berendezéseké t. szabad pályán mozognak, a közönség önmaga kor­mányozhatja és határozhat­ja meg a sebességét. Hol vannak már a múlt idők szenzációi: a bolha- cirkusz, a panoptikum, a liliputi-falu? „Utolsó mohi­kán” a körhinta, közismert nevén ringlispil, festett an­gyalkáival, nyikorgó lo­vacskáival. (Rövidesen szin­Föl-Ie, előre-hátra, ráz-ringat, forog az óriási „Pók”. (Wonmser Antal felvétele.) Hogy milyen népszerű a Vidám Park? Erre elég egy számot idéznünk: évente átlagosan kétmillió 700 ez­ren —, közöttük több mint félmillió külföldi — ke­resnek itt játékot, vidám­ságot. Csehszlovák Vendé­gek már húsvét kor rekla­máltak. miért nem nyitott ki a park? Nem nyithatott, mert még javában folytak a munkálatok, az egyik idei szenzációt szerelték, az új kistrolicsarnokot. Az egykori dodzsem néven is­mert kis villanykocsikat is kicserélték fürge olasz ko­csikra. A kistrolik rugal­masan ütköznek, minden irányban könnyen mozog­nak. a közönség örömére jóval gyorsabban szalad­nak. Már tízéves gyerekek is vezethetik a go-kartokat. Mozgékonyak, fürgék, bi­zonyára sok örömet sze­reznek majd. Az autózás barátainak jó hír, hogy a Műszaki Egyetem tervezé­sében (és saját kivitelezé­sében) üzembe állították az új kisautókat, amelyek Késsen állnak a polgári védelem gyakorlatára a Helvéciái Állami Gazdaságban tén felújítják). A Vidám Park nagy attrakciója az NDK-ból érkezett „Spiné’ magyarul pók; ez az óriás „szörny” minden irányban forog, hintáztat, emelkedik és zuhan, mint a pókok a hálóban. A napokban be­mutatkozik 30 új játékau­tomata is. valamennyi a legújabb gyártmány. Készül az új elvarázsolt kastély, több varázslattal, amiben már segít a tech­nika is. (Egyébként meg­nyitásáig a régit lehet lá­togatni.) A BUVÁTI mér­nökei a megmondhatói: egy ilyen „vicces” épít­ményt — milyen komoly munka megtervezni. Jön a zuhanó mennyezet, olyan tükörútvesztő, hogy az em­ber legyen a talpán, aki kitalál. Rejtett hang- és fényhatások teszik kísérte­tiessé a kirándulást benne. Viszont a régi, kacagtató hagyományt nehéz fenntar­tani: hogyan fújják fel a szoknyát, ha úgyis fenn van. hisz’ mini a divat? Regős István Alig egy hónap választ el bennünket a polgári védelem megyei nagygya­korlatától. Az erőpróbára való felkészülésről, a fel­adatok begyakorlásáról be­szélgettünk Verők István­nal, a Helvéciái Állami Gazdaság igazgatójával, a polgári védelem helyi pa­rancsnokával. — A megyei parancsnok­ság azt a feladatot tűzte elénk, hogy a nagygyakor­laton, bemutató jelleggel, hajtsunk végre állatmente­sítést és kényszervágást. A feltételezések szerint a „C” zóna a gazdaság állattartó telepén húzódik keresztül. Innen szállítjuk be a „su­gárfertőzött” sertéseket, amelyek egy részét mente­sítjük, illetve az erre al­kalmatlanokat levágjuk. A kettészelt sertéseket, a su­gármentesítés után a kis­kunfélegyházi vágóhídra szállítjuk. így önmagában nagyon egyszerűnek tűnik e fel­adat végrehajtása, ám az ehhez szükséges egységek megszervezése, az emberek felkészítése nagy munkát igényelt. Egy termelési ta­nácskozáson Ismertette Ve­rők István a gazdaság pol­gári védelmi egységének tennivalóit, majd dr. Len­kei Dezső főállatorvos és Huszta János főkertész tar­tott előadást. A Helvécia! Állami Gaz­daságban három raj — ál­lategészségügyi segélynyúj­tó, a kényszervágó és a te- rületmentesitő — hajtja végre az éles gyakorlatot S hogy zökkenőmentesen bonyolódjék le a gyakorlat már eddig három foglal­kozáson először elméletben, majd gyakorlatban próbál­ták megvalósítani a célki­tűzéseket. Ennek eredmé­nyeként valamennyi beosz­tott jól ismeri a feladatát, az egyéni gáz- és sugárvé­delmi eszközökkel kiválóan bánnak, s a mentesítés mó­dozatait is jól megtanul­ták. — A gyakorlati feladatok mellett általános tervet készítettünk különböző tér­képvázlatokkal. A bemuta­tó foglalkozásra nemcsak a munkásokat, beosztottakat, készítettük fel alaposan, hanem az ehhez szükséges tervet, munkahelyi vázla­tokat. fogatókönyvet is a megyei parancsnokság ren­delkezésére bocsátottuk. Gazdaságunk dolgozói, ve­zetők és beosztottak egy­aránt, komolyan készülnek, szabad idejüket feláldozva gyakorolják a különböző* mentesítési eljárásokat. Ké­szen állunk a gyakorlat végrehajtására. A Helvéciái Állami Gaz­daság példája követésre méltó. G. G. ‘ A Kecskeméti Konzervgyár felvételre keres LAKATOS. FORGÁCSOLÓ. VlZVEZETÉKSZERELŐ, KŐMŰVES. VILLANYSZERELŐ, KAZANKOVACS ÉS MŰSZERÉSZ SZAKMUNKASOKAT, valamint GYORS- ÉS GÉPÍRÓT. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán, Kecskemét, Szolnoki út 35. 4248 VILLANYSZERELŐ szakmunkásokat, férfi segédmunkásokat és fiatalkorú kisegítőket, valamint éjjeliőrt azonnali belépéssel felveszünk. Parkettagyár, Kecskemét, Halasi út 10. sz. 4258 A KPM Autóközlekedési Tanintézet Kiskunhalason folyamatosan Indít hivatásos, úrvezetői, középfokú, valamint önköltséges ismeretterjesztő tanfolyamokat Jelentkezni lehet: Nagy Benő, Kiskunhalas, Bim­bó u. S. sz. alatt. Tele­fon: S80. Naponta: 14—18 óráig. 4864 Egy sikkasztás története Többször előfordult már, hogy termelőszövetkezetek, ipari üzemek, vállalatok olyan embert helyeztek ve­zető beosztásba, aki nem­régiben szabadult a bör­tönből. Az illető viselt dol­gairól nem győződtek meg, nem kértek tőle erkölcsi bizonyítványt, amikor rak­táros!, könyvelői, pénztáro­si, vagy csoportvezetői te­endők ellátásával bizták meg. Amikor megtörtént a baj, akkor derült ki, hogy jobban meg kellett volna nézni, mi van a „háta mö­gött’ a bizalmi állásba he­lyezett embernek. Persze nem lehet általánosnak mondani, hogy a büntetését letöltött könyvelő, vagy pénztáros következő mun­kahelyén folytatja sikkasz­tásait. Szerencsére azonban az sem általános, ami Kecske­méten a Szolgáltató-Javító és Vegyesipari Vállalatnál történt. Az órásrészleg ve­zetője Blum Lajos és két munkatársa: Almás! Csaba Imre, valamint Pékárs Ma- tild sikkasztottak. A bíró­ság a három vádlottat el­ítélte. A volt vezető tízhó­napi börtönt kapott, míg két bűntársát négy-négy hónapi szabadságvesztéssel sújtot­ták, de az utóbbiak végre­hajtását felfüggesztette a bíróság. Az ember azt hinné, hogy ezek után fegyelmileg elbo­csátják a sikkasztókat. Nem ez történt, sőt meglepő for­dulat következett. A bíró­ság által jogerősen elítélt Almási Csabát a vállalat kinevezte az órásrészleg ve­zetőjévé, ami egy közmon­dással élve azt jelenti, hogy kecskére bízták a ká­posztát. Nos, Almási nem azok közé tartozik, akik okulnak a büntetésből, úgy látszik azonban a vállalat vezetői sem vonták le a kellő kö­vetkeztetéseket, amikor a sikkasztóra bízták a részleg vezetését. Kinevezését kö- vetőeen néhány hónap alatt Almási Csaba Imre újabb, de most már nagyobb ösz- szegeket sikkasztott el a társadalmi tulajdonból. Je­lenleg előzetes letartózta­tásban várja a nyomozás befejezését, az újabb ítéle­tet. Vajon elegendő tanulsá­gul szolgált-e ez az eset ahhoz, hogy ezentúl a vál­lalat vezetői sokkal na­gyobb gondot fordítsanak a társadalmi tulajdon védel­mére, s ne bízzák kecskére a káposztát? s dorgál 3 Magasnyomású olaj­tüzelésű kazánhoz, bi­zonyítvánnyal rendel­kező, kazánfűtőt azonnali belépésre ke­res a Kalocsai Tej­üzem. 4342 Kismotor- és Gépgyár 5. sz. Gyáregysége, Baja, felvesz: lakatos, esztergályos, és marós szakmunkásokat, férfi segédmunkásokat anyagmozgatói mun­kakörbe. valamint női munkaerőket betanulóként. A felvé­tel a Dózsa György úti telepen történik. 4414 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom